A szakértő szerint Putyin nem blöffölt, a Nyugat hibái most visszaütnek

Az elmúlt három évben a Nyugat több stratégiai hibát és több helyes döntést is hozott az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban – így kezdte legfrissebb elemzését Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, majd pontokba szedve összefoglalt a legfontosabb megállapításait. Szerinte az egyik hiba az elhúzódó döntéshozatal: „A fegyverszállítások, szankciók és stratégiai lépések gyakran késve és kompromisszumosan történtek. Ez időt adott Oroszországnak az alkalmazkodásra, Ukrajnának viszont életveszélyes késlekedést okozott.”

Szerinte ahelyett, hogy egy világos stratégia mentén segítettek volna a nyugati vezetők például gyors győzelemre törekedve, a támogatás sokszor reaktív, politikai alku tárgya volt – így nem tudta megtörni az orosz kezdeményezést. Tarjányi Péter szerint a Nyugat alábecsülte Putyint, „a Nyugat eleinte azt hitte, Putyin blöfföl – és hogy Oroszország gazdasága összeomlik. Ez nem történt meg. Moszkva alkalmazkodott, új szövetségi rendszert épített”.

A Nyugat politikai vezetői nem kommunikáltak világos célt: Mi a háborús támogatás célja? Ukrajna győzelme? A status quo visszaállítása? Ez zavart, fáradtságot és megosztottságot keltett a társadalmakban.

Tarjányi Péter szerint kettős mérce alakult ki más konfliktusokkal szemben. Miközben a Nyugat Ukrajnát támogatta, más háborúkban (például Gáza) ellentmondásos politikát folytatott – ez hitelességi válságot okozott a globális Dél felé, és gyengítette a Nyugat morális pozícióját. És az sem mellékes szerinte, hogy nem készült fel a Nyugat a háború gazdasági hatásaira.

Kínára partnerként kell tekinteni

Hetedik pontnak kiemelte az Ukrajna NATO-tagságának lebegtetését: „Ahelyett, hogy világosan kimondták volna, hogy nem lesz (vagy igen, lesz) NATO-tag Kijev, stratégiai kétértelműséget hagytak – ami provokálta Oroszországot, de nem védte meg Ukrajnát.”

Például Ukrajna fennmaradásának biztosítása, illetve a háború újjáélesztette a NATO-t: „Finnország és Svédország csatlakozott, a tagországok megnövelték védelmi kiadásaikat, és egységesebb fellépés valósult meg.” A biztonságpolitikai szakértő kiemelte a technológiai fölény biztosítását is a harctéren, és a szankciós nyomást hosszú távon, „bár Oroszország nem omlott össze, a technológiai, pénzügyi és exportkorlátozások érezhetően lassítják a hadiipar és a gazdaság fejlődését, különösen a modern technológiák terén”.

Tarjányi Péter megemlítette a morális és politikai koalíció létrehozását és Putyin hosszú háborújának elhúzását is. „Az orosz »gyors győzelem« stratégiáját meghiúsították. A nyugati támogatás elérte, hogy Putyin beleragadjon egy költséges, véres és bizonytalan kimenetelű konfliktusba több mint 3 éve.”

A Nyugat szerinte képes volt rugalmasan alkalmazkodni, illetve egyértelműen kijelölte a célokat: Ukrajna győzelme vagy tárgyalásos lezárás. Tarjányi Péter szerint nagyon fontos eredmény a Nyugat részéről a fegyverszállítások ugrásszerű bővítése is, és a diplomáciai és titkosszolgálati nyomásfokozás Oroszországon belül, ahogy Európa önállóbb stratégiai szerepvállalása is.

Végezetül kiemelte, hogy Kínát nem ellenségként, hanem kulcsként kell kezelni, nem szövetséges, de nyomásgyakorló partner lehet – ha jól tárgyalnak vele a Nyugat oldaláról. „Szükség van egy vízióra, bátorságra és gyorsaságra. Jelenleg mindháromból kevés van, de a Nyugat, ha lassan is tanul mindennap, van esély a békére.” Tarjányi Péter szerint cselekedni kell.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, pénteki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Tűzoltók oltják a tüzet egy műanyag étkészletekkel foglalkozó vállalkozásnál, amelyet orosz dróntámadás ért 2025. május 15-én Velyka Csernecsinában, Szumi területén, Ukrajnában. Fotó: Oleksandr Oleksiienko / Kordon.Media / Global Images Ukraine / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!