Orbán Viktor: Az ukrán helyzet bonyolult, mert Magyarországgal szemben is titkosszolgálati akciókat hajtanak végre

Péntek délelőtt sorra érkeztek a világ vezető politikusai Albániába, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozójára, Orbán Viktor is Tiranába utazott. A repülőgépen a TV2 Tények műsorvezetője, Gönczi Gábor készített exkluzív interjút a miniszterelnökkel, amiben szó volt arról is, hogy végül elmaradt a Zelenszkij−Putyin-találkozó.

Már négy hónapja csalódott vagyok, de lehet, hogy már három éve, mert ez egy olyan háború, aminek nem szabadott volna elkezdődnie. Tehát az lett volna jó, ha ki sem tör ez a háború, de a nemzetközi helyzet leginkább az, hogy Trump elnök ellenzékben volt akkor. Ez nem tette lehetővé, nem tudtuk megakadályozni. Ha Trump lett volna az elnök Amerikában, ez a háború, akármit is akarnak az európaiak, sohasem tört volna ki. Tehát a csalódottság velünk van, a frusztráció az velünk van, most már lassan három éve, és mindennap azzal a reménnyel ébredünk, hogy hátha ma, de tegnap se lett hátha

− közölte a miniszterelnök, aki szerint a békéhez a következő lépés az lehet, hogy Donald Trump az orosz elnökkel is egyeztessen. Hozzátette: az ukránok és az oroszok máshogyan nem fognak tudni megegyezni.

„Nem fog ez így menni. Tehát a dolog az úgy fest, hogy ha azt reméli valaki, hogy az oroszok meg az ukránok meg fognak egyezni, akkor téved. Ez nem történik meg. Ez megtörténhetett volna az elmúlt három év bármelyik napján. Egyszer sem történt meg. Én magam is tárgyaltam velük külön-külön. Láttam az elutasítást. Egyetlen módon lesz itt béke, hogyha Trump elnök folytatja a béke kezdeményezését. Zelenszkijjel már tárgyalt, eljött az ideje, hogy leüljön az oroszok elnökével is. Ha az orosz elnökkel is tárgyal, akkor teszünk egy nagy lépést, vagy talán meg is érkezünk a békéhez, anélkül nem fog menni” − vélekedett a miniszterelnök. 

Orbán Viktor szerint a tiranai csúcstalálkozón komoly politikai kérdésekről kell dönteniük. A kormányfő kiemelte, hogy

„Mindenki látja, hogy egy fontos ügy van igazából a napirenden. Ez a háború kérdése, és Európa egy nagyon nehéz kérdéssel szembesül most, komoly politikai kérdéssel, mert elkerülhetetlen, hogy előbb vagy utóbb, de nekünk, európaiaknak is tárgyalni kell az oroszok elnökével, Putyin elnökkel. A kérdés, amelyet meg kell válaszolni az európaiaknak, hogy azelőtt akarunk tárgyalni, hogy létrejön a Trump−Putyin-találkozó, vagy csak ezután akarunk tárgyalni. De ez elkerülhetetlen. Ma az európai vezetők egy része ezt nem látja be. Azt gondolják, hogy ez elkerülhető lesz, hogy Európa nem tárgyal Oroszországgal, és egy orosz–ukrán megállapodás hozza el a békét, de ez illúzió. Az orosz elnökkel tárgyalni kell, az amerikaiaknak is, meg nekünk is. Most azt kell megvitatnunk, hogy belátjuk-e ezt, és ha igen, akkor az amerikaiak előtt vagy utána akarunk tárgyalni” − mondta Orbán Viktor.

A magyar kormány már a háború kezdete óta a békét és a fegyverszünetet sürgeti. Ezzel az állásponttal azonban nem mindenki ért egyet.

Hát nem sokan vagyunk, akik vállalják az álláspontjukat, olyanok inkább kevesen. A szlovákok szoktak ezen a hangon beszélni. A közép-európaiak általában észszerűbbek, de óvatosabbak is egyúttal. Itt a nagykutyákon, a nagy államok vezetőin van a világ szeme, a németeknek és a franciáknak kellene magukat elszánni

− utalt Robert Ficóra a magyar kormányfő.

Reagált a kémbotrányra is

Orbán Viktor kitért az elmúlt napokban kirobbant ukrán kémbotrányra is, amelyről közölte, hogy „az ukrán helyzet bonyolult, mert Magyarországgal szemben is, aki egy NATO tagállam, titkosszolgálati akciókat hajtanak végre, meg akarják akadályozni, hogy a magyarok véleményt mondjanak Ukrajna uniós tagságáról, ők mindenképp be akarják magukat erőszakolni az unióba, mert ettől remélik a túlélésüket. Tehát egy bonyolult helyzet van, mind az oroszok, mind az ukránok szempontjait itt össze kell valahogy hangolnunk”.

Mégiscsak példátlan eset, hogy Magyarországgal, egy NATO-tagállammal szemben egy nem NATO-tagállam − amely közben állítólag jó viszonyra törekszik a NATO-val − titkosszolgálati akciókat hajt végre, és egy jól koordinált, megszervezett, pénzelt, dezinformációs lejárató kampányt folytat. Ez elfogadhatatlan, ezt a NATO sem tűrheti el

− emelte ki Orbán Viktor.

A miniszterelnök Tiranában a nemrég megválasztott német kancellárral egyeztetett, majd a NATO főtitkárával is. A nyugati világ csúcstalálkozójának is nevezett eseményt fél évente rendezik meg. Legutóbb Magyarország látta vendégül a politikai vezetőket. Az Európai Politikai Közösség következő csúcstalálkozóját Dániában tartják majd.

A kémbotrány előzményei

Mint írtuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) pénteken azt állította, hogy lelepleztek egy Nyugat-Ukrajnában működő magyar katonai hírszerző hálózatot. Kémkedés miatt két magyar állampolgárt letartóztattak, akik korábban az ukrán hadsereg alkalmazásában álltak, most hazaárulással vádolják őket.

A hírek szerint a két személyt a magyar titkosszolgálat toborozta, feladatuk az volt, hogy megvizsgálják a Kárpátalja feketepiacain kapható katonai felszereléseket, figyeljék a magyar lakosság és a katonai erők mozgását Kárpátalján, valamint jelentsenek a felsorakoztatott katonai felszerelésekről és készültségi szintjükről.

Információk szerint a nemzetközi média már azelőtt kérdéseket küldött a magyar vezetésnek, hogy az értesült volna a hírről. A két ország között diplomáciai egyeztetés indult, majd a magyar külügyminiszter közölte, hogy Magyarország kiutasított két, diplomáciai fedésben dolgozó ukrán kémet, akik Ukrajna budapesti nagykövetségén látták el feladatukat. Szijjártó Péter bejelentése után Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is jelentkezett, így a múlt pénteki ukrajnai letartóztatásra adott magyar válaszra megérkezett a reakció: két magyar diplomatát kiutasítanak Ukrajnából. 

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, pénteki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.