Moszkvának egyre több követelése van, Volodimir Zelenszkijnek és Vlagyimir Putyinnak találkoznia kell egymással

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index pénteki hírösszefoglalója

Vége
GettyImages-2213738693

A legfontosabbak

Index
2025.05.16. 21:49
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is!

  • A pénteki orosz−ukrán tárgyalás lezárását követően már vissza is indult Moszkvába az orosz delegáció. A gép moszkvai idő szerint 19 óra 57 perckor szállt fel Isztambulból − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség a Flightradar24 adataira hivatkozva.

  • Új, Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos terveket jelentett be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken Tiranában, az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján. „Új szankciós csomagon dolgozunk” − szögezte le az albán fővárosban von der Leyen, hozzátéve, hogy az intézkedések a hét elején az EU által jóváhagyott 17. szankciós csomag kiegészítői, és a többi között az úgynevezett „orosz árnyékflotta” listáját bővítik újabb hajókkal, illetve az Északi Áramlat gázvezetékeket, valamint a pénzügyi szektort is érintik.

    Békét akarunk, ezért növelnünk kell a nyomást (Vlagyimir) Putyin (orosz) elnökön, egészen addig, ameddig készen nem áll a békére

    − szögezte le Ursula von der Leyen. Az Isztambulban rendezett orosz−ukrán tárgyalásokra kitérve a bizottsági elnök bírálta az orosz államfőt, amiért nem jelent meg az egyeztetésen, jóllehet, mint mondta, „nyilvánvaló volt, hogy ukrán kollégája, Volodimir Zelenszkij kész volt vele találkozni”.

    A csúcstalálkozón szintén részt vevő Keir Starmer brit miniszterelnök hangsúlyozta, hogy amennyiben nem lesz tűzszünet, Ukrajna szövetségesei együttműködnek a szankciók tekintetében, ezért, mint mondta, „nagyon fontos, hogy a szövetségesek között teljes egység legyen”. Elmondta, egyetértés van közte és a francia, a lengyel és a német vezetők, illetve Zelenszkij között abban, hogy „a békemegbeszéléseken tanúsított orosz álláspont elfogadhatatlan”, hozzátéve, hogy az ügyben telefonon egyeztettek Donald Trump amerikai elnökkel is.

    Úgy gondolom, hogy amit csütörtökön és éjszaka láthattunk, további bizonyíték arra nézve, hogy Putyin nem gondolja komolyan a békét, csak az időt húzza

    − tette hozzá, majd kiemelte: Európa ma, Ukrajnával kapcsolatban ugyanazokért az értékekért harcol, amelyekért 80 éve, a második világháborúban.

    A csúcstalálkozón részt vesz Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is, aki leszögezte: hazája elkötelezett az Oroszországgal vívott háború lezárása mellett, és „kész megtenni minden reális lépést” ennek érdekében, ám sürgette az európai vezetőket, hogy fokozzák a Moszkva elleni büntetőintézkedéseket − a többi között az orosz energia- és bankszektor ellen −, amennyiben Putyin halogatja a tűzszünetet célzó tárgyalásokat.

    Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a maga részéről hangsúlyozta: folytatni kell a háború lezárását célzó erőfeszítéseket. Amint rámutatott, a feltétel nélküli tűzszünet mellett igyekezni kell olyan békemegállapodást elérni, amely biztonsági garanciákat nyújt Ukrajna számára. „A saját biztonságunk is Ukrajnától függ” − szögezte le.

    Beszédében António Costa, az Európai Tanács elnöke a szabályokon alapuló nemzetközi rendre leselkedő kihívások elleni küzdelmet, valamint a világkereskedelem fontosságát hangoztatta, kiemelve az ukrajnai és a gázai háborút. Emellett a védelmi befektetések növelését sürgette, leszögezve: „a béke védelem nélkül illúzió csupán”, továbbá úgy vélte, Európának ki kell terjesztenie világkereskedelmi kapcsolatait, és nem szabad engednie „a protekcionizmus kísértésének”.

    Friedrich Merz német kancellár az Európa és az Egyesült Államok közötti szövetséget hangoztatta, kiemelve: „Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magunk oldalán tartsuk az Egyesült Államokat”, méltatva Washingtonnak Európában „a békéért és szabadságért” tett erőfeszítéseit.

    Emmanuel Macron francia elnök figyelmeztetett, hogy „az utóbbi néhány óra megmutatta, Oroszország nem akar fegyverszünetet”. Mindemellett felhívta a figyelmet „az európai demokráciák integritását érő fenyegetésekre”, a Moldovában és Romániában tartott választásokat említve, Oroszországot nevezve meg a támadások forrásaként.

    A rendezvényen felszólalt Edi Rama albán miniszterelnök is, aki sürgette a közösséget, hogy a védelmi célok mellett szélesítse ki törekvéseit egyebek között az oktatás, a tudomány és a mesterséges intelligencia területével. Az Európai Politikai Közösség hatodik, Rama és Costa által közösen szervezett találkozóján − amely az Új Európa egy új világban − egység, együttműködés, közös cselekvés címet viselte − több mint 40 vezető vesz részt. A közösség következő csúcstalálkozóját ősszel tartják Dániában − adta hírül az MTI.

  • A Balti-tengeri Tanács (CBSS) tagállamainak külügyminiszterei Észtországban tartott tanácskozásukat követően új hajózási szabályokat sürgettek az orosz „árnyékflottával” szembeni közös fellépés érdekében pénteken – adta hírül az MTI.

    Margus Tsahkna, a házigazda Észtország külügyminisztere úgy fogalmazott, hogy a probléma „nem a képességekben, hanem a nemzetközi jogban” rejlik.

    „Jobb szabályozásra van szükség, amely kiszámítható és biztonságos környezetet teremt a nemzetközi kereskedelem és a haditengerészeti tevékenység számára” – hangoztatta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.

    A tárcavezetők egy keddi incidensre utaltak, amikor egy orosz harci repülőgép rövid időre megsértette az észt légteret, miután a balti ország haditengerészete megpróbált átvizsgálni egy zászló nélkül hajózó tankert, amely feltételezésük szerint az adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül közlekedő, a szankciók megkerülésére szolgáló orosz „árnyékflottához” tartozik.

    Tsahkna szerint ez volt az első alkalom, hogy Oroszország „hivatalosan bizonyította” kapcsolatát az árnyékflottával.

    Baiba Braze lett külügyminiszter szerint az orosz nyersolajexport 84 százaléka, Moszkva költségvetési bevételeinek több mint egy harmada haladhat keresztül a Balti-tengeren az árnyékflotta segítségével.

  • Szu–25-ös vadászgépekkel semmisítették meg a „Déli Erők Csoportjának” körzetében az ukrán erők egyik erődítményét az orosz csapatok – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Az orosz védelmi minisztérium jelentése szerint a csapáshoz párosával lőttek ki a rakétákat.

  • Több európai vezető társaságában egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel Volodimir Zelenszkij ukrán államfő – erősítette meg Szerhij Nikiforov elnöki szóvivő az Ukrajinszka Pravdának.

    A beszélgetésen Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Tusk lengyel miniszterelnök vett részt. Zelenszkij hozzátette, hogy szó volt egy isztambuli találkozóról is.

  • Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy küldöttségének első számú prioritása az emberek voltak. A hadifoglyok cseréjéről szóló megállapodást fontos eredménynek nevezte, majd hozzátette, hogy ez azt mutatja, Ukrajna a háború befejezésére összpontosít − írta a BBC.

    Az ukrán szaktárca vezetője szerint az orosz delegációval folytatott pénteki megbeszélések második célja az volt, hogy Kijev a tűzszünetről tárgyaljon. Ezzel kapcsolatban nem adott konkrét tájékoztatást, és azt mondta, hogy mindkét fél „a részletekkel fog foglalkozni”.

    Az ukrán védelmi miniszter ezután felvázolta országa harmadik célkitűzését, amely szerint végül „magas szintű megbeszéléseket” kell folytatni, vagyis Volodimir Zelenszkijnek és Vlagyimir Putyinnak találkoznia kell egymással.

    Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Heorhij Tyihij hozzátette, nehéz megmondani, hogy Oroszország támasztott-e új követeléseket, szerinte össze kell hasonlítani a korábbi állításaikkal, viszont úgy véli, követeléseik túlmutatnak azon, amit eddig kértek. Hangsúlyozta, hogy Moszkva részéről számos olyan követelés volt, amely Ukrajna számára elfogadhatatlan.

  • Az orosz delegáció megkapott „minden szükséges iránymutatást a tárgyalási pozíciójához”, ezeket a Vlagyimir Putyin elnökletével szerdán tartott moszkvai tanácskozáson dolgozták ki − jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Moszkvában újságíróknak az Isztambulban pénteken több mint három év megszakítás után újraindult közvetlen orosz–ukrán egyeztetésekről.

    Azt mondta: az orosz küldöttség folyamatos kapcsolatban áll Moszkvával, „az elnök online kapja az összes információt, folyamatosan érkeznek a jelentések”. Az esetleges orosz–amerikai csúccsal kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök tárgyalását az eredményesség érdekében alapos előkészítésnek kell megelőznie.

    Egy ilyen találkozó mindenképpen szükséges, mind a kétoldalú orosz–amerikai kapcsolatokról, mind pedig a nemzetközi ügyekről és a regionális problémákról, azon belül természetesen az ukrajnai válságról is folytatandó komoly, magas szintű megbeszélések szempontjából

    − fogalmazott a Kreml szóvivője. Hangot adott álláspontjának, miszerint Putyin és Trump kapcsolata „rendkívül fontos az ukrajnai rendezés szempontjából”.

    A NATO–Oroszország Tanács munkája újraindításának lehetőségéről szólva azt mondta, hogy erre vonatkozóan érdemi javaslat nem született, csak a médiában merült fel ezzel kapcsolatos elképzelés. Úgy vélekedett, hogy nehéz a NATO-val való partnerség felújításáról beszélni olyan időszakban, amikor a szövetség „ténylegesen háborút visel Oroszország ellen”. Kijelentette ugyanakkor, hogy „a lehető leghamarabb” meg kell kezdeni a stratégiai stabilitás kérdéseinek megvitatását az európai kontinensen − adta hírül az MTI.

  • Azokat a gyakorlati mechanizmusokat vitatta meg a török és az amerikai delegációval az Andrij Jermak elnöki irodavezető, Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter alkotta ukrán küldöttség, amelyek igazságos és tartós békéhez vezethetnek Ukrajna számára – közölte a pénteki isztambuli tárgyalás után az ukrán elnöki iroda.

    Minden fél egyértelműen hangsúlyozta: a háborúnak fenntartható és igazságos békével kell véget érnie, a teljes és feltétel nélküli tűzszünet pedig az alapja a további döntéseknek

    – áll az elnöki iroda honlapján megjelent közleményben. A felek humanitárius kérdéseket is megvitattak, különös tekintettel az ukrán hadifoglyok szabadon bocsátására és az Ukrajnából elhurcolt gyermekek visszatérésére, amit Ukrajna prioritásként kezel – adta hírül az MTI.

    Ezzel szemben Oroszország ismételten megmutatta, hogy nem érdekelt a békében. Ezt jelzi, hogy nem képviseltette magát megfelelő szinten az isztambuli tárgyalásokon, figyelmen kívül hagyja a nemzetközi kezdeményezéseket, és elutasítja az agresszió befejezését

    – szögezte le az elnöki iroda.

    A hivatal tartalmasnak nevezte a megbeszélést, amelyen amerikai részről részt vett Marco Rubio külügyminiszter – aki egyben az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadói feladatait is ellátja –, Keith Kellogg elnöki különmegbízott, török részről pedig Hakan Fidan külügyminiszter, valamint Ibrahim Kalin, a hírszerzés főnöke.

    Egyetértünk abban, hogy gyorsan elő kell mozdítani a békefolyamatot. Tájékoztattuk kollégáinkat arról, hogy Zelenszkij ukrán elnök megfelelő felhatalmazással és szándékkal küldött delegációt Isztambulba azért, hogy valódi elmozdulás történjen a béke felé

    – emelte ki Szibiha a tárgyalás után az X-en. Az ukrán külügyminiszter bejegyzésében hangsúlyozta: Oroszország olyan pillanat előtt áll, amikor bizonyítania kell, hogy komolyan gondolja a szándékait. „Konkrét döntésekre van szükségünk. Elsősorban egy feltétel nélküli, teljes és tartós tűzszünetre, legalább 30 napos időtartamra. Ukrajna kész tenni a békéért. Oroszországnak is meg kell mutatnia, hogy készen áll rá” – jelentette ki a tárcavezető.

  • Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Lengyelország vezetői – miután telefonbeszélgetést folytattak Donald Trump amerikai elnökkel – „elfogadhatatlannak” nevezték Oroszország álláspontját az Ukrajnával folytatott pénteki tárgyalásokon.

    Keir Starmer brit miniszterelnök, akihez csatlakozott Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel államfő is, pénteken közölte, hogy „az orosz álláspont egyértelműen elfogadhatatlan, és nem először” − írta a Reuters.

    A négy európai vezető mellett Volodimir Zelenszkij is részt vett a telefonbeszélgetésen, amelyet az amerikai elnökkel folytattak.

    „A Zelenszkij elnökkel folytatott találkozó és a Trump elnökkel folytatott megbeszélés eredményeként most szorosan összehangoljuk és koordináljuk válaszlépéseinket, és ezt a továbbiakban is folytatni fogjuk” − mondta Keir Starmer.

  • A török külügyminiszter, Hakan Fidan „a világbéke szempontjából fontos napként” üdvözölte a pénteki isztambuli tárgyalásokat, ahol a török szaktárca vezetője elnökölt.

    Intenzív diplomáciai erőfeszítések eredményeként az orosz és az ukrán delegáció Isztambulban tartott találkozót, amelyen Törökország közvetített. A találkozó eredményeként megállapodtak abban, hogy bizalomépítő intézkedésként mindkét országból 1000 embert cserélnek ki

    − írta Hakan Fidan az X-en, majd azzal folytatta: „Abban is megállapodtak, hogy írásban megosztják a másik féllel azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a tűzszünet elérését”, valamint újabb találkozóról is egyeztettek.

  • Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter megerősítette, hogy a béketárgyalásokon Ukrajna és Oroszország megállapodott abban, hogy mindkét fél ezer hadifoglyot enged szabadon. Ennek időpontját már kitűzték, de azt nem hozzák nyilvánosságra − közölte az ukrán szaktárca vezetője.

    Emellett egyeztettek a tűzszünetről is, valamint megvitattak egy lehetséges találkozót Volodimir Zelenszkij és Vlagyimir Putyin között. Továbbá hamarosan bejelentést tesznek egy esetleges újabb tárgyalási fordulóról, ahol a tűzszünet „minden lehetséges módját” megvitatják − írta a BBC.

  • Miután Vlagyimir Putyin orosz elnök nem jelent meg az általa javasolt törökországi béketárgyalásokon, a Vatikán „tragikusnak” nevezte az eredményt, és közölte, hogy XIV. Leó pápa a Szentszéket kívánja rendelkezésre bocsátani a két fél számára a több mint három éve dúló háború befejezésére tett erőfeszítésekhez – írja a Politico.

    A pápa azt tervezi, hogy a Vatikánt, a Szentszéket a két fél közötti közvetlen találkozó rendelkezésére bocsátja

    – mondta Pietro Parolin, a szentatya második számú embere.

    A múlt héten megválasztott XIV. Leó világossá tette, hogy az ukrajnai béke elérése lesz pápaságának egyik fő prioritása. Vasárnap telefonon beszélt Volodimir Zelenszkij elnökkel, és a Szent Péter téren mondott első vasárnapi áldásában „a szeretett ukrán nép szenvedéseire” utalt.

    A keleti egyház képviselőivel tartott szerdai audiencián Leó „teljes szívéből” tárgyalásokra szólította fel a két vezetőt. „A Szentszék mindig készen áll arra, hogy segítsen szemtől szembe összehozni az ellenségeket” – mondta a pápa.

    Csütörtökön, első pápai posztjában az X-en XIV. Leó békére szólított fel: „Szeretném, ha ez a békeköszöntés visszhangozna szívetekben, családjaitokban, és minden ember között, bárhol is legyenek, minden nemzetben és az egész világon.”

  • Reuters értesülése szerint az isztambuli béketárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között kevesebb mint két órán át tartottak, és eddig nem volt látható jele, hogy előrelépés történt volna a felek közti szakadék csökkentésében.

    Egy ukrán forrás szerint Moszkva követelései nem lehetnek kiindulópontok a béketárgyaláson, valamint „elszakadtak a valóságtól, és messze túlmutatnak mindenen, amiről korábban tárgyaltak”. Továbbá kiemelték, hogy olyan ultimátumok, mint hogy Ukrajna vonuljon vissza saját területére a tűzszünet elérése érdekében, nem konstruktív feltételek az ukrán fél számára.

    Szakértők úgy vélik, jelentős áttörés nem várható Isztambulban, ugyanis Donald Trump is kijelentette, hogy addig nem lesz elmozdulás, amíg ő nem találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

    Ezzel szemben az orosz delegáció elégedett a csütörtöki tárgyalás eredményével, és folytatni fogják az egyeztetéseket. Az orosz fél közölte, hogy az ukrán küldöttség szorgalmazta a két ország vezetője közti találkozó megszervezését.

    Vlagyimir Megyinszkij pedig bejelentette, hogy nagyszabású fogolycserében sikerült megegyezni, valamint megállapodtak abban is, hogy mindkét fél bemutatja a tűzszünetről alkotott elképzelését.

  • Egy újabb F–16-os vadászgépet veszített el Ukrajna egy műveletben – írja az MTI.

    A jelentés szerint az F–16-os vadászgép harci bevetés közben tűnt el. Mint írták, az orosz légicsapás ellen védekező gép pilótájának sikerült katapultálni, és nem szenvedett életveszélyes sérüléseket. Az F–16-os gép sorsáról azonban nem adtak ki hivatalos tájékoztatást.

    Az ukrán légierő ezzel már a harmadik F–16-os vadászgépét veszítette el.

    Az orosz agresszió ellen több mint három éve harcoló Ukrajna 2024 nyarán kapott először F–16-osokat. Az amerikai vadászgépekkel Belgium, Hollandia, Dánia és Norvégia látta el az ukrán légierőt, amelynek arzenálja idén francia Mirage 2000-es vadászgépekkel is bővült.

  • Az ukrán elnöki hivatal vezetője, Andrij Jermak péntek este jelentette be, hogy magas szintű egyeztetés zajlott Isztambulban: az ukrán fél amerikai, brit, francia és német vezető diplomatákkal ült tárgyalóasztalhoz – írja a Sky News.

    A találkozón Ukrajnát Jermak mellett Andrij Szibiha külügyminiszter és Rusztem Umerov védelmi miniszter képviselte, míg az Egyesült Államokat Keith Kellogg különmegbízott, az Egyesült Királyságot pedig Jonathan Powell, aki Keir Starmer nemzetbiztonsági tanácsadójaként van jelen a nemzetközi diplomácia színpadán. Powell egyébként kulcsszerepet játszott az észak-írországi konfliktus lezárásában, a történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki egyezmény előkészítésekor.

    A találkozóról készült képeket Jermak meg is osztotta a közösségi médiában. Bár részleteket egyelőre nem hoztak nyilvánosságra, nem kérdés: minden fél abban bízik, hogy ez az egyeztetés újabb fordulópontot hozhat a háborús konfliktus rendezésében – akár egy, a történelemkönyvekbe is bekerülő megállapodás felé.

  • Befejeződtek Isztambulban az ukrán és az orosz delegáció közötti egyeztetések. Ez volt a két hadviselő fél közötti első közvetlen találkozó a háború kezdete óta − közölte egy török külügyminisztériumi forrás.

    A tárgyalások pontos tartalmáról még nincsenek információk, azonban egy ukrán diplomáciai forrás szerint Oroszország olyan követeléseket fogalmazott meg, amelyek irreálisak és messze túlmutatnak mindazon, amiről korábban tárgyaltak. Az ukránok állítása szerint az orosz követelések között szerepel az ukrán csapatok kivonása Oroszország területéről a tűzszünet megkezdéséhez − írta a Sky News.

  • Az ukrán–orosz béketárgyalások elmaradása után Keir Starmer Albániából, Tiranából üzent: szerinte Vlagyimir Putyin továbbra is csak húzza az időt – írja a BBC.

    Amit tegnap és az éjszaka folyamán láttunk, újabb egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Putyin valójában nem akar békét

    – fogalmazott a brit Munkáspárt vezetője, hangsúlyozva: a Kreml minden lépése azt igazolja, hogy Moszkva csak a látszat kedvéért beszél egyezkedésről, miközben valójában esze ágában sincs kompromisszumot kötni.

  • Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a Nyugat több stratégiai hibát követett el az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, például a lassú és ellentmondásos döntéshozatalt, Putyin alábecsülését és a világos célok hiányát, amelyek zavart és megosztottságot eredményeztek. Ám pozitívumként említi Ukrajna támogatását és a NATO megerősödését. Szerinte a békéhez vízióra, bátorságra és gyors döntésekre van szükség, és Kínára nem ellenségként, hanem stratégiai partnerként kell tekinteni.

    Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

  • A CNN riportereinek beszámolója szerint Kijev utcáin ünnepi hangulat uralkodott a közvetlen orosz–ukrán tárgyalások előtt: sokan viselték a vishivankát – a tradicionális hímzett inget, amely mára az ukrán nemzeti öntudat és kitartás egyik legfőbb szimbóluma lett. A népviseletet hagyományosan május harmadik csütörtökén öltik magukra az emberek, így a város ezúttal is megtelt színekkel és motívumokkal.

    A látszólag derűs hangulat ellenére azonban a CNN által megkérdezett ukránok többsége szkeptikusan tekint a Moszkvával folytatott lehetséges tárgyalásokra – sokan úgy érzik, nem várható érdemi változás.

    „Nagyon szeretnénk, ha fegyverszünet lenne, de ezzel az ellenséggel ilyesmire nincs esély” – mondta az odesszai katasztrófavédelem egyik munkatársa, a 23 éves Danyil, aki egy hivatalos találkozóra érkezett a fővárosba.

    Hozzátette: bár lenyűgözőnek tartja, hogy Zelenszkij közvetlen egyeztetésre tett javaslatot az orosz elnök felé, tisztában van vele, milyen szűk mozgástere van Ukrajna vezetőjének egy ilyen helyzetben.

    Legszívesebben behúznék egyet Putyinnak, de tudom, hogy a politikában nem így mennek a dolgok

    – fogalmazott keserű iróniával.

    A 72 éves Vaszijuk Ljudmila és a 76 éves Fedina Dina – két barátnő, akik épp számítástechnikai alapképzésről tartottak hazafelé – sem sok jót remél a közeljövőtől. Elmondásuk szerint a tárgyalásokban nem hisznek, és Putyin szándékait sem övezi bennük semmi illúzió.

    „Putyin nem fog eljönni. Fél. Ő nem békét akar, hanem visszaállítani a Szovjetuniót és bekebelezni Ukrajnát. Mi abban reménykedünk, hogy minden jól végződik – de tudjuk, hogy nem fog. Minden marad a régiben, csak mi leszünk egyre idegesebbek, nyugtalanabbak és kimerültebbek” – mondta Ljudmila.

  • Törökország külügyminisztere nyitotta meg az Oroszország és Ukrajna közötti tárgyalásokat – ez az első közvetlen egyeztetés a két ország között három éve – írja a Sky News.

    Hakan Fidan hangsúlyozta: rendkívül fontos lenne, hogy a felek mielőbb tűzszünetet kössenek.

    A rövid sajtónyilatkozat után a kamerákat kikapcsolták, és megkezdődtek az érdemi megbeszélések.

  • Donald Trump amerikai elnök kész azonnal tárgyalóasztalhoz ülni Vlagyimir Putyinnal – akár már most is elindulna hozzá, ha lehetőség nyílna a találkozóra. A világ figyelme Isztambulra szegeződik, ahol újabb béketárgyalások kezdődnek Ukrajna és Oroszország között – Putyin azonban nem vesz részt rajtuk. Volodimir Zelenszkij jelezte: csak akkor ül le tárgyalni, ha az orosz elnök is megjelenik. A jelek szerint ezt sem ő, sem Trump nem fogja megtenni.

    Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

  • Oroszország 971 690 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

    Ez a szám 1100 veszteséget tartalmaz, amelyet az orosz erők csak az elmúlt egy napban szenvedtek el.

    A jelentés szerint Oroszország emellett 10 825 harckocsit, 22 546 páncélozott harcjárművet, 48 713 járművet és üzemanyagtartályt, 27 908 tüzérségi rendszert, 1385 többszörös rakétaindító rendszert, 1167 légvédelmi rendszert, 372 repülőgépet, 336 helikoptert, 36 123 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót veszített.

  • Az orosz tárgyalók küldöttsége már megérkezett az isztambuli Dolmabahce elnöki palotába – számolt be róla a CNN.

    A felek most először ülnek újra közvetlenül egy asztalhoz, mióta 2022 márciusában, a háború korai szakaszában kudarcba fulladtak az első békekísérletek.

    A találkozó sokak szerint történelmi jelentőségű lehet – kérdés, hogy a diplomácia ezúttal utat talál-e a fegyverek hangja között.

  • Véget ért az Egyesült Államok, Törökország és Ukrajna küldötteinek találkozója Isztambulban – közölte a török külügyminisztérium.

    Mindhárom ország tisztviselői az ukrán és az orosz képviselők közvetlen tárgyalásait megelőzően találkoztak. Az orosz állami média jelentése szerint az orosz delegáció még nem érkezett meg a találkozóra.

  • Volodimir Zelenszkij Albániába utazott, hogy részt vegyen az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján – írja a The Kyiv Independent

    Az Európai Politikai Közösség hatodik találkozóján többek között Európa biztonságáról lesz szó, illetve az orosz–ukrán háborúról. A csúcstalálkozót május 16-án tartják, amikor az ukrán és orosz delegáció Isztambulban folytat béketárgyalásokat. 

  • Török sajtóértesülések szerint Ukrajna, Oroszország és Törökország május 16-án, délután Isztambulban háromoldalú megbeszélést tart a béketárgyalások részeként. Ezt megelőzően pedig az elnöki dolmabahcei hivatalban találkoznak amerikai, ukrán és török képviselők is egyeztetnek.

    A The Kyiv Independent beszámolója szerint ezek a találkozók jelentenék az első közvetlen tárgyalásokat Oroszország és Ukrajna között a 2022-es sikertelen isztambuli béketárgyalások óta.

    Miután Moszkva a héten javasolta, hogy Törökországban tartsanak béketárgyalásokat, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beleegyezett, és személyes találkozóra hívta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt. Az orosz vezető elutasította a részvételt, és a tárgyalások vezetésére a tanácsadóját, Vlagyimir Medinszkijt jelölte ki, aki Oroszországot képviselte a 2022-es tárgyalásokon.

    Kijev sürgeti Moszkvát a harmincnapos feltétel nélküli tűzszünetre, amit Oroszország továbbra is elutasít. 

  • Május 15-én a világsajtó feszült várakozással szállta meg a török metropoliszt, Isztambult, bízva abban, hogy három év után először közvetlen tárgyalásra kerül sor Kijev és Moszkva között – nem mellesleg egy 30 napos, teljes körű tűzszünet nemzetközi szorgalmazása közepette.

    A nagy bejelentések helyett azonban csak diplomáciai adok-kapok zajlott le a két ország külügyminisztériumai között, miközben az újságírók a tavaszi napsütésben próbáltak mit kezdeni a helyzettel – írja a The Kyiv Independent.

    Ez nem tárgyalás, hanem bohózat

    – mondta Hanna Hopko, az International Center for Ukrainian Victory társalapítója. Szerinte világos, hogy Putyin csak gúnyt űz Donald Trump amerikai elnökből.

    A találkozó ötletét Vlagyimir Putyin vetette fel még május 11-én. Az elemzők szerint azért, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy az orosz fél már két hónapja nem hajlandó elfogadni azt a tűzszüneti javaslatot, amelyet eredetileg Trump kezdeményezett.

    Volodimir Zelenszkij már az első pillanattól kezdve világossá tette álláspontját: megy Isztambulba, és ott Putyinnal akar tárgyalni. Ez a bejelentés meglepetésként érhette a Kremlt, ahol hosszú napokra csend borult a kommunikációra. A feszültséget tovább fokozta Trump május 12-i nyilatkozata, miszerint „mindkét vezető ott lesz” – ezzel diplomáciai sarokba szorítva Putyint, akinek úgy kellett elutasítania Zelenszkij kezdeményezését, hogy közben ne haragítsa magára az amerikai elnököt.

  • Isztambulba érkezett Marco Rubio amerikai külügyminiszter, hogy részt vegyen a mai béketárgyalásokon, amelyek célja, hogy véget vessenek az immár három éve tartó ukrajnai háborúnak – írja a Sky News.

    Rubio ugyanakkor már a tegnapi napon jelezte: nem vár áttörést a közvetlen orosz–ukrán egyeztetésektől, szerinte valódi előrelépés csak akkor születhet, ha Donald Trump és Vlagyimir Putyin végre személyesen is tárgyalóasztalhoz ülnek.

    Volodimir Zelenszkij üdvözölte az Egyesült Államok döntését, hogy Rubiót küldi a találkozóra – majd éles kontrasztként említette Putyin távolmaradását, és „dekorációs célú”, alacsony rangú orosz küldöttségről beszélt.

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szégyenteljesnek nevezte azon európai országok diplomatáinak viselkedését, akik nem voltak hajlandók részt venni egy Ukrajnával kapcsolatos különleges találkozón, ahol lehetőségük lett volna bármilyen kérdést feltenni – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Meg voltam döbbenve egy évvel ezelőtt, amikor újabb ötletekről folytak megbeszélések – még a Joe Biden vezette amerikai adminisztráció idején –, és az Európai Unióban különböző eseményeket tartottak: újabb csúcstalálkozók, külügyminiszteri ülések, ahol különféle szövegeket fogadtak el Ukrajnáról. […] Régebben, azokban az években, évente kétszer tartottunk EU–Oroszország-csúcstalálkozókat, és rendszeresen, félévente találkoztunk az Európai Unió nagyköveteivel

    – mondta Lavrov a „Kultúra határok nélkül: a kulturális diplomácia szerepe és fejlődése” című Diplomáciai Klub ünnepi ülésén.

    Elmondta, hogy meghívták az összes uniós nagykövetet és az Európai Tanács képviselőit egy külügyminiszteri szintű különleges találkozóra Ukrajna kapcsán, és ők kollektíven elutasították a részvételt.

    Egyszerűen amikor az ember bármelyik országban dolgozik, és a külügyminiszter meghív egy kötetlen beszélgetésre, akkor az ember már nem nagykövet

    – mondta az orosz diplomácia vezetője, aki szerint most az a helyzet, hogy egyelőre nem kommunikálnak egymással, csak néha, ha valamilyen konkrét ügy nagyon sürgető.