Tarjányi Péter: A kémügy kirobbanása a legkeményebb intézkedéseknek a bevezető része Ukrajna részéről

A Frontvonal friss adásában Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő újabb elemzést ad a geopolitikai fejleményekről: részletesen elemzi a magyar–ukrán kémbotrányt, beszél Kína és Oroszország jelenlegi viszonyáról, illetve kifejti, hogy mennyire lehet sikeres Donald Trump legújabb békemisszója.

Kémügy a határon

A beszélgetés egyik fő témája az a kémbotrány volt, amelynek során Ukrajna letartóztatott két kárpátaljai magyar nemzetiségű, de ukrán állampolgárságú személyt, akiket azzal vádolnak, hogy a magyar katonai hírszerzésnek dolgoztak.

Tarjányi az üggyel kapcsolatban kiemelte: az ilyen ügyeket általában csendben, a háttérben szokták rendezni – nem pedig nyilvános konfrontációval. Az ukrán lépés ezért a „vörös vonal átlépése” volt, ami komoly következményekkel járhat a két ország egyébként sem zökkenőmentes kapcsolatára.

A fő kérdés, hogy miért most döntött így Ukrajna, […] mert nem tett semmi olyat Magyarország, amit bármelyik NATO-szövetségesünk, vagy adott esetben Ukrajna ne tenne. […] Ukrajnának is vannak hírszerzői Magyarországon. De ezt csendbe szokták intézni, nem így 

– hangsúlyozta Tarjányi, majd arról beszélt, hogy ez valószínűleg  egy piros lap Kijevtől az elmúlt időszakban képviselt magyar politika felé.

Amikor ilyet tesz két ország egymással, akkor mindenki tudja, hogy ezek között az országok között a viszony az valami hihetetlen módon elromlott. Ez persze Magyarországnak nem jó, mivel a szomszédunk úgy gondol ránk, hogy a lehető legkeményebb intézkedésekkel kell fellépnie, ráadásul ez a legkeményebb intézkedéseknek a bevezető része.

Kína és Oroszország: szorosabb szövetség, gyorsabb döntések

A beszélgetésben a globális hatalmi viszonyokat is érintették: Tarjányi kiemelte, hogy a Kína és Oroszország közötti kapcsolat szorosabb, mint valaha. A két ország vezetője, Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin idén már többször találkozott – kevesebb mint öt hónap alatt három-négy alkalommal –, és ezek során jelentős gazdasági, katonai és hírszerzési együttműködéseket rögzítettek.

Ez a gyors és hatékony együttműködés azt mutatja, hogy a két ország stratégiai szövetségre lépett, méghozzá egyértelműen az Egyesült Államokkal szemben. A közös fellépés célja az amerikai gazdasági és katonai dominancia visszaszorítása. Közben persze árnyalja ezt a kérdést, hogy Kína és Amerika elkezdtek tárgyalni a büntetővámokról. Washington és Peking megegyeztek a vámháború csillapításáról, ami enyhülést hozhat a kétoldalú kapcsolatokban.

Tarjányi szerint az amerikai külpolitika egyre inkább a higgadt, de határozott tárgyalási forma felé mozdult el. Erre mutat például az is, hogy az USA ultimátumot adott Putyinnak: találkozzon Volodimir Zelenszkijjel, és tárgyaljanak a 30 napos tűzszünetről. 

A biztonságpolitikai szakértő szerint:

A beszélgetés végén Tarjányi rámutatott: a diplomáciai rendezés lehetősége mindig jobb, mint a konfrontáció. Akár a magyar–ukrán viszonyról, akár a globális szintű hatalmi játékokról van szó, a cél az kell legyen, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek, ne pedig a hadszíntéren üzenjenek egymásnak.