A volt szexrabszolga története, aki megpiszkálta a világ lelkiismeretét

További Külföld cikkek

Szaddám Husszein titkos diplomáciai játéka – így rohanták le Kuvaitot
Hatalmas lángoszlop csapott fel Iránban, dróntámadás érte a világ legnagyobb földgázmezőjét
Lövöldözés Minnesotában: egy képviselő és férje meghalt, egy szenátor és felesége megsérült
Fizetésképtelenség fenyegeti a román állami vasúttársaságot
Megkezdődött Indiában a Boeing 787 típusú repülőgépek ellenőrzése az Air India katasztrófája után

Nadia Murad békejogi aktivista nem először járt Budapesten. Ezúttal Varga Rékának, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara dékánjának a meghívására érkezett. Részt vett a professzor szemináriumán, ahol tartott órát a hallgatóknak, majd szűk körű nyilvánosság előtt még egy előadást is.

Nadia Muradnak – saját elmondása szerint – idilli gyermekkora volt. Irak északi részén egy faluban nőtt fel. Azonban 2014 augusztusában az Iszlám Állam (IÁ) fegyveresei megtámadták a falut, ahol a jazidi kisebbség tagjai éltek. Vérfürdő következett, amelynek során százakat lőttek agyon válogatás nélkül. Az akkor 21 éves Nadia ott vesztette el édesanyját, hat fiútestvérét és sok közeli rokonát.

Őt magát 2800 vele hasonló korú nővel elhurcolták, és az Iszlám Állam táboraiban szexrabszolgaként tartották fogva. Nadiát többször megerőszakolták, és azzal fenyegették, hogy megölik, ha nem tér át az IÁ követte radikális szunnita iszlámra. De miért gyűlölik ennyire a jazidiket?

Az ördög imádóinak bélyegezve

A kurd etnikumhoz tartoznak, de saját vallást gyakorolnak. Zárt, kis közösségekben élnek, óvakodva az őket gyakran megbélyegző, olykor – tévesen – „az ördög imádóinak” nevező külvilágtól. Számukról csak becslések vannak, amelyek 70 és 500 ezer közé teszik a jazidikat, akik mind a Bibliát, mind pedig a Koránt követik, bár vallási hagyományaik nagy része nincs meg írott formában, hanem szájról szájra adják tovább. A gyermekeket például szenteltvízzel keresztelik meg, az esküvőkön a pap kenyeret tör, a vörösbe öltözött menyasszony pedig keresztény templomokba látogat. A jazidik vallásában a teremtőt Jaszdannak nevezik, de ő olyan spirituális magasságot képvisel, hogy közvetlenül nem lehet imádni. Jaszdan egy passzív szereplő: bár a világ megteremtője, de nem annak fenntartója. Belőle hét lélek árad ki, amelyek közül a legjelentősebb a Melek Távusz, azaz a pávaangyalnak nevezett madáralak. Melek Távusz nevéből fakad a jazidik megbélyegzéséhez vezető egy másik gyakori félreértés: a pávaangyal másik neve ugyanis arabul azt jelenti, hogy sátán, ezért gyakran az ördög követőinek tartják a közösség tagjait. Jazidi közösségek az Iszlám Állam terrorjáig Irak és Szíria északi részén, illetve Törökország délkeleti területein voltak.

Menekülés nyugatra

Nadia néhány hónappal később megszökött, majd egy moszuli család segítette hamis papírokkal eljutni az iraki Kurdisztánba, amely már nem az iszlám szélsőségesek ellenőrzése alatt állt. 2015-ben érkezett meg Németországba, ahol elhatározta, nem fog hallgatni, és elmondja történetét a világnak, hogy mindenki megtudja, milyen rémtetteket hajtottak végre az Iszlám Állam területén.

2016-ben eljutott az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik szakcsoportja elé, ahol először beszélt az őt és közösségét ért rémtettekről. A meghallgatásán jelen volt Bogyay Katalin is, aki akkor Magyarország ENSZ-nagykövete volt. Nadia harcos elkötelezettsége, hogy síkra szálljon a szexuális erőszak és a rabszolgaság áldozataiért, oda vezetett, hogy az ENSZ jószolgálati nagykövete lett, aki az emberkereskedelem áldozatainak méltóságáért küzdött.

Létrehozta a Nadia’s Initiative-et, amely egy nonprofit szervezet, és aktívan dolgozik azon, hogy meggyőzze a nemzetközi szervezeteket és kormányokat, hogy támogassák a jazidik eredeti szülőföldjének a visszaállítását, illetve támogatja a világon a szexuális erőszak áldozatait. A szervezet központja Washingtonban van, de működik egy helyi irodája Irakban, Szindzsárban is. Az Iszlám Állam 2014 legforróbb augusztusi napjaiban éppen a Szindzsár-hegyre kergetett fel több ezer jazidit, akik hosszú napokat töltöttek fedél, étel és víz nélkül a 40 fokos hőségben, mire a felmentő egységek elértek hozzájuk.

Munkásságáért 2018-ban megosztott Nobel-békedíjat kapott Denis Mukwege kenyai szülész-nőgyógyásszal. A The New York Times bestsellere lett könyve, Az utolsó lány: fogságom és az Iszlám Állam elleni harcom története, amely bemutatta az iraki jazidi kisebbség elleni kegyetlen népirtást. A következő könyvén jelenleg is dolgozik.

Legyűrni a félelmet

Az előadás vagy inkább beszélgetés során – amely a Közszolgálati Egyetemen zajlott – Nadia ismét felelevenítette a vele történt rémségeket, és mesélt részletesen arról a küzdelemről, aminek eredményeként végül legyűrte félelmét, és meg mert szólalni az őt ért szexuális erőszakról, ami mindig komoly megbélyegzést is jelent az áldozatoknak.

Nadia részletesen elmondta, hogy szervezete az elmúlt években – a kapott nemzetközi támogatásokból – milyen munkalehetőségeket teremtett a szexuális erőszak áldozataivá vált és többségében magukra hagyott asszonyok számára. 130 befejezett projektjük volt, amelynek során épültek utak, iskolák, könyvtár, templom, víztisztító, kórház. De segítettek egyedálló nőknek kisvállalkozásokat is indítani.

Mindez pedig azért fontos, mert ezekkel célt adhatnak ezeknek a magányos nőknek, és ezeknek a céloknak a megvalósításával ki tudnak törni, és nem kell nekik nap mint nap magányosan a menekülttáborokban üldögélni és semmit nem csinálni.

(Borítókép: Nadia Murad előadása a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2025. május 15-én. Fotó: NKE)