Újabb országban kerülnének hatalomra Orbán Viktor szövetségesei

Május 18-án, vasárnap lesznek Portugáliában az előrehozott parlamenti választások, miután a tavaly hivatalba lépett Luís Montenegro vezette jobbközép kisebbségi kormányt még márciusban megbuktatta a parlament egy bizalmi szavazás során – a miniszterelnök azután kért kormányával szemben bizalmi szavazást, hogy a vele és családjával szemben felmerült botrány egyre nagyobbra nőtt.

A liberális-konzervatív Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökéről ugyanis kiderült, hogy még korábban alapított egy üzleti tanácsadással és ingatlanok adásvételével foglalkozó céget, a Spinumviát, aminek még azután is részvényese volt, hogy már miniszterelnök lett.

Montenegro később azzal védekezett, még korábban átadta a részvényeit feleségének, ugyanakkor mivel a céget házasságkötésük után hozta létre, a portugál törvények szerint közös vagyontárgynak számít, függetlenül attól, hogy papíron az ő vagy a felesége nevén vannak a részvények.

Az ellenzék parlamenti vizsgálóbizottság felállítását, a hatóságok vizsgálatát, valamint Montenegro lemondását követelte, azonban ezek elől előremenekülve Montenegro március 11-én bizalmi szavazást kért kormányával szemben – miután néhány ellenzéki bizalmatlansági indítvány már sikertelen volt –, amit a parlament többsége elutasított, megbuktatva ezzel a mindössze 11 hónapja beiktatott kormányát.

Folytatni a megkezdett programot, ezúttal parlamenti többséggel

A megbuktatott kormányfő – aki ügyvivő miniszterelnökként továbbra is vezeti Portugáliát – pártja, a PSD és vele Demokratikus Szövetség (AD) néven szövetségben induló Demokratikus és Szociális Centrum – Néppárt (CDS–PP), valamint a parlamenti mandátummal nem rendelkező Monarchikus Néppárt (PPM) lényegében folytatja a legutóbbi, 2024 márciusában tartott parlamenti választáskor megkezdett kampányt.

Kampányeseményeken a szövetség szimpatizánsai gyakran skandálják, hogy Engedjék Luíst dolgozni!, utalva a szerintük túl korán megbukott Montenegro-kormányra, miközben a pártszövetség kampányának fókuszában a tavaly megkezdett reformok folytatásának szükségességét hangoztatva kérik a szavazók felhatalmazását.

Az AD gazdaságilag liberális kormányprogramja a befektetésekre és munkára vonatkozó adók csökkentését, a magántőke gazdaságba való hatékonyabb és egyszerűbb bevonását, a korrupció csökkentését, valamint a jövő gazdaságának kialakítását ígéri.

Többek között azzal kampányolnak a következő négyéves ciklusra, hogy megválasztásuk esetén 5 százalékra csökkentik a munkanélküliséget 2028-ra (a legfrissebb adat szerint 6,2 százalékon áll), az államadósság mértékét az éves GDP 75 százalékára viszik le 2029-re (jelenleg 91,8 százalék), amit az adókedvezmények mellett többek között a bürokrácia és a szociális kiadások csökkentésével kívánnak elérni.

szerintük ugyanis a kormány megbukása részben annak is köszönhető, hogy parlamenti többség hiányában a szociáldemokrata Szocialista Párt (PS) külső támogatására volt szüksége egy törvény megszavazása érdekében. A 2025-ös költségvetést például csak úgy tudta a parlament elfogadni, hogy hosszú tárgyalások után a PS konstruktívan tartózkodott a szavazás során, így az AD képviselői azt a PS-nek tett több engedménnyel meg tudták szavazni.

Ugyanakkor a közvélemény-kutatások szerint ettől távol áll a pártszövetség: a kutatások 31 és 34 százalékpont közé mérik a támogatottságukat, amivel jelenleg egyedül az AD-nek nem lenne meg a többség a 230 fős törvényhozásban.

Győzelmet ígérve készülnek vereségre a szocialisták

Az AD legnagyobb kihívója nem csak nevében, hanem valójában is szociáldemokrata Szocialista Párt (PS) és vezetőjük, Pedro Nuno Santos. Ugyanakkor hiába mérik második helyre a pártot, a kutatások szerint az AD és a PS közötti távolság jelenleg túl nagy ahhoz, hogy Santosék nyerhessenek az előrehozott választásokon.

Ez a kampányon is meglátszik, amelynek során Santosnak gyakran kell magyarázkodnia, hogy a párt a közvélemény-kutatásokban érezhető népszerűség-csökkenés ellenére továbbra is kormányzásra készül, miután a kisebb baloldali és liberális pártok is leginkább ezzel támadják a PS-t.

Az AD által megkezdett ígéretversenybe a PS is beszállt: a 236 oldalas kampányprogramjukban új lendületet ígérnek Portugáliának, amit egyrészt a 35 év alattiak adómentességével, az alapélelmiszerek áfájának eltörlésével, a minimálbér emelésével – ezt az AD is ígéri 2028-ra –, valamint a fiatalokat és öregeket leginkább érintő lakhatási válság megoldásával próbálnak elérni. A PS az AD-val ellentétben nem kizárólag a beruházásokat könnyítené meg, hanem állami lakások építésével, valamint lakbértámogatással is segítene.

Szerintük az április végi áramszünet is egy bizonyítéka, hogy Montenegro és az AD nem tudja kormányozni Portugáliát.

Ugyanakkor csakúgy, mint a legutóbbi választás során, ezúttal sem maradt botrány nélkül miniszterelnökjelöltjük, Pedro Nuno Santos.

Az egyébként magát munkásosztálybelinek valló – nagyszülei valóban szegények és munkások voltak –, ám szülei miatt gazdagságban felnőtt Santosnak a legutóbbi kampány során amiatt kellett magyarázkodnia, mert korábban egy Porsche 911 tulajdonosa volt. Ezúttal pedig ingatlanbotrányba keveredett az egykori lakhatási miniszter, miközben az is kiderült, hogy édesapja cégei 16 évig gyakran nyertek állami beszerzéseket.

A pártot egyébként 26-27 százalékpontra mérik, amivel elmaradnának a legutóbbi, 29 százalékos eredményüktől, ugyanakkor Santos abban bízik, hogy csakúgy mint tavaly, a kutatások ezúttal is nagyobb távolságot mérnek az AD és a PS között, és valójában fej-fej mellett áll a két párt.

Trumpnak sikerült Amerikában, miért ne sikerülne Venturának Portugáliában

A legutóbbi választás relatív győztese az európai szinten a Fidesz–KDNP-vel egy pártcsaládban helyet foglaló szélsőjobboldali Chega! (jelentése: Elég!) volt: a 2019-ben alakított párt 2022-hez képest megnégyszerezte mandátumainak számát, és 18 százalékos szavazatarányával 48 mandátumot szerzett a 230 fős törvényhozásban.

A PSD-ből kivált, politikusi karrierje előtt népszerű sportkommentátorként hírnevet szerző André Ventura legutóbbi kampányához hasonlóan ezúttal is a PSD- és PS-ellenességével, valamint a migráció témájával kampányol.

Ventura világában a lakhatási válságról, az államadósságról és a gazdasági helyzetről is a migráció tehet, miközben a politikus az amerikai elnök kampányához hasonlóan bűnöző migránsokról beszél, azt állítva, hogy a portugál börtönök tele vannak bűncselekményt elkövető illegális bevándorlókkal, és az ország leginkább csak bűnözőket „importál”.

Emiatt míg Montenegro és az AD határozott és szigorú fellépést ígér az illegális bevándorlókkal szemben – többek között a kampány kezdete előtt az ügyvivő Montenegro-kormány bejelentette, hogy 18 ezer Portugálban illegálisan tartózkodót deportálnak –, addig

A Chega másik fő témája a migráció mellett a korrupció. Ventura a két mainstream párt, a PSD és a PS korábbi korrupciós botrányai miatt megreformálná az igazságszolgáltatást, többek között a gazdasági és pénzügyi bűncselekményekből származó vagyonok elkobzásával, ezenkívül erősítené a korrupciót vizsgáló hatóságokat is. Ha pedig egy politikust korrupció miatt elítélnek, az illetőt örökre eltiltaná a választáson való indulástól.

Montenegróhoz és Santoshoz hasonlóan emelné a minimálbért, miközben csökkentené az államadósságot és az adókat. Emellett Ventura a szociális kiadások drasztikus csökkentését ígéri – ennek kapcsán eleve valótlanul azt állítja, azt többségében illegális bevándorlók kapják –, valamint kétkulcsos adórendszert vezetne be.

A párt az elmúlt egy évben hibahatáron belül tartotta magát a tavalyi parlamenti választási eredményéhez, jelenleg 16 és 18 százalékpont között mérik, amivel lényegében megismételnék tavalyi eredményüket.

Ventura először kedden lett rosszul egy rendezvényen, ami után kórházi ápolásra is szorult, majd csütörtökön szintén kórházba került – jelenleg nem tudni, hogy másodjára milyen problémája lehetett a 42 éves politikusnak. Első alkalommal a kórház közleménye szerint nyelőcsőgörcsöt kapott, amit gyomoréges és magas vérnyomás okozott.

A pártvezér egészségügyi állapota pedig akár el is bizonytalaníthat néhány választót, valamint Venturát hátráltatja a kampányhajrájában is.

Annak ellenére, hogy Ventura közösségi oldalán azt állítja, pártja magabiztosan vezeti a kutatásokat, ez valójában nincs így: mint írtuk, a közvélemény-kutatók 16 és 18 százalékpont között mérik a pártot, amivel ismét a harmadik helyezést érheti el a szélsőjobboldali párt.

Kisebbségi kormány jön, vagy létrejön a baloldal által szajkózott jobbközép-szélsőjobb kormány?

A szocialisták, valamint a kisebb baloldali és liberális pártok már a legutóbbi két választás során is a szélsőjobboldallal való riogatással próbálták növelni szavazatarányukat, ez pedig a mostani kampány során sincs másképp.

Ugyan Montenegro idén is elutasította a Chegával való kormányalakítást egy győzelem esetén, de a baloldali pártok szerint elképzelhető, hogy a PSD-nél akár hajlandóak lennének megállapodni Venturával a közös kormányzásról, amennyiben így garantálni tudnák a parlamenti többségüket. Ha pedig Montenegro erre nem hajlandó, akkor a pártelnök és miniszterelnök-jelölt helyett majd mást szánnának a kormány élére – a pártok szerint a kampány elején bejelentett deportálások a két párt közötti közeledés bizonyítékai.

Hogy a PSD pártirodájában valóban terveznek-e egy, a Chegát elutasító Montenegróval szembeni puccsot, vagy Montenegro megszegve ígéretét végül visszavezetné a hatalomba a szélsőjobbot, az António de Oliveira Salazar nevéhez köthető szélsőjobboldali, diktatórikus Estado Novo rendszer 1975-ös bukása óta először, azt nem tudhatjuk. Mindenesetre

Mivel a portugál arányos választási rendszerben lényegében nincs bejutási küszöb – amennyiben egy párt az adott körzetben annyi szavazatot kap, ami egy mandátum megszerzéséhez szükséges, akkor bejut a parlamentbe –, így ezúttal is akár 8 pártlista juthat be a parlamentbe – a bejutáshoz a gyakorlatban 1,3 százalékot kell elérnie egy pártlistának.

Így a három nagy párt mellett szinte biztosan mandátumot szerez a 4-7 százalék közé mért Liberális Kezdeményezés (IL), a 3-5 százalékpont között mozgó progresszív baloldali Livre, a valahol 2-4 százalék között álló ökoszocialista Egyesült Demokratikus Koalíció (CDU), ahogy 2-3 százalékpontos támogatást felmutató kommunista Baloldali Blokk is, míg a határon mozog az ökobaloldali, legutóbb egy mandátumot szerző Emberek–Állatok–Természet (PAN).

A közvélemény-kutatások, valamint a mandátumbecslések szerint a választások után valószínűleg ismét az AD és Montenegro alakíthat kisebbségi kormányt, hacsak nem történik meglepetés, és helyette végül Santosék szocialistái győznek.

(Borítókép: Választási plakát Portugáliában 2025. május 5-én. Fotó: Horacio Villalobos / Getty Images)