Nem mindenkinek tetszik London visszaútja az Európai Unióba

A 2016-os brexit nyomán, amikor a britek úgy döntöttek, hogy kilépnek az unióból, halászati ügyekben is új megállapodás kellett. Ezt még a korábbi kormányfő, Boris Johnson hozta tető alá, azonban jövőre lejár. A halászati egyezmény meglehetősen előnyös az uniós tagállamok – elsősorban Franciaország – számára, természetesen Párizs volt ennek most is a legfőbb szószólója. 

A hétfői brit–uniós csúcstalálkozón aláírt megállapodás értelmében újabb 12 évre, vagyis 2038-ig megkapná az unió az eddigi halászati jogokat brit felségvizeken. A hír hallatán a brit belpolitika felrobbant. Az előző konzervatív kormány belügyminisztere, Suella Braverman szerint Keir Starmer munkáspárti kabinetje egyszerűen elárulta a brit halászokat és cserben hagyta a halászati ipart. 

A több mint 400 halászati vállalatot tömörítő Skót Halászati Szövetség elnöke ezt teljes kapitulációnak nevezte, amely súlyos csapást jelent a skót halászflottára.

Nigel Farage, a jobboldali, populista, euroszkeptikus Reform UK párt elnöke pedig csak annyit mondott, hogy ez az egyezmény a brit halászati ipar végét jelenti – írta a The Guardian, hozzátéve, hogy a Konzervatív Párt vezetője is feladásnak nevezte a dokumentumot. 

Széles körű megállapodás

A hosszas tárgyalások után elfogadott megállapodás némely része még pontosításra szorul, de vannak fix pontok. Az egyik ilyen a védelmi és biztonsági keret, amelynek része a hibrid háborúra vonatkozó együttműködés, a kiberbiztonság, a rugalmasság a kritikus infrastruktúra és a hajózás biztonsága terén. A védelmi ipar esetében a mostani lépés nyomán a britek is részt vehetnek közös uniós–brit hadiipari közbeszerzésekben a jövőben.

Viszont további egyeztetésre van szükség, hogy London is csatlakozhasson az unió 150 milliárd eurós ún. SAFE újrafegyverkezési programjához. Ehhez pedig a briteknek alaposan a bukszájukba kell nyúlniuk, és egy szemmel látható összeggel hozzá kell járulniuk az induló büdzsé növeléséhez. 

Megállapodtak abban is, hogy a „közös egyetértés” alapján közelítenek meg nyitva maradt kérdéseket. Ilyen például a britek újracsatlakozása az egységes európai árampiachoz, követve az uniós előírásokat. Hasonló egyezmény várható az állat- és növényegészségügyi rendeletek alá tartozó áruk (SPS) esetében is, az enyhítések mindenképpen segítenék és gyorsítanák a jelenlegi bürokratikus árubehozatalt a La Manche csatorna európai kikötőiben és Észak-Írország határain.

Ugyancsak részletes kidolgozásra vár az egyébként fontos témának tartott ifjúsági mobilitás kérdése, vagyis a fiatalok ki- és bejutása a brit szigetországból az unióba és fordítva, munkavállalási, oktatási és turisztikai célból. London továbbra is alacsonyan akarja tartani a bevándorlást, és attól tart, hogy egy ilyen lépéssel már nem lesz képes kordában tartani az Egyesült Királyságba beözönlő európai fiatalok számát. Ezzel együtt nyitják meg az üzleti utazások egyszerűsítésével foglalkozó egyeztetéseket, amire erős nyomást gyakorolnak mindkét oldal üzleti körei.  

A jövőben rendszeres lesz a párbeszéd David Lammy brit külügyminiszter és Kaja Kallas, az EU külügyi főmegbízottja között. Az egyeztetés kiterjed az orosz–ukrán konfliktusra, a hibrid háborús fenyegetésekre és a Nyugat-Balkánra is – írja összefoglalójában a Politico.

(Borítókép: Ursula von der Leyen és Keir Starmer 2025. május 16-án Albániában. Fotó: Leon Neal / Getty Images)