Ursula von der Leyen ellen ítélt az Európai Unió Bírósága

Május 14-én, szerdán reggel hozta nyilvánosságra az ítéletét az Európai Törvényszék a Pfizergate-ként elhíresült ügyben, miután a The New York Times beperelte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottságot, amiért a bizottság elutasította a lap azon kérelmét, hogy hozzák nyilvánosságra a Von der Leyen és a Pfizer vezérigazgatója, Albert Bourla közötti üzenetváltásokat, amelyeket a koronavírus elleni vakcinák beszerzéséről szóló tárgyalások alatti időszakban küldtek egymásnak.

Ezenkívül a perköltségek kifizetése is az Európai Bizottságot terheli.

A bíróság az ítéletében az uniós dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló rendeletre hivatkozott, mondván, annak a célja, hogy az intézmények birtokában lévő dokumentumokhoz a nyilvánosság hozzáférhessen. Az ítéletet részletező sajtóközleményben úgy fogalmaznak:

Így általános szabályként az intézmények valamennyi dokumentumát hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára. Ugyanakkor, ha valamely intézmény a hozzáférés iránti kérelemre válaszul azt állítja, hogy a dokumentum nem létezik, az ezen állítás hitelességéhez fűződő vélelemnek megfelelően vélelmezni kell a dokumentum nem létezését. Ez a vélelem azonban megdönthető a kérelmező által benyújtott releváns és egybehangzó bizonyítékok alapján 

– olvasható az ítéletről szóló sajtóközleményben. Mint ismert, az Európai Bizottság azzal tagadta meg az üzenetek kiváltását, hogy azok nem léteznek, később pedig a tárgyaláson is arra hivatkozott, hogy azoknak nincs a birtokában.

A bíróság szerint ugyanakkor a bizottság a meghallgatás során az üzenetek kapcsán adott válaszai „feltételezéseken vagy változó, illetve pontatlan információkon alapultak”, miközben a The New York Times releváns és egybehangzó bizonyítékokkal támasztotta alá, hogy azok léteznek – Von der Leyen eleve magának a lapnak adott interjújában ismerte be, hogy SMS-ekben is egyeztetett a Pfizer vezérigazgatójával a koronavírus elleni vakcinák kapcsán.

Mint a közleményben írják:

Következésképpen [az Európai Bizottság – szerk.] nem adott hihető magyarázatot annak igazolására, hogy miért nincsenek birtokában a kért dokumentumok. Ráadásul a bizottság nem tisztázta kellőképpen, hogy a kért szöveges üzeneteket törölték-e, és ebben az esetben a törlésre önkéntesen vagy automatikusan került-e sor, illetve az elnök mobiltelefonját időközben lecserélték-e.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak ki kellene adnia a lapnak a Von der Leyen és Bourla közötti üzenetváltásokat, amelyek a vakcinabeszerzés idején születtek, valamint ez a döntés szintén precedenst teremthet más hasonló kérelmek esetén.

Az Európai Bizottság a tárgyalás alatt egyáltalán nem kommentálta az ügyet, mondván, megvárja az ítéletet.

hiszen első fokon az Európai Törvényszék ítélkezett, így amennyiben él ezzel a lehetőséggel a Von der Leyen vezette uniós intézmény, valamint jogilag megalapozott a keresete, akkor másodfokon az Európai Bíróság fog dönteni az ügyben.

Többről szól az ítélet, mint az SMS-ekről

Mint arról korábban írtunk, a mostani ügy túlmutat ezeken a konkrét, 2021 januárja és 2022 májusa között váltott SMS-eken, hiszen

mivel egyrészt az Európai Törvényszék az ítéletében az SMS-ekre végig dokumentumként hivatkozott, azaz a jövőben más uniós tisztségviselők üzenetváltásai is annak számítanak, amennyiben azok a döntéshozatallal vagy annak előkészítése kapcsán releváns információkat tartalmaznak.

A jelenleg nem jogerős döntés a jogi következmények mellett Ursula von der Leyen számára politikai konzekvenciákkal is járhat, hiszen az Európai Bizottság elnökét gyakran kritizáló szélsőbaloldali és szélsőjobboldali politikusok immáron hivatkozhatnak arra, hogy a transzparencia hiánya miatt az Európai Unió Bírósága első fokon ellene ítélt – igaz, ez valószínűleg a kényelmetlen percek és magyarázkodások mellett a hatalmát túlzottan nem befolyásolja majd, mindenesetre így is presztízsveszteség, amennyiben az Európai Bizottság az átláthatóság hiányával bírálna egy tagállamot.

Az egyik legnagyobb kérdés ugyanakkor, hogy az SMS-ekkel a bizottság még rendelkezik-e, vagy sem, és azt nyilvánosságra tudják-e hozni, 

Az ügyben már meghallgatták a bizottság pár tisztségviselőjét is. Amennyiben pedig az SMS-eket nyilvánosságra hoznák, akkor jóval többet tudhat meg a publikum, hogyan is zajlottak a tárgyalások az Európai Bizottság és a Pfizer között a koronavírus-járvány alatt, ami ha tartalmazna Von der Leyenre terhelő információkat, akkor az politikailag – és akár jogilag is – súlyos következményekkel járhat a német politikus számára.

Utóbbi kapcsán egyébként valószínűleg nem kell aggódnia a német politikusnak: az európai hatóságok korábban vizsgálták már az ügyet, és azt állapították meg, hogy az EU kedvezőbb áron szerezte be a Pfizer–BioNTech-vakcinákat, mint például az Egyesült Államok.

(Borítókép: Ursula von der Leyen. Fotó: Pier Marco Tacca / Getty Images)