Oroszország olyan rakétatámadásra készülhet, amellyel megfélemlítheti az Európai Uniót

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index vasárnapi hírösszefoglalója.

Index
2025.05.18. 21:53
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Ezzel a poszttal véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is!

  • Donald Trump amerikai elnök az isztambuli tárgyalásokon elért eredményeket szerette volna bejelenteni fontos mérföldkőként a béke felé vezető úton, de a Kreml nem hajlandó tűzszünetet kötni – írja a The Wall Street Journal elemzése alapján az Unian.

    Az amerikai lapnál úgy vélik, Oroszország egyre jobban támadja Ukrajnát, akár civil lakóházakat is. Az amerikai elnök nagyon készülhet a hétfői, Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott beszélgetésre, amitől az áttörést várja, de elemzők szerint ez aligha lesz meg.

    Az isztambuli tárgyalások nem hoztak nagy áttörést, a háborúzó felek elvetették az ideiglenes tűzszünet lehetőségét. Elemzők szerint a hétfői megbeszélés a gazdasági kérdések felé fog elmenni.

  • Egyre türelmetlenebb Oroszországgal szemben Donald Trump amerikai elnök – jelentette ki Alexander Stubb finn államfő.

    Finnország elnöke Trump mellett Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is egyeztetett a napokban. Úgy véli, előbbi türelmesebb, utóbbi kevésbé az Moszkvával szemben – írja a The Kyiv Independent. Hozzátette, lassan, de történt előrelépés a tűzszünet felé, ami Kijevnek kedvezhet.

  • Steve Witkoff, Donald Trump amerikai elnök különmegbízottja szerint sikeres lesz a Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott hétfői megbeszélés – számolt be róla az Unian.

    A tisztviselő úgy véli, enyhültek az Oroszország és Ukrajna közötti ellentétek. A republikánus politikus Volodimir Zelenszkij ukrán államfőt is fel fogja hívni május 19-én.

  • A Harkivi Területi Toborzási és Szociális Támogatási Központ reagált egy interneten terjedő üzenetre, miszerint az intézmény katonái gyilkoltak volna meg egy civilt – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A központ közleményben jelentette ki, hogy az öngyilkos férfivel szemben az alkalmazottak nem követtek el erőszakos cselekményt. A későbbi áldozat okmányok nélkül érkezett a telephelyre, ahol önkéntesen tartózkodott.

  • XIV. Leó pápa vasárnap szolgálatkezdő miséjét követően fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt és feleségét, Olenát – adta hírül az MTI.

    A Szentszék közleménye szerint a találkozót a VI. Pál pápa nevét viselő közönségterem dolgozószobájában (auletta) tartották.

    A Vatikán szerint a beszélgetésen az ukrajnai béketeremtési erőfeszítésekre összpontosítottak. Zelenszkij az új pápát ismételten meghívta Kijevbe látogatásra – mint ahogy tette már május 12-én folytatott telefonbeszélgetésükben is.

    Zelenszkij ajándékként a gyermek Jézust karjaiban tartó Szent Máriát ábrázoló ikont nyújtott át a katolikus egyházfőnek. „Ez a legerősebb jelzése annak, hogy az emberek még háborúban is időt találnak arra, hogy másokkal törődjenek” – hangoztatta.

    A pápa köszönetet mondott Zelenszkijnek, hogy jelen volt szolgálatkezdő miséjén. Zelenszkij pedig köszönetet mondott a misén elhangzottakért, különös tekintettel arra, amit a pápa az igazságos béke szükségességéről mondott.

  • Friedrich Merz német kancellár kijelentette, Európa „távol áll” attól, hogy külföldi csapatok Ukrajnába küldéséről tárgyaljon, mert feltétel nélküli tűzszünet biztosítására összpontosítanak – írja a The Kyiv Independent

    Jelenleg nincs okunk (csapatokról) beszélni, messze vagyunk ettől. Azt akarjuk, hogy a fegyverek elcsendesedjenek, az öldöklésnek vége legyen

    – fogalmazott a német kancellár.

    Friedrich Merz azután nyilatkozott, hogy felmerült egy „esetleges többnemzetiségű haderő” ötlete, amely felügyelne egy jövőbeni ukrajnai békemegállapodást. Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia államfő is szorgalmazta az ötletet, miszerint a „megerősítő erők” csupán felügyelnék az esetleges tűszünetet és nem harcolnának Oroszországgal.

  • Május 18-án, vasárnap Oroszország először vett őrizetbe egy Green Admire görög olajszállító tartályhajót, amely az észtországi Sillamae kikötőből indult – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A lap beszámolója szerint a hajó feltartóztatása orosz felségvizeken történt, ahol egy korábban egyeztetett útvonalon haladt az olajszállító. „Ezt az útvonalat, amelyet a hajózás biztonsága érdekében választottak ki, és nem szigorúan az államhatárok mentén halad, Oroszország, Észtország és Finnország közös beleegyezésével hozták létre” – áll az észt külügyminisztérium közleményében. Mint kiderült, a hasonló incidensek elkerülése érdekében, ezentúl az észt vizeken keresztül fogják átirányítani a hajókat.

    A mai incidens azt mutatja, hogy Oroszország továbbra is kiszámíthatatlanul viselkedik. Szövetségeseinket is tájékoztattam erről az incidensről

    – fogalmazott Margus Tsahkna észt külügyminiszter.

  • „Remek hangulatú” találkozóról számolt be Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki vasárnap egyeztetett J. D. Vance amerikai alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A felek Vatikánban ültek egy asztalhoz, ahol az ukrán államfő ismertette Oroszország „irreális követeléseit”, majd megerősítette, hogy Kijev készen áll a feltétel nélküli tűzszünetre. A beszélgetésen szóba kerültek a Moszkva elleni szankciók és a védelmi együttműködés is. Zelenszkij nyomásgyakorlást kért, mivel úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz elnök nem hajlandó befejezni a harcokat.

  • A Kreml nem szeretne békét, ezért a háború még évekig eltarthat. A tendencián az Egyesült Államok jelentős mértékű ukrajnai katonai támogatása tudna javítani – írja a The Guardian kijevi tudósítója.

    Peter Beaumond több ukrán tisztviselővel beszélt, akik osztották azt a véleményt, hogy Washington nélkül nem tudnák felszabadítani az oroszok által annektált területeket, így Moszkva kerülhet fölénybe. Kijevi diplomaták úgy vélik, a háborúzó felek követelései szöges ellentétei egymásnak.

    Olekszandr Merezsko, a Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke szerint Ukrajnának Donald Trump amerikai elnök minél nagyobb támogatását kellene kiharcolnia. Anna Maliar, volt védelmi miniszterhelyettes úgy véli, az amerikai és az elnök máshogyan közelítik meg a békével kapcsolatos kérdést. A korábbi tisztviselő 90 százalék esélyt ad arra, hogy a harcok még évekig eltarthatnak – számolt be róla az Unian.

  • Az ukrán hírszerzés arról számolt be, hogy Oroszország, május 19-én éjszaka egy interkontinentális ballisztikus rakéta indítását tervezi a Jarsz stratégiai rakétarendszerből – írja az Unian hírügynökség.

    Ukrajna, az Európai Unió, valamint a NATO tagállamainak demonstratív nyomásgyakorlása és megfélemlítése céljából Oroszország 2025. május 19-én éjszaka RS-24 interkontinentális ballisztikus rakéta kilövését tervezi végrehajtani a »Jarsz« komplexumból 

    – áll az ukrán hírszerzés közleményében.

    Állításuk szerint, az orosz hadsereg a Szverdlovszki régióban található Szvobodnij településről tervezi kilőni a rakétát. Egyelőre nem nevezték meg a csapás lehetséges célpontját, de hozzátették, a rakéta hatótávolsága több mint tíz ezer kilométer. A lap megjegyzi, hogy a kilövőhely és Ukrajna határának közvetlen távolsága mintegy 1700 kilométer.

  • Elfoglalta az orosz hadsereg Bahatir települést a donyecki régióban – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium.

    A tárca megjegyezte, hogy a Dnyipropetrovszk megye határához közeli Bahatirban az ukrán hadsereg erődítményt és logisztikai csomópontot alakított ki, és elvesztése súlyos csapást jelent a számára – adta hírül az MTI.

    Vitalij Kiszeljov katonai szakértő a TASZSZ-szal osztotta meg, hogy francia és brit zsoldosok is az orosz csapatok támadása alá kerültek. Hozzátette, hogy „az Európából érkező egységek nem tudnak harcolni”.

  • Szombaton 167 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a fronton – írja az Ukrinform.

    Az oroszok 75 légicsapást hajtottak végre ukrán célpontok ellen, utóbbiak 54 alkalommal válaszoltak a támadásokra. A harcok többsége a Szumi, a Harkivi, a Dnyipropetrovszki, a Donyecki, a Zaporizzsjai és a Herszoni régióban zajlottak.

  • Donald Trump, az Egyesült Államok korábbi elnöke birtokában van mindannak a politikai súlynak és befolyásnak, amellyel nyomást gyakorolhat Oroszországra – és azokra az országokra is, amelyek befolyással bírnak Moszkvára –, hogy elmozdítsák a világot a valódi béke irányába Ukrajnában.

    Ám ezeket a kártyákat bölcsen kell kijátszania – figyelmeztetett Lord Ashcroft üzletember, filantróp és közéleti kutató a The Telegraph hasábjain megjelent véleménycikkében.

    2014 óta először fordult elő, hogy Vlagyimir Putyin valóban sarokba szorult. A világ sajtója Isztambulba sietett, bízva abban, hogy történelmi pillanat tanúi lehetnek – az eufória azonban gyorsan szertefoszlott

    – írja Ashcroft.

    Szerinte Putyin a tőle megszokott módszerhez nyúlt: személyes megjelenés helyett alacsony rangú delegációt küldött a tárgyalásokra – nem véletlenül. Ez egy szándékos, előre kitervelt gesztus volt, amellyel szerinte megalázni próbálta Volodimir Zelenszkijt, miközben önmagát Trump szintjére emelte – úgy pozicionálva, mintha csak az amerikai exelnökkel lenne hajlandó egyenrangú tárgyalófélként egyeztetni.

    „Az amerikaiak vevők voltak erre a játékra” – jegyzi meg a szerző, hozzátéve: információi szerint jelenleg is zajlanak az egyeztetések egy Trump–Putyin-találkozó megszervezéséről, amelynek célja „megállítani a vérontást a frontvonalakon”.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és J.D. Vance amerikai alelnök vasárnap, május 18-án első alkalommal találkoztak személyesen a február 28-i viharos fehér házi esemény óta. A két politikus XIV. Leó pápa beiktatási ceremóniáján futott össze a Vatikánban – írja az Unian ukrán hírügynökség. 

    A fotók tanúsága szerint az ukrán elnök és az amerikai alelnök kezet ráztak egymással az eseményen. Az emlékezetes februári találkozón J.D. Vance látványosan konfrontálódott az ukrán elnökkel, amikor szemére vetette: „Ön szerint tiszteletreméltó dolog az Egyesült Államok Ovális Irodájába eljönni, és megtámadni azt a kormányt, amelyik megpróbálja megakadályozni az ön országának a pusztulását?”. Az esemény páratlan diplomáciai feszültséget okozott a két ország között.

    XIV. Leó pápa hivatalos beiktatási ceremóniájáról itt írtunk

  • A hivatalos rendőrségi tájékoztatás szerint egy 39 éves férfi életét vesztette Harkivban, miután kizuhant a helyi katonai toborzó- és szociális támogatási központharmadik emeleti ablakából – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A hatóságok közlése szerint a holttesten nem találtak erőszakos halálra utaló nyomokat, kizárólag az esés következtében szerzett sérüléseket állapítottak meg. Ennek ellenére a rendőrség emberölés gyanújával indított eljárást, az ügyet „öngyilkosság” megjegyzéssel kezelték.

    A történtek miatt a nyomozás anyagát átadták az Állami Nyomozó Irodának, hogy kivizsgálják a katonai központ munkatársainak esetleges mulasztásait vagy jogsértéseit.

  • Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese pénteken figyelmeztette a nyugati országokat, hogy ne próbáljanak ultimátumokat szabni Moszkvának az Ukrajnával kapcsolatos tárgyalásokkor, mert az egy még súlyosabb konfliktushoz vezethet.

    Oroszország minden ellenségének, akik ultimátumokat adnak a tárgyalásokkal kapcsolatban, emlékezniük kell egy egyszerű dologra: a békés tárgyalások önmagukban nem mindig vezetnek a katonai műveletek befejezéséhez. A sikertelen tárgyalások egy még szörnyűbb háború szakaszának kezdetét eredményezhetik, új fegyverekkel és résztvevőkkel

    – írta Medvegyev az X-en közzétett bejegyzésében a Strana beszámolója szerint. 

  • Friedrich Merz német kancellár és Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szombati sajtótájékoztatójukon Rómában hangsúlyozták, hogy jelenleg minden erőfeszítésük a feltétel nélküli tűzszünetre koncentrálódik Oroszországgal szemben, így Európa még messze van attól, hogy csapatok Ukrajnába küldéséről tárgyaljon – írja a Reuters

    „A következő lépésnek annak kell lennie, hogy tisztázzák a béketárgyalások formátumát, valamint azt, hogy milyen biztonsági garanciák lehetnek esetleg egy nap szükségesek Ukrajna számára” – mondta Friedrich Merz, hozzátéve, hogy ezek a kérdések még nem láthatóak előre.

    „Jelenleg nincs ok arra, hogy csapatokról beszéljünk, ettől még messze vagyunk. Azt szeretnénk, hogy a fegyverek elhallgassanak, a gyilkolás véget érjen... ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk most, és semmilyen mással” – tette hozzá a német kancellár.

  • Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio kijelentette, hogy a Vatikán ideális helyszín lehetne az Ukrajna és Oroszország közötti béketárgyalások számára. A politikus ezzel gyakorlatilag elfogadta a Szentszék ajánlatát, miután az újonnan megválasztott XIV. Leó pápa személyesen ígérte meg, hogy „minden erőfeszítést” megtesz a háború befejezése érdekében.

    Az Associated Press értesülései szerint Marco Rubio úgy nyilatkozott, hogy tervei között szerepel a Vatikán potenciális szerepének megvitatása az orosz-ukrán háború lezárására irányuló tárgyalásokban. Amikor a külügyminisztert arról kérdezték, vajon a Vatikán közvetítő szerepet tölthetne-e be, Rubio így válaszolt:

    Nem nevezném közvetítőnek, de ez minden bizonnyal olyan hely, ahová mindkét fél kényelmesen fordulhat. Megvitatjuk mindezt, és természetesen mindig hálásak vagyunk a Vatikánnak, amiért kész konstruktívan és pozitívan hozzáállni a helyzethez.

    Az AP emlékeztet arra, hogy a Szentszék hagyományosan diplomáciai semlegességet képvisel, és már korábban is felajánlotta segítségét a béketárgyalások elősegítésében. Az előző egyházfő, Ferenc pápa megbízta Matteo Zuppi bíborost, az Olasz Püspöki Konferencia elnökét, hogy keressen utakat a békéhez, bár ez a megbízatás végül az Oroszország által elhurcolt ukrán gyermekek hazatérésének segítésére és hadifogolycserék közvetítésére korlátozódott.

    A római amerikai nagykövetségen tartott találkozón Rubio köszönetet mondott Zuppi bíborosnak a Vatikán humanitárius erőfeszítéseiért, és jelezte, hogy ezek az együttműködések XIV. Leó pápa vezetése alatt is folytatódhatnak. Az új pápa első vasárnapi áldásában már szintén felszólított az „igazi, igazságos és tartós béke” megteremtésére Ukrajnában.

  • XIV. Leó pápa a beiktatási szentmiséjét követően négyszemközti találkozót tart Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel – írja a Sky News.

    A frissen beiktatott katolikus egyházfő korábban már kijelentette: személyesen is „minden tőle telhetőt megtesz” a háború befejezése érdekében. Azt is felvetette, hogy a Vatikán akár a béketárgyalások helyszíne is lehet.

    A szentatya beiktatásakor felhívta a figyelmet mindazokra, akik szenvednek a háborúkban Ukrajnában, amely végre az igazságosság és a békét elhozó tárgyalásokra vár. XIV. Leó pápa beiktatásáról bővebben itt írtuk.

  • Három év háború után Ukrajna fegyvergyártása jelentősen felpörgött, azonban a saját hadiipar teljesítménye önmagában nem elegendő ahhoz, hogy az ország egyedül felvegye a harcot Oroszországgal – írja a The Wall Street Journal.

    Az ukrajnai hadiipari termelés értéke látványos növekedést mutat: míg 2022-ben mindössze 1 milliárd dollárt tett ki, addig mára már 35 milliárd dollárra emelkedett, annak ellenére, hogy az orosz erők rendszeresen rakétákkal támadják az ukrán gyárakat. Az eredmények különösen annak fényében figyelemreméltóak, hogy az orosz invázió kezdetén Ukrajna mindössze egyetlen „Bohdana" típusú önjáró tarack prototípusával rendelkezett.

    A saját fegyvergyártás megerősítése kritikus fontosságú Ukrajna számára, különösen az amerikai és más nemzetközi támogatások bizonytalansága miatt. Minél több saját fegyvert képes előállítani az ország, annál kevésbé lesz kiszolgáltatva a nemzetközi politika változásainak vagy az ellátási láncok megszakadásának. Az ország emellett a háború utáni gazdasági fellendülés fontos elemének és a nyugati integrációja alapjának is tekinti hadiiparát.

    Mindezek ellenére az ukrajnai hadiipari fejlődés nem elég ahhoz, hogy az ország önállóan szembeszálljon Oroszországgal. Nem tud elegendő mennyiségű lőszert gyártani tüzérségi fegyvereinek ellátásához, vagy légvédelmi rakétákat az orosz támadások elleni védekezéshez.

    A The Wall Street Journal szerint Ukrajnának továbbra is szüksége van az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek támogatására az orosz katonai gépezettel szemben.

    Miközben a fegyvergyártás virágzik, Ukrajna költségvetése alig bírja a terheket. Olekszandr Kamisin, Zelenszkij tanácsadója szerint az idén a kormány a hazai hadiipar által gyártott eszközöknek kevesebb mint a felét tudja megvásárolni saját forrásból. A helyzeten segít az úgynevezett „dán modell”, amikor egyes nyugati országok ahelyett, hogy saját fegyvereiket küldenék, inkább pénzügyi támogatást nyújtanak az ukrán hadiipari vállalatoktól való beszerzésekhez. Eközben a háború valós harctéri körülményeket teremtett a fegyverek teszteléséhez, ami értékes tapasztalatokat nyújt a NATO-országoknak is.

  • Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio a CBS News-nak adott vasárnapi interjújában kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök mielőbb személyesen kíván találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrán háború lezárása érdekében.

    Az egyetlen módja az ukrajnai és oroszországi tárgyalások előmozdításának a személyes találkozó Trump és Putyin között

    – jelentette ki Marco Rubio, hozzátéve, hogy az amerikai elnök már nyilvánosan is javaslatot tett a személyes egyeztetésre.

    A külügyminiszter elismerte, hogy egy ilyen csúcstalálkozó megszervezése jelentős erőfeszítéseket igényel. „Ezért egyelőre nem tudok konkrét helyszínről vagy időpontról beszélni. De az elnök határozottan szeretné ezt a találkozót. Minél hamarabb meg akarja valósítani” – hangsúlyozta Rubio.

    Az amerikai elnök korábban már bejelentette, hogy május 19-én, hétfőn telefonos megbeszélést folytat az orosz vezetővel, majd ezt követően Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is egyeztet. Donald Trump a közelmúltban többször is kijelentette, hogy véleménye szerint Vlagyimir Putyin belefáradt a háborúba, és meggyőződése szerint egy békemegállapodás csak az ő személyes közreműködésével lehetséges – írja az Ukrajinszka Pravda.

  • A tűzszünet részleteiről is szó lehet a következő orosz–ukrán tárgyaláson – jelentette ki Rodion Mirosnyik, az orosz külügyminisztérium nagykövete.

    A diplomata kijelentette, hogy a soron következő egyeztetéseken szó lehet a tűzszünet kezdetéről is. A tisztviselő Kijev feltételeit tartja elfogadhatatlannak. Azt kifogásolta, hogy a javaslatok értelmében nyugati csapatoktól kapnának fegyvereket az ukrán erők. Kijelentette, hogy Moszkvának világos álláspontja van a hosszabb távú békére – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

  • Mintegy kilenc órán át tartott a légiriadó Kijevben vasárnap hajnalban, miközben orosz drónok támadták az ukrán fővárost. A védelmi rendszerek többségében sikeresen elhárították a támadást, de kisebb károk így is keletkeztek – közölte a Kijevi Városi Katonai Adminisztráció (KMVA).

    A KMVA tájékoztatása szerint a légiriadó pontosan 8 óra 54 percig tartott, május 17-én este 23:59-től másnap reggel 8:54-ig. Az orosz támadás két kijevi kerületben okozott anyagi károkat, sérültekről nem érkezett hír  – számolt be az Ukrajinszka Pravda.

    Mint írtuk, a Kijev környéki Obuhivnál azonban egy légicsapás következtében egy nő életét vesztette, három ember pedig megsérült, köztük egy gyermek is.

  • Rómában találkozott Karin Keller-Sutterrel, svájci államfővel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – írja az X-en. A megbeszélés középpontjában a tűzszünet szükségessége, az Oroszországra gyakorolt nemzetközi nyomás fokozása, valamint Ukrajna háború utáni újjáépítésének kulcskérdései álltak.

    Zelenszkij hangsúlyozta a humanitárius aknamentesítés fontosságát, az iskolai étkeztetési programok végrehajtását és az ukrán iskolák óvóhelyeinek korszerűsítését. A találkozón szó esett a svájci vállalatok szerepvállalásáról is az újjáépítésben.

    Az ukrán elnök beszámolt az isztambuli diplomáciai folyamat állásáról, és kiemelte: a tartós és feltétel nélküli tűzszünethez elengedhetetlen a szövetséges államok – különösen az Egyesült Államok – összehangolt fellépése.

    Zelenszkij megköszönte a svájci elnök támogatását, és reményét fejezte ki a további szoros együttműködés iránt.

  • Oroszország 973 730 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

    A számban szerepel 1130 veszteség, amelyet az orosz erők az elmúlt napban szenvedtek el.

    A jelentés szerint Oroszország emellett 10 832 harckocsit, 22 557 páncélozott harcjárművet, 48 900 járművet és üzemanyagtartályt, 27 980 tüzérségi rendszert, 1387 többszörös rakétaindító rendszert, 1167 légvédelmi rendszert, 372 repülőgépet, 336 helikoptert, 36 385 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót veszített.

  • Május 18-án éjjel orosz drónokat észleltek Kijevi régió légterében. A támadás következtében egy nő meghalt és három ember, köztük egy gyermek megsebesült, valamint több lakóépület megrongálódott a Kijevhez közeli Obuhivban – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Egy 61 éves férfi, egy 59 éves nő és egy 4 éves gyermeket vittek kórházba. Az ukrán regionális katonaság tájékoztatásában hozzátette, hogy az épületek megrongálódása mellett tűz ütött ki egy takarmánygyár területén.

  • Magyarország területére 2025. május 17-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6304 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes – közölte az MTI-vel az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

    Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Mark Carney kanadai kormányfővel tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, és közlése szerint nemzetközi nyomásgyakorlást és további szankciókat sürgetett Oroszország ellen – adta hírül az MTI.

    „Nagyon jó találkozónk volt a kanadai miniszterelnökkel. Nagyon hálás vagyok Kanadának a támogatásért, valóban nagyra értékeljük Kanadát mint Ukrajna igaz barátját” – írta Volodimir Zelenszkij az X közösségi portálon szombaton.

    „Az elsődleges kérdés, hogy nyomást gyakoroljunk Oroszországra, hogy tegyen tényleges lépéséket a háború befejezése érdekében” – tette hozzá az ukrán elnök.

    „Részleteiben megtárgyaltuk, hogy milyen szankciók lehetnek hatásosak, beleértve a másodlagos szankciókat, az energiával kapcsolatos intézkedéseket és az árnyékflotta elleni büntetőintézkedéseket” – emelte ki.

    „Megvitattuk a védelmi együttműködést és a »tettre készek koalíciójának« a fejlesztését is. Hálás vagyok, hogy meghívtak (a hét legfejlettebb ipari ország) a G7 következő találkozójára” – olvasható a bejegyzésben, amelyben Zelenszkij nem tért ki arra, hol találkozott partnerével.

    A Konzervatív Politikai Akció Konferencia (CPAC) honlapja szerint a kanadai miniszterelnök és az ukrán elnök Rómában találkozott, ahol vasárnap részt vesznek XIV. Leó pápa szolgálatkezdő szertartásán.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök nem volt hajlandó megfontolni az Egyesült Államok, Ukrajna és európai partnerei által javasolt béketervet – írja a Financial Times alapján az Ukrajinszka Pravda.

    A lap szerint orosz tisztviselők közölték a hírt Stewe Witkoff amerikai különmegbízottal. Ukrajna és az Egyesült Államok delegációja egy 22 pontból álló béketervvel kapcsolatban egyeztettek egymással. Egyelőre kérdéses, hogy Witkoff fog-e ötödször is találkozni az orosz államfővel