Így változott Donald Trump narratívája az orosz−ukrán háborúval kapcsolatban

Donald Trump amerikai elnök többször elmondta az orosz−ukrán háborúról, hogy annak lezárásához az ő közvetítése szükséges, illetve egyik kampányígérete volt, hogy „24 órán belül” véget vet a konfliktusnak. Ehhez képest múlt héten már azt mondta, hogy addig nem oldódik meg a helyzet, amíg ő és az orosz elnök össze nem ülnek, és személyesen nem tárgyalnak.

A BBC elemzése szerint hétfőn újra változott a helyzet, a kétórás telefonbeszélgetést követően ugyanis már arról beszélt, hogy a békemegállapodás feltételeiről csak Oroszország és Ukrajna tárgyalhat, melyben a pápa közvetíthet.

Az amerikai elnök ennek ellenére nem veszítette el optimizmusát a béketárgyalások kilátásaival kapcsolatban, és közösségimédia-oldalán azt posztolta, hogy a harcoló felek „azonnal megkezdik” a tárgyalásokat a tűzszünetről és a háború befejezéséről.

„Nagy egók vannak benne” 

Ugyanakkor ez némileg ellentmondott az orosz álláspontnak, mert Vlagyimir Putyin csak annyit mondott, hogy országa kész együttműködni Ukrajnával egy „memorandum kidolgozásában egy lehetséges jövőbeli békemegállapodásról”.

Viszont a memorandumról és a „lehetséges jövőbeli békéről” szóló tárgyalások aligha tűnnek olyan szilárd alapnak, amelyre gyorsan lehet tartós megállapodást kötni.

Az orosz elnök ismét hangsúlyozta, hogy bármilyen megoldásnak foglalkoznia kell a háború „kiváltó okaival”, amelyekről Oroszország a múltban azt állította, hogy Ukrajna Európához való szorosabb kapcsolatra való törekvése.

A Truth Socialön írt posztban a telefonbeszélgetés után Donald Trump azt írta, hogy Oroszország és Ukrajna „azonnal tárgyalásokat kezd” a tűzszünetről, hozzátéve, hogy „ennek feltételeiről a két fél fog tárgyalni”. Hétfőn hozzátette, hogy nem fog elállni a két ország közötti közvetítéstől, de elismerte, hogy „vörös vonalak jelentek meg a fejében”.

„Nagy egók vannak benne (a tárgyalásokban − a szerk.), de szerintem valami történni fog” − közölte Donald Trump, aki hozzátette: „És ha nem, akkor én visszalépek, és nekik kell továbblépniük.” Egy ilyen lépés azonban számos kérdéssel és kockázattal jár. Ha az Egyesült Államok kiszáll a közvetítésből, akkor a katonai támogatás is megszűnhet. Ez pedig Oroszország számára üdvözlendő fejlemény lenne, de Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek aggodalmat okozhat.

„Mindannyiunk számára kulcsfontosságú, hogy az Egyesült Államok ne távolodjon el a tárgyalásoktól és a békére való törekvéstől” − mondta az ukrán elnök hétfőn a Trump−Putyin-telefonbeszélgetés után.

Ugyanakkor Donald Trump mind Putyinnal, mind Zelenszkijjel szemben csalódottságának adott hangot, mert elhúzódnak a béketárgyalások. Már a februári találkozón azzal vádolta az ukrán elnököt, hogy „a harmadik világháborúval játszik”, áprilisban pedig azt közölte, hogy „nagyon dühös” és „kiakadt” Putyinra, miután a tárgyalások továbbra is akadoztak.

Az Ukrajna és Oroszország között meginduló egyeztetések a három éve tartó konfliktus után mindenképpen előrelépés, azonban nem világos, hogy Oroszország hajlandó-e a múlt péntekinél magasabb szintű delegációt küldeni a tárgyalásokra.

Donald Trump viszont igyekszik a Moszkvával szembeni szankciók csökkentésével Vlagyimir Putyint a békemegállapodás felé elmozdítani. Erre utalt a telefonbeszélgetést követő kommentárjában. Nem beszélt viszont a negatív következményekről, például az orosz bank- és energiaexportra vonatkozó új szankciókról.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, hétfői élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép:  Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház ovális irodájában, Washingtonban, az Amerikai Egyesült Államokban 2025. május 19-én. Fotó: Samuel Corum / Bloomberg / Getty Images)