Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Titokzatos okokból elhalasztották az orosz–ukrán béketárgyalást, már meg is van az új dátum;
• Vlagyimir Putyin háborús ukáza romba dönti a békereményeket, a tárgyalóasztal helyett vérfürdő jöhet;
• Volodimir Zelenszkij nagyon világos üzenetet küldött Törökországból Vlagyimir Putyinnak;
• Zelenszkij alig ért földet, de már meg is szólalt: szerinte a moszkvai tárgyalási szándék „kamunak tűnik”;
• Eddig csak kudarcos tűzszünet volt az orosz–ukrán konfliktus elmúlt 11 évében;
• Szakértők szerint Vlagyimir Putyin csak teszteli Donald Trumpot és a Nyugatot;
• Moszkva súlyos következményekkel nézhet szembe, ha kihagyja a tárgyalásokat.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Az orosz elnök ma rendeletet írt alá egy fontos személyi változásról a biztonsági apparátusban. Vlagyimir Putyin 2025. május 15-én kelt, 321-es számú rendeletével Oleg Leonyidovics Szaljukovot nevezte ki az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának helyettes titkárává.

A Kremlben aláírt dokumentum szerint Szaljukovot felmentették korábbi pozíciójából, hogy elfoglalhassa új tisztségét a Biztonsági Tanácsban, amely Oroszország egyik legfontosabb stratégiai döntéshozó testülete.

Az orosz állami média közlése szerint Szaljukov tábornok 2014 óta töltötte be a szárazföldi erők parancsnoki tisztségét. Nyilvános szereplései közül kiemelkedik, hogy hosszú éveken át ő vezette a moszkvai katonai parádét, legutóbb 2025. május 9-én, amikor a második világháború befejezésének 80. évfordulóját ünnepelték, ezt Oroszországban a győzelem napjaként tartanak számon.

Szaljukov tábornok nemcsak a szárazföldi erők rendszeres irányításában vett részt, hanem tavaly az Ukrajnában harcoló egyesített orosz erők parancsnokhelyettesi pozícióját is betöltötte, ami megerősítette szerepét az inváziós műveletekben.

Az orosz média egyelőre nem közölte, ki veszi át a szárazföldi erők parancsnokságát, és a Kreml sem kommentálta a változás okait.

Vlagyimir Putyin orosz államfő távolmaradása az isztambuli tárgyalásoktól azt jelzi, hogy Oroszországnak nem érdeke az ukrajnai béke és saját, agresszív politikájának beszüntetése – jelentette ki Petr Fiala cseh kormányfő a Blesk.cz honlapon csütörtökön megjelent interjúban.

Petr Fiala szerint az orosz álláspont a gyávaság jele, és annak a taktikának a folytatása, miszerint Oroszország gyakorlatilag nem akar tűzszünetet, szeretné elhalasztani azt, új erőt gyűjteni, míg a közvélemény körében szeretné elhitetni, hogy kész a béketárgyalásokra.

Putyin csak egy harmadik ligás delegációt küldött. Ez azt mutatja, hogy Oroszországnak valójában nem érdeke a béke és valamilyen észszerű megoldás

– jelentette ki a kormányfő az interjúban.

Petr Fiala megerősítette, hogy Csehország továbbra is kiáll Ukrajna mellett, és elmondta, hogy a közeljövőben egy cseh–ukrán kormányfői találkozóra is sor kerül. Jan Lipavsky cseh külügyminiszter szerint az orosz államfő távolmaradása a tárgyalásoktól a gyávaság jele – írta az MTI. 

Oroszország komoly fenyegetést jelent az egész NATO-ra nézve, aminek újabb bizonyítéka, hogy egy orosz vadászgép május 13-án Észtország felett megsértette az észak-atlanti szövetség légterét – közölte Margus Tsahkna észt külügyminiszter az X-en.

Margus Tsahkna csütörtökön a törökországi Antalyában, a NATO-külügyminiszterek informális találkozóján észt újságíróknak nyilatkozva azt is elmondta: az orosz berepülés akkor történt, amikor az észt hatóságok megpróbálták átvizsgálni az oroszok egyik, zászló nélkül közlekedő illegális olajszállító hajóját, amikor az belépett az észt felségvizekre. A Jaguár nevű tartályhajót a brit hatóságok márciusban helyezték szankciós listára. A kapitány nem engedte fel a fedélzetre az észt hatóságok képviselőit, végül az észt haditengerészet tájékoztatása szerint visszakísérték az orosz vizekig.

Ez az eset azért más és fontos, illetve abban tér el a korábbiaktól, hogy az Oroszországi Föderáció egy vadászgépet küldött a helyzet ellenőrzésére, és az megsértette a NATO területét

– hangsúlyozta az észt külügyminiszter, hozzátéve, hogy az incidens után azonnal NATO-vadászgépeket küldtek a helyszínre, hogy „megvizsgálják és felügyeljék az orosz vadászgép tevékenységét”.

Oroszország célja az Ukrajnával folytatandó közvetlen tárgyalásokon a hosszú távú béke elérése – jelentette ki csütörtökön Isztambulban Vlagyimir Megyinszkij, az orosz tárgyalódelegáció vezetője újságíróknak.

„A közvetlen tárgyalások célja az ukrán féllel, hogy előbb-utóbb hosszú távú békét érjünk el, megszüntetve a konfliktus kiváltó okait” – fogalmazott az MTI szerint Megyinszkij, aki azt is közölte, hogy Moszkva a tárgyalásokat a 2022-ben szintén Isztambulban megszakadt békefolyamat folytatásának tekinti.

Mint fogalmazott, az orosz küldöttség kész „lehetséges kompromisszumok” megvitatására.

Amíg a világ nagyobb része abban reménykedik, hogy Moszkva hajlandó lesz érdemi tárgyalásokat folytatni a tűzszünet érdekében, addig orosz nyugatellenes nacionalisták a háború folytatásáért kampányolnak.

„Átadjuk a fegyvereinket, átadjuk az országunkat” – fogalmazott dühösen a közösségi médiában Pavel Gubarev Putyin-párti aktivista, aki Ukrajnában, a Donyeck régió azon részén él, amelyet Moszkva tart ellenőrzése alatt. A Reutersnek nyilatkozó Kreml-közeli források azt mondták, hogy az úgynevezett „Z hazafiaknak” meg kell felelniük bizonyos szabályoknak, és végső soron nem jelentenek veszélyt Vlagyimir Putyinra. A három meg nem nevezett forrás azt mondta, elvárják ezektől a „nacionalistáktól”, hogy betartsák az irányvonalat akkor, amikor eljön a béke ideje. Hozzátették, Putyinnak és a hírszerző szerveknek úgy kell irányítaniuk ezeket az embereket, hogy biztosítva legyen az orosz elnök célja. 

A Reuters szerint elemzők azt mondják, hogy a „Z patrióták” néha túl messzire mennek, ami a Kremlnek már kellemetlen, mivel véleményükkel felhergelhetik a közvéleményt, és magasabb elvárásokat kelthetnek a csatatéren. 

Miközben Volodimir Zelenszkij és Recep Tayyip Erdogan Törökországban egyeztetnek egymással a háború és a tűzszünet kérdésével kapcsolatban, Rodion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium különmegbízottja a Sky News szerint kijelentette, hogy az ukrajnai tűzszünetről csak akkor lehet tárgyalni, ha már megállapodtak a konfliktus rendezésének stratégiájában. 

Közben Ukrajna azt fontolgatja, hogy még csütörtökön további embereket küldenek Isztambulba  az Oroszországgal való tárgyalásokra. Mindez attól függ, hogy Moszkva hajlandóságot mutat-e a valódi egyeztetésekre, ha igen, akkor az ukrán fél készen akar állni az érdemi tárgyalásokra.

Magyarország nemmel fog szavazni az ukrajnai mezőgazdasági termékekre vonatkozó korlátlan, teljes vámmentesség Európai Unió általi meghosszabbítására, az ugyanis súlyos károkat okozna a tagállamoknak − közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Antalyában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy korábban az Európai Unió korlátlan és teljes vámmentességet biztosított Ukrajna számára, hogy az ország akármennyi mezőgazdasági terméket kedvezményesen hozhasson be a közösség területére, és ennek határideje június 5-én jár le − adta hírül az MTI.

„Szeretném világossá tenni, hogy Magyarország visszautasítja azt, hogy az Európai Unió meghosszabbítsa Ukrajna számára a korlátlan vámmentességet mezőgazdasági termékek és termények behozatalára” − figyelmeztetett.

„A helyzet ugyanis az, hogy Ukrajna rossz minőségű, GMO-tartalmú élelmiszerekkel, egészségre veszélyes élelmiszerekkel elárasztja el az Európai Unió országainak mezőgazdasági piacait, köztük Magyarország mezőgazdasági piacát is. Ukrajna ezzel elképesztő károkat okoz az európai gazdáknak, köztük a magyar gazdáknak is” − tette hozzá.

Szijjártó Péter úgy vélekedett, hogy az ukrán mezőgazdasági import felpörgését eredményező brüsszeli döntés súlyos károkat okoz, és veszélyeket rejthet a tagállamok számára. Kifejtette, hogy mindez veszélyezteti az európai mezőgazdaság egy sor termékének fennmaradását, illetve az azokat termelő gazdálkodók egzisztenciáját, például a baromfihús- vagy a tojáságazatban, az ellenőrzés hiánya pedig minőségi és növényegészségügyi problémákat is jelent.

„Világos, hogy ez nem Európa, nem az európaiak érdekeit, hanem Ukrajna, az ukránok érdekeit szolgálja. Ezen változtatni kell” − szögezte le. „Magyarország határozottan elutasítja, hogy ezt a vámmentességet június 5-én az Európai Unió meghosszabbítsa. Itt az ideje, hogy Brüsszel, az Európai Bizottság végre az európai emberek oldalára álljon, Ukrajna mértéktelen és kritikátlan támogatása helyett. Magyarország tehát természetesen nemmel fog szavazni az Ukrajnának nyújtott vámmentesség meghosszabbítására” − összegzett.

Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni Ukrajna magyarellenes rágalomhadjáratát, amelynek célja, hogy ellehetetlenítsék a véleménynyilvánító szavazást Kijev európai uniós csatlakozásáról – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Antalyában.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO informális külügyminiszteri szintű ülését követően kiemelte, hogy „sorosista, magyargyűlölő” lengyel kollégája, aki „az egyik legháborúpártibb politikus Európában”, most „papagáj módjára ismételte el mindazokat a vádakat, amelyeket az ukrán lejárató kampány elemeiként az elmúlt napokban, az elmúlt hetekben hallhattunk” – számolt be róla az MTI.

„Természetesen a lengyel külügyminiszter vádjait határozottan visszautasítottam, és világossá tettem, hogy itt egy Magyarországgal szemben zajló lejárató kampányról van szó” – tudatta.

„Ukrajnában a magyarellenes propaganda folyamatosan erősödik, és látszik, hogy ezt a magyarellenes rágalomhadjáratot Brüsszel és Varsó is fel akarja erősíteni, és világos, hogy mindez most azért zajlik, hogy ellehetetlenítsék a magyar emberek véleménynyilvánítását Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban” – tette hozzá.

Oroszország 970 590 katonát vesztett Ukrajnában a teljes körű invázió 2022. február 24-ei kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara május 15-én.

A számban az az 1220 főnyi veszteség is benne van, amit az orosz erők az elmúlt napon szenvedtek el.

A jelentés szerint Oroszország emellett 10 812 harckocsit, 22 514 páncélozott harcjárművet, 48 547 járművet és üzemanyagtartályt, 27 872 tüzérségi rendszert, 1384 többszörös rakétarendszert, 1166 légvédelmi rendszert, 372 repülőgépet, 336 helikoptert, 36 000 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

Továbbra sincs nyugalom a fronton: szerdán összesen 168 fegyveres összecsapás történt az ukrán védők és az orosz erők között – ezeknek csaknem a fele a Donyecki területen, Pokrovszk környékén zajlott. Erről az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara számolt be csütörtök reggel közzétett hadműveleti jelentésében.

A közlés szerint az orosz hadsereg egy rakétacsapást, valamint 68 légitámadást hajtott végre ukrán állások és lakott területek ellen. Az agresszor 108 irányított bombát vetett be.

A támadások nem álltak meg ennyinél: az orosz csapatok 3327 kamikazedrónt küldtek célba, emellett 5298 alkalommal lőttek tüzérségi eszközökkel – ezek közül 151-szer sorozatvető rendszereket használtak.

Az orosz légicsapások többek között Szumi megyében (Richky, Bilopillia), Harkiv térségében (Pidlyman, Kupjanszk), valamint Donyeck megyében (Jalta, Kosztyantinyivka, Pokrovszk, Zvirove, Novoukrainka, Novopil), továbbá Zaporizzsjában (Zaporizzsja városa, Huliaipole, Vysoke, Stepnohirszk, Kamianske) és Dnyipropetrovszk régióban (Dacsne) csaptak le.

Az ukrán válasz sem maradt el: a Honvédelmi Erők légiereje, rakétás egységei és tüzérsége az elmúlt 24 órában három helyszínen is csapást mért orosz katonai állásokra, fegyverzetre és technikára. Emellett megsemmisítettek négy ellenséges tüzérségi rendszert, egy radarállomást és kilenc másik fontos katonai célpontot is.

Az Egyesült Királyság és Németország új, nagy hatótávolságú precíziós csapásmérő fegyver közös fejlesztéséről állapodott meg – jelentette be csütörtökön a brit kormány, amiről a Reuters hírügynökség számolt be. A több mint 2000 kilométeres hatótávolságú rendszer fejlesztése újabb lépés Európa két legnagyobb gazdaságának védelmi együttműködésében.

A projekt a tavaly aláírt kétoldalú védelmi egyezményre épül, amelyben London és Berlin egyaránt elkötelezte magát új fegyverrendszerek közös fejlesztése mellett, hangsúlyozva: Európának képesnek kell lennie megvédeni magát, ha a háború Ukrajnában eszkalálódna.

Az egyezmény óta Donald Trump visszatérésével átalakuló amerikai külpolitika még sürgetőbbé tette az európai biztonsági önállóság kérdését. Trump ugyanis világossá tette: elvárja, hogy Európa saját védelméért maga vállaljon felelősséget. A kontinensen így egyre nagyobb lendületet kapnak a hazai védelmi ipart erősítő kezdeményezések.

A közös, nagy hatótávolságú fegyver fejlesztését John Healey brit védelmi miniszter és német kollégája, Boris Pistorius jelentik be Berlinben.

Egyre veszélyesebb világban élünk, ezért a NATO és az európai szövetségesek egysége fontosabb, mint valaha. Ez a partnerség nemcsak a biztonságunkat szolgálja, hanem gazdasági motor is: munkahelyeket teremt, növeli a szaktudást, és befektetéseket vonz mind az Egyesült Királyságba, mind Németországba

–  fogalmazott John Healey.

A közös nyilatkozat ugyanakkor nem tartalmazott részleteket a fejlesztés költségvetéséről vagy ütemezéséről.

A találkozón a tervek szerint szó esik tengeri járőr- és felderítő repülőgépekhez kapcsolódó torpedók közös beszerzéséről is, valamint bejelentik, hogy Németország brit gyártású katonai átkelőhidakat vásárol.

Miközben Isztambulban béketárgyalások előkészítése zajlik, Oroszország ismét civileket vett célba Ukrajnában – írja a The Kyiv Independent. Május 15-én a helyi hatóságok arról számoltak be, hogy az elmúlt 24 órában legalább öt ember meghalt, huszonkilenc pedig megsebesült az orosz hadműveletek következtében.

Az ukrán légierő tájékoztatása szerint az oroszok száz, jellemzően Sahíd típusú drónt indítottak éjjel, ezek közül hatvankettőt sikerült megsemmisíteni. Huszonkilenc további eszköz eltűnt a radarokról, ezek valószínűleg zavaró célzattal bevetett, megtévesztésre szánt „fantomdrónok” voltak.

A Szumi városában található ipari létesítményt ért rakétacsapás három ember életét követelte, hatan pedig megsebesültek. Szintén a térségben, Bilopillia közösségét irányított bombákkal támadták – egy 52 éves nő és egy 55 éves férfi sérült meg. Egy másik támadásban, Terny közelében egy orosz drón csapódott egy teherautóba, a sofőr, egy 40 éves férfi megsérült.

A Harkivi területen, Kupjanszk városában egy 60 éves férfi életét vesztette, a Kozacsa Lopan falu közelében két idős férfi – 75 és 86 évesek – szenvedett sérüléseket. Egy másik támadásban, Kupjanszk-Vuzlovijban egy 58 éves nő sebesült meg.

Donyeck megyében, Torszke településen egy ember meghalt, további hét civil sérültet jelentettek a térségből.

Herszon megyében 35 települést ért orosz tűz, köztük a megyeszékhelyet is. Az itteni offenzívákban kilenc ember megsérült. A Dnyipropetrovszki területen található Nyikopoli járásban egy 67 éves nőt ért támadás, az akció alkalmával kilencemeletes épület, két közigazgatási intézmény, egy lakóház és egy sportklub is megrongálódott.

Telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz és Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök a latin-amerikai vezető Kínából érkezett különgépének Moszkvában történt technikai leszállásakor – közölte a Kreml szerda esti közleményét az MTI.

A moszkvai tájékoztatás szerint a brazil államfő beszámolt a Kínában tett látogatásának eredményeiről, különös figyelmet fordítva a Pekingben elfogadott kétoldalú közös nyilatkozatra, amely támogatásáról biztosította az orosz elnöknek a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások május 15-i isztambuli folytatására tett kezdeményezését. A brazil elnök közölte, hogy a maga részéről teljes mértékben hozzá kíván járulni ezek sikeréhez.

Vlagyimir Putyin köszönetét fejezte ki Brazília és Kína vezetésének őszinte szándékáért, hogy konstruktívan hozzá kíván járulni a konfliktus megoldási módjainak kereséséhez.

A brazil vezető a Kreml közleménye szerint megköszönte Putyinnak a meleg fogadtatást, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 80. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi eseményeken kapott. A két államfő megerősítette elkötelezettségét az orosz–brazil stratégiai partnerség további átfogó fejlesztése mellett, amely új lendületet kapott a május 9-én Moszkvában folytatott megbeszélésükön.

A brazil elnök korábban azt mondta, személyesen szeretné meggyőzni Putyint, hogy utazzon el a csütörtöki tárgyalásokra Isztambulba. Lula da Silva május 10-től 14-ig állami látogatást tett Kínában, előtte pedig, a győzelem napján, május 9-én jelen volt a Vörös téren tartott díszszemlén. A Kreml előzetesen nem jelentette be mostani látogatását. Lula da Silva különgépe időközben elhagyta a vnukovói repülőteret.

A közlemény közreadásakor a Kreml még nem ismertette az isztambuli tárgyalásokra küldendő orosz küldöttség összetételét.

Volodimir Zelenszkij Nariman Dzselialovot, a krími tatárok parlamentjének elnökhelyettesét nevezte ki Ukrajna törökországi nagykövetének – írja az Ukrajinszka Pravda.

Nariman Dzselialov 2024 júniusának végén szabadult az orosz fogságból. Az előző törökországi nagykövetet, Vaszil Bodnart ősszel áthelyezték Lengyelországba, ezért az ankarai nagykövetség vezető nélkül maradt. 

Magyarország területére 2025. május 14-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5367 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 45 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.