
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz elnök ma rendeletet írt alá egy fontos személyi változásról a biztonsági apparátusban. Vlagyimir Putyin 2025. május 15-én kelt, 321-es számú rendeletével Oleg Leonyidovics Szaljukovot nevezte ki az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának helyettes titkárává.
A Kremlben aláírt dokumentum szerint Szaljukovot felmentették korábbi pozíciójából, hogy elfoglalhassa új tisztségét a Biztonsági Tanácsban, amely Oroszország egyik legfontosabb stratégiai döntéshozó testülete.
Az orosz állami média közlése szerint Szaljukov tábornok 2014 óta töltötte be a szárazföldi erők parancsnoki tisztségét. Nyilvános szereplései közül kiemelkedik, hogy hosszú éveken át ő vezette a moszkvai katonai parádét, legutóbb 2025. május 9-én, amikor a második világháború befejezésének 80. évfordulóját ünnepelték, ezt Oroszországban a győzelem napjaként tartanak számon.
Szaljukov tábornok nemcsak a szárazföldi erők rendszeres irányításában vett részt, hanem tavaly az Ukrajnában harcoló egyesített orosz erők parancsnokhelyettesi pozícióját is betöltötte, ami megerősítette szerepét az inváziós műveletekben.
Az orosz média egyelőre nem közölte, ki veszi át a szárazföldi erők parancsnokságát, és a Kreml sem kommentálta a változás okait.
Vlagyimir Putyin orosz államfő távolmaradása az isztambuli tárgyalásoktól azt jelzi, hogy Oroszországnak nem érdeke az ukrajnai béke és saját, agresszív politikájának beszüntetése – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő a Blesk.cz honlapon csütörtökön megjelent interjúban.
Petr Fiala szerint az orosz álláspont a gyávaság jele, és annak a taktikának a folytatása, miszerint Oroszország gyakorlatilag nem akar tűzszünetet, szeretné elhalasztani azt, új erőt gyűjteni, míg a közvélemény körében szeretné elhitetni, hogy kész a béketárgyalásokra.
Putyin csak egy harmadik ligás delegációt küldött. Ez azt mutatja, hogy Oroszországnak valójában nem érdeke a béke és valamilyen észszerű megoldás
– jelentette ki a kormányfő az interjúban.
Petr Fiala megerősítette, hogy Csehország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és elmondta, hogy a közeljövőben egy cseh–ukrán kormányfői találkozóra is sor kerül. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint az orosz államfő távolmaradása a tárgyalásoktól a gyávaság jele – írta az MTI.
Oroszország komoly fenyegetést jelent az egész NATO-ra nézve, aminek újabb bizonyítéka, hogy egy orosz vadászgép május 13-án Észtország felett megsértette az észak-atlanti szövetség légterét – közölte Margus Tsahkna észt külügyminiszter az X-en.
Margus Tsahkna csütörtökön a törökországi Antalyában, a NATO-külügyminiszterek informális találkozóján észt újságíróknak nyilatkozva azt is elmondta: az orosz berepülés akkor történt, amikor az észt hatóságok megpróbálták átvizsgálni az oroszok egyik, zászló nélkül közlekedő illegális olajszállító hajóját, amikor az belépett az észt felségvizekre. A Jaguár nevű tartályhajót a brit hatóságok márciusban helyezték szankciós listára. A kapitány nem engedte fel a fedélzetre az észt hatóságok képviselőit, végül az észt haditengerészet tájékoztatása szerint visszakísérték az orosz vizekig.
Ez az eset azért más és fontos, illetve abban tér el a korábbiaktól, hogy az Oroszországi Föderáció egy vadászgépet küldött a helyzet ellenőrzésére, és az megsértette a NATO területét
– hangsúlyozta az észt külügyminiszter, hozzátéve, hogy az incidens után azonnal NATO-vadászgépeket küldtek a helyszínre, hogy „megvizsgálják és felügyeljék az orosz vadászgép tevékenységét”.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában elmondta a sajtónak, hogy a közeljövő terveiben nem szerepel Vlagyimir Putyin és Donald Trump amerikai elnök találkozója – írta meg az MTI.
A kérdés még nem került napirendre, nem vetődött fel, ezért egyelőre nincs mit mondanunk
– fogalmazott Peszkov, majd arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz biztonsági tanács tagjaival szerda este folytatott tanácskozás eredményeként fogalmazta meg az orosz delegáció által képviselendő isztambuli tárgyalási álláspontot. Az eszmecserén ott voltak a „különleges hadműveletben” részt vevő orosz egységek parancsnokai is, „hogy beszámoljanak a harci érintkezés vonalán kialakult helyzetről”.
Putyin az ülésen meghallgatta Gyenyisz Manturov első miniszterelnök-helyettes és Szergej Lavrov külügyminiszter jelentését a külpolitikai napirendről, illetve a gazdaság és hadiipar helyzetéről. Felszólalt Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), Szergej Nariskin, a Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) és Viktor Zolotov, az orosz nemzeti gárda vezetője.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, hogy az eredeti tervekkel ellentétben mégsem ülnek tárgyalóasztalhoz csütörtökön az orosz és az ukrán delegáció tagjai, hogy megkezdjék az egyeztetést a tűzszünetről.
Május 16-án
– közölte a hírügynökséggel a forrás, hogy mikor kezdődhet meg a tárgyalás a két fél között.
Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a tárgyalást miért kellett elhalasztani, de már korábban is többször borultak a tervek. Az eredeti (legoptimálisabb vagy legvadabb) elképzelés szerint Volodimir Zelenszkij, Vlagyimir Putyin és Donald Trump személyesen találkozott volna Isztambulban, ehhez képest Törökországban egyedül az ukrán elnök jelent meg csütörtökön, és ő is csak Ankaráig ment, ahol Recep Tayyip Erdogannal egyeztetett.
Oroszország célja az Ukrajnával folytatandó közvetlen tárgyalásokon a hosszú távú béke elérése – jelentette ki csütörtökön Isztambulban Vlagyimir Megyinszkij, az orosz tárgyalódelegáció vezetője újságíróknak.
„A közvetlen tárgyalások célja az ukrán féllel, hogy előbb-utóbb hosszú távú békét érjünk el, megszüntetve a konfliktus kiváltó okait” – fogalmazott az MTI szerint Megyinszkij, aki azt is közölte, hogy Moszkva a tárgyalásokat a 2022-ben szintén Isztambulban megszakadt békefolyamat folytatásának tekinti.
Mint fogalmazott, az orosz küldöttség kész „lehetséges kompromisszumok” megvitatására.
Amíg a világ nagyobb része abban reménykedik, hogy Moszkva hajlandó lesz érdemi tárgyalásokat folytatni a tűzszünet érdekében, addig orosz nyugatellenes nacionalisták a háború folytatásáért kampányolnak.
„Átadjuk a fegyvereinket, átadjuk az országunkat” – fogalmazott dühösen a közösségi médiában Pavel Gubarev Putyin-párti aktivista, aki Ukrajnában, a Donyeck régió azon részén él, amelyet Moszkva tart ellenőrzése alatt. A Reutersnek nyilatkozó Kreml-közeli források azt mondták, hogy az úgynevezett „Z hazafiaknak” meg kell felelniük bizonyos szabályoknak, és végső soron nem jelentenek veszélyt Vlagyimir Putyinra. A három meg nem nevezett forrás azt mondta, elvárják ezektől a „nacionalistáktól”, hogy betartsák az irányvonalat akkor, amikor eljön a béke ideje. Hozzátették, Putyinnak és a hírszerző szerveknek úgy kell irányítaniuk ezeket az embereket, hogy biztosítva legyen az orosz elnök célja.
A Reuters szerint elemzők azt mondják, hogy a „Z patrióták” néha túl messzire mennek, ami a Kremlnek már kellemetlen, mivel véleményükkel felhergelhetik a közvéleményt, és magasabb elvárásokat kelthetnek a csatatéren.
Vlagyimir Putyin csütörtökön aláírt egy rendeletet, ami két évvel meghosszabbítja Oroszország 2021-től 2025-ig tartó védelmi tervét – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az Orosz Föderáció történetének első védelmi tervét 2013 januárjában hagyták jóvá. A dokumentum kijelöli az állambiztonságot fenyegető potenciális kockázatokat és veszélyeket, valamint összehangolja az olyan alapvető területeken történő intézkedéseket, mint a fegyveres erők fejlesztése, a fegyverkezési programok végrehajtása, a mozgósítási felkészítés és a területvédelem.
A rendelet aláírása, különösen annak az időzítése azért is érdekes, mert azzal egy időben Törökországban tartózkodik egy delegáció, hogy tárgyalásokat folytassanak az ukrán féllel a tűzszünetről.
Miközben Volodimir Zelenszkij és Recep Tayyip Erdogan Törökországban egyeztetnek egymással a háború és a tűzszünet kérdésével kapcsolatban, Rodion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különmegbízottja a Sky News szerint kijelentette, hogy az ukrajnai tűzszünetről csak akkor lehet tárgyalni, ha már megállapodtak a konfliktus rendezésének stratégiájában.
Közben Ukrajna azt fontolgatja, hogy még csütörtökön további embereket küldenek Isztambulba az Oroszországgal való tárgyalásokra. Mindez attól függ, hogy Moszkva hajlandóságot mutat-e a valódi egyeztetésekre, ha igen, akkor az ukrán fél készen akar állni az érdemi tárgyalásokra.
Magyarország nemmel fog szavazni az ukrajnai mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátlan, teljes vámmentesség Európai Unió általi meghosszabbítására, az ugyanis súlyos károkat okozna a tagállamoknak − közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Antalyában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy korábban az Európai Unió korlátlan és teljes vámmentességet biztosított Ukrajna számára, hogy az ország akármennyi mezőgazdasági terméket kedvezményesen hozhasson be a közösség területére, és ennek határideje június 5-én jár le − adta hírül az MTI.
„Szeretném világossá tenni, hogy Magyarország visszautasítja azt, hogy az Európai Unió meghosszabbítsa Ukrajna számára a korlátlan vámmentességet mezőgazdasági termékek és termények behozatalára” − figyelmeztetett.
„A helyzet ugyanis az, hogy Ukrajna rossz minőségű, GMO-tartalmú élelmiszerekkel, egészségre veszélyes élelmiszerekkel elárasztja el az Európai Unió országainak mezőgazdasági piacait, köztük Magyarország mezőgazdasági piacát is. Ukrajna ezzel elképesztő károkat okoz az európai gazdáknak, köztük a magyar gazdáknak is” − tette hozzá.
Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az ukrán mezőgazdasági import felpörgését eredményező brüsszeli döntés súlyos károkat okoz, és veszélyeket rejthet a tagállamok számára. Kifejtette, hogy mindez veszélyezteti az európai mezőgazdaság egy sor termékének fennmaradását, illetve az azokat termelő gazdálkodók egzisztenciáját, például a baromfihús- vagy a tojáságazatban, az ellenőrzés hiánya pedig minőségi és növényegészségügyi problémákat is jelent.
„Világos, hogy ez nem Európa, nem az európaiak érdekeit, hanem Ukrajna, az ukránok érdekeit szolgálja. Ezen változtatni kell” − szögezte le. „Magyarország határozottan elutasítja, hogy ezt a vámmentességet június 5-én az Európai Unió meghosszabbítsa. Itt az ideje, hogy Brüsszel, az Európai Bizottság végre az európai emberek oldalára álljon, Ukrajna mértéktelen és kritikátlan támogatása helyett. Magyarország tehát természetesen nemmel fog szavazni az Ukrajnának nyújtott vámmentesség meghosszabbítására” − összegzett.
Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni Ukrajna magyarellenes rágalomhadjáratát, amelynek célja, hogy ellehetetlenítsék a véleménynyilvánító szavazást Kijev európai uniós csatlakozásáról – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Antalyában.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri szintű ülését követően kiemelte, hogy „sorosista, magyargyűlölő” lengyel kollégája, aki „az egyik legháborúpártibb politikus Európában”, most „papagáj módjára ismételte el mindazokat a vádakat, amelyeket az ukrán lejárató kampány elemeiként az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben hallhattunk” – számolt be róla az MTI.
„Természetesen a lengyel külügyminiszter vádjait határozottan visszautasítottam, és világossá tettem, hogy itt egy Magyarországgal szemben zajló lejárató kampányról van szó” – tudatta.
„Ukrajnában a magyarellenes propaganda folyamatosan erősödik, és látszik, hogy ezt a magyarellenes rágalomhadjáratot Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni, és világos, hogy mindez most azért zajlik, hogy ellehetetlenítsék a magyar emberek véleménynyilvánítását Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban” – tette hozzá.
„Mit üzen Vlagyimir Putyinnak?” – tette fel a kérdést a Sky News riportere az ukrán elnöknek Ankarában. Volodimir Zelenszkij rövid, velős választ adott az újságírónak:
Itt vagyok. Azt hiszem, ez egy nagyon világos üzenet.
Nem sokkal korábban Zelenszkij az X-en fogalmazta meg gondolatait a tárgyalási napról. Szavai szerint hivatalos értesítést még nem kapott az orosz képviseletről, de amit addig látott, abból „teátrálisnak” ítéli meg a küldöttséget.
Az orosz delegáció tagjai:
Hozzátette, lényeges megérteni az orosz delegáció minőségét, hogy van-e felhatalmazásuk bármilyen döntés meghozatalára, „mert mindannyian tudjuk, hogy valójában kik hoznak döntéseket Oroszországban”. Az amerikai félről azt mondta, „ők is magas szinten lesznek jelen Törökországban”.
First and foremost, I want to thank President @RTErdogan for organizing the opportunity for direct negotiations – that was exactly the signal we had received. The Ukrainian side confirmed its readiness, and today, we are here in the capital, in Ankara.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 15, 2025
Ukraine is represented by… pic.twitter.com/P0uFaOSlhj
Oroszország 970 590 katonát vesztett Ukrajnában a teljes körű invázió 2022. február 24-ei kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara május 15-én.
A számban az az 1220 főnyi veszteség is benne van, amit az orosz erők az elmúlt napon szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 10 812 harckocsit, 22 514 páncélozott harcjárművet, 48 547 járművet és üzemanyagtartályt, 27 872 tüzérségi rendszert, 1384 többszörös rakétarendszert, 1166 légvédelmi rendszert, 372 repülőgépet, 336 helikoptert, 36 000 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Orosz drónok csaptak le az éj leple alatt egy Szumi régióbeli falura, a célpont ezúttal is a civil infrastruktúra volt – számolt be róla az Ukrinform.
Az éjszakai támadásban mintegy tíz drónt vetettek be az orosz erők. Az egyik becsapódás következtében tűz ütött ki, a katasztrófavédelem egységei azóta is a helyszínen dolgoznak. Első hivatalos információk szerint személyi sérülés nem történt.
A károk felmérése még folyamatban van.
A május 15-ére virradó éjszaka egyébként más régiókban is hallani lehetett robbanásokat: Ivano-Frankivszk és Luck városában a légvédelmi rendszerek léptek működésbe az újabb támadások elhárítására.
Továbbra sincs nyugalom a fronton: szerdán összesen 168 fegyveres összecsapás történt az ukrán védők és az orosz erők között – ezeknek csaknem a fele a Donyecki területen, Pokrovszk környékén zajlott. Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be csütörtök reggel közzétett hadműveleti jelentésében.
A közlés szerint az orosz hadsereg egy rakétacsapást, valamint 68 légitámadást hajtott végre ukrán állások és lakott területek ellen. Az agresszor 108 irányított bombát vetett be.
A támadások nem álltak meg ennyinél: az orosz csapatok 3327 kamikazedrónt küldtek célba, emellett 5298 alkalommal lőttek tüzérségi eszközökkel – ezek közül 151-szer sorozatvető rendszereket használtak.
Az orosz légicsapások többek között Szumi megyében (Richky, Bilopillia), Harkiv térségében (Pidlyman, Kupjanszk), valamint Donyeck megyében (Jalta, Kosztyantinyivka, Pokrovszk, Zvirove, Novoukrainka, Novopil), továbbá Zaporizzsjában (Zaporizzsja városa, Huliaipole, Vysoke, Stepnohirszk, Kamianske) és Dnyipropetrovszk régióban (Dacsne) csaptak le.
Az ukrán válasz sem maradt el: a Honvédelmi Erők légiereje, rakétás egységei és tüzérsége az elmúlt 24 órában három helyszínen is csapást mért orosz katonai állásokra, fegyverzetre és technikára. Emellett megsemmisítettek négy ellenséges tüzérségi rendszert, egy radarállomást és kilenc másik fontos katonai célpontot is.
Megkezdődött a találkozó Volodimir Zelenszkij és Recep Tayyip Erdogan között – írja a Sky News.
Részleteket még nem közöltek, eddig csak egy közös kézfogás volt látható.
Az orosz küldöttség megérkezett Isztambulba, és „készen áll a komoly szakmai munkára” – mondta a Kreml egyik segítője, aki az Ukrajnával folytatott kétoldalú tárgyalások miatt tartózkodik a török városban.
A küldöttséget Vlagyimir Medinszkij vezeti majd, az orosz küldöttségben pedig ott van még
Az Egyesült Királyság és Németország új, nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő fegyver közös fejlesztéséről állapodott meg – jelentette be csütörtökön a brit kormány, amiről a Reuters hírügynökség számolt be. A több mint 2000 kilométeres hatótávolságú rendszer fejlesztése újabb lépés Európa két legnagyobb gazdaságának védelmi együttműködésében.
A projekt a tavaly aláírt kétoldalú védelmi egyezményre épül, amelyben London és Berlin egyaránt elkötelezte magát új fegyverrendszerek közös fejlesztése mellett, hangsúlyozva: Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, ha a háború Ukrajnában eszkalálódna.
Az egyezmény óta Donald Trump visszatérésével átalakuló amerikai külpolitika még sürgetőbbé tette az európai biztonsági önállóság kérdését. Trump ugyanis világossá tette: elvárja, hogy Európa saját védelméért maga vállaljon felelősséget. A kontinensen így egyre nagyobb lendületet kapnak a hazai védelmi ipart erősítő kezdeményezések.
A közös, nagy hatótávolságú fegyver fejlesztését John Healey brit védelmi miniszter és német kollégája, Boris Pistorius jelentik be Berlinben.
Egyre veszélyesebb világban élünk, ezért a NATO és az európai szövetségesek egysége fontosabb, mint valaha. Ez a partnerség nemcsak a biztonságunkat szolgálja, hanem gazdasági motor is: munkahelyeket teremt, növeli a szaktudást, és befektetéseket vonz mind az Egyesült Királyságba, mind Németországba
– fogalmazott John Healey.
A közös nyilatkozat ugyanakkor nem tartalmazott részleteket a fejlesztés költségvetéséről vagy ütemezéséről.
A találkozón a tervek szerint szó esik tengeri járőr- és felderítő repülőgépekhez kapcsolódó torpedók közös beszerzéséről is, valamint bejelentik, hogy Németország brit gyártású katonai átkelőhidakat vásárol.
Miközben Isztambulban béketárgyalások előkészítése zajlik, Oroszország ismét civileket vett célba Ukrajnában – írja a The Kyiv Independent. Május 15-én a helyi hatóságok arról számoltak be, hogy az elmúlt 24 órában legalább öt ember meghalt, huszonkilenc pedig megsebesült az orosz hadműveletek következtében.
Az ukrán légierő tájékoztatása szerint az oroszok száz, jellemzően Sahíd típusú drónt indítottak éjjel, ezek közül hatvankettőt sikerült megsemmisíteni. Huszonkilenc további eszköz eltűnt a radarokról, ezek valószínűleg zavaró célzattal bevetett, megtévesztésre szánt „fantomdrónok” voltak.
A Szumi városában található ipari létesítményt ért rakétacsapás három ember életét követelte, hatan pedig megsebesültek. Szintén a térségben, Bilopillia közösségét irányított bombákkal támadták – egy 52 éves nő és egy 55 éves férfi sérült meg. Egy másik támadásban, Terny közelében egy orosz drón csapódott egy teherautóba, a sofőr, egy 40 éves férfi megsérült.
A Harkivi területen, Kupjanszk városában egy 60 éves férfi életét vesztette, a Kozacsa Lopan falu közelében két idős férfi – 75 és 86 évesek – szenvedett sérüléseket. Egy másik támadásban, Kupjanszk-Vuzlovijban egy 58 éves nő sebesült meg.
Donyeck megyében, Torszke településen egy ember meghalt, további hét civil sérültet jelentettek a térségből.
Herszon megyében 35 települést ért orosz tűz, köztük a megyeszékhelyet is. Az itteni offenzívákban kilenc ember megsérült. A Dnyipropetrovszki területen található Nyikopoli járásban egy 67 éves nőt ért támadás, az akció alkalmával kilencemeletes épület, két közigazgatási intézmény, egy lakóház és egy sportklub is megrongálódott.
Ahogy korábban írtuk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megérkezett Ankarába, ahol hamarosan találkozik Recep Tayyip Erdogan török kollégájával. A CNN tudósítója közben arról adott jelentést, hogy Zelenszkij már a kifutópályán nyilatkozott a sajtónak.
Az ukrán elnök megkérdőjelezte Moszkva tárgyalási szándékát, mivel Oroszország nem a legmagasabb rangú külügyi tisztviselőket küldte Törökországba, és Vlagyimir Putyin orosz elnök sem vesz részt a béketárgyaláson, ami az orosz államfő távolmaradása miatt végül elképzelhető, hogy meg sem valósul.
Mindannyian tudjuk, hogy ki hozza a valódi döntéseket Oroszországban
– mondta Volodimir Zelenszkij, utalva Vlagyimir Putyinra, majd hozzátette, hogy „még nem ismerjük az orosz delegáltak hivatalos [diplomáciai] szintjét, de abból, amit látunk, az egész egy kamunak tűnik”.
Az ukrán elnök elmondta, hogy hamarosan találkozik Erdogannal, ezután pedig eldönti, hogy Putyin távolmaradásának ellenére Isztambulba utazik-e tárgyalni az orosz delegáció tagjaival – adta hírül a CNN.
Egy ukrán tisztviselő közlése szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azután hoz döntést a béketárgyaláson való részvételről, hogy tárgyalt Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács tisztviselője szerint a TASZSZ által meghatározott időpontban biztosan nem kezdődik el emiatt az egyeztetés az ukrán és az orosz delegáció között.
Az orosz állami hírügynökség értesülése alapján a két delegáció találkozóját ebéd utánra várták, azonban az ukrán és a török elnök egyeztetése után kezdődhet csak a béketárgyalás. Az orosz külügyminisztérium megerősítette, hogy a béketárgyalást a nap második felére halasztották a török fél kezdeményezésére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gépe leszállt Ankarában, ahol tárgyalásokat folytat Recep Tayyip Erdogan török elnökkel. Ezt követően dönt arról, hogy mikor kezdi meg az egyeztetést az orosz delegációval, amelynek nem tagja Vlagyimir Putyin − írta a Sky News.
Mark Rutte, a NATO főtitkára szerint az isztambuli tárgyalások esélyt adnak arra, hogy a következő hetekben a háborúzó felek közelebb kerüljenek a békéhez – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A tisztviselő szerint Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, az Egyesült Államoknak és Törökországnak lehet kulcsszerepe a tűzszünet elérésében. A szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy Ukrajna NATO-tagsága továbbra sem része egy esetleges békemegállapodásnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Törökországba utazik, abban a reményben, hogy személyesen találkozzon orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal, csakhogy szerda éjszaka érkezett a hír, hogy Putyin nem szerepel az orosz delegáció tagjai között a csütörtöki, Ukrajnával folytatandó isztambuli béketárgyalásokon. A tűzszüneti kezdeményezés ezért csatlakozhat azok sorába, amelyek az utóbbi években már meghiúsultak – megmutatjuk, melyek voltak ezek.
Cikkünket az alábbi linken olvashatja el.
A Bild szakértőket kérdezett meg arról, hogy a szerda esti orosz elnöki rendelet milyen következményekkel járhat az isztambuli tárgyaláson. Mivel sem Vlagyimir Putyin, sem Donald Trump nem utazik el a török fővárosba, így továbbra is várat magára a második találkozó az orosz és az ukrán elnök között.
Szerda késő este jelentette be Vlagyimir Putyin egy elnöki rendeletben az isztambuli béketárgyaláson részt vevő orosz tisztviselők listáját, amelyen az orosz elnök nem szerepel. Ezt követően pedig Donald Trump is jelezte, hogy nem utazik el Törökországba.
Cikkünket az alábbi linken olvashatja el.
Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke jelezte, hogy kész elutazni Törökországba, hogy részt vegyen Ukrajna és Oroszország tárgyalásain – számolt be róla a Clash Report az X-en.
Az amerikai elnök elmondása szerint akkor venne részt a megbeszéléseken, „ha az helyénvaló lenne”.
Pénteken akár el is indulnék Törökországba az orosz–ukrán tárgyalásokra, ha ennek eljött az ideje
– fogalmazott.
BREAKING: Trump:
— Clash Report (@clashreport) May 15, 2025
I would go to Türkiye on Friday if appropriate for Ukraine-Russia talks.
Telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz és Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök a latin-amerikai vezető Kínából érkezett különgépének Moszkvában történt technikai leszállásakor – közölte a Kreml szerda esti közleményét az MTI.
A moszkvai tájékoztatás szerint a brazil államfő beszámolt a Kínában tett látogatásának eredményeiről, különös figyelmet fordítva a Pekingben elfogadott kétoldalú közös nyilatkozatra, amely támogatásáról biztosította az orosz elnöknek a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások május 15-i isztambuli folytatására tett kezdeményezését. A brazil elnök közölte, hogy a maga részéről teljes mértékben hozzá kíván járulni ezek sikeréhez.
Vlagyimir Putyin köszönetét fejezte ki Brazília és Kína vezetésének őszinte szándékáért, hogy konstruktívan hozzá kíván járulni a konfliktus megoldási módjainak kereséséhez.
A brazil vezető a Kreml közleménye szerint megköszönte Putyinnak a meleg fogadtatást, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi eseményeken kapott. A két államfő megerősítette elkötelezettségét az orosz–brazil stratégiai partnerség további átfogó fejlesztése mellett, amely új lendületet kapott a május 9-én Moszkvában folytatott megbeszélésükön.
A brazil elnök korábban azt mondta, személyesen szeretné meggyőzni Putyint, hogy utazzon el a csütörtöki tárgyalásokra Isztambulba. Lula da Silva május 10-től 14-ig állami látogatást tett Kínában, előtte pedig, a győzelem napján, május 9-én jelen volt a Vörös téren tartott díszszemlén. A Kreml előzetesen nem jelentette be mostani látogatását. Lula da Silva különgépe időközben elhagyta a vnukovói repülőteret.
A közlemény közreadásakor a Kreml még nem ismertette az isztambuli tárgyalásokra küldendő orosz küldöttség összetételét.
Volodimir Zelenszkij Nariman Dzselialovot, a krími tatárok parlamentjének elnökhelyettesét nevezte ki Ukrajna törökországi nagykövetének – írja az Ukrajinszka Pravda.
Nariman Dzselialov 2024 júniusának végén szabadult az orosz fogságból. Az előző törökországi nagykövetet, Vaszil Bodnart ősszel áthelyezték Lengyelországba, ezért az ankarai nagykövetség vezető nélkül maradt.
Magyarország területére 2025. május 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5367 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.