Az EU-ban ma döntenek arról, hogy a jövőben „levágják-e” a korrupt tisztviselők kezét

További Külföld cikkek

Kulcsfontosságú pillanathoz érkezett az Európai Parlament annak az etikai testületnek a felállításában, ami az EP mellett más uniós intézményeket is vizsgálhatna a jövőben. A testület létrehozását már 2021 szeptembere óta követeli az Európai Parlament, a Katargate kirobbanása után pedig lendületet is kapott. Ugyanakkor az elmúlt időszakban a jobbközép Európai Néppárt és a tőle jobboldalra álló képviselőcsoportok blokkolják annak felállítását, most pedig egy bizottsági szavazás során az utolsó szögeket is beverhetik a testület koporsójába, amivel lényegében még azelőtt befejezné működését, hogy megkezdte volna a munkáját.

Május 14-én, szerdán szavaznak az Európai Parlament Alkotmányügyi Bizottságában (AFCO) azon etikai testület felállításáról, melynek létrehozásáról még a Katargate nyomán állapodtak meg 2024 májusában, hogy a több uniós intézmény, többek között az Európai Parlament, az Európai Bizottság, valamint a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsa (röviden: Tanács) munkáját felügyelje.

Azonban nagyon úgy tűnik, hogy a korrupció csökkentését és átláthatóság növelését célzó etikai testületnek még azelőtt vége lehet, hogy az valóban megkezdhetné a munkáját.

Mint arról a Huaweigate nyomán beszámoltunk, az etikai testület jövőbeni felállítását ugyan tavaly egy szűk többséggel megszavazták az Európai Parlamentben, ugyanakkor az jelenleg várat magára, mivel a képviselőcsoportok nem tudnak megegyezni annak pontos hatásköreiről és működéseiről.

Míg a szélsőbaltól a centrumig terjedő képviselőcsoportok – Baloldal, Zöldek, S&D és Renew – támogatják a testület létrehozását, addig

a jobbközép Európai Néppárt (EPP) képviselői a tőle jobbra álló jobboldali és szélsőjobboldali kollégáikkal, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), a Patrióták Európáért (PfE) és a Szuverén Nemzetek Európája (ESN) képviselőcsoportok tagjaival karöltve akadályozzák annak létrehozását.

Az etikai testület létrehozását még egy március 31-i este nyolckor kezdődő vitán is érintették az EP-ben, ahol a képviselőcsoportok továbbra is ilyen felállásban érveltek annak létrehozása mellett, illetve ellen. Az, hogy mennyire tartották ezt fontos témának, jól mutatja, hogy azt hétfő estére tették be, amikor sok EP-képviselő és újságíró még meg sem érkezett Strasbourgba.

A legnagyobb képviselőcsoport, a testület létrehozását leginkább ellenző Európai Néppárt képviselői a vita során amellett érveltek, hogy az etikai testület szűkítené a demokratikusan megválasztott EP-képviselők jogait, amiért az az EP-től független testület lenne, emiatt szerintük a fellebbezési lehetőség sem világosan meghatározott, úgy vélik továbbá, hogy a korrupciós ügyek kivizsgálását a nemzeti nyomozó hatóságokra és bíróságokra kellene bízni, hiszen mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.

A vitán a Néppárttól jobbra álló képviselőcsoportok Marine Le Pen közügyektől való aznapi eltiltásával, valamint az Európai Bizottság vélt vagy valós korrupciós botrányaival foglalkoztak – arra már nem tértek ki, hogy egyébként az etikai testület más uniós intézmények, így a vitán az általuk kritizált Európai Bizottság működését is felügyelné.

Ezen képviselőcsoportok eddig arra hivatkozva akadályozták az etikai testület felállítását, hogy ahhoz az EP eljárási szabályzatának a módosítása szükséges, most szerdán pedig erről fognak szavazni az AFCO-bizottság 10 óra 30 perckor kezdődő ülésén.

Ugyanakkor az etikai testületet támogató képviselőcsoportok valószínűleg nem számítanak számukra pozitív végeredményre.

Egyrészt a bizottság elnöke az a néppárti Sven Simon, aki már tavaly is amellett érvelt, hogy az EP-képviselők ne szavazzák meg az etikai testület létrehozását, másrészt pedig baloldali, zöld és liberális EP-képviselők levelet írtak az Európai Parlament elnökének, Roberta Metsolának, abban reménykedve, hogy az egyébként szintén néppárti Metsola meg tudja majd győzni képviselőtársait.

A Politico által megszerzett levélben úgy fogalmaznak, Metsola az utolsó reményük, hogy a jobboldali és szélsőjobboldali képviselőcsoportokból álló ún. Venezuela-koalíció nem fogja elgáncsolni az etikai testület valódi felállítását. Emiatt sürgetik az EP-elnököt, hogy néppárti képviselőtársait is győzze meg az EP belső működéséről szóló reform megszavazásáról az AFCO-bizottság ülésén.

Amennyiben a bizottság leszavazná a belső működés megváltoztatását, az egyébként azt az érdekes helyzetet hozhatná, hogy az Európai Parlament többségben lévő képviselőcsoportjai ideiglenesen ellehetetlenítenék azt az intézményközi etikai testület létrehozását, aminek felállítását az EP már 2021 óta követeli és arról megegyezett a többi uniós intézménnyel.

A bizottságban egyébként három magyar EP-képviselő foglal helyet: a Tisza Párt részéről Magyar Péter a bizottság egyik alelnöke (EPP), míg a DK-s Dobrev Klára (S&D), valamint a fideszes Baross-Schaller Ernő (PfE) pedig tag.

(Borítókép: Roberta Metsola 2025. május 7-én. Fotó: Philipp von Ditfurth / picture alliance / Getty Images)

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Catherine Newman
Szendvics

5400 Ft

Szlavicsek Judit
Végzetes Kékszalag

5400 Ft