A felvidéki magyar kirakatváros vezetője eltüntette a pökhendiséget, és nem akarja legyőzni a szlovákokat

A Jókai nyomában tematikus rendezvénysorozat keretein belül találkoztunk Keszegh Bélával, Észak-Komárom polgármesterével. A 49 éves városvezető tökéletesen felismerte és kihasználta a magyar–magyar ellentétet a Felvidék kirakatvárosában, és 2018 óta nagyon komoly támogatottság mellett vezeti Komáromot.

Keszegh Béla Duray Miklós asszisztenseként kezdte pályafutását, de dolgozott tanárként és újságíróként is. A Budapesti Corvinus Egyetemen politológiát tanult, ahol többek között Karácsony Gergely is a tanára volt.

„Folyamatosan 100 százalékot tettem bele abba, amivel épp foglalkoztam, így vagyok ezzel most is, polgármesterként. Komárom mindig fontos szerepet töltött be a felvidéki magyarság életében, a közösség központja, ezért sokan bejelentkeztek, hogy szívesen irányítanák a várost – kezdte Keszegh Béla az Indexnek. – Ilyen szempontból csatatérré váltunk, a magyar pártérdekek összecsapása és a folyamatos csetlés-botlás után mi voltunk azok, akik azt mondtuk, hogy hozzunk hiteles embereket, és fejezzük be a harcot. Úgy látszik, hogy erre vevők a polgárok, hiszen a legutóbbi önkormányzati választásokon nemcsak én kaptam meg a bizalmat, hanem azok a jelöltek is, akik velem alkottak egy csapatot, a 25 fős képviselő-testületben ugyanis 19 helyet szereztünk.”

Arrogancia helyett észre van szükség

A polgármester által említett harcok egyik „eredménye” az lett, hogy 2010-ben Anton Marek személyében Komáromban szlovák polgármestert választottak, aki nevető harmadikként megelőzte a két magyar jelöltet. Négy évvel később már hiába fogott össze az MKP és a Híd, a lakosságnak elege volt a folyamatos ellenségeskedésből, és a független jelöltként induló Stubendek László nyert, a munkáját Keszegh Béla segítette alpolgármesterként, aki 2018-ban fölényesen verte az MKP és a Híd jelöltjét is.

Volt itt minden, magyar–magyar és szlovák–magyar konfliktus is, mi voltunk az elsők, akik a megbékélést és az összefogást kínáltuk. Amikor többségben vagyunk, akkor kell észnél lenni, megmutatni, hogy mit akarunk, nem pedig arrogánsan, pökhendi módjára viselkedni. Az alpolgármesterem szlovák, mindig azt mondom neki, hogy a szlovákoknak nálam autonómiájuk van, ők dönthetnek saját magukról. Nem legyőzni akarom a szlovákokat, hanem együttműködni velük, és együtt építeni a városunkat, a közösségünket.

Keszegh korábban a politikai riválisaitól megkapta, hogy Komáromban kis Hidat épít, utalva Bugár Béla egykori vegyes pártjára.

„Ha magyarként együtt működsz a szlovákokkal, akkor bizonyos csoportokból jön a »hidazás«, de ezt butaságnak tartom. Talán egy évig voltam az MKP tagja, de a 2009-es szakadásnál kiléptem, viszont nem csatlakoztam a Hídhoz, inkább a saját utamat jártam. Egyszerűen nem tudok pártpolitikusként működni, tőlem nagyon távol áll az »aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére« szemlélet. Mindig szétfeszített az igazságtalanság, függetlenként sokkal kényelmesebb helyzetben vagyok, hiszen nem kell bólogatnom olyasmihez, amivel nem értek egyet.”

A polgármester elmondta, hogy a legutóbbi választások előtt komoly ellenszélben dolgozott.

„Az ellenfelünk tizenöt-húszszoros büdzsével jött velünk szembe, hatalmas ellenkampányt folytatva. Mi azonban nem hergeltünk senkit, nem érdekelt, hogy a vetélytársaink mit mondanak, számunkra az volt a legfontosabb, hogy az emberek szemébe tudjunk nézni.”

Keszegh pozitív példaként említette Agócs Attilát, Fülek polgármesterét, akit széles látókörű, nyitott, jól kommunikáló szakembernek tart, és úgy véli, ha a magyar pártban több ilyen karakterű politikus lenne, előrébb tartanának.

Jókai 200

Komárom lakosságának jelenleg hivatalosan mintegy 54 százaléka magyar nemzetiségű, a polgármester szerint azonban a gyakorlatban a város lakosainak kétharmada magyar, és szinte mindenki beszél magyarul.

A Jókai 200 rendezvénysorozatról Keszegh Béla elmondta, hogy ebben az évben minden a magyar irodalom egyik legnagyobb alakjáról szól a városukban. Jókai Mór 200 éve született Komáromban, és ezért kulturális rendezvényekkel, kiállításokkal, színházi előadással, gasztronómiai ínyencségekkel kedveskednek a városba látogatóknak.

A jeles évforduló alkalmából nekünk is lehetőségünk nyílt egy különleges sétára, és Szabó Csekei Tímea művészettörténész segítségével megismerkedhettünk azokkal az ikonikus helyszínekkel, amelyekhez Jókai kötődött, többek között a gyermekkori otthonával, vagy éppen a református kollégiummal, ahol tanult. Az író nevét viselő színházban Jókai Mór kevésbé ismert, 1858-ban megjelent, Az elátkozott család című regényének színpadi változatát láthatják az érdeklődők, többek között az egyaránt Jászai Mari-díjas Mokos Attila ás Gál Tamás szereplésével, de a közönség találkozhat az első szlovákiai magyar sorozat, a Pressburg sztárjával, Matusek Attilával is.

(Borítókép: A Klapka tér Komáromban. Fotó: Shutterstock)