Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Újabb offenzívát indíthat Putyin, ezeket a területeket akarják elfoglalni az oroszok;
• Riasztó jelentés érkezett: Oroszország tömegesen küldi harcba a kiképzetlen újoncokat a látszatelőnyért;
• Zelenszkij vasárnap találkozhat XIV. Leó pápával – minden az orosz tárgyalások alakulásától függ;
• Történelmi találkozó jöhet? Zelenszkij kész Putyinnal tárgyalni, de csak ezekkel a feltételekkel;
• Ukrán elnöki hivatal: Moszkva nem akarja a békét, nem áll készen komoly tárgyalásokra;
• ENSZ-főtitkár: Globális káoszhoz vezetne, ha nem sikerülne a harcokat igazságos békével lezárni.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter nem vesz részt a május 15-ére Isztambulba tervezett orosz–ukrán tárgyalásokon – írja a The Kyiv Independent. 

Egyes állítások szerint Jurij Uzsakov külpolitikai tanácsadó képviselheti Moszkvát az eseményen. Hivatalosan még mindig nem nevezte meg Oroszország, hogy kik utaznak Törökországba a találkozóra, de Leonyid Szluckij szerint május 14-én késő este bejelentik. 

Donald Trump várhatóan nem vesz részt a május 15-én, csütörtökön Isztambulban tartandó orosz–ukrán béketárgyalásokon. A Bloomberg beszámolója szerint névtelenséget kérő török képviselők azt mondták, hogy nem számítanak az amerikai elnök jelenlétére.

Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatot tett a tárgyalásokra, Donald Trump felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy azonnal fogadja el azt. Az ukrán államfő így is tett, és egy bejegyzésben közölte, hogy „várja Putyint Isztambulban”. 

Az amerikai elnök jelenleg közel-keleti diplomáciai úton van, azonban korábban bejelentette, hogy lehet részt vesz az orosz–ukrán találkozón. Kiemelte a potenciális találkozó fontosságát: „Nagyon ragaszkodtam hozzá, hogy ez a találkozó létrejöjjön. Azt hiszem, jó dolgok származhatnak ebből a találkozóból. Állítsuk meg a vérontást! Ez egy vérfürdő.”

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter telefonbeszélgetést folytatott holland hivatali partnerével, Kaspar Veldkamppal. A beszélgetés során hangsúlyozta, hogy fokozni kell a nyomást Oroszországra, amennyiben Putyin elutasítja a teljes és tartós tűzszünetet – írja az MTI az ukrán külügyminisztérium X-bejegyzése alapján.

Tájékoztattam Kaspar Veldkampot a harctéri helyzetről és a béketörekvésekről. Kiemeltem annak fontosságát, hogy további erőteljes nyomást kell gyakorolni Oroszországra, ha Putyin továbbra is elutasítja a teljes és tartós tűzszünetet, kerüli a találkozót Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, és halogatja a békefolyamatot

– mondta Szibiha.

Az ukrán külügyminiszter szerdán már Törökországba utazott, ahol részt vesz Antalyában a NATO-tagállamok külügyminisztereinek május 14. és 16. közötti informális találkozóján. Az ukrán külügyminisztérium sajtószolgálatának tájékoztatása szerint Szibiha látogatására török kollégája, Hakan Fidan meghívására kerül sor. „A külügyminiszter találkozik Ukrajna partnereivel az igazságos béke elérését célzó diplomáciai erőfeszítések összehangolása érdekében. Hangsúlyozza majd Ukrajna elkötelezettségét a békés megoldások mellett, valamint annak szükségességét, hogy fokozni kell a nyomást Oroszországra, amennyiben az továbbra is elutasítja a legalább harminc napra szóló teljes és feltétel nélküli tűzszünetet és az átfogóbb béketörekvéseket” – közölte az ukrán külügyi tárca.

Orosz rakétatámadás érte Szumi városát szerda délután. Szergej Krivosenko, a város katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon jelentette, hogy a csapás egy ipari létesítményt ért.

A Szumiban hallott robbanás egy ellenséges rakétatámadás volt egy ipari létesítmény ellen. Sajnos vannak sérültek és halálos áldozat is. Az illetékes szolgálatok a helyszínen dolgoznak

– írta Krivosenko.

A legfrissebb adatok szerint a támadásnak legalább két halálos áldozata van, és legkevesebb kilencen megsérültek.

Ukrajna kész bármilyen formátumú tárgyalásra Oroszországgal, de ennek feltétele van, mégpedig a teljes tűzszünet az agresszorország részéről – közölte az MTI Andrij Jermaknak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének a francia Le Monde lap részére adott interjúja legfőbb üzeneteit.

„Készek vagyunk bármilyen párbeszédformátumra, de van egy feltétel: a teljes és feltétel nélküli tűzszünet. Ettől nem félünk, mert éppen Ukrajna mutatta meg nyitottságát és őszinteségét. Most Oroszországon a sor” – közölte Jermak. Hozzátette, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő akkor is elutazik Törökországba, ha Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasítja a közvetlen kapcsolatfelvételt. „Ez világos jelzés lesz az egész világnak: Moszkva nem akar békét, és nem áll készen komoly tárgyalásokra” szögezte le Jermak.

A magas rangú tisztségviselő reményét fejezte ki továbbá, hogy Ukrajna „stratégiai partnere”, az Egyesült Államok továbbra is szerepet vállal a háború lezárását célzó folyamatban. „Hálásak vagyunk Steve Witkoffnak (az amerikai elnök különmegbízottjának) az építő jellegű beszélgetésekért és annak megértéséért, hogy a tűzszünet logikus lépés. Ugyanígy hálásak vagyunk (Donald) Trump (amerikai) elnöknek a világos üzenetért: ha Putyin nem akar békét, Ukrajna többet kap majd, mint amit el tud képzelni” – emelte ki.

Jermak szavai szerint ha Putyin nem utazik el Törökországba, „az cselekvésre kell hogy ösztönözzön, elsősorban Lindsey Graham amerikai szenátor szankciócsomagjának bevezetésére, illetve új uniós szankciókra, amelyek az orosz energetikai és pénzügyi szektort céloznák”. „Egy harmincnapos fegyvernyugvás nem katonai előny, hanem lehetőség a tárgyalási folyamat elindítására: delegációk, megfigyelés, átláthatóság. Épp az Egyesült Államoknak van meg a képessége ennek megvalósítására” – hangsúlyozta.

Rámutatott arra, hogy Ukrajna tárgyalásokat folytat európai országokkal légvédelmi rendszerek beszerzéséről, egyúttal ismételten leszögezte, hogy Ukrajna helye a NATO-ban van. Szerinte Ukrajna NATO-csatlakozása nélkül nem lesznek valódi garanciák az ország biztonságára. „Soha nem fogjuk megengedni, hogy Oroszországnak vétójoga legyen a jövőnket illető kérdésekben” – zárta gondolatait az elnöki iroda vezetője.

Miután több mint 1000 tankot veszített, főleg dróntámadások következtében, Ukrajna elismerte, hogy a nehéz, erősen felfegyverzett harcjárműveknek más stratégiát kell alkalmazniuk, ha túl akarnak élni a drónokkal teli csatatéren – írja az Unian.

David Axe katonai elemző szerint a harckocsizóknak mostantól rendkívül óvatosnak kell lenniük. Idejük nagy részét ezentúl istállókban, garázsokban vagy fedezékekben rejtőzve töltsék, és csak alkalmanként bukkanjanak elő, hogy néhány lövést leadjanak.

Az elemző elmondta, hogy a négy aktív ukrán tankdandárt, amelyek egyenként legfeljebb 100 tankkal rendelkeznek, nagy valószínűséggel feloszlatják. A reformmal felszabadított több száz tank közül néhányat áthelyeznek az új, 30 harckocsiból álló gyalogos és gépesített dandárokhoz tartozó zászlóaljakhoz, valamint az ukrán szárazföldi erőket szervező új, többdandáros hadtestekhez.

Elfoglalta az orosz hadsereg Mihajlivka települést Donyeck régióban – közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

A hadijelentés szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, és csaknem 1400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

XIV. Leó pápa határozott békefelhívást intézett a világ vezetőihez, különös tekintettel az Ukrajnában zajló háborúra. A Keleti Katolikus Egyházak jubileuma alkalmából tartott vatikáni audiencián a szentatya kijelentette:

Hogy a béke elterjedjen, minden erőfeszítést meg fogok tenni. A Szentszék készen áll arra, hogy az ellenfelek találkozhassanak és egymás szemébe nézhessenek

– idézi a Vatican News Leó pápát. 

A pápa személyes hangvételű üzenetet intézett a nemzetek vezetőihez: „Szívemre tett kézzel mondom a népek vezetőinek: találkozzunk, folytassunk párbeszédet, tárgyaljunk! A háború soha nem elkerülhetetlen. A fegyvereknek el kell hallgatniuk, mert nem oldják meg, hanem csak súlyosbítják a problémákat” – mondta a katolikus egyházfő. 

XIV. Leó különösen azt hangsúlyozta, hogy „a történelemben az marad fenn, aki békét hint, nem aki áldozatokat arat”, és kiemelte, hogy „mások nem elsősorban ellenségek, hanem emberek, akikkel beszélni kell”. 

Az audiencián jelentős számban vettek részt ukrán görögkatolikus hívek és egyházi vezetők is. A pápa külön kitért arra, hogy milyen sok erőszak van „a Szentföldtől Ukrajnáig, Libanontól Szíriáig”, és felszólította a világ vezetőit, hogy biztosítsák a keresztények számára a jogot, hogy biztonságban élhessenek saját földjükön.

Varsó nem küld katonákat Ukrajnába az esetleges ukrajnai békemisszió keretében, csak külső támogatást biztosít az abban részt vevő szövetséges katonáknak – erősítette meg szerdán Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter a korábbi lengyel álláspontot.

A tárcavezető az onet.pl lengyel hírportálnak nyilatkozva Keith Kelloggnak, az amerikai elnök Ukrajnáért felelős különleges megbízottjának előző napi nyilatkozatára reagált. Kellogg a Fox Business amerikai televízióban kijelentette: a fontolóra vett ukrajnai megoldások között négy európai ország, köztük Lengyelország tűzszünet-ellenőrző erőinek kivezénylése szerepel a Dnyipro (Dnyeper) folyó nyugati oldalára.

Sikorski felidézte: ő maga többször is beszélt európai erők ukrajnai szerepvállalásáról a megbízottal, aki most úgy látja, hogy ehhez a kontingenshez a lengyel katonáknak is csatlakozniuk kell. „Ez viszont nem jelenti azt, hogy valóban így lesz” – folytatta a lengyel politikus. Hozzátette: Kellogg „talán túlértékelte” Lengyelország szerepvállalását.

Kifejtette, Lengyelország szerepe nem lengyel katonák ukrajnai jelenlétében valósulna meg, hanem „a légi híd támogatásában, a (kelet-lengyelországi Rzeszówban működő) szállítási csomópont védelmében, és elsősorban a több mint 600 kilométeres lengyel–orosz és lengyel–fehérorosz határszakasz őrzésében” az Ukrajnába induló csapatok fedezésére.

Sikorski újságírói kérdésre válaszolva cáfolta, hogy az amerikaiak nyomást gyakorolnának az ukrajnai lengyel katonai szerepvállalás érdekében. „Mindenki megérti, hogy Lengyelország a NATO frontországa […], és a legfontosabb, amit az egész szövetségért teszünk, a keleti szárny, vagyis a saját területünk védelme” – jelentette ki az MTI beszámolója szerint.

Az ukrajnai háború kitörésétől 2025 áprilisáig 6274, korát tekintve 18 és 45 év közötti orosz állampolgár kért menedékjogot Németországban. Közülük mindössze 349 férfi kapott menekültstátuszt, kiegészítő védelmet, vagy esett a kitoloncolási tilalom hatálya alá – közölte a Meduza a német belügyminisztérium közleménye alapján, amit Clara Bünger, a Baloldali Párt képviselőjének kérésére adtak ki. A többi kérelmet elutasították, vagy nem volt szükség döntéshozatalra, például azért, mert az adott ügyet már egy másik ország elbírálta. 

Bünger kérdésével arra akart választ kapni, milyen mértékben segít Németország menedékkel azoknak az orosz dezertőröknek és más személyeknek, akik nem hajlandók részt venni az Ukrajna elleni orosz invázióban. A képviselő a 349 jóváhagyott kérelmet „szégyenletesen alacsony számnak” nevezte. Véleménye szerint Olaf Scholz volt kancellár ígérete „meg sem közelítette a teljesítést”.

2022 szeptemberében, pár hónappal Ukrajna megtámadása után a Scholz vezette német kormány bejelentette, hogy azok az oroszok, akik nem akarnak háborúba menni, politikai menedéket kaphatnak Németországban. A kancellár szóvivője akkor azt mondta: a mozgósítás elől való menekülés megalapozott indok lehet a menedékkérelem kedvező elbírálásához. Akkor azt is közölték, hogy a dezertőrök szintén jogosultak lehetnek menedékjogra. 

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen üdvözölte az Oroszországgal szembeni további szankciók jóváhagyását, hangsúlyozva, hogy az Európai Unió továbbra is nyomást gyakorol a Kremlre a háború befejezése érdekében – írja az Ukrinform.

Üdvözlöm a megállapodást a 17. oroszellenes szankciós csomagunkról. Tovább korlátozzuk a harctéri technológiákhoz való hozzáférést

– írta az X-en Ursula von der Leyen.

Az Európai Bizottság elnöke kiemelte, hogy az EU további 189, árnyékflottához tartozó hajót vett fel a listára, hogy célba vegye Oroszország energiaexportját. „Ennek a háborúnak véget kell érnie. Továbbra is nagy nyomás alatt tartjuk a Kremlt” – hangsúlyozta.

Az Ukrinform jelentése szerint az unió Állandó Képviselők Bizottsága (Coreper) jóváhagyta az Oroszország elleni további szankciókat. Mint ismert, korábban Keir Starmer brit miniszterelnök jelentette be a valaha volt legnagyobb szankciós csomagot Oroszország ellen.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök bejelentette, hogy személyesen fogja felszólítani Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vegyen részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tervezett törökországi tárgyalásokon. A brazil elnök a kínai regionális fórum befejezése után, Brazíliába menet kitérőt tesz Moszkvában – írja az Ukrajinszka Pravda.

Megpróbálok beszélni Putyinnal. Nem kerül semmibe, ha azt mondom neki: Hé, Putyin elvtárs, menjen Isztambulba, és tárgyaljon, az ördögbe is

– nyilatkozta Lula da Silva a pekingi sajtótájékoztatón elutazása előtt.

Luiz Inacio Lula da Silva brazil elnök a Nép Nagy Csarnokában 2025. május 13-án Pekingben

Fotó: Pool / Getty Images Hungary

A május 15-re tervezett isztambuli tárgyalások 2022 óta az első közvetlen egyeztetések lehetnek Kijev és Moszkva között. A brazil elnök megjegyzései azután hangzottak el, hogy Ukrajna külügyminisztere május 13-án felszólította Brazíliát, hogy használja fel Oroszországgal való kapcsolatát, és segítsen létrehozni a találkozót Putyin és Zelenszkij között.

Az Európai Unió szerda reggel jóváhagyta a 17., Oroszország elleni szankciócsomagot, miután Vlagyimir Putyin nem egyezett bele a tűzszünetbe – közölte az Euronews. Az intézkedések csaknem 200, az orosz „árnyékflottához” tartozó hajót, 30 szankciók elkerülésében részt vevő vállalatot, valamint 75 olyan entitást és magánszemélyt érintenek, akik az orosz hadiipari komplexumhoz vagy más célpontokhoz köthetők.

Az új csomag az orosz hibrid műveletek ellen irányuló intézkedéseket is tartalmaz, konkrétan jogalapot teremtve a propagandacsatornák, illetve a víz alatti kábelek, repülőterek vagy szerverek szabotázsakcióiban részt vevő hajók és szervezetek elleni fellépéshez. A megállapodás tiltja továbbá az EU-ban gyártott, rakéták előállítására felhasználható vegyi anyagok exportját is.

„Tehát látható, milyen irányba haladunk. A hagyományos szektorális és egyéni szankciókon túl kiterjesztjük az intézkedések körét, és aktívabban alkalmazunk más típusú szankciókat is, hogy ott sújtsuk Oroszországot, ahol fenyegetést vagy a meglévő intézkedések megkerülésére irányuló kísérletet látunk” – fogalmazott egy névtelenséget kérő magas rangú európai tisztviselő a The Kyiv Independentnek a szankció elfogadása után.

Vlagyimir Putyin 2025. május 10-én Moszkvában

Fotó: Contributor / Getty Images Hungary

Az orosz hadsereg már 969 370 katonát vesztett Ukrajnában a teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta – közölte az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara május 14-én reggel kiadott jelentésében.

Az Ukrán Fegyveres Erők katonái egy M109 Paladin önjáró löveggel tüzelnek az orosz csapatok felé a frontvonalon a Donyecki területen lévő Csasziv Jar város közelében 2025. február 28-án

Fotó: Ukrainian Armed Forces / Reuters

Ez a szám tartalmazza az elmúlt 24 órában elszenvedett 1240 orosz áldozatot is.

A jelentés szerint Oroszország emellett elvesztett:

• 10 804 harckocsit,
• 22 501 páncélozott harcjárművet,
• 48 382 járművet és üzemanyagtartályt,
• 27 827 tüzérségi rendszert,
• 1382 rakéta-sorozatvetőt,
• 1165 légvédelmi rendszert,
• 372 repülőgépet,
• 335 helikoptert,
• 35 860 drónt,
• 28 hajót és csónakot,

valamint egy tengeralattjárót.

Két civil sérült meg az orosz erők tüzérségi támadásában Antonivkában kedd éjjel, közölte a Herszon Megyei Katonai Közigazgatás Telegram-csatornáján.

Az éjszaka két ember sérült meg, amikor orosz erők lőtték Antonivkát. A lövedékek megrongáltak egy magánházat, és egy férfi és egy nő a romok alá került. Saját erejükből sikerült kijutniuk. Az 1951-es születésű férfi fejét és kezét érték repeszek, az 1955-ös születésű nő aknarobbanásos sérüléseket és agyrázkódást szenvedett

– idézi a megyei közigazgatás szóvivőjét az Interfax Ukraine. 

A sérülteket jelenleg kórházban ápolják, ahol minden szükséges ellátást megkapnak – közölték még. 

Két civil és három mentőtiszt sérült meg az ukrán erők belgorodi támadása következtében – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A régió kormányzója szerint a mentők egy dróntámadás következtében megsebesült férfihez érkeztek, a ház teteje azonban kigyulladt, amit a tűzoltók eloltottak. Azonban nem sokkal később ismét légicsapást mértek a területre az ukrán erők, az egészségügyi dolgozók ebben sérültek meg. A mentőket kórházba szállították.

Lázár János szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban azt mondta, hogy pontosan tudja, hogy Magyarországon sokan támogatják Ukrajna EU-csatlakozását – jelentette ki kedden a szentendrei Lázárinfón.

A miniszter szerint ez csak onnan lehetséges, hogyha Brüsszel és Kijev megbízott valakit azzal, hogy kérdezze meg a saját szavazóit. Elmondta, hogy a Tisza Párt szavazói – mintegy 300-400 ezren – Ukrajna mellett szavaztak, ezt pedig Manfred Weber megköszönte nekik az EP-ben.

Egy jó előre kitervelt akció zajlott a Tisza Párt közreműködésével az ukránok érdekében. Ukrajna akcióba lépett és próbálja ellehetetleníteni a véleményalkotó népszavazást. Egy Brüsszelben szolgálatot teljesítő magyarnak nem Brüsszelnek, hanem Budapestnek kell dolgoznia. Szerintem a Tisza Párt és Magyar Péter Ukrajna barátja, akik az ukrán titkosszolgálattal gyengítik a kormány munkáját

– jelentette ki felháborodottan.