Donald Trump belesétált Vlagyimir Putyin csapdájába

Az egész világ kíváncsian várta, hogy milyen eredménnyel zárul Trump és Putyin telefonos egyeztetése. Norbert Röttgen, a CDU frakcióvezető-helyettese a sikertelen isztambuli orosz–ukrán tárgyalások után úgy látja: „Putyin nyomás alá került, mivel az európaiak és Trump közösen léptek fel. Nem maradhatott tétlen, ezért a tárgyalási ajánlat csupán kitérő manőver volt a részéről.” 

A politikus szerint az orosz elnöknek soha nem állt szándékában érdemi tárgyalásokat folytatni:

Putyinnak történelmi küldetése van: újraalapítani az orosz birodalmat. Trump hagyta, hogy Putyin csapdába csalja

– idézi a Bild a politikust. 

Röttgen reménysége egyedül az amerikai törvényhozásban van: „Az amerikai kongresszusban egyértelmű többség támogatja a jelentősen szigorított szankciókat. Ha Trump arra a következtetésre jut, hogy Putyin csak húzza az időt, és amerikai szankciók születnének, az hatással lenne Putyinra” – vélte. 

Az orosz stratégia valódi célja

A lapnak Claudia Major politológus is elemezte a helyzetet, aki szerint a nyugati államok a diplomáciát olyan eszköznek tekintik, ahol az egyeztetések célja mindenképpen a háború befejezése. „Orosz szempontból azonban a tárgyalás csak egy másik eszköz arra, hogy mégis megnyerjék ezt a háborút” – fűzte hozzá a szakértő. 

Major arra is figyelmeztetett, hogy Oroszország a tárgyalásokon kifejtette, „még nagyon sokáig képesek háborúzni”. A szakértő példaként hozta az 1788-ban kirobbant svéd–orosz háborút, amelyben az oroszok több mint 20 évig harcoltak, szerinte ez most is realitás lehet.

Ha Ukrajna nem ismeri el a négy terület annektálását, akkor öt vagy nyolc terület lesz belőle

– fejtette ki meglátásait a szakértő, aki szerint az orosz követelések nemcsak megerősítést nyertek, hanem még keményebbé is váltak. 

Vassili Golod ARD-tudósító pedig Kijevből Vlagyimir Medinszkij orosz tárgyaló meglátása szerint „brutális cinizmusáról” számolt be a lapnak: 

Azt mondta, tudják, hogy néhányan az ukrán asztalnál elvesztették hozzátartozóikat ebben a háborúban, és ha nem tartják magukat az orosz követelésekhez, akkor még több hozzátartozó fog meghalni

– idézte Golord az elhangzottakat. 

Van-e esély a szankciókkal?

Rüdiger von Fritsch korábbi nagykövet optimistább álláspontot képvisel, amikor a tárgyalóasztalnál elhangzottakról kérdezték. „Gyakran mondják könnyedén, hogy a szankciók nem érnek semmit. Azonban a hatásuk az orosz gazdaságra hatalmas!” – jelentette ki. 

A diplomata tényekkel is alátámasztotta az állítását, mint mondta: „Oroszországban tízszázalékos az infláció, az élelmiszerek esetében pedig több mint tizenkét százalék. A burgonya ára megsokszorozódott. A nemzeti bank alapkamata pedig 21 százalék – ilyen körülmények között senki sem fektet be” – hangsúlyozta. 

Fritsch szerint különösen fontos, hogy:

Oroszország korábban költségvetésének akár 50 százalékát olaj- és gázbevételekből fedezte. Most ez már csak 27 százalék. A háború kezdete óta a tartalékok kétharmadát felélték. Ezt Putyin sem bírja örökké.

A volt nagykövet prognózisa szerint: „Putyin ki bírja tovább visszatartani a lélegzetét típusú játékot játszik, miközben a nyugati felek tárgyalásokkal szeretnének véget vetni a helyzetnek.”

Putyint rá kell vennünk, hogy erre hajlandó legyen. És csak akkor lesz hajlandó, ha elfogy a pénze – nemcsak a háború folytatásához, hanem a hatalmának megtartásához is

– foglalta össze. 

Az ukrajnai háborúról élőben tudósítunk percről percre rovatunkban, amelyet ide kattintva tud követni.