A lengyel elnökválasztáson a meglepetés elmaradt, de az izgalmak még most kezdődnek

Május 18-án nemcsak Romániában, hanem Lengyelországban is elnökválasztást tartottak. Míg Romániában már a következő elnököt választják meg (a román exit pollokról itt írtunk), addig Lengyelországban még csak az első fordulót rendezték meg a 13 jelölt között, akik közül a választást megelőző közvélemény-kutatások szerint egyiknek sem volt reális esélye, hogy már az első forduló után megszerezze a szavazatok 50 százalékát +1 szavazatot, amivel elnökké választanák.

Az este kilenckor közölt exit poll szerint ilyen eredményt érhettek el a lengyel elnökjelöltek:

• a jobbközép-liberális, Donald Tusk-féle Polgári Koalíció jelöltje, Rafal Trzaskowski – 30,8 százalék;
• a jobboldali-populista PiS által támogatott egykori történész, Karol Nawrocki – 29,1 százalék;
• a libertariánus, társadalmi kérdésekben szélsőjobboldali Konföderáció libertariánus szárnyát vezető Slawomir Mentzen – 15,4 százalék;
• a Lewicából, egyúttal a kormánykoalícióból kilépő baloldali Razem jelöltje, Adrian Zandberg – 5,2 százalék;
• az előző elnökválasztáson berobbanó, majd egy centrista-civil pártot létrehozó Szejm-marsall, Szymon Holownia – 4,8 százalék;
• a szélsőbaloldaltól a balközépig terjedő baloldali pártokat összefogó Lewica elnökjelöltje, Magdalena Biejat – 4,1 százalék;
• rajtuk kívül mindössze két jelölt, Joanna Senyszyn és Krzysztof Stanowski érte el az 1 százalékot, a többiek még azt sem.

Ez azt jelenti, hogy az előzetesen vártaknak megfelelően két hét múlva, június 1-jén Rafal Trzaskowski és Karol Nawrocki között dől el, ki veszi át az Elnöki Palota kulcsait a PiS-es Andrzej Dudától, 

Az utolsó hetekben közölt kutatások Trzaskowski számára 4–7 százalékpontnyi előnyt mértek, ehhez képest 1,7 százalékpontnyi lehet a különbség, miközben a választáson részvétel igen magas, 66,8 százalék volt.

Ennek ellenére az exit pollok közlése után a varsói főpolgármester határozott beszédet tartott.

Kedveseim, győzni fogunk! Nagyon örülök, hogy megnyertem az első fordulót, de sok munka áll előttünk. Elszántságra, a szavazataitokra van szükségünk, hogy mindenkit meggyőzzünk

– kezdte beszédét Trzaskowski, aki hozzátette, hogy amennyiben ő nyer, azzal egész Lengyelország nyer szerinte. Beszédében kitért arra is, hogy a vártakhoz képest sokkal szorosabb lett a verseny közte és Nawrocki között.

Trzaskowski emlékeztetett, hogy öt évvel ezelőtt a PiS akkori jelöltje, Andrzej Duda a szavazatok 43,5 százalékát szerezte, amihez képest Nawrocki nagyon elmarad az exit poll szerinti 29,1 százalékával.

Ma sokkal rosszabb a helyzet a PiS oldalán, de ez nem ringathat minket álomba. (...) Nemcsak magamért, hanem mindannyiótokért is a győzelemre törekszem. A PiS által támadottakért: a nőkért, az orvosokért, a tanárokért, az idősekért, a fiatal generációért, a vállalkozókért

– jelentette ki a varsói főpolgármester, ugyanakkor a felvételek alapján az öröm nem volt akkora az eredményvárón, mint amikor a 2023-as parlamenti választásokon közölték azokat.

Eufória Nawrocki eredményváróján

Ugyanakkor ez már nem mondható el a PiS által is támogatott Karol Nawrocki eredményváróján:

Miközben az eredményvárón épp az exit poll adatokat mutatták, a lengyel zászlókat lengető tömeg azt kiabálta, hogy győzni fognak.

Az egyébként láthatólag is nagyon örülő Nawrocki beszédében arról beszélt, hogy a választások Lengyelország győzelmével fog végetérni és szerinte az elmúlt 35 év legkevésbé igazságos választását tartották, szerinte ugyanis a közmédiában kormánypárti propagandát sugároznak, valamint utalt arra is, hogy a PiS-től elvették az állami támogatásokat – azt már nem tette hozzá, hogy azért, mert a párt pénzügyei nem voltak rendben.

És mégis mindezt miért? A semmiért! Itt vagyunk és győzni fogunk

– jelentette ki Nawrocki, amit a tömeg nagy örömmel fogadott. Emiatt arra kérte a harmadik helyre befutó, a politikai skálán tőle jobbra álló Slawomir Mentzent, hogy nem most van itt az ideje a kettejük és pártjaik közötti vitának, most az egyetlen feladatuk, hogy megmentsék Lengyelországot, mivel mindketten egy szuverén, erős, gazdag és biztonságos Lengyelországot akarnak.

Ezután beszédében rátért az ellenfelére, Trzaskowskira is, ugyanakkor helyette Donald Tuskról beszélt, mondván „mivel ő úgyis a főnöke”. Tuskot arra szólította fel, hogy legyen tisztességes, és vonja ki az állami vállalatokat és a titkosszolgálatokat a választásokról – a PiS ugyanis a 2023-as választások óta azt álíltják, azt elcsalták előlük, valamint a mostani választás kapcsán is többször kérdőjelezték meg annak tisztaságát.

Meg kell állítanunk Donald Tusk autokrácia felé tartó menetelését. Ebben a nagyszerű mozgalomban helye van mindazoknak, akik azt mondják: Először Lengyelország, először a lengyelek. Éljen Lengyelország és győzelemre!

– zárta beszédét a PiS által támogatott Karol Nawrocki, aki bejelentette, május 25-én gyűlést tervez Varsóban Donald Tusk kormánya ellen.

Akár a Tusk-kormány bukásával is járhat az elnökválasztás

Mint azt a választást megelőző felvezető cikkünkben is írtuk, a választásnak a pártok számára teljesen más tétje van. Míg Donald Tusk azt szeretné elérni, hogy a leendő elnök ne lehetetlenítse el elnöki vétóval az általa vezetett kormány által a Szejmben olykor csak nehezen elfogadott törvényeit, addig Jaroslaw Kaczynski és a PiS azt szeretné, hogy ez a nagy politikai erő megmaradjon pártjánál.

Emellett a választás alapvetően befolyásolhatja a Donald Tusk vezette sokpárti, szélsőbaltól a jobbközépig terjedő kormányát is,

A PiS által a 2023-at megelőző nyolc évben kiépített illiberális rendszer lebontását a kormány ugyanis csak abban az esetben tudja valóban végrehajtani, amennyiben a Dudát váltó elnök nem akadályozza azt az elnöki vétóval – ehhez pedig Tusknak a párton belül vele egyébként rivalizáló Trzaskowski győzelme szükséges.

(Borítókép: Rafal Trzaskowski 2025. május 18-án. Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images)