Az ukránok levadászták Putyin kedvenc gyilkosát, meghalt az orosz mesterlövész legenda

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Index
2025.05.20. 21:30
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!

  • Donald Trump amerikai, és Vlagyimir Putyin orosz elnök egy esetleges fogolycseréről is tárgyalt május 19-ei telefonbeszélgetésükön, amivel kilenc amerikai állampolgár térhetne haza – adta hírül a Fox News.

    Erről Jurij Usakov orosz elnöki tanácsadó számolt be azt követően, hogy a két vezető között véget ért a kétórás egyeztetés. A tisztviselő szerint a fogolycsere folyamatban van, és annak részeként Moszkva is és Washington is kilenc embert fog szabadon bocsátani, de ennél több részletet nem árult el az egyezségről.

    A Fox News az üggyel kapcsolatban május 20-án, kedden megkereste az amerikai külügyminisztériumot, ahonnan egyelőre nem reagáltak a hírcsatornának. Hozzáteszik, Moszkva legutóbb 2025 áprilisában engedett el amerikai túszt, akkor Ksenia Karelina szabadult, aki orosz származású, de az Egyesült Államok állampolgára. Ő több mint egy évet töltött börtönben.

    A hírcsatorna megjegyzi, hogy Trump és Putyin is pozitívan jellemezte a  telefonbeszélgetést. A Kreml vezetője szerint az „őszinte” és „hasznos” volt, de az nem derült ki, hogy milyen eredményeket értek el. Trump a közösségi médiában dicsérte, hogy a hívás „nagyon jól” sikerült, és azt mondta, Oroszország és Ukrajna azonnal megkezdik a tűzszüneti tárgyalásokat.

  • A lengyel ügyészség május 20-án, kedden közölte, akár nyolcéves szabadságvesztésre is ítélhetnek egy lengyel állampolgárt, aki a vád szerint kész volt együttműködni az orosz hírszerzéssel, és tevékenysége Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elleni merénylet tervezésével is összefügg – írta az MTI.

    Az intézmény honlapján olvasható közlemény szerint a vádlottat, Pawel K.-t tavaly áprilisban vették őrizetbe Lengyelország területén, és előzetes letartóztatásba helyezték. A kedden az illetékes bírósághoz továbbított ügyészségi vádirat szerint a férfinak felrótt bűncselekmény abban áll, hogy „készséget nyilvánított Lengyelország elleni, a külföldi hírszerzés javára folytatandó tevékenységre”.

    A lengyel államügyészség és a belbiztonsági ügynökség (ABW), valamint az ukrán főügyészség és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közös nyomozása megállapította, hogy „Pawel K. készséget fejezett ki az együttműködésre az orosz hírszerzéssel, és kapcsolatba lépett az ukrajnai háborúban közvetlenül részt vevő orosz állampolgárokkal”.

    A vádlott egyik feladata a kelet-lengyelországi Rzeszów-Jasionka repülőtérre vonatkozó információk gyűjtése és továbbítása volt. Tevékenysége „elősegítette volna az orosz titkosszolgálatok által tervezett esetleges merényletet”, amely Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ellen irányult volna – áll az ügyészségi közleményben. A nyomozást az ukrán fél kezdeményezésére indították. 

  • Az ukrán hírszerzés lehallgatott egy beszélgetést, amelyben az orosz hadsereg egyik parancsnoka arra utasítja embereit, hogy tiltott vegyi fegyvereket alkalmazzanak az ukrán katonák állásai ellen – adta hírül az Ukrinform.

    Az elfogott üzenetet az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatóságának sajtóosztálya közzé is tette az interneten.

    Felesleges gyújtóst használni, nem fog meggyulladni. Ha jó a vegyszer, meg lehet próbálni vegyszerrel

    – hallható a felvételen.

    A portál megjegyzi, korábban már beszámoltak róla, hogy a 65. különálló gépesített dandár sajtószolgálatának vezetője, Szerij Skibcsik elmondta, hogy az orosz katonák által alkalmazott tiltott anyagok használata rendszerszerűvé vált. Hozzátették, a Kreml erői szinte mindennap használnak ilyen anyagokat arra, hogy „kifüstöljék” az ukrán katonákat az állásaikból.

    A felvétel itt hallgatható meg:

  • Meghalt az ukrán fronton az egyik leghíresebb orosz mesterlövész, Vitalij Sapovalov –adta hírül a horvát Index.

    A portál közölte, hogy ukrán sajtóértesülések szerint az 51 éves „mesterlövész legenda” Donyeck régióban, a Csasziv Jar város körüli harcokban esett el. Halálának körülményeiről nem osztottak meg más részletet. 

    Sapovalov „gárda főtiszthelyettesi” – magyar megfelelője szerint törzszászlós vagy főtörzszászlós –, rendfokozatban szolgált. A portál szerint az elesett katonát teljes katonai tiszteletadás mellett fogják eltemetni, és várhatóan Vlagyimir Putyin posztumusz „Oroszország hőse” kitüntetést is adományoz a több háborút megjárt, kivételes képességű mesterlövésznek, ami a legmagasabb ilyen jellegű állami elismerés Oroszországban. 

    Az ukrán média szerint Sapovalov katonai körökben „mesterlövész legendának” számított, és olyan katonának tartották, aki „több generációnyi mesterlövészt nevelt ki, közülük néhányan szintén megkapták az Oroszország hőse címet.” Többször is kitüntették bátorságáért, és öt, egyenként hat hónapos váltásban teljesített szolgálatot a csecsenföldi háborúban. Emellett két évig szolgált Szíriában az orosz erők tagjaként.

  • Május 20-án, egy nappal a tizenhetedik szankciós csomag elfogadása után már a következőkről egyeztetett telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke – számolt be róla a News Ukrajine.

    A felek még csak az előkészületeit tárgyalták meg az újabb paktumnak, erről az ukrán elnök Telegram-csatornáján adott tájékoztatást.

    Zelenszkij megköszönte a bizottság elnökének és az Európai Uniónak a tizenhetedik szankciós csomag elfogadását, és megjegyezte, hogy az egy újabb lépés a helyes irányba.

    Fontos az orosz tankerflottát erősen korlátozni, ami a gyilkosságok finanszírozására szolgál, valamint az összes olyan rendszert, amelyet Oroszország a hadiipara kiépítésére használ. Minél nagyobb nyomás nehezedik Oroszországra, annál nagyobb motivációja lesz Moszkvának a valódi béke megteremtésére

    – közölte Zelenszkij.

    Az ukrán elnök megjegyezte, a Kreml számára az olaj, az energiakereskedelmi infrastruktúra, a bankok és a pénzügyi rendszert érintő intézkedések a legfájdalmasabbak. Hozzátette, az újabb szankciókon túl a megbeszélés része volt még Zelenszkij és Donald Trump május 19-i beszélgetése, és a többi partnerrel folytatott diplomáciai munka.

  • Május 20-án, kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytatott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, ahol többek között téma volt az államfő előző napi, Donald Trumppal való beszélgetése is – adta hírül az Eurointegration.

    Összehangoljuk álláspontjainkat. Olaszország minden valódi, a békéért tett erőfeszítésben partner. Megállapodtunk, hogy tartjuk a kapcsolatot a következő lépések egyeztetése céljából

    – mondta Zelenszkij.

    Megjegyezte, hogy a beszélgetés közben megvitatták az oroszokkal való tárgyalás lehetséges platformjait.

    Tűzszünetre van szükség az emberek életének megmentéséhez. Őszinte diplomáciára van szükség. Ukrajna készen áll, és biztosítani kell, hogy Oroszország is valóban készen álljon befejezni a háborút

    – zárta mondandóját az államfő.

    A portál megjegyezte, Donald Trump május 19-én, hétfőn Vlagyimir Putyinnal folytatott telefonbeszélgetése után arról számolt be, hogy Ukrajna és Oroszország azonnal megkezdik a béketárgyalásokat. Bejegyzésében az amerikai elnök nem tett említést kormánya korábbi, feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó követeléséről, amelyet Putyin nyíltan elutasított, vagy az esetleges szankciós nyomásgyakorlásról arra az esetre, ha Moszkva nem hajlandó engedményeket tenni.

    Az orosz elnökkel való telefonhívást követően Trump egy órás telefonos egyeztetést folytatott Zelenszkijjel és több európai vezetővel. Az Eurointegration hozzáteszi, utóbbiak nem látták Trumpban azt, aki hajlandó lenne nyomást gyakorolni a Kreml urára, ha szükséges.

  • Dovile Sakaliene, litván védelmi miniszter szerint egy „beragadt lemezre” emlékeztetik a Donald Tromp és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetése utáni nyilatkozatok – számolt be róla a horvát index.

    Sakaliene az LRT nevű közszolgálati televíziónak nyilatkozva elmondta, a tárgyalások kimenetele számára olyan, mint egy többször látott forgatókönyv, amely nem hoz valódi változást az Ukrajna elleni agresszióban.

    Minden olyan, mint a régi minták ismétlődése. Hasonló helyzet már korábban is előfordult. A beszélgetéseket mindig rendkívül pozitív hangnemben írják le, ami reményt kelt a gyors változásokra, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a változások soha nem következnek be

    – mondta Sakaliene.

    A tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy az amerikai elnök korábban is csalódott már a tárgyalásokkal kapcsolatban, sőt dühös is volt az oroszok magatartása miatt, de most, az új beszélgetés után megint pozitív eredményekről számolt be.

    Most az új egyeztetést megint nagyon pozitívnak állítanak be. Nem hiszem, hogy az eredmény más lesz, tekintve, hogy Putyin továbbra is folytatja az Ukrajna elleni agressziót

    – jelentette ki Sakaliene, aki szerint ez a körforgás megfelel az orosz elnöknek, aki csak az időt akarja húzni.

    Ha a jelenlegi folyamatról beszélünk, világos, hogy Putyin érdeke az időhúzás, a tárgyalások látszatának fenntartása, a szövetségesek megtévesztése és az időnyerés. De őszintén szólva, nem hiszem, hogy ma sok szövetséges egyáltalán elhiszi, hogy Putyinnal bármiben meg lehet állapodni

    – zárta szavait a litván miniszter.

    A portál megjegyezte, a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetés után Trump kijelentette, hogy Ukrajna és Oroszország „azonnal” tűzszüneti tárgyalásokat kezdenek. Azonban hozzátették, a Financial Times szerint azok az európai vezetők, akikkel az amerikai elnök a Putyinnal történt beszélgetés után egyeztetett azt közölték, hogy „kellemetlenül meglepődtek” azon, ahogyan Trump értelmezte a beszélgetés tartalmát és eredményét.

  • Ungváron fogadta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Petr Fiala cseh kormányfőt május 20-án, kedden. A két politikus a védelmi és gazdasági együttműködésen túl Ukrajna uniós integrációjáról is tárgyalt – adta hírül az RBK Ukrajine

    „Csehország az agresszorral szembeni szankciós politika élharcosa. Számítunk a szankciók további megerősítésére, valamint a meglévő korlátozások megkerülésére használt összes kiskapu blokkolására. Üdvözöljük az EU 17. szankciócsomagjának elfogadását. Ragaszkodunk a Nyugaton lefoglalt orosz eszközök teljes elkobzásához is” – jelentette ki a cseh miniszterelnök.

    Mindkét kormányfő megerősítette az Ukrajnának nyújtott katonai, pénzügyi, gazdasági és humanitárius segítségnyújtás további növelésének fontosságát. „Erősíteni fogjuk az ukrán és a cseh védelmi ipar integrációját. Emellett megállapodtunk az ukrán F–16-os pilóták kiképzéséről” – tette hozzá Smihal. 

    A cseh fél arra is ígéretet tett, hogy aktívan támogatja Ukrajna európai uniós integrációját, különösen tanácsadói segítséget nyújtva a csatlakozás előtti tárgyalási folyamatban.

    Továbbá Smihal és Fiala megállapodtak abban, hogy fokozzák a kétoldalú kereskedelmet és együttműködést az energia, a mezőgazdaság, a közlekedés, az egészségügy és az újjáépítés területén.

  • Theo Francken belga védelmi miniszter kijelentette, hogy a tűzszüneti tárgyalások után országa kész katonai kontingenst küldeni Ukrajnába  adta hírül az RBK UkrajineA tárcavezető erről május 20-án, kedden, az Európa Unió kül- és védelmi minisztereinek brüsszeli találkozójának kezdete előtt beszélt.

    Készen állunk arra, hogy a Hajlandók Koalíciója részeként, az Egyesült Királysággal és Franciaországgal együtt, a tűzszünet megkötése után azonnal megkezdjük a műveleteket Ukrajna területén

    – mondta Francken. Hozzátette, ez egy lehetséges békefenntartó műveletre vonatkozik, amelynek célja a helyzet stabilizálása az ellenségeskedés aktív szakasza után.

    A portál megjegyzi, a miniszter nem nevezte meg pontosan, hogy a katonai jelenlét milyen konkrét formáira gondol.

  • Segélyosztás közben támadt humanitárius állomásra egy orosz drón Szumi régióban, többen megsérültek – adta hírül az RBK Ukrajina.

    Az eset az ukrán főügyészség tájékoztatója alapján Velyka Piszarivka faluban történt május 20-án, kedden. A portál információ szerint, a becsapódás után egy 57 éves férfit kórházba kellett szállítani, és egy másik, 51 éves helyi lakos könnyebben megsérült, nála a helyszíni ellátás elégségesnek bizonyult.

    Az ukrán hatóság közölte, hogy a történtek után háborús bűncselekmény miatt indítottak büntetőeljárást. Hozzátették, az Ohtirkai Kerületi Rendőrkapitányság az ügyészséggel közösen dokumentálják a támadás körülményeit és következményeit.

  • Oroszország készen áll az Ukrajnával való párbeszédre, de Kijev béke utáni vágyát valódi döntésekkel kell alátámasztania – közölte az orosz külügyminisztérium szóvivője, Marija Zaharova a Lenta.ru orosz hírportál tájékoztatása szerint.

    A RuTube nevű orosz videómegosztón közvetített tájékoztatójában a tisztviselő Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök május 19-én, hétfőn este  lezajlott, több mint kétórás telefonbeszélgetésének eredményeiről adott tájékoztatást. 

    Most Kijeven a sor. Fontos pillanat ez számukra, hogy döntéseket hozzanak, tekintettel a hisztérikus és ellentmondásos kijelentésekre, lépésekre és cselekedetekre, amelyeket ezekben a napokban láttunk, beleértve Zelenszkij korábbi, béke utáni vágyáról szóló találgatásait is. Ezeket most valódi tetteknek és konkrét lépéseknek kell alátámasztaniuk

    – közölte Zaharova.

    A portál hozzátette, a telefonbeszélgetés után Vlagyimir Putyin lehetségesnek nevezte az ukrajnai tűzszünetet, amelyhez a feleknek memorandumot kell készíteniük, és vonatkozó megállapodásokat kell kötniük.

  • Oroszország 975 800 katonát vesztett Ukrajnában a teljes körű invázió 2022. február 24-i kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

    Ez a szám magában foglalja az orosz hadsereg 1030 áldozatát, akiket csak az elmúlt napon vesztettek el.

    A jelentés szerint Oroszország emellett 10 834 harckocsit, 22 567 páncélozott harcjárművet, 49 093 járművet és üzemanyagtartályt, 28 067 tüzérségi rendszert, 1388 többszörös rakétaindító rendszert, 1167 légvédelmi rendszert, 372 repülőgépet, 336 helikoptert, 36 621 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót veszített.

  • Oliver Jens Schmitt, a Bécsi Egyetem neves történésze szerint Dan győzelme nem pusztán politikai fordulat, hanem a román civil társadalom példátlan mozgósításának eredménye – egy olyan pillanat, amelynek súlya messze túlmutat az országhatárokon – írja a Kurier.

    Mint fogalmazott, az eredmény egyaránt vereséget jelent Vlagyimir Putyin és Donald Trump számára, akik a háttérből próbálták befolyásolni a választást, ahogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök is elveszített egy potenciális szövetségest. Schmitt szerint Dan elnöksége új lehetőségeket nyithat Románia előtt, különösen az Európai Unión belül, ahol a Nyugat-Balkán stabilizálásában is hangsúlyosabb szerepet vállalhat.

  • Marta Kos bővítési biztos az ülés előtt adott nyilatkozatában azt mondta: a tanácsülés feladata annak meghatározása, hogy mi az, amit Európa Ukrajnáért megtehet a végleges és igazságos béke érdekében – adta hírül az MTI. Ezzel kapcsolatban kiemelte: Ukrajna uniós integrációja kulcsfontosságú eleme lesz a biztonsági garanciáknak, amint megkezdődnek a béketárgyalások.

    Ukrajna elvégezte a házi feladatát, készen áll arra, hogy a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit meg lehessen nyitni

    − fogalmazott, majd közölte: ha minden a megkezdett ütemben halad, őszig el lehet végezni az összes szükséges átvilágítást a csatlakozási fejezetek megnyitásához. Ez üzenet lesz Ukrajnának is: „maradjatok erősek, folytassátok a harcot, folytassátok a védekezést, vagyis küzdjetek a korrupció ellen, és természetesen vigyázzatok a jogállamiságra” − emelte ki.

    Kijelentette továbbá, hogy a kisebbségek védelme alapvető fontosságú az Európai Unió számára, ez − mint kiemelte − az uniós csatlakozási tárgyalások nagyon fontos része.

    Véleményem szerint ezért is lenne nagyon jó, ha megnyithatnánk a csatlakozási tárgyalások első fejezeteit, mert ez lehetőséget adna Magyarországnak arra, hogy minden választ megkapjon, illetve arra, hogy foglalkozzon az Ukrajnában élő magyar kisebbséggel kapcsolatos aggályaival

    − fogalmazott, majd kijelentette továbbá: Ukrajna uniós csatlakozása az európai biztonságról is szól, ezért – mint mondta – ennek lendületét ki kell használni, és Ukrajnának folytatnia kell a reformokat. Nem csak Ukrajna biztonságáról van szó. Ukrajna biztonságának szavatolása és Ukrajna csatlakozási folyamatának folytatása hosszú távon az európai biztonságot is garantálja − tette hozzá Marta Kos.

  • Elfogadta az Európai Unió az Oroszország elleni 17. szankciós csomagot – számolt be róla Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke.

    Az intézkedések az árnyékflotta 200 hajójára vonatkoznak, emellett az emberi jogokkal is foglalkoznak. A tisztviselő szerint minél tovább mér csapásokat ukrán területekre Moszkva, annál szigorúbb szankciókat vezet be a testület – írja az Ukrajinszka Pravda.

  • Mark Rutte NATO-főtitkár az ülésre érkezésekor hangsúlyozta, számba kell venni, mit kell közösen tenni annak érdekében, hogy Ukrajna rendelkezzen mindazzal, amire szüksége van ahhoz, hogy a háborút lezárja, tűzszünet legyen, és békemegállapodás jöjjön létre − adta hírül az MTI.

    „Nagyon örülök, hogy Donald Trump amerikai elnök átveszi a vezető szerepet a tűzszünethez vezető folyamatban − mondta. Trump már első naptól kezdve megtörte a kialakult patthelyzetet, amikor januárban hivatalba lépett − emelte ki.

    Januárig nem volt párbeszéd Oroszországgal − emlékeztetett Rutte, majd kijelentette: pozitív, hogy Trump megnyitotta a kommunikációs csatornákat az orosz elnökkel.

    „Ismét hangsúlyozom: nagyon fontos, amit az amerikaiak tesznek. Legyünk hálásak azért, hogy az amerikaiak betöltik a vezető szerepet” − fogalmazott a NATO-főtitkár, majd „jó jelnek” nevezte, hogy az amerikai elnök hétfőn telefonon egyeztetett az ukrán elnökkel és európai vezetőkkel, miután beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

  • Fontos, hogy teljes és feltétel nélküli tűzszünet szülessen Ukrajnában, és ha Moszkva ezzel nem ért egyet, még nagyobb nyomást fogunk gyakorolni Oroszországra − jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, a tagállamok védelmi minisztereinek tanácskozását megelőzően, kedden − adta hírül az MTI.

    Kaja Kallas a védelmi tanács ülésére érkezve közölte, a szakminiszterek megállapodnak az Oroszország elleni 17. szankciós csomagról, és már meg is kezdik a munkát a megszorító intézkedések következő erős csomagján, hogy az EU nagyobb nyomást gyakoroljon Moszkvára annak érdekében, „hogy ők is békét akarjanak”. A szankciók ártani fognak Oroszország gazdaságának, hatásuk a korábbinál még nagyobb lesz − jelentette ki.

    A főképviselő azt mondta, a háború már három éve tart, és Oroszország nem érte el, amit akart. A veszteségei nagyok. A szankciók jelentősége tehát még nagyobb. Hírszerzési jelentések bizonyítják, hogy a szankciók hatással vannak az orosz gazdaságra − jelentette ki az uniós főképviselő.

  • Donald Trump amerikai elnök 30 napos tűzszünetre szólította fel és újabb szankciókkal fenyegette meg Oroszországot, de a Bloomberg szerint a május 19-i, Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott beszélgetésen elszálltak a remények.

    A republikánus politikus arról számolt be, hogy a háborúzó felek tárgyalóasztalhoz ülnek, de az Egyesült Államok nélkül. Egy európai tisztviselő úgy véli, a Fehér Ház kiszállhat az egyeztetésekből. Egy német szakértő szerint az orosz elnök időt nyert magának. Később azonban Donald Trump nyilatkozott úgy, hogy nem zárja ki a Moszkva elleni szankciókat – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.

    A New York-i lap elemzői úgy vélik, nem hozott áttörést a Trump–Putyin-telefonbeszélgetés, így előbbire egyre nagyobb belpolitikai nyomás nehezedik.

  • Kedd hajnalban az orosz hadsereg 108 iráni gyártmányú drónt lőtt ki Ukrajna felé, ezek közül utóbbi légvédelme 93-at semlegesített – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A harci eszközök közül 35-öt a tüzérség megsemmisített, 58 pedig elveszett a radarról.

    A célpontok között Donyeck, Dnyipropetrovszk, Szumi és Zsitomir megyék szerepeltek.

  • „Jelenleg van egy orosz–amerikai tárgyalócsoport, amely a békét, míg egy ukrán–európai, amely a háború folytatását akarja” – jelentette ki Konsztantyin Koszacsov, az orosz Szövetségi Tanács alelnöke.

    A tisztviselő hozzátette, az Európai Unió Donald Trump amerikai elnököt állítaná a saját oldalára. Utóbbi azonban nem ért azzal egyet, hogy Moszkvára nyomást kell helyezni, hanem egyenrangú partnerként kell kezelni a nemzetközi kapcsolatokban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

  • Hétfőn 177 alkalommal csaptak össze az ukrán és az orosz csapatok a fronton – írja az Ukrinform.

    Az oroszok 59 légitámadást hajtottak végre. A harcok többek között a Szumi, a Donyecki, a Zaporizzsjai és a Herszoni területen zajlottak.

  • Az ukrán hírszerzés szerint Oroszország egy interkontinentális ballisztikus rakéta (RSz–24 Jarsz) kilövésére készül, amit a Szverdlovszk régióból indítanának „gyakorlati és harci” céllal. Ivan Sztupak katonai szakértő ezzel kapcsolatban fejtette ki a véleményét – adta hírül az Unian.

    Ez a fegyver nem a háborús felsőbbrendűségről szól. Inkább az ellenség megfélemlítésére szolgál. A médiában igazán hatékony. Az a céluk, hogy megtörjék az ukránok ellenállási akaratát, és megfélemlítsék a nyugat-európai országokat

    – mondta Sztupak. Figyelmeztetett, hogy az oroszok élesben is tesztelhetik a rakétát, és akkor mindenki számára világos lesz, hogy mennyire pontos, pusztító ereje van, ami demoralizáló az ellenségnek. 

  • Moszkva és Kijev előtt nehéz tárgyalások állnak a tűzszünetről és a békeszerződésről szóló közös memorandum szövegének kidolgozásakor − jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára újságíróknak Szocsiban. A nyilatkozat szövegét kedd virradóra adták ki a hírügynökségek, köztük az MTI.

    Mind az orosz, mind az ukrán fél kidolgozza saját tervezetét, kicserélik ezeket, és utána következnek a bonyolult tárgyalások a konszenzusos szöveg kidolgozásáról. (...) Határidő nincs és nem is lehet. Nyilvánvaló, hogy mindenki a lehető leggyorsabb megoldást szeretné, de az is nyilvánvaló, hogy az ördög a részletekben rejlik

    − mondta a szóvivő az orosz és az amerikai elnök hétfői telefonbeszélgetése után.

    Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök egyebek között megvitatták, hogy miként teremtsék meg a közvetlen kapcsolatot Putyin és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között − tette hozzá Peszkov, aki szerint konkrét döntés a kétoldalú kapcsolatok folytatásának helyszínéről még nincs. Fontosnak nevezte magát a tényt, hogy újból felvették a kétoldalú kapcsolatot. Elmondta: a Kreml értesült a Vatikán arra vonatkozó felajánlásáról, hogy házigazdája lenne az orosz–ukrán tárgyalásoknak, de ebben még nem született döntés.

    Nyilvánvaló, hogy az Egyesült Államok érdekelt a gyors eredmények elérésében. Trump elnök beszélt is erről. De Putyin elnök is ezen a véleményen van. Mindenki érdekelt a mielőbbi rendezésben. Nekünk elsősorban az az érdekünk, hogy a konfliktus alapvető okait megszüntetve állapodjunk meg. Ez a legfontosabb a mi leendő tervezetünkben

     − hangoztatta.

    Dmitrij Peszkov nagyon hatékonynak nevezte, ahogy az Egyesült Államok közvetít Oroszország és Ukrajna között. Hozzátette, hogy Washington ígérete szerint nem adja fel az erőfeszítést.

  • Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en közzétett üzenetében fontosnak nevezte, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett maradjon az ukrajnai háború lezárásához vezető tűzszüneti tárgyalások mellett – számolt be róla az MTI.

    Az uniós bizottság elnöke bejegyzésében azt írta, jó konferenciabeszélgetést folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel, Alexander Stubb finn államfővel, Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, Friedrich Merz német kancellárral, Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, valamint Donald Trump amerikai elnökkel, aki beszámolt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről.

    „Szeretném megköszönni Trump elnöknek az ukrajnai tűzszünet megteremtése érdekében kifejtett fáradhatatlan erőfeszítéseit. Fontos, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett legyen” – fogalmazott von der Leyen.

    Hozzátette: „Továbbra is támogatni fogjuk Volodimir Zelenszkij elnököt Ukrajna tartós békéjének elérésében.”

  • Több ukrán egység szenvedett hatalmas veszteségeket Belovidi környékén, a Szumi régióban – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Orosz beszámolók szerint az Ukrán Fegyveres Erők 67. Külön Gépesített Dandárja ennek következtében menesztette a parancsnokát. Emellett veszteségek érték az ukrán csapatokat a szomszédos Jablonovkában is. Szintén a hírügynökség számolt be arról, hogy a Brjanszki terület felett nyolc ukrán drónt lőttek le az orosz erők.

  • Magyarország területére 2025. május 19-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 4741 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 39 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.

  • Nem esett szó az orosz–ukrán tűzszüneti megállapodás időkeretéről az orosz és az amerikai elnök között − jelentette ki Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója hétfőn Vlagyimir Putyin és Donald Trump hétfői telefonbeszélgetéséről.

    Nem, erről nem volt szó, bár Trump természetesen hangsúlyozta, hogy érdekelt a minél gyorsabb megállapodás elérésében

     − mondta a vonatkozó kérdésre válaszolva Usakov. „Trump említést tett róla, hogy a szenátusban elvileg elkészült egy új szankciókról szóló törvényjavaslat, de ő maga nem a szankciók, hanem inkább a megállapodások elérésének híve” − mondta a Kreml tisztségviselője.

    Beszámolója értelmében az orosz elnök köszönetet mondott amerikai hivatali partnerének az ukrajnai rendezésre szánt személyes figyelméért és őszinte törekvéséért, hogy elősegítse a harci cselekmények befejezését és a tartós, hosszú távú béke megteremtését.

    „Az elnökök megvitatták a kétoldalú kapcsolatok helyzetét, és mindketten a kapcsolatok további normalizálása mellett álltak ki” − mondta Usakov. Mint fogalmazott, az amerikai elnök Oroszországot az Egyesült Államok egyik legfontosabb kereskedelmi és gazdasági partnerének tekinti.

    Trump, azt mondhatom, meglehetősen emocionálisan nyilatkozott e kapcsolatok kilátásairól. Többször is hangsúlyozta, hogy a kölcsönös tiszteleten és kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatok híve Oroszországgal, figyelembe véve a világban játszott szerepét és gazdaságban elfoglalt helyzetét. Kifejezetten kiemelte, hogy a kétoldalú kapcsolatok kilátásai, miután az ukrán konfliktus valamilyen formában rendezésre kerül, igen ígéretesek

    − hangoztatta. A tanácsadó szerint szóba került egy újabb fogolycsere két ország között. Beszámolója értelmében a humanitárius akció keretében jelenleg újabb 9-9 orosz, illetve amerikai állampolgár cseréje áll előkészítés alatt.

    Usakov közölte, hogy az orosz–amerikai csúcs helyszínét és időpontját még nem határozták meg, és mindkét elnök egyetért abban, hogy a találkozót alaposan és mindenre kiterjedően kell előkészíteni.

    Az orosz elnöki tanácsadó szerint Putyin pozitívan értékelte a Washington és Teherán között az iráni atomprogramról, Omán közvetítésével elindított tárgyalási folyamatot, valamint üdvözölte és imponálónak nevezte Trump legutóbbi közel-keleti körútjának eredményeit. Az amerikai elnök múlt héten Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott el.

    Azt mondta, hogy a két vezető telefonbeszélgetése konstruktív hangnemben zajlott, a felek, akik keresztnevükön szólították egymást, megállapodtak, hogy szükség szerint telefonon tartják a kapcsolatot.

    Ritkán vannak ilyen hosszú beszélgetések, amikor egyik elnök sem akarja befejezni a beszélgetést, nem akarja, ha lehet így mondani, letenni a kagylót

    − nyilatkozott Usakov, aki tartalmasnak és nagyon hasznosnak minősítette az eszmecserét, amely, mint fogalmazott, köztük kialakult kölcsönös tiszteleten alapult, ami tükrözi a személyes kapcsolataik jellegét. Elmondta, hogy Putyin gratulált Trumpnak a tizenegyedik unokája megszületése alkalmából.

  • Mielőtt hétfőn telefonhívást folytatott volna Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, Donald Trump megkérdezte Volodimir Zelenszkijt, hogy miről kellene megbeszélniük. Válaszul az ukrán államfő azt kérte, hogy beszélhessen a Kreml vezetőjével egy 30 napos tűzszünetről – írja a The Wall Street Journal.

    A lap közölte, Zelenszkij arra is kérte Trumpot, hogy vitassa meg egy orosz–ukrán csúcstalálkozó megtartásának lehetőségét a jelenlétében. Források szerint újabb telefonbeszélgetésre kerül majd sor Ukrajna és az Egyesült Államok elnöke között.

    Donald Trump biztosította Ukrajnát, hogy azonnal tárgyalásokat kezdenek a tűzszünetről és a háború befejezéséről Oroszország és Ukrajna között. Hangsúlyozta, hogy a feltételeket a két fél meg fogja vitatni.

  • Donald Trump amerikai elnök továbbra is úgy véli, hogy Vlagyimir Putyin véget akar vetni az ukrajnai háborúnak. Az orosz elnök azonban nem szándékozik megállni, mivel bízik benne, hogy az idő az ő oldalán áll – írja a Financial Times.

    A lap szerint Trump béketerve sem Putyinnak, sem Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek nem tetszik. Mégsem távolodnak el az amerikai elnöktől, ezen a téren Oroszország és Ukrajna hasonló stratégiát alkalmaz, összhangban Trump követeléseivel, hogy megnyerjék őt a maguk oldalára. 

    Az elemzés nem zárja ki, hogy Ukrajna és Oroszország ennek ellenére megállapodik egy ideiglenes tűzszünetben. Azonban nem szabad arra számítani, hogy ez a háború teljes rendezéséhez vezet. Az ok egészen egyszerű – Ukrajna és Oroszország céljai jelentősen eltérnek.