Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• A Kreml is megerősítette a háború szempontjából kulcsfontosságú beszélgetés dátumát;
• Kiszivárgott, hogyan reagált valójában Putyin a Moszkvának javasolt béketervre;
• Orosz dróntámadás érte Kijevet éjszaka;
• Csaknem 9 órán át tartott a légiriadó Kijevben múlt éjszaka, drónok sokasága zúdult a fővárosra;
• Személyesen találkozik XIV. Leó pápa az ukrán elnökkel;
• Oroszország olyan rakétatámadásra készülhet, amellyel megfélemlítheti az Európai Uniót.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is!

Egyre türelmetlenebb Oroszországgal szemben Donald Trump amerikai elnök – jelentette ki Alexander Stubb finn államfő.

Finnország elnöke Trump mellett Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is egyeztetett a napokban. Úgy véli, előbbi türelmesebb, utóbbi kevésbé az Moszkvával szemben – írja a The Kyiv Independent. Hozzátette, lassan, de történt előrelépés a tűzszünet felé, ami Kijevnek kedvezhet.

Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja szerint sikeres lesz a Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott hétfői megbeszélés – számolt be róla az Unian.

A tisztviselő úgy véli, enyhültek az Oroszország és Ukrajna közötti ellentétek. A republikánus politikus Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt is fel fogja hívni május 19-én.

A Harkivi Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központ reagált egy interneten terjedő üzenetre, miszerint az intézmény katonái gyilkoltak volna meg egy civilt – írja az Ukrajinszka Pravda.

A központ közleményben jelentette ki, hogy az öngyilkos férfivel szemben az alkalmazottak nem követtek el erőszakos cselekményt. A későbbi áldozat okmányok nélkül érkezett a telephelyre, ahol önkéntesen tartózkodott.

XIV. Leó pápa vasárnap szolgálatkezdő miséjét követően fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és feleségét, Olenát – adta hírül az MTI.

A Szentszék közleménye szerint a találkozót a VI. Pál pápa nevét viselő közönségterem dolgozószobájában (auletta) tartották.

A Vatikán szerint a beszélgetésen az ukrajnai béketeremtési erőfeszítésekre összpontosítottak. Zelenszkij az új pápát ismételten meghívta Kijevbe látogatásra – mint ahogy tette már május 12-én folytatott telefonbeszélgetésükben is.

Zelenszkij ajándékként a gyermek Jézust karjaiban tartó Szent Máriát ábrázoló ikont nyújtott át a katolikus egyházfőnek. „Ez a legerősebb jelzése annak, hogy az emberek még háborúban is időt találnak arra, hogy másokkal törődjenek” – hangoztatta.

A pápa köszönetet mondott Zelenszkijnek, hogy jelen volt szolgálatkezdő miséjén. Zelenszkij pedig köszönetet mondott a misén elhangzottakért, különös tekintettel arra, amit a pápa az igazságos béke szükségességéről mondott.

Friedrich Merz német kancellár kijelentette, Európa „távol áll” attól, hogy külföldi csapatok Ukrajnába küldéséről tárgyaljon, mert feltétel nélküli tűzszünet biztosítására összpontosítanak – írja a The Kyiv Independent. 

Jelenleg nincs okunk (csapatokról) beszélni, messze vagyunk ettől. Azt akarjuk, hogy a fegyverek elcsendesedjenek, az öldöklésnek vége legyen

– fogalmazott a német kancellár.

Friedrich Merz azután nyilatkozott, hogy felmerült egy „esetleges többnemzetiségű haderő” ötlete, amely felügyelne egy jövőbeni ukrajnai békemegállapodást. Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő is szorgalmazta az ötletet, miszerint a „megerősítő erők” csupán felügyelnék az esetleges tűszünetet és nem harcolnának Oroszországgal.

Május 18-án, vasárnap Oroszország először vett őrizetbe egy Green Admire görög olajszállító tartályhajót, amely az észtországi Sillamae kikötőből indult – írja az Ukrajinszka Pravda.

A lap beszámolója szerint a hajó feltartóztatása orosz felségvizeken történt, ahol egy korábban egyeztetett útvonalon haladt az olajszállító. „Ezt az útvonalat, amelyet a hajózás biztonsága érdekében választottak ki, és nem szigorúan az államhatárok mentén halad, Oroszország, Észtország és Finnország közös beleegyezésével hozták létre” – áll az észt külügyminisztérium közleményében. Mint kiderült, a hasonló incidensek elkerülése érdekében, ezentúl az észt vizeken keresztül fogják átirányítani a hajókat.

A mai incidens azt mutatja, hogy Oroszország továbbra is kiszámíthatatlanul viselkedik. Szövetségeseinket is tájékoztattam erről az incidensről

– fogalmazott Margus Tsahkna észt külügyminiszter.

„Remek hangulatú” találkozóról számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki vasárnap egyeztetett J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel – írja az Ukrajinszka Pravda.

A felek Vatikánban ültek egy asztalhoz, ahol az ukrán államfő ismertette Oroszország „irreális követeléseit”, majd megerősítette, hogy Kijev készen áll a feltétel nélküli tűzszünetre. A beszélgetésen szóba kerültek a Moszkva elleni szankciók és a védelmi együttműködés is. Zelenszkij nyomásgyakorlást kért, mivel úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó befejezni a harcokat.

A Kreml nem szeretne békét, ezért a háború még évekig eltarthat. A tendencián az Egyesült Államok jelentős mértékű ukrajnai katonai támogatása tudna javítani – írja a The Guardian kijevi tudósítója.

Peter Beaumond több ukrán tisztviselővel beszélt, akik osztották azt a véleményt, hogy Washington nélkül nem tudnák felszabadítani az oroszok által annektált területeket, így Moszkva kerülhet fölénybe. Kijevi diplomaták úgy vélik, a háborúzó felek követelései szöges ellentétei egymásnak.

Olekszandr Merezsko, a Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke szerint Ukrajnának Donald Trump amerikai elnök minél nagyobb támogatását kellene kiharcolnia. Anna Maliar, volt védelmi miniszterhelyettes úgy véli, az amerikai és az elnök máshogyan közelítik meg a békével kapcsolatos kérdést. A korábbi tisztviselő 90 százalék esélyt ad arra, hogy a harcok még évekig eltarthatnak – számolt be róla az Unian.

Elfoglalta az orosz hadsereg Bahatir települést a donyecki régióban – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

A tárca megjegyezte, hogy a Dnyipropetrovszk megye határához közeli Bahatirban az ukrán hadsereg erődítményt és logisztikai csomópontot alakított ki, és elvesztése súlyos csapást jelent a számára – adta hírül az MTI.

Vitalij Kiszeljov katonai szakértő a TASZSZ-szal osztotta meg, hogy francia és brit zsoldosok is az orosz csapatok támadása alá kerültek. Hozzátette, hogy „az Európából érkező egységek nem tudnak harcolni”.

Szombaton 167 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a fronton – írja az Ukrinform.

Az oroszok 75 légicsapást hajtottak végre ukrán célpontok ellen, utóbbiak 54 alkalommal válaszoltak a támadásokra. A harcok többsége a Szumi, a Harkivi, a Dnyipropetrovszki, a Donyecki, a Zaporizzsjai és a Herszoni régióban zajlottak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és J.D. Vance amerikai alelnök vasárnap, május 18-án első alkalommal találkoztak személyesen a február 28-i viharos fehér házi esemény óta. A két politikus XIV. Leó pápa beiktatási ceremóniáján futott össze a Vatikánban – írja az Unian ukrán hírügynökség. 

A fotók tanúsága szerint az ukrán elnök és az amerikai alelnök kezet ráztak egymással az eseményen. Az emlékezetes februári találkozón J.D. Vance látványosan konfrontálódott az ukrán elnökkel, amikor szemére vetette: „Ön szerint tiszteletreméltó dolog az Egyesült Államok Ovális Irodájába eljönni, és megtámadni azt a kormányt, amelyik megpróbálja megakadályozni az ön országának a pusztulását?”. Az esemény páratlan diplomáciai feszültséget okozott a két ország között.

XIV. Leó pápa hivatalos beiktatási ceremóniájáról itt írtunk. 

A hivatalos rendőrségi tájékoztatás szerint egy 39 éves férfi életét vesztette Harkivban, miután kizuhant a helyi katonai toborzó- és szociális támogatási központharmadik emeleti ablakából – írja az Ukrajinszka Pravda.

A hatóságok közlése szerint a holttesten nem találtak erőszakos halálra utaló nyomokat, kizárólag az esés következtében szerzett sérüléseket állapítottak meg. Ennek ellenére a rendőrség emberölés gyanújával indított eljárást, az ügyet „öngyilkosság” megjegyzéssel kezelték.

A történtek miatt a nyomozás anyagát átadták az Állami Nyomozó Irodának, hogy kivizsgálják a katonai központ munkatársainak esetleges mulasztásait vagy jogsértéseit.

Friedrich Merz német kancellár és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szombati sajtótájékoztatójukon Rómában hangsúlyozták, hogy jelenleg minden erőfeszítésük a feltétel nélküli tűzszünetre koncentrálódik Oroszországgal szemben, így Európa még messze van attól, hogy csapatok Ukrajnába küldéséről tárgyaljon – írja a Reuters. 

„A következő lépésnek annak kell lennie, hogy tisztázzák a béketárgyalások formátumát, valamint azt, hogy milyen biztonsági garanciák lehetnek esetleg egy nap szükségesek Ukrajna számára” – mondta Friedrich Merz, hozzátéve, hogy ezek a kérdések még nem láthatóak előre.

„Jelenleg nincs ok arra, hogy csapatokról beszéljünk, ettől még messze vagyunk. Azt szeretnénk, hogy a fegyverek elhallgassanak, a gyilkolás véget érjen... ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk most, és semmilyen mással” – tette hozzá a német kancellár.

Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio kijelentette, hogy a Vatikán ideális helyszín lehetne az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások számára. A politikus ezzel gyakorlatilag elfogadta a Szentszék ajánlatát, miután az újonnan megválasztott XIV. Leó pápa személyesen ígérte meg, hogy „minden erőfeszítést” megtesz a háború befejezése érdekében.

Az Associated Press értesülései szerint Marco Rubio úgy nyilatkozott, hogy tervei között szerepel a Vatikán potenciális szerepének megvitatása az orosz-ukrán háború lezárására irányuló tárgyalásokban. Amikor a külügyminisztert arról kérdezték, vajon a Vatikán közvetítő szerepet tölthetne-e be, Rubio így válaszolt:

Nem nevezném közvetítőnek, de ez minden bizonnyal olyan hely, ahová mindkét fél kényelmesen fordulhat. Megvitatjuk mindezt, és természetesen mindig hálásak vagyunk a Vatikánnak, amiért kész konstruktívan és pozitívan hozzáállni a helyzethez.

Az AP emlékeztet arra, hogy a Szentszék hagyományosan diplomáciai semlegességet képvisel, és már korábban is felajánlotta segítségét a béketárgyalások elősegítésében. Az előző egyházfő, Ferenc pápa megbízta Matteo Zuppi bíborost, az Olasz Püspöki Konferencia elnökét, hogy keressen utakat a békéhez, bár ez a megbízatás végül az Oroszország által elhurcolt ukrán gyermekek hazatérésének segítésére és hadifogolycserék közvetítésére korlátozódott.

A római amerikai nagykövetségen tartott találkozón Rubio köszönetet mondott Zuppi bíborosnak a Vatikán humanitárius erőfeszítéseiért, és jelezte, hogy ezek az együttműködések XIV. Leó pápa vezetése alatt is folytatódhatnak. Az új pápa első vasárnapi áldásában már szintén felszólított az „igazi, igazságos és tartós béke” megteremtésére Ukrajnában.

Három év háború után Ukrajna fegyvergyártása jelentősen felpörgött, azonban a saját hadiipar teljesítménye önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az ország egyedül felvegye a harcot Oroszországgal – írja a The Wall Street Journal.

Az ukrajnai hadiipari termelés értéke látványos növekedést mutat: míg 2022-ben mindössze 1 milliárd dollárt tett ki, addig mára már 35 milliárd dollárra emelkedett, annak ellenére, hogy az orosz erők rendszeresen rakétákkal támadják az ukrán gyárakat. Az eredmények különösen annak fényében figyelemreméltóak, hogy az orosz invázió kezdetén Ukrajna mindössze egyetlen „Bohdana" típusú önjáró tarack prototípusával rendelkezett.

A saját fegyvergyártás megerősítése kritikus fontosságú Ukrajna számára, különösen az amerikai és más nemzetközi támogatások bizonytalansága miatt. Minél több saját fegyvert képes előállítani az ország, annál kevésbé lesz kiszolgáltatva a nemzetközi politika változásainak vagy az ellátási láncok megszakadásának. Az ország emellett a háború utáni gazdasági fellendülés fontos elemének és a nyugati integrációja alapjának is tekinti hadiiparát.

Mindezek ellenére az ukrajnai hadiipari fejlődés nem elég ahhoz, hogy az ország önállóan szembeszálljon Oroszországgal. Nem tud elegendő mennyiségű lőszert gyártani tüzérségi fegyvereinek ellátásához, vagy légvédelmi rakétákat az orosz támadások elleni védekezéshez.

Miközben a fegyvergyártás virágzik, Ukrajna költségvetése alig bírja a terheket. Olekszandr Kamisin, Zelenszkij tanácsadója szerint az idén a kormány a hazai hadiipar által gyártott eszközöknek kevesebb mint a felét tudja megvásárolni saját forrásból. A helyzeten segít az úgynevezett „dán modell”, amikor egyes nyugati országok ahelyett, hogy saját fegyvereiket küldenék, inkább pénzügyi támogatást nyújtanak az ukrán hadiipari vállalatoktól való beszerzésekhez. Eközben a háború valós harctéri körülményeket teremtett a fegyverek teszteléséhez, ami értékes tapasztalatokat nyújt a NATO-országoknak is.

A tűzszünet részleteiről is szó lehet a következő orosz–ukrán tárgyaláson – jelentette ki Rodion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium nagykövete.

A diplomata kijelentette, hogy a soron következő egyeztetéseken szó lehet a tűzszünet kezdetéről is. A tisztviselő Kijev feltételeit tartja elfogadhatatlannak. Azt kifogásolta, hogy a javaslatok értelmében nyugati csapatoktól kapnának fegyvereket az ukrán erők. Kijelentette, hogy Moszkvának világos álláspontja van a hosszabb távú békére – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Rómában találkozott Karin Keller-Sutterrel, svájci államfővel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja az X-en. A megbeszélés középpontjában a tűzszünet szükségessége, az Oroszországra gyakorolt nemzetközi nyomás fokozása, valamint Ukrajna háború utáni újjáépítésének kulcskérdései álltak.

Zelenszkij hangsúlyozta a humanitárius aknamentesítés fontosságát, az iskolai étkeztetési programok végrehajtását és az ukrán iskolák óvóhelyeinek korszerűsítését. A találkozón szó esett a svájci vállalatok szerepvállalásáról is az újjáépítésben.

Az ukrán elnök beszámolt az isztambuli diplomáciai folyamat állásáról, és kiemelte: a tartós és feltétel nélküli tűzszünethez elengedhetetlen a szövetséges államok – különösen az Egyesült Államok – összehangolt fellépése.

Zelenszkij megköszönte a svájci elnök támogatását, és reményét fejezte ki a további szoros együttműködés iránt.

Magyarország területére 2025. május 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6304 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Mark Carney kanadai kormányfővel tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és közlése szerint nemzetközi nyomásgyakorlást és további szankciókat sürgetett Oroszország ellen – adta hírül az MTI.

„Nagyon jó találkozónk volt a kanadai miniszterelnökkel. Nagyon hálás vagyok Kanadának a támogatásért, valóban nagyra értékeljük Kanadát mint Ukrajna igaz barátját” – írta Volodimir Zelenszkij az X közösségi portálon szombaton.

„Az elsődleges kérdés, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy tegyen tényleges lépéséket a háború befejezése érdekében” – tette hozzá az ukrán elnök.

„Részleteiben megtárgyaltuk, hogy milyen szankciók lehetnek hatásosak, beleértve a másodlagos szankciókat, az energiával kapcsolatos intézkedéseket és az árnyékflotta elleni büntetőintézkedéseket” – emelte ki.

„Megvitattuk a védelmi együttműködést és a »tettre készek koalíciójának« a fejlesztését is. Hálás vagyok, hogy meghívtak (a hét legfejlettebb ipari ország) a G7 következő találkozójára” – olvasható a bejegyzésben, amelyben Zelenszkij nem tért ki arra, hol találkozott partnerével.

A Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) honlapja szerint a kanadai miniszterelnök és az ukrán elnök Rómában találkozott, ahol vasárnap részt vesznek XIV. Leó pápa szolgálatkezdő szertartásán.