Ez a poszt a következő Percről percre része:
Megszólalt a Kreml: Vlagyimir Putyin csak így hajlandó találkozni az ukrán elnökkel
-
Kedves olvasóink!
Indul az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Kiderült, mi az, amiben Kijev és Washington is ugyanazt gondolja az isztambuli tárgyalásokról;
- A szakértő szerint a béketárgyalás egy bohózat, és Putyin csak gúnyt űz Donald Trumpból;
- Megjelentek a kínos számok a háborúról, amit a Kreml sehogy sem tud letagadni;
- Donald Trump egyértelmű kijelentést tett arról, mikor és hogyan találkozna Vlagyimir Putyinnal;
- Ellentmondásos eredményt hozott az isztambuli tárgyalások első fordulója, folytatják az egyeztetéseket;
- Összegyűltek Európa vezetői, újabb szankciós csomag jöhet Oroszország ellen.
Tartsanak velünk ma is!
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- A török külügyminiszter olyasmit mondott a béketárgyalásokról, amit az egész világ hallani szeretne;
- Civileket szállító autóbusz ellen indított dróntámadást Oroszország, a béketárgyalásokat követően;
- Donald Trump meglepően kedvező véleményt fogalmazott meg Vlagyimir Putyinról;
- Megszólalt a Kreml: Vlagyimir Putyin csak így hajlandó találkozni az ukrán elnökkel;
- Hétfőn Vlagyimir Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel egyeztet telefonon Donald Trump;
- A Kreml szóvivője elmondta, mi Oroszország alapvető problémája a háborút lezáró megállapodással.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!
-
Lehetségesnek nevezte Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozóját a Kreml szóvivője szombati moszkvai sajtótájékoztatóján – adta hírül az MTI.
Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy Moszkva lehetségesnek tart egy ilyen találkozót, amennyiben a háború lezárását célzó tárgyalásokon részt vevő orosz és ukrán küldöttségek „bizonyos megállapodásokra jutnak”.
A szóvivő közölte, hogy Oroszország előkészíti és átadja az ukrán félnek a tűzszünet feltételeit tartalmazó listát. „Megállapodás született a tűzszüneti feltételeket tartalmazó listák cseréjéről. A munka folyamatban van, az orosz fél elő fogja készíteni és át fogja adni ezt a listát, Azt, hogy pontosan mi szerepel majd benne, azt talán nem kellene előre bejelenteni, hiszen a tárgyalások még folynak, és zárt körben kell zajlaniuk” – mondta.
Peszkov kiemelte, hogy előbb végre kell hajtani az Isztambulban elért megállapodásokat, beleértve az ezer-ezer fős hadifogolycserét.
Leszögezte egyúttal, hogy jelenleg nincs szó az ukrán féllel tárgyaló orosz küldöttség összetételének megváltoztatásáról.
-
Az orosz elnök május 15-én, csütörtökön menesztette a szárazföldi erők főparancsnokát, a 70 éves Oleg Szaljukovot, helyére a húsz évvel fiatalabb Andrej Mordvicsevet nevezte ki, aki addig a Központi Katonai Körzetet irányította – írja az Unian.
Szaljukov, aki közel áll a vezérkari főnök Valerij Geraszimovhoz és Szergej Sojgu volt védelmi miniszterhez, pozíciót kapott az Orosz Biztonsági Tanácsban is. Megjegyzik, hogy egy ilyen áthelyezés nem tisztogatás, hanem tiszteletreméltó elbocsátás a hadsereg egyik legmagasabb rangú tisztviselője számára. Ugyanez vár magára Geraszimovra is, aki szeptemberben lesz 70 éves.
A katonai bloggerek Mordvicsevet tartják az első orosz parancsnoknak, aki bevezette a drónok kötelező használatát minden egységben. Emellett 2024 óta, az ő kezdeményezésére, könnyű járműveket, például motorkerékpárokat kezdtek használni a gyalogságnál.
-
Szergej Lescsenko, az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint Vlagyimir Putyin tűzszüneti megállapodás helyett, nyáron még nagyobb erővel kívánja támadni Ukrajnát – írja az Unian.
Oroszországnak étvágya van a háborúra. Számukra a háború egy nemzeti eszme, amely egyesítette a társadalmat, és lehetővé tette Putyin számára, hogy vagy megölje az összes ellenfelét, vagy kiutasítsa őket az országból, vagy börtönbe zárja őket
– mondta Lescsenko. Hozzátette, az orosz elnök szándéka, hogy folytassa a háborút, ami teljes ellentétben áll Donald Trump amerikai elnök és kormánya, európai partnerei és Ukrajna összes erőfeszítésével a tűzszünet elérése érdekében.
-
Négy területből állna az Oroszország elleni újabb szankciós csomag, amit május 20-án jelentenek be – írja egy tisztviselő szavaira hivatkozva az Unian.
Az intézkedést az ukrajnai háború, az emberi jogok megsértése, a hibrid hadviselés és a vegyi fegyverek használata miatt vezetnék be. Több mint 130 egyedi szankciót fogadhatnak el hamarosan, többek között a hadiiparra, az „árnyékflottára”, az EU-n kívülről érkező árucikkekre és a dezinformáció terjesztőivel szemben lépnének életbe a büntetések.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz XIV. Leó pápa vasárnapi beiktatásán a világ több vezető politikusa társaságában – számolt be róla a Reuters.
Az államfővel tart majd a felesége, Olena Zelenszkaja, Andrij Jermak hivatali vezető és Andrij Szibiha külügyminiszter is – értesült az Unian. A szertartáson jelen lesz J. D. Vance amerikai alelnök is, aki február végén összeszólalkozott az ukrán elnökkel a Fehér Házban.
-
Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy május 19-én felhívja Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt is – írja az Unian.
A Fehér Ház vezetője hétfő délelőtt az orosz államfőt hívja fel, a téma az ukrajnai háború megállítása lesz. A nap későbbi részében az ukrán elnökkel és több NATO-tagállam tisztviselőjével fog egyeztetni.
-
„Történelmi lehetőség volt Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök lehetséges isztambuli találkozója” – jelentette ki Recep Tayyip Erdoğan török államfő.
Törökország vezetője hozzátette, nem országa késlelteti az egyeztetéseket, hanem Putyin. Szerinte Donald Trump amerikai elnök és Zelenszkij vannak domináns pozícióban. Emellett a békéhez vezető mérföldkőnek nevezte az orosz és az ukrán delegáció találkozását, továbbá úgy véli, Ankara cselekszik is a harcok lezárása érdekében, ezt pedig a tárgyalóasztalnál lehet elérni – számolt be róla az Unian.
-
Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország szombatra virradó éjjel 62 csapásmérő drónnal támadta Ukrajnát, ezek közül a légvédelem 36-ot megsemmisített, hat pedig eltűnt a radarról.
Az ukrán vezérkar reggeli harctéri helyzetjelentésében azt írta, hogy pénteken az orosz erők egy rakétacsapást és 63 légicsapást mértek Ukrajna területére, valamint 112 irányított légibombát dobtak le, továbbá 135 alkalommal támadtak rakéta-sorozatvető rendszerekkel.
A fronton az elmúlt 24 órában 145 összecsapást rögzítettek. A kijevi katonai vezetés szombati összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai vesztesége megközelítette a 973 ezret, pénteken az ukrán erők megsemmisítettek egyéb haditechnikai eszközök mellett hat orosz harckocsit, 34 tüzérségi rendszert és 155 drónt.
-
Ukrajna és Oroszország akár már a jövő héten végrehajthatja az ezer-ezer fős hadifogolycserét, amelyről pénteken Isztambulban állapodtak meg a két ország tárgyalóküldöttségei – vélekedett Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés főnöke szombaton.
Kirilo Budanov 2023. április 19-énFotó: Global Images Ukraine / Getty Images Hungary„Remélem, ez a jövő héten megtörténik” – jelentette ki a hírszerzési vezető, hozzátéve, hogy mindkét ország összeállítja a maga listáját azokról, akiknek az elengedését kéri. „Akit el tudunk hozni, azt elhozzuk, és ugyanígy vissza is adunk foglyokat” – jegyezte meg.
A déli Herszon megye kormányzói hivatala arról tájékoztatott, hogy pénteki és szombati orosz támadásokban két ember halt meg és 13 szenvedett sebesüléseket a régióban.
-
Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter felszólította Kínát, hogy tegyen erőfeszítéseket az orosz-ukrán háború befejezésére, és ennek érdekében gyakoroljon nyomást Oroszországra – írja az Unian.
Az az ország, amely véget vethet a háborúnak és helyére teheti Putyint, az Kína
– mondta Sikorski. Hozzátette, ha Kína kereskedelmi embargóval fenyegetne, Oroszország kénytelen lenne eleget tenni neki. Megjegyezte, Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenleg húzza az időt, és komolyan eltökélt szándéka, hogy egész Ukrajnát „leigázza”.
-
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely egyszerűsíti az orosz állampolgárság megszerzésének folyamatát Abházia és Dél-Oszétia területén élők számára.
Vlagyimir Putyin 2025. május 13-ánFotó: Alexander Kazakov / ReutersA The Kyiv Independent beszámolója szerint Abházia és Dél-Oszétia minden olyan felnőtt „állampolgára”, aki 2008. augusztus 26-án, a területeket Oroszország által „függetlennek” elismert napon rendelkezett ezzel a státusszal, mostantól gyorsított eljárásban kérheti az orosz állampolgárságot. A kérelmezőknek csak egy hivatalos állampolgársági kérelmet kell benyújtaniuk.
Moszkva a Grúzia elleni 2008-as háborút követően szerzett teljes ellenőrzést Abházia és Dél-Oszétia felett, és azóta mindkét régióban katonai jelenlétet tart fenn.
-
Elítélte az ausztrál külügyminisztérium, hogy egy orosz bíróság 13 év börtönbüntetést szabott ki az ukrán erők oldalán harcoló ausztrál állampolgár, Oscar Jenkins ügyében – írja az MTI. Az orosz hatóságok zsoldosként kezelik a férfit, ám a canberrai vezetés szerint a férfi az ukrán hadsereg kötelékében harcolt, így hadifoglyoknak járó nemzetközi jogi védelem illeti meg.
A 33 éves Oscar Jenkins egy szigorúan őrzött börtönben tölti a büntetését. Penny Wong ausztrál külügyminiszter közleményben tudatta szombaton, hogy az ausztrál kormány „megdöbbent a korábban tanérként dolgozó Jenkins kirakatperén és a kiszabott 13 éves börtönbüntetésen”.
Hangsúlyozta, hogy: „Oscar Jenkins az ukrán hadsereg hivatásos tagjaként hadifogolynak minősül”. Hozzátette, az ausztrál kormány világossá tette Oroszország számára, hogy Jenkinst a hadifoglyoknak járó védelem illeti meg, ezért a moszkvai vezetésnek kötelessége a nemzetközi humanitárius jog előírásai szerint bánni a férfival, ideértve az emberséges bánásmód biztosítását is.
Továbbá kiemelte, az ausztrál kormány Ukrajnával és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságával együttműködésben dolgozik Jenkins megfelelő körülményeinek biztosításán és szabadon bocsátásán.
Ausztrál sajtójelentések szerint Jenkins az ukrán hadsereg kötelékében szolgált, amikor tavaly orosz fogságba esett. Egy akkoriban készült videófelvételen harci egyenruhában látható, miközben arról kérdezik, hogy zsoldos-e.
-
Belarusz soha nem kérte, hogy közvetítői szerepet játsszon az ukrajnai rendezésben, de kész megszervezni a tárgyalási folyamatot – jelentette be Aljakszandr Lukasenka belorusz elnök szóvivője szombaton.
Ami a tárgyalások következő fordulóinak lehetséges megszervezését illeti, hangsúlyozom a legfontosabbat: Belarusz soha nem erőltette magát közvetítői szerepbe – sem korábban, sem most. Ez alapvető álláspontunk
– nyilatkozta Natalya Ejsmont szóvivő a TASZSZ hírügynökségnek.
A szóvivő hozzátette: „De ha a béke érdekében szomszédainknak szüksége lesz erre, és ezzel minden fél egyetért – akkor olyan módon szervezzük meg a folyamatot, ahogy egyetlen más ország sem tudná”. A szóvivő szerint ez a kérdés közvetlenül összefügg Belarusz jövőjével is.
-
Donald Tusk lengyel miniszterelnök telefonon beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, aki kijelentette : „nagyon nehéz napok elé nézünk”.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint Donald Tusk kijelentette: a fő feladat az, hogy megőrizzék Európa és az Egyesült Államok egységét. Kiemelte, hogy az európai politikusok továbbra is azon dolgoznak, hogy Ukrajnában béke legyen.
Nem titkoljuk, hogy Oroszország álláspontja aligha konstruktív. Valószínűleg nagyon nehéz napok elé nézünk
– fogalmazott a miniszterelnök.
Donald Tusk emlékeztetett: Oroszország azt követelte, hogy a tárgyalásokon ne legyenek amerikai képviselők, valamint elfogadhatatlannak nevezte az orosz feltételeket. „nemcsak Ukrajna, hanem mindannyiunk számára”.
-
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője május 17-én tartott sajtótájékoztatót, amelynek keretén belül elmondta, hogy Oroszország számára „alapvető” probléma – a háborút lezáró esetleges megállapodással kapcsolatban – az Ukrajna nevében aláírásra jogosult személy kiléte.
Oroszország számára az orosz és az ukrán delegáció közötti dokumentumok aláírásakor a legfontosabb és legfőbb kérdés az Ukrajna nevében aláírásra jogosult személy kiléte
– fogalmazott Dmitrij Peszkov.
Dmitrij Peszkov 2025. május 9-énFotó: Alexander Zemlianichenko / ReutersNyilatkozata azután hangzott el, hogy Isztambulban tárgyalt Oroszország és Ukrajna. Bár tűzszüneti megállapodás nem született, mindkét fél megállapodott egy ezer fős hadifogoly cserében.
A The Kyiv Independent arról írt, hogy az ukránok szerint Oroszország teljes katonai kivonulást követel a következő négy régióból: Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon. Kijev elutasította a követelést és kifejezte kétségeit az orosz küldöttség döntési jogkörével kapcsolatban.
-
Sébastien Lecornu, a francia fegyveres erők minisztere elmondta, Európa számára fontos, hogy hosszú távon megerősítse az ukrán hadsereget, különösen Oroszország azon kijelentéseinek fényében, amelyek szerint Ukrajnát „demilitarizálni” kell.
Nyilvánvalóan nagy a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy Oroszország beleegyezik-e a tűzszünetbe. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy meg kell őriznünk a pozíciókat, és felelősséget kell vállalnunk értük
– fogalmazott a francia miniszter.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint azt állítja, hogy világos tervet kell kidolgozni az ukrán védelmi erők hosszú távú segítésére és erősítésére „Oroszország követeléseinek” fényében. Hangsúlyozta, hogy „mint tudják, Oroszország követelései között valójában szerepel Ukrajna egyfajta demilitarizálása, ami nyilvánvalóan része a Moszkva által folytatott tárgyalásoknak. Ezért fontos számunkra, hogy ne csak rövid, hanem hosszú távon is folytassuk Ukrajna megsegítését”.
-
„Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin csak meghatározott előfeltételek teljesülése esetén lenne hajlandó személyesen tárgyalni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel” – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombat délelőtti nyilatkozatában. Azt azonban nem részletezte, milyen jellegű megállapodásokra gondol – írja a Sky News.
Vlagyimir Putyin 2025. május 14-énFotó: Alexander Nemenov / ReutersA szóvivő emellett feltett egy Moszkva számára kulcsfontosságú kérdést: „Pontosan ki írná alá ukrán részről a dokumentumokat?” Ez a megjegyzés arra utalhat, hogy Oroszország továbbra is kétségbe vonja Zelenszkij legitimációját, mivel elnöki mandátuma a háború miatt elhalasztott választások következtében formálisan már lejárt.
Az amerikai közvetítési kísérletekkel kapcsolatban Peszkov közölte, hogy jelenleg nincs kapcsolat Washington és Moszkva között ebben a kérdésben. Hozzátette azonban, hogy ha „hasznosnak ítélik”, akkor bejelentenek egy találkozót Donald Trump amerikai elnökkel, aki korábban többször is közölte, hogy személyes jó kapcsolata van Putyinnal.
A Kreml nyilatkozata azután hangzott el, hogy Putyin távol maradt a héten tartott orosz-ukrán béketárgyalásoktól, annak ellenére, hogy Zelenszkij többször is sürgette a személyes találkozót.
-
Boris Pistorius német védelmi miniszter azt állítja, hogy Vlagyimir Putyin elnököt nem érdekli a háború befejezése, miután Isztambulban sem volt hajlandó megjelenni és Volodimir Zelenszkijjel tárgyalni.
Az Unian ukrán hírügynökség beszámolója szerint Boris Pistorius azt mondta: „Putyin egyáltalán nem érdekelt abban, hogy véget vessen az agressziónak” és semmi sem jelzi, hogy komolyan gondolja a békés befejezést.
-
A Bloomberg értesülései szerint az Isztambulban zajló béketárgyaláson az orosz fél konkrét feltételeket vázolt fel a tűzszünethez, köztük Ukrajna semleges státuszának elfogadását, a területi követelésekről és jóvátételi igényekről való lemondást, valamint több ukrán megye orosz ellenőrzés alá helyezését.
A lap bennfentes forrásokra hivatkozva azt írja, hogy Moszkva csak akkor hajlandó fegyverszünetre, ha Kijev hivatalosan is tudomásul veszi a Krím, valamint Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók annektálását – függetlenül attól, hogy ezek közül nem mindegyik áll jelenleg orosz ellenőrzés alatt. A Kreml ezen túlmenően Ukrajna hadseregének teljes kivonását várja el ezekről a területekről, és nemzetközi szintű elismerést követel az öt megszállt régió Oroszországhoz való csatolásához.
A tárgyalások részleteit sem Moszkva, sem Kijev nem erősítette meg hivatalosan.
-
Oroszország 972 600 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Ez a szám tartalmazza azt a 910 fős veszteséget, amelyet az oroszok csak az elmúlt egy napban szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 10 831 harckocsit, 22 553 páncélozott harcjárművet, 48 809 járművet és üzemanyagtartályt, 27 942 tüzérségi rendszert, 1386 többszörös rakétaindító rendszert, 1167 légvédelmi rendszert, 372 repülőgépet, 336 helikoptert, 36 278 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót veszített.
-
Mint írtuk, orosz csapatok egy csaknem teli autóbuszt támadtak meg drónnal a Szumi megyei Bilopillia város közelében, aminek következtében legalább kilenc ember életét vesztette – köztük egy egész család: apa, anya és lányuk.
A kórházakban jelenleg hét sebesült van, miután orosz drón csapódott egy civil autóbuszba. Az emberek égési sérüléseket, töréseket, agyrázkódást szenvedtek... Az előzetes információk szerint az oroszok egy teljes családot megöltek: apa, anya és lányuk halt meg a csapásban. Részvétem a rokonoknak és hozzátartozóknak. Minden áldozat civil volt. Az oroszok nem mondhatják, hogy nem tudták, milyen járművet támadnak. Ez civilek szándékos meggyilkolása volt
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombat délelőtti közleményében.
Az ukrán elnök ismét nemzetközi nyomásgyakorlásra szólított fel Oroszországgal szemben. A helyi hatóságok közlése szerint a Bilopillia város közelében történt incidensben az orosz haderő egy Lancet típusú drónt vetett be.
-
Ukrán drónok csapást mértek egy orosz lőszerraktárra a megszállt Krím-félszigeten – közölte egy ukrán biztonsági szolgálati forrás. A támadás „erőteljes robbanást” okozott az orosz katonai létesítményben – írja a Sky News.
Azt írják, a megsemmisített lőszerraktár az orosz parti védelmi erők 126. dandárjához tartozott, és a félsziget déli részén található Perevalne faluban helyezkedett el.
A félsziget, amelyet Oroszország 2014-ben jogellenesen annektált, kulcsfontosságú az orosz hadműveletek szempontjából az ukrajnai háborúban, és egyben jelentős katonai bázisoknak ad otthont.
-
Donald Trump amerikai elnök ismét éles kritikával illette az ukrán vezetést, miközben meglepően kedvező véleményt fogalmazott meg Vlagyimir Putyinról. A Fox Newsnak adott friss interjújában Trump kijelentette, hogy az orosz elnök „belefáradt a háborúba” és megállapodásra törekszik, így nem ő a fő akadály a béke útjában – írja az Unian.
Donald Trump 2025. május 6-ánFotó: Kent Nishimura / ReutersAz amerikai elnök a műsorban úgy fogalmazott, hogy Volodimir Zelenszkijnek „nincsenek jó kártyái” a tárgyalásokhoz, és emlékeztetett egy korábbi kemény hangvételű beszélgetésükre. Donald Trump azt állította, hogy az orosz invázió kezdetén az orosz haderő akár öt órán belül elfoglalhatta volna Kijevet, ha nem akadtak volna el a sárban a tankok.
Az amerikai elnök ismét hangsúlyozta, hogy személyesen képes lenne megoldani a konfliktust Putyinnal való jó kapcsolata révén. „Nagyon jó kapcsolatom van Putyinnal. Azt hiszem, megállapodásra jutunk” – mondta. Donald Trump ugyanakkor figyelmeztetett, hogy ha nem születik béke, készen áll arra, hogy súlyos gazdasági szankciókat alkalmazzon Oroszországgal szemben, különösen az olajexportra vonatkozóan.
-
A helyi hatóságok közölték, hogy kilenc ember meghalt egy civil buszt ért dróntámadásban Északkelet-Ukrajnában, Szumi régióban. A BBC beszámolója szerint további négy ember pedig megsérült Bilopilliában, amikor Szumi városába tartottak.
A dróntámadásokra azután került sor, hogy Oroszország és Ukrajna 2022 óta először tartott közvetlen béketárgyalásokat. Bár áttörést nem értek el, egy kisebb hadifogolycserében állapodtak meg. Az ukránok „cinikus háborús bűncselekménynek” nevezték a a támadást, az Orosz Föderáció pedig nem kommentálta a Szumi régióban történteket.
Az orosz hadsereg ismét egy polgári objektumra mért csapást, figyelmen kívül hagyva minden normát vagy a nemzetközi jogot és az emberséget
– áll a rendőrség közleményében.
Oleg Hrihorov, Szumi régió vezetője annyit nyilatkozott, hogy az autóbuszt reggel 6 óra 17 perckor érte a találat. A tisztviselő egyúttal „embertelennek” nevezte az orosz hadsereg tettét.
-
Georgij Tihij ukrán külügyminisztériumi szóvivő kijelentette, hogy az orosz fél Ukrajna számára elfogadhatatlan kijelentéseket tett Isztambulban – írja az Ukrajinszka Pravda.
A tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy az orosz delegáció követelései elfogadhatatlanok. A részletekre azonban nem tért ki. Hozzátette, Kijevnek van tapasztalata arról, hogyan kell kezelni az orosz felet.
-
Az Egyesült Államok korábbi ukrajnai nagykövete, Bridget Brink, most először beszélt nyilvánosan áprilisi lemondásának valódi okairól. A Detroit Free Press-ben pénteken megjelent véleménycikkében kifejtette, hogy Donald Trump külpolitikájával való nézeteltérései miatt döntött a távozás mellett, mivel „a Trump-adminisztráció kezdete óta a politika az, hogy az áldozatra, Ukrajnára nehezedik nyomás, nem pedig az agresszorra, Oroszországra”.
A hosszú ideje szolgáló diplomata hangsúlyozta, hogy ilyen körülmények között kötelességének érezte a lemondást. „A béke bármilyen áron nem valódi béke – hanem megalkuvás” – fogalmazott határozottan, bár elismerte, hogy „tiszteletben tartja az elnök jogát és felelősségét, hogy meghatározza az Egyesült Államok külpolitikáját”.
Bridget Brink a Biden-adminisztráció alatt következetesen Ukrajnát támogató álláspontot képviselt nyilvánosan, míg Trump 2025 januári hivatalba lépése után – aki az ukrajnai háború gyors befejezését ígérte – megnyilatkozásai sokkal semlegesebbé váltak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök áprilisban nyilvánosan bírálta a nagykövetet, amiért szerinte gyengén reagált egy Krivij Rih városát ért orosz rakétatámadásra, amelyben 11 felnőtt és 9 gyermek vesztette életét. Néhány nappal később a külügyminisztérium szóvivője bejelentette Brink lemondását – írja a Reuters.
-
Magyarország területére 2025. május 16-ánpénteken az ukrán-magyar határszakaszon 5600 fő lépett be – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
Hakan Fidan török külügyminiszter szerint az ukrán és az orosz delegációknak megvan a szándékuk a tárgyalások folytatására – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
A tárcavezető úgy véli, „a világ békéje szempontjából fontos nap” volt a pénteki. A tisztviselő hozzátette, hogy a felek megállapodtak a fogolycseréről, és közelebb kerültek a tűzszünethez.
-
Az orosz légvédelmi erők két ukrán drónt megsemmisítettek a Belgorodi régió felett – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz védelmi tárca arról számolt be, hogy péntek este az ország csapatai két ukrán drónt lőttek le a Belgorodi régióban.