Vészjósló forgatókönyv látott napvilágot, Vlagyimir Putyin még veszélyesebbé válhat Európa számára

Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• „Végtelenségig tartó harcokat” helyezett kilátásba az orosz delegáció Isztambulban – állítják az ukránok;
• Légi terror Ukrajnában, újabb tömeges dróntámadást indítottak az oroszok, kilenc térségben fújtak riadót;
• 24 órát kapott a Kreml, kemény üzenetet küldtek az európai vezetők a Trump–Putyin-telefonhívás előtt;
• Nyilvánosságra hozták az időpontot, hogy mikor telefonál egymással Trump és Putyin;
• Egy „erőltetett béke” esetén Vlagyimir Putyin még veszélyesebbé válhat Európa számára.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is!

Az Egyesült Államok alelnöke, J. D. Vance arra utalt, ha nem lesz eredménye a háború befejezését célzó tárgyalásoknak, akkor Washington kilép – írja az Ukrajinszka Pravda. Legyen kézzelfogható eredménye, mert „nem fogják vesztegetni az időt”.

Az amerikai alelnök kijelentése Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonbeszélgetésének előestéjén hangzott el. „A tárgyalások már egy ideje folynak, és megértjük, hogy egyfajta patthelyzetben vagyunk. Szerintem az elnök azt fogja kérdezni Putyintól: »Figyelj, komolyan gondolod? Tényleg ezt akarod?«” – mondta Vance.

Hozzátette, hogy az Egyesült Államok „több mint kész kilépni” a béketárgyalásokból, mert „nem fogja vesztegetni az időt”, és inkább eredményeket akar látni. Az alelnök megjegyezte, nem biztos abban, hogy az orosz elnöknek van „stratégiája a háború befejezésére”. Attól, hogy Donald Trump hajlandó dolgozni a bizalom kiépítésén Oroszország és a Nyugat között, még „a tangóhoz ketten kellenek”. 

Konstantin Krivolap repülési szakértő szerint Ukrajnának teljesen felül kell vizsgálnia az orosz dróntámadások elleni védekezésük koncepcióját – írja az Unian.

Tájékoztatása szerint különösen az oroszok legutóbbi, Vaszilkiv elleni támadása során a drónok csapatokba gyűltek, több mint 2000 méteres magasságban köröztek, ahol az ukrán légvédelem nem tudta elérni őket, majd felgyorsultak, és Vaszilkivra zuhantak.

Ez azt mutatja, hogy nagyon komoly problémáink vannak a légterünk védelmével. Az ilyen helyzetek pedig gondos tanulmányozást igényelnek. Ezt már többször is elmondtuk, általánosságban kell felülvizsgálnunk a légterünk védelmének rendszerét 

– mondta Krivolap.

Megjegyezte, hogy egy nemrég az ukrán erők még az oroszok által indított drónok csaknem 100 százalékát megsemmisítették, de ez most megváltozott.

Lengyelországban az amerikai Boeing által gyártott utasszállító repülőgépek futóműveihez való gumiabroncsokat foglaltak le az Oroszország elleni uniós szankciók megsértésének gyanújával – írja az MTI.

A lengyel vám- és pénzügyőrség közleménye szerint az öttonnás szállítmány Belaruszon, illetve Oroszországon keresztül jutott volna el egy spanyolországi cégtől Azerbajdzsánba. Moszkvát és Minszket 2022 februárjában sújtották a nyugati országok kiterjedt szankciókkal az ukrajnai háború miatt.

A lengyel hatóság tájékoztatása szerint a határ menti Koroszczyn településen tartóztattak fel egy teherautót, amely Boeing polgári repülőgéphez való gumiabroncsokat szállított a szállítólevélen feltüntetett autó- és buszabroncsok helyett.

A termékek feladója egy spanyolországi cég, a címzett pedig Azerbajdzsánban volt. Vámcsalás miatt pénzügyi büntetőeljárás indult. A szankciók hatálya alá eső árukat lefoglalták

– közölte a hatóság.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az ilyen termékek szállítása belarusz, illetve orosz területen keresztül uniós büntetőintézkedések hatálya alá esik.

Orosz hadijelentések szerint az orosz hadsereg az elmúlt nap folyamán hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, és a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1200 ukrán katona esett el, vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, valamint több lőszer- és anyagi-műszaki eszközraktárt, egy harckocsit és nyolc egyéb páncélozott harcjárművet, öt amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 127 drónt.

Az orosz statisztika szerint meghaladta a 25 ezret az ukrán hadsereg által a háború kezdete óta elveszített tüzérségi lövegek és aknavetők száma.

Az ukrán védelmi hadsereg megkezdte az Északi Front névre hallgató katonai egység bevetését a védelmi erők Kurszk régióban végrehajtott akciói alapján – írja az Unian hírügynökség. 

Végre meghozták a döntést az Északi Front bevetéséről. Legalábbis ez látszik csapataink akcióiból. Az északi 500-600 kilométeres frontot jelent Belarusztól Oszkolig. Ráadásul már 2014–2015-ben be kellett volna vetni – amint az oroszok bevonultak a Krímbe, Donbaszba. Azonnal frontális üzemmódba kellett volna helyeznünk az egész határvonalat

– fogalmazott Roman Szvitan pilótaoktató, az ukrán fegyveres erők tartalékos ezredese.

Elmondása szerint 2014-ben Ukrajnának több régióban is hadiállapotot kellett volna hirdetnie: Csernyihiv, Szumi, Harkiv, Luhanszk és Donyeck régiókban, valamint a Krímben. Hozzátette, hogy az Oroszországgal közös határvonalat a törvényeknek megfelelően kellett volna felszerelni mint „harci érintkezési vonalat”. 

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel kezdte telefonos tárgyalásait az orosz–ukrán helyzetről, majd a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott megbeszélése után várhatóan újra egyeztet az ukrán elnökkel – közölte az Ukrán Elnöki Hivatal tájékoztatására hivatkozva az Ukrajinszka Pravda.

Az egyeztetést az amerikai elnök még május 17-én jelentette be a közösségi-oldalán, a téma pedig természetesen az ukrajnai háború megállítása. Nem sokkal később a Kreml is megerősítette a hírt. Az orosz elnökkel folytatott beszélgetést követően Donald Trump várhatóan újra tárgyal az ukrán elnökkel és több NATO-tagállam tisztviselőjével is.

Az ukrán Állami Nyomozó Iroda (DBR) sajtószolgálata közölte, hogy Szumi régió egyik járási bírósága tíz év börtönbüntetésre ítélt egy ukrán katonát, aki több mint 4,5 millió hrivnya (42 millió forint) értékű katonai felszerelést tulajdonított el.

Az ukrán főügyészség nyilvánosságra hozta, hogy 2022 eleje óta Ukrajnában 78 katonai szolgálatot teljesítő személyt vettek őrizetbe vesztegetés miatt, közülük 30-at már el is ítéltek.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn kijelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök délutáni telefonbeszélgetése a pénteki isztambuli orosz–ukrán tárgyalások figyelembevételével zajlik le – írja az MTI.

A szóvivő elmondta, hogy Putyin és Trump maga fogja eldönteni, mikorra tűzi ki a kétoldalú csúcsot. Megjegyezte, hogy a találkozónak eredményesnek kell lennie, ezért jól elő kell azt készíteni. A szóvivő nagyra értékelte az Egyesült Államoknak az ukrajnai rendezésben játszott közvetítő szerepét. Ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy Oroszország előnyben részesíti a „különleges hadművelet” céljainak politikai és diplomáciai eszközökkel történő elérését, és he ebben valóban segítenek neki, az számára a legkedvezőbb megoldás.

Dmitrij Peszkov valótlannak nevezte azt az állítást, miszerint Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja május elején Oroszországba akart utazni. Peszkov szerint Witkoff Putyinnál tett látogatásai „azonnal egyeztetésre kerülnek és azonnal megvalósulnak”. 

Jevgenyij Dikij háborús veterán, korábbi századparancsnok szerint őszre az orosz hadsereg eljuthat a „végső leépülés fázisába” – írja az Unian.

Kiemelte, hogy a front valószínűleg nyáron egyáltalán nem gyengül majd, ám ősztől ez változhat, akkor pedig minden a felkészültségen fog múlni. M egjegyezte, hogy ugyanakkor rendkívül nehéz feladat ellenállni a Kreml és a Fehér Ház együttes nyomásának.

Egyáltalán nem irigylem az elnökünket. El sem tudom képzelni, milyen nehéz valójában, amikor két nukleáris nagyhatalom egyszerre nyomást gyakorol rád

– fogalmazott Dikij, hozzátéve, hogy jelenleg egy békeszerződés aláírása felérne egy burkolt kapitulációval.

Fotó: Genya Savilov / AFP

Az orosz főügyészség azzal vádolja a nemzetközi emberi jogi csoportot, hogy „globális oroszgyűlölő projektek előkészítésének a központja”. A civil jogvédő szervezet szerint azonban ez a lépés azt bizonyítja, hogy „Oroszországban sötét, korrupt és bűnös helyek vannak”. 

A Sky News arról számol be, hogy az orosz hatóságok betiltották az Amnesty International tevékenységét, ami azt jelenti, hogy az emberi jogi csoporttal való együttműködés bűncselekménynek minősül.

A főügyészség döntése a Kreml kritikusai, újságírók és aktivisták elleni legújabb kemény fellépés, amely azután erősödött meg, hogy Moszkva 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen. A hivatal közleményében az Amnesty Internationalt „nemkívánatos szervezetnek” bélyegezte.

Ez a következőket jelenti: a csoportnak fel kell hagynia minden oroszországi munkával, illetve bárki ellen büntetőeljárás indulhat, aki együttműködik velük, vagy támogatja őket. Ide tartozik például az is, ha valaki megosztja az Amnesty jelentéseit a közösségi médiában.

Ukrajnának legalább 2 millió tonna acélra lesz szüksége a háborút követő első 10 évében az újjáépítéshez, és az ukrán termelők készen állnak ennek az igénynek a kielégítésére – adta hírül az RBK-Ukrajina.

Ezt Jevgenyij Olekszijenko, a Metinvest-SMC acélipari és bányászati vállalat vezérigazgatója jelentette ki a társaság sajtótájékoztatóján. 

A háború rengeteg pusztítást hozott, és ez a szám sajnos napról napra növekszik. A legfrissebb hivatalos adatok szerint 2024 végén az ukrán gazdaság teljes közvetlen vesztesége meghaladta a 170 milliárd dollárt (60 765 milliárd forintot – a szerk.). Ebben a lakásépítési ágazat és a közlekedési infrastruktúra volt a leginkább érintett, ezt követte az energiaszektor és az ipar

– mondta a cégvezető. 

Közölte, az anyagi veszteségek közül a legfontosabbak a lakhatást és a szociális infrastruktúrát érintők. 27 ezer lakóház és 400 oktatási és 200 egészségügyi intézmény pusztult el eddig a konfliktusban.

Hogy segítsük ezeket az ágazatokat, kidolgoztuk az »Acélálom« koncepciót, amely egy sor kész projektet tartalmaz acélváz felhasználásával a gyors helyreállítás és az acélfelhasználás növelése érdekében

– tette hozzá Olekszijenko, aki megjegyezte, mindent megtesznek a szükséges mennyiségű acél biztosítása érdekében.

A portál szerint a fentieken túl több mint 300 híd és villamosenergia-termelő létesítmény – hőerőműv, hő- és villamosenergia-termelő erőmű és vízerőmű – pusztult el teljesen. Megjegyzik, a vállalat „Acélálom” koncepciójának keretében már Mariupol és Bahmut számára is kidolgozták a felújított lakóövezetek projektjeit, és számos más érintett közösséggel is folyamatban vannak a tárgyalások.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a napokban vízi és légi drónok segítségével megsemmisítette az orosz radarfelszereléseket, amelyeket Ukrajna gázkitermelő platformjain helyeztek el a Fekete-tengeren – közölte a szolgálat Telegram-csatornáján.

Az SZBU folytatja az egyedi különleges műveletek kidolgozását és végrehajtását a Fekete-tenger megtisztítása érdekében az orosz megszállóktól, katonai felszereléseiktől és egyéb berendezéseiktől – hangsúlyozta a titkosszolgálat. A kombinált különleges műveletet az SZBU katonai elhárítási részlegének 13. főigazgatósága hajtotta végre tengeri és légi drónok bevetésével.

Az Ukrinform tájékoztatása szerint a támadásban megsemmisült a „Neva” radarrendszer, amelyet az oroszok a légi és felszíni helyzet megfigyelésére használtak, valamint a fúrótornyon lévő raktárhelyiségek és lakóegység is. „Egyetlen különleges művelet keretében az SZBU szakemberei kétféle pilóta nélküli járművet vetettek be. Ismét emlékeztettük az ellenséget, hogy az orosz roncsoknak nincs helyük a Fekete-tengeren” – jelentette ki az Ukrán Biztonsági Szolgálat. 

Amennyiben az ukrajnai konfliktus lezárásáról szóló, Donald Trump amerikai elnök vezette tárgyalásokon nem lesz megfelelő egyeztetés Európa és az Egyesült Államok között, az eredmény Ukrajna és egész Európa számára káros lehet – jelentette ki Petr Pavel cseh köztársasági elnök hétfőn Prágában egy konferencián.

Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház kabinettermében 2025. április 24-én

Fotó: Chip Somodevilla / Getty Images Hungary

Hozzátette, az európai vezetőknek kitartóan magyarázniuk kell az amerikai kormányzatnak, hogy a béke elérése Ukrajnában egész Európa számára fontos.

Petr Pavel úgy véli, hogy Oroszország Ukrajna elleni agressziójával nemcsak területeket akar szerezni, hanem el akarja érni saját globális elismerését is. Szerinte Vlagyimir Putyin orosz elnök ezért részesíti előnyben a tárgyalásokon Donald Trumpot Volodimir Zelenszkij ukrán államfő és az európai vezetők előtt, akiket nem tart magával egyenrangúnak. Trump pedig szeretné beírni magát a történelembe mint olyan személyiség, aki megoldott egy háborús konfliktust – vélte a cseh államfő, és hozzátette: ez kockázatos hozzáállás.

Az amerikai elnök számára nem olyan fontos, hogy Ukrajna területeket veszít, le kell fegyverkeznie vagy semlegesnek kell lennie. Nagyobb motiváció az, hogy a neve beíródjon a történelembe mint olyan személyé, aki megállapodást ért el, és hozzájárult az amerikai–orosz viszony javulásához

– mondta Petr Pavel az MTI szerint.

Szerinte ezért az európai vezetőknek nyomást kell gyakorolniuk az Egyesült Államokra, hogy mindenképpen vegye figyelembe a teljes európai régió jövőbeni helyzetét.

Az orosz hadsereg átvette az irányítást az Ukrajna Szumi régiójában található Marjino településen – közölte a Lenta az orosz védelmi minisztérium jelentésére hivatkozva. A közlemény szerint a települést az Északi katonai csoport egységei foglalták el.

Emellett az orosz erők csapást mértek az Ukrán Fegyveres Erők két ejtőernyős rohamdandárjára, valamint két területvédelmi dandár élőerejére és technikájára a Szumi régióbeli Proletarszkoje, Pavlovka, Atinszkoje, Rizsevka, Szadka és Junakovka térségében.

„Harkiv irányában vereséget szenvedtek az Ukrán Fegyveres Erők gépesített dandárjának és a Harkiv régóbeli Bologovka, valamint Volcsanszk települések térségében lévő területvédelmi dandár alakulatai” – tette hozzá a minisztérium.

Az ukrán hírszerzés információi szerint Oroszország 2025. május 19-ére virradó éjszaka egy „gyakorló-harcászati” indítást tervezett az Rsz–24 Jarsz típusú interkontinentális ballisztikus rakétával, azonban minden jel arra utal, hogy a kilövés valójában meg sem történt.

A korábbi hírszerzési információk szerint a kilövés helyszíne szokatlan helyszínen, a Szverdlovszki területen fekvő Szvobodni nevű település közelében történt volna, 25 kilométerre a nagyjából 350 ezer lélekszámú Nyizsnyij Tagiltól. Egy ilyen kilövést a helyi lakosok nagy valószínűséggel rögzítettek volna, és a közösségi oldalak is tele lennének képekkel és videókkal az eseményről, ezenkívül a rakéta repülését is látni lehetett volna. Mivel az orosz interkontinentális rakéták fő célpontja a Kamcsatkán található Kura lőtér, a rakéta repülését Szibéria és a Távol-Kelet nagy részén – Hanti-Manszijszktól egészen Magadánig – meg lehetett volna figyelni. Ám semmilyen felvétel nem jelent meg az indításról vagy repülésről.

A kilövés elmaradásának oka egyelőre ismeretlen. A Defence Express ukrán oldal fontosnak tartotta megjegyezni, hogy Oroszország 2023-ban már kétszer is sikertelenül próbálta meg végrehajtani az Rsz–24 Jarsz indítását, a rakéták ugyanis letértek a pályájukról. Mivel minden rakéta szigorú előrepülési ellenőrzésen esik át, valószínűtlen, hogy a Kreml épp a közelgő Putyin–Trump-telefonhívás előtt kívánta volna demonstrálni a nukleáris elrettentő erőinek működésképtelenségét.

A finn védelmi minisztérium bejelentette, hogy a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételt lőszer vásárlására fogják felhasználni Ukrajna számára – írja a TASZSZ. 

A közlemény szerint „Finnország az egyik uniós ország, amely végrehajtja az EU intézkedéseit, hogy Ukrajnát védelmi eszközökkel lássák el a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek felhasználásával”.

Mint részletezték, Helsinki megállapodást írt alá az Európai Bizottsággal nagy kaliberű lőszer vásárlásáról Kijev számára 90 millió euró értékben. A közlemény szerint a lőszert finn beszállítóktól fogják beszerezni.

Az FSZB jelentése szerint megakadályozott egy sor rendőrök elleni támadást a Sztavropoli határterületen, amelyeket egy nemzetközi terrorszervezet kiskorú támogatóiból álló csoport készített elő május 9-re, a győzelem napi parádé idejére.

„Az FSZB a Nyomozó Bizottsággal és a Belügyminisztériummal együttműködve a Sztavropoli területen megelőzött egy sor terrorista irányultságú bűncselekményt. Azonosítottak és letartóztattak kilenc helyi lakost, Oroszország állampolgárait, egy nemzetközi terrorszervezet híveit” – közölte az FSZB Kommunikációs Központja a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.

Megjegyezték, hogy az Andropovói járás egyik kiskorú lakosa 2024-ben a Telegram üzenetküldő alkalmazáson keresztül önkéntesen csatlakozott ehhez a meg nem nevezett terrorszervezethez, majd nyolc másik helyi lakost vont be, akik közül heten kiskorúak.

„A bűnözők 2024. május 9-én rendőrök elleni támadásokat terveztek végrehajtani a nagy honvédő háborúban aratott győzelem 80. évfordulójának ünneplése során a Sztavropoli terület egyik településén. Tervüket nem tudták megvalósítani, mivel az FSZB munkatársai előző nap letartóztatták a sejt vezetőit, majd később a többi tagot is” – közölte az FSZB.

A Lenta közben arról számolt be, hogy az egyik kiskorú gyanúsított a kihallgatása során elismerte a bűnösségét.

Victoria Furtuna moldovai politikus kijelentette, hogy szeretné visszaszerezni Moldovának Budzsákot, azt a történelmi-földrajzi régiót, amely jelenleg Odessza régió déli részét képezi Ukrajnában.

Határokkal vagyunk megcsonkítva, amelyeket vonalzóval húztak. Megfosztottak bennünket a tengeri kijárattól Budzsákon keresztül, és tenger nélkül Moldova olyan, mint egy láncra vert oroszlán. Tudom, hogyan szerezhetjük vissza Budzsákot már ma, és ez aktuálisabb, mint valaha

– jelentette ki a politikus egy beszédében, amelyet a Gagauzia autonóm régió egyik hírcsatornája tett közzé a Telegramon.

Furtuna szerint Moldova követelhetné a határok felülvizsgálatát, mivel „nem létezik olyan, Moldova által ratifikált nemzetközi szerződés, amelyben elismerné Budzsák elvesztését”.

„Nem akarunk többé kicsi, engedelmes Moldovát – nagy Moldovát akarunk… Vissza kell szereznünk mindent, amit elloptak tőlünk – a nevünket,a  történelmünket, a nyelvünket, a tengeri kijáratunkat” – hangsúlyozta az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint. 

Az amerikai alelnök, J. D. Vance, aki előző nap találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Rómában, közös céljukról beszélt a harcok befejezésére vonatkozóan – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Vance az X közösségi oldalán közzétett bejegyzésében hangsúlyozta, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok közös célja, hogy „véget vessenek a szükségtelen vérontásnak Ukrajnában”. Az alelnök hozzátette, hogy megvitatták a tűzszüneti tárgyalások legfrissebb fejleményeit és a tartós béke megteremtésének lehetőségeit is az ukrán elnökkel.

Zelenszkij ezzel párhuzamosan arról számolt be, hogy május 18-án egy „jó találkozón” vett részt Vance alelnökkel és Marco Rubio külügyminiszterrel Rómában. Az ukrán elnök megerősítette, hogy Ukrajna készen áll az „igazi diplomáciára”, és sürgeti a „mielőbbi teljes és feltétel nélküli tűzszünetet”.

A megbeszélésen további témák is terítékre kerültek, köztük az Oroszországgal szembeni szankciók szükségessége, a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok, a védelmi együttműködés, valamint a fogolycserék jövőbeli lehetőségei.

Az ukrán hadsereg vezérkara május 19-én jelentette, hogy az orosz fegyveres erők az elmúlt 24 órában 1040 katonát és 123 haditechnikai eszközt vesztettek Ukrajnában. 

A védelmi minisztérium által közzétett adatok szerint a háború kezdete óta az orosz hadsereg összvesztesége már megközelíti a 975 ezer főt. A legfrissebb jelentés kiemeli továbbá, hogy a megsemmisített technika között található egy tank, öt páncélozott harcjármű, 29 tüzérségi rendszer és 118 drón is.

A háború intenzitását mutatja, hogy a veszteségek mértéke továbbra is jelentős, különösen a személyi állomány és a drónok tekintetében – összegezte az RBK Ukrajina, hozzátéve, hogy az ukrán hadsereg már korábban is rendszeresen beszámolt napi ezer fő körüli orosz veszteségről, ami azt jelzi, hogy a frontvonalon változatlanul súlyos harcok zajlanak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök május 18-án Rómában találkozott. A megbeszélésen az Oroszországra nehezedő nyomás fokozásáról, új szankciókról és védelmi támogatásról egyeztettek.

Együtt közelebb hozhatjuk a jelenlegi helyzetet a békéhez, ha nyomást gyakorlunk Oroszországra

– fogalmazott Zelenszkij a The Kyiv Independent tájékoztatása szerint. 

Az ukrán elnök megbeszélte továbbá partnerével az isztambuli béketárgyalások részleteit is.

Albanese bejelentette, hogy az Abrams tankok már úton vannak Ukrajnába, és Ausztrália összesen 1,5 milliárd dollár támogatást nyújtott eddig. „Egyértelműen és határozottan Ukrajna oldalán állunk” – hangsúlyozta az ausztrál kormányfő.

A felek megvitatták Ausztrália csatlakozását a „hajlandók koalíciójához” és Ukrajna jövőbeli biztonsági garanciáit is.

Roman Szinyicin ukrán drónparancsnok kifejtette véleményét egy esetleges tűzszünettel kapcsolatban – írja az Unian.

Nem hiszek a fegyverszünetben. Nem látom, hogyan fog ez most megvalósulni. Akarnék békét? Nyilvánvalóan akarom. De nem akarnám, hogy a gyerekeim később harcoljanak. És nem látok más kiutat, mint a harc. Nem fogok megszállás alatt élni

– mondta Szinyicin. Hozzátette, hogy az ukrán hadsereg katonái közül sokan nyitottak a fegyverszünetre, mert egyszerűen elfáradtak. „Az emberek fáradtak. Ez egy történet a magánéletről, a családról. Arról, hogy nem láttad a gyerekeidet. De van más út? Nincs” – húzta alá a katona.