Új, Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos terveket jelentett be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Tiranában, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján. „Új szankciós csomagon dolgozunk” − szögezte le az albán fővárosban von der Leyen, hozzátéve, hogy az intézkedések a hét elején az EU által jóváhagyott 17. szankciós csomag kiegészítői, és a többi között az úgynevezett „orosz árnyékflotta” listáját bővítik újabb hajókkal, illetve az Északi Áramlat gázvezetékeket, valamint a pénzügyi szektort is érintik.

Békét akarunk, ezért növelnünk kell a nyomást (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnökön, egészen addig, ameddig készen nem áll a békére

− szögezte le Ursula von der Leyen. Az Isztambulban rendezett orosz−ukrán tárgyalásokra kitérve a bizottsági elnök bírálta az orosz államfőt, amiért nem jelent meg az egyeztetésen, jóllehet, mint mondta, „nyilvánvaló volt, hogy ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij kész volt vele találkozni”.

A csúcstalálkozón szintén részt vevő Keir Starmer brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy amennyiben nem lesz tűzszünet, Ukrajna szövetségesei együttműködnek a szankciók tekintetében, ezért, mint mondta, „nagyon fontos, hogy a szövetségesek között teljes egység legyen”. Elmondta, egyetértés van közte és a francia, a lengyel és a német vezetők, illetve Zelenszkij között abban, hogy „a békemegbeszéléseken tanúsított orosz álláspont elfogadhatatlan”, hozzátéve, hogy az ügyben telefonon egyeztettek Donald Trump amerikai elnökkel is.

Úgy gondolom, hogy amit csütörtökön és éjszaka láthattunk, további bizonyíték arra nézve, hogy Putyin nem gondolja komolyan a békét, csak az időt húzza

− tette hozzá, majd kiemelte: Európa ma, Ukrajnával kapcsolatban ugyanazokért az értékekért harcol, amelyekért 80 éve, a második világháborúban.

A csúcstalálkozón részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki leszögezte: hazája elkötelezett az Oroszországgal vívott háború lezárása mellett, és „kész megtenni minden reális lépést” ennek érdekében, ám sürgette az európai vezetőket, hogy fokozzák a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket − a többi között az orosz energia- és bankszektor ellen −, amennyiben Putyin halogatja a tűzszünetet célzó tárgyalásokat.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a maga részéről hangsúlyozta: folytatni kell a háború lezárását célzó erőfeszítéseket. Amint rámutatott, a feltétel nélküli tűzszünet mellett igyekezni kell olyan békemegállapodást elérni, amely biztonsági garanciákat nyújt Ukrajna számára. „A saját biztonságunk is Ukrajnától függ” − szögezte le.

Beszédében António Costa, az Európai Tanács elnöke a szabályokon alapuló nemzetközi rendre leselkedő kihívások elleni küzdelmet, valamint a világkereskedelem fontosságát hangoztatta, kiemelve az ukrajnai és a gázai háborút. Emellett a védelmi befektetések növelését sürgette, leszögezve: „a béke védelem nélkül illúzió csupán”, továbbá úgy vélte, Európának ki kell terjesztenie világkereskedelmi kapcsolatait, és nem szabad engednie „a protekcionizmus kísértésének”.

Friedrich Merz német kancellár az Európa és az Egyesült Államok közötti szövetséget hangoztatta, kiemelve: „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magunk oldalán tartsuk az Egyesült Államokat”, méltatva Washingtonnak Európában „a békéért és szabadságért” tett erőfeszítéseit.

Emmanuel Macron francia elnök figyelmeztetett, hogy „az utóbbi néhány óra megmutatta, Oroszország nem akar fegyverszünetet”. Mindemellett felhívta a figyelmet „az európai demokráciák integritását érő fenyegetésekre”, a Moldovában és Romániában tartott választásokat említve, Oroszországot nevezve meg a támadások forrásaként.

A rendezvényen felszólalt Edi Rama albán miniszterelnök is, aki sürgette a közösséget, hogy a védelmi célok mellett szélesítse ki törekvéseit egyebek között az oktatás, a tudomány és a mesterséges intelligencia területével. Az Európai Politikai Közösség hatodik, Rama és Costa által közösen szervezett találkozóján − amely az Új Európa egy új világban − egység, együttműködés, közös cselekvés címet viselte − több mint 40 vezető vesz részt. A közösség következő csúcstalálkozóját ősszel tartják Dániában − adta hírül az MTI.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy küldöttségének első számú prioritása az emberek voltak. A hadifoglyok cseréjéről szóló megállapodást fontos eredménynek nevezte, majd hozzátette, hogy ez azt mutatja, Ukrajna a háború befejezésére összpontosít − írta a BBC.

Az ukrán szaktárca vezetője szerint az orosz delegációval folytatott pénteki megbeszélések második célja az volt, hogy Kijev a tűzszünetről tárgyaljon. Ezzel kapcsolatban nem adott konkrét tájékoztatást, és azt mondta, hogy mindkét fél „a részletekkel fog foglalkozni”.

Az ukrán védelmi miniszter ezután felvázolta országa harmadik célkitűzését, amely szerint végül „magas szintű megbeszéléseket” kell folytatni, vagyis Volodimir Zelenszkijnek és Vlagyimir Putyinnak találkoznia kell egymással.

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij hozzátette, nehéz megmondani, hogy Oroszország támasztott-e új követeléseket, szerinte össze kell hasonlítani a korábbi állításaikkal, viszont úgy véli, követeléseik túlmutatnak azon, amit eddig kértek. Hangsúlyozta, hogy Moszkva részéről számos olyan követelés volt, amely Ukrajna számára elfogadhatatlan.

Azokat a gyakorlati mechanizmusokat vitatta meg a török és az amerikai delegációval az Andrij Jermak elnöki irodavezető, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter alkotta ukrán küldöttség, amelyek igazságos és tartós békéhez vezethetnek Ukrajna számára – közölte a pénteki isztambuli tárgyalás után az ukrán elnöki iroda.

Minden fél egyértelműen hangsúlyozta: a háborúnak fenntartható és igazságos békével kell véget érnie, a teljes és feltétel nélküli tűzszünet pedig az alapja a további döntéseknek

– áll az elnöki iroda honlapján megjelent közleményben. A felek humanitárius kérdéseket is megvitattak, különös tekintettel az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátására és az Ukrajnából elhurcolt gyermekek visszatérésére, amit Ukrajna prioritásként kezel – adta hírül az MTI.

Ezzel szemben Oroszország ismételten megmutatta, hogy nem érdekelt a békében. Ezt jelzi, hogy nem képviseltette magát megfelelő szinten az isztambuli tárgyalásokon, figyelmen kívül hagyja a nemzetközi kezdeményezéseket, és elutasítja az agresszió befejezését

– szögezte le az elnöki iroda.

A hivatal tartalmasnak nevezte a megbeszélést, amelyen amerikai részről részt vett Marco Rubio külügyminiszter – aki egyben az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadói feladatait is ellátja –, Keith Kellogg elnöki különmegbízott, török részről pedig Hakan Fidan külügyminiszter, valamint Ibrahim Kalin, a hírszerzés főnöke.

Egyetértünk abban, hogy gyorsan elő kell mozdítani a békefolyamatot. Tájékoztattuk kollégáinkat arról, hogy Zelenszkij ukrán elnök megfelelő felhatalmazással és szándékkal küldött delegációt Isztambulba azért, hogy valódi elmozdulás történjen a béke felé

– emelte ki Szibiha a tárgyalás után az X-en. Az ukrán külügyminiszter bejegyzésében hangsúlyozta: Oroszország olyan pillanat előtt áll, amikor bizonyítania kell, hogy komolyan gondolja a szándékait. „Konkrét döntésekre van szükségünk. Elsősorban egy feltétel nélküli, teljes és tartós tűzszünetre, legalább 30 napos időtartamra. Ukrajna kész tenni a békéért. Oroszországnak is meg kell mutatnia, hogy készen áll rá” – jelentette ki a tárcavezető.

A Reuters értesülése szerint az isztambuli béketárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között kevesebb mint két órán át tartottak, és eddig nem volt látható jele, hogy előrelépés történt volna a felek közti szakadék csökkentésében.

Egy ukrán forrás szerint Moszkva követelései nem lehetnek kiindulópontok a béketárgyaláson, valamint „elszakadtak a valóságtól, és messze túlmutatnak mindenen, amiről korábban tárgyaltak”. Továbbá kiemelték, hogy olyan ultimátumok, mint hogy Ukrajna vonuljon vissza saját területére a tűzszünet elérése érdekében, nem konstruktív feltételek az ukrán fél számára.

Szakértők úgy vélik, jelentős áttörés nem várható Isztambulban, ugyanis Donald Trump is kijelentette, hogy addig nem lesz elmozdulás, amíg ő nem találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

Ezzel szemben az orosz delegáció elégedett a csütörtöki tárgyalás eredményével, és folytatni fogják az egyeztetéseket. Az orosz fél közölte, hogy az ukrán küldöttség szorgalmazta a két ország vezetője közti találkozó megszervezését.

Vlagyimir Megyinszkij pedig bejelentette, hogy nagyszabású fogolycserében sikerült megegyezni, valamint megállapodtak abban is, hogy mindkét fél bemutatja a tűzszünetről alkotott elképzelését.

Befejeződtek Isztambulban az ukrán és az orosz delegáció közötti egyeztetések. Ez volt a két hadviselő fél közötti első közvetlen találkozó a háború kezdete óta − közölte egy török külügyminisztériumi forrás.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszél a médiának, miután leszállt a repülőgépről az ankarai repülőtérre érkezése után, Ankarában 2025. május 15-én

Fotó: Adem Altan / AFP

A tárgyalások pontos tartalmáról még nincsenek információk, azonban egy ukrán diplomáciai forrás szerint Oroszország olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek irreálisak és messze túlmutatnak mindazon, amiről korábban tárgyaltak. Az ukránok állítása szerint az orosz követelések között szerepel az ukrán csapatok kivonása Oroszország területéről a tűzszünet megkezdéséhez − írta a Sky News.

Törökország külügyminisztere nyitotta meg az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat – ez az első közvetlen egyeztetés a két ország között három éve – írja a Sky News.

Hakan Fidan hangsúlyozta: rendkívül fontos lenne, hogy a felek mielőbb tűzszünetet kössenek.

A rövid sajtónyilatkozat után a kamerákat kikapcsolták, és megkezdődtek az érdemi megbeszélések.

Donald Trump amerikai elnök kész azonnal tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyinnal – akár már most is elindulna hozzá, ha lehetőség nyílna a találkozóra. A világ figyelme Isztambulra szegeződik, ahol újabb béketárgyalások kezdődnek Ukrajna és Oroszország között – Putyin azonban nem vesz részt rajtuk. Volodimir Zelenszkij jelezte: csak akkor ül le tárgyalni, ha az orosz elnök is megjelenik. A jelek szerint ezt sem ő, sem Trump nem fogja megtenni.

Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

Oroszország 971 690 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Ez a szám 1100 veszteséget tartalmaz, amelyet az orosz erők csak az elmúlt egy napban szenvedtek el.

A jelentés szerint Oroszország emellett 10 825 harckocsit, 22 546 páncélozott harcjárművet, 48 713 járművet és üzemanyagtartályt, 27 908 tüzérségi rendszert, 1385 többszörös rakétaindító rendszert, 1167 légvédelmi rendszert, 372 repülőgépet, 336 helikoptert, 36 123 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót veszített.

Az orosz tárgyalók küldöttsége már megérkezett az isztambuli Dolmabahce elnöki palotába – számolt be róla a CNN.

A felek most először ülnek újra közvetlenül egy asztalhoz, mióta 2022 márciusában, a háború korai szakaszában kudarcba fulladtak az első békekísérletek.

A találkozó sokak szerint történelmi jelentőségű lehet – kérdés, hogy a diplomácia ezúttal utat talál-e a fegyverek hangja között.

Véget ért az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna küldötteinek találkozója Isztambulban – közölte a török külügyminisztérium.

Mindhárom ország tisztviselői az ukrán és az orosz képviselők közvetlen tárgyalásait megelőzően találkoztak. Az orosz állami média jelentése szerint az orosz delegáció még nem érkezett meg a találkozóra.

Török sajtóértesülések szerint Ukrajna, Oroszország és Törökország május 16-án, délután Isztambulban háromoldalú megbeszélést tart a béketárgyalások részeként. Ezt megelőzően pedig az elnöki dolmabahcei hivatalban találkoznak amerikai, ukrán és török képviselők is egyeztetnek.

A The Kyiv Independent beszámolója szerint ezek a találkozók jelentenék az első közvetlen tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között a 2022-es sikertelen isztambuli béketárgyalások óta.

Miután Moszkva a héten javasolta, hogy Törökországban tartsanak béketárgyalásokat, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beleegyezett, és személyes találkozóra hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Az orosz vezető elutasította a részvételt, és a tárgyalások vezetésére a tanácsadóját, Vlagyimir Medinszkijt jelölte ki, aki Oroszországot képviselte a 2022-es tárgyalásokon.

Kijev sürgeti Moszkvát a harmincnapos feltétel nélküli tűzszünetre, amit Oroszország továbbra is elutasít. 

Május 15-én a világsajtó feszült várakozással szállta meg a török metropoliszt, Isztambult, bízva abban, hogy három év után először közvetlen tárgyalásra kerül sor Kijev és Moszkva között – nem mellesleg egy 30 napos, teljes körű tűzszünet nemzetközi szorgalmazása közepette.

A nagy bejelentések helyett azonban csak diplomáciai adok-kapok zajlott le a két ország külügyminisztériumai között, miközben az újságírók a tavaszi napsütésben próbáltak mit kezdeni a helyzettel – írja a The Kyiv Independent.

Ez nem tárgyalás, hanem bohózat

– mondta Hanna Hopko, az International Center for Ukrainian Victory társalapítója. Szerinte világos, hogy Putyin csak gúnyt űz Donald Trump amerikai elnökből.

A találkozó ötletét Vlagyimir Putyin vetette fel még május 11-én. Az elemzők szerint azért, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy az orosz fél már két hónapja nem hajlandó elfogadni azt a tűzszüneti javaslatot, amelyet eredetileg Trump kezdeményezett.

Volodimir Zelenszkij már az első pillanattól kezdve világossá tette álláspontját: megy Isztambulba, és ott Putyinnal akar tárgyalni. Ez a bejelentés meglepetésként érhette a Kremlt, ahol hosszú napokra csend borult a kommunikációra. A feszültséget tovább fokozta Trump május 12-i nyilatkozata, miszerint „mindkét vezető ott lesz” – ezzel diplomáciai sarokba szorítva Putyint, akinek úgy kellett elutasítania Zelenszkij kezdeményezését, hogy közben ne haragítsa magára az amerikai elnököt.

Isztambulba érkezett Marco Rubio amerikai külügyminiszter, hogy részt vegyen a mai béketárgyalásokon, amelyek célja, hogy véget vessenek az immár három éve tartó ukrajnai háborúnak – írja a Sky News.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter felszáll egy Isztambulba tartó repülőgépre 2025. május 16-án

Fotó: Khalil Hamra / Reuters

Rubio ugyanakkor már a tegnapi napon jelezte: nem vár áttörést a közvetlen orosz–ukrán egyeztetésektől, szerinte valódi előrelépés csak akkor születhet, ha Donald Trump és Vlagyimir Putyin végre személyesen is tárgyalóasztalhoz ülnek.

Volodimir Zelenszkij üdvözölte az Egyesült Államok döntését, hogy Rubiót küldi a találkozóra – majd éles kontrasztként említette Putyin távolmaradását, és „dekorációs célú”, alacsony rangú orosz küldöttségről beszélt.