Mit szól Teherán ahhoz, hogy Trump átnevezné a Perzsa–Arab-öbölt?

Véget ért Donald Trump amerikai elnök május 13. és 16. közötti négynapos közel-keleti útja, amely során három országba, Szaúd-Arábiába, Katarba és az Egyesült Arab Emírségekbe látogatott el. Izrael nem szerepelt az útitervben. Az Associated Press cikke szerint még az is felmerült, hogy a diplomáciai körút során bejelenti a Perzsa-öböl átnevezését. 

Miért fontos Iránnak a Perzsa-öböl? 

Az Öböl elnevezésével kapcsolatos viták politikai természetűek, és az arab nacionalizmus 1960-as évekbeli felerősödésével kezdődtek. Az iráni álláspont szerint a Perzsa-öböl, míg az arab országok szerint az Arab-öböl elnevezés a megfelelő. Az iráni érvelés történelmi és térképtörténeti szempontokra támaszkodik. A 233 ezer négyzetkilométernyi víztömeg Perzsa-öbölként való megnevezése még az i. e. 6. évszázadban létrejött Óperzsa Birodalom hódításainak az öröksége, és már a római korban is így nevezték (Sinus Persicus). Továbbá, szól az iráni érv, a Perzsa-öböl kifejezéssel találkozni Sztrabón és Ptolemaiosz térképein is. Bár az Arab-öböl kifejezés is létezett az ókorban, de az a Vörös-tengerre vonatkozott. 

A Perzsa-öbölnek az iráni nemzeti identitásban játszott szerepét mutatja, hogy ordibehest hónap 10-ét (a Gergely-naptár szerint április vége) a Perzsa-öböl nemzeti napjának nyilvánították. Ez egybeesik az I. Abbász szafavida uralkodó nevéhez köthető sikeres katonai hadjárat (1622) évfordulójával, amely során Irán a Brit Kelet-indiai Társaság támogatásával kiűzte a Hormuzi-szorosból a portugál flottát. 

A Perzsa-öbölre tehát Irán civilizációs identitásának elválaszthatatlan részeként tekint, ezért ragaszkodik az öböl történelmi elnevezéséhez. 

Irán válasza Trumpnak 

Bár Trump azt nyilatkozta, hogy nem akar senkit sem megbántani, a döntés előzetes híre heves reakciót váltott ki az iráni politikusokból és közéleti személyiségekből egyaránt. Maszúd Pezeskián elnök szűkszavú megnyilatkozása szerint a Perzsa-öböl „örökre Perzsa-öböl marad”. 

Abbász Araghcsi külügyminiszter leszögezte, hogy a Perzsa-öböl kifejezés mélyen gyökerezik a történelemben, ezért minden olyan cselekményt , ami ennek a megváltoztatására irányul, Irán ellenséges lépésnek tekint. Az iráni álláspont szerint a víztest nevének megváltoztatására tett kísérlet politikai indíttatású, és rendkívül súlyos következményeket von maga után. Felhívták rá a figyelmet, hogy az amerikai döntéshozók rövid távú gondolkodásának a bizonysága lenne, ha az Egyesült Államok a jövőben az Arab-öböl megnevezést használná, ugyanis az iráni nép az amerikai döntést a nemzetüket ért sértésként élné meg.

Emiatt a politikai meggyőződéstől függetlenül az iráni társadalom minden rétegében haragot fog kiváltani. A külügyminiszter szerint a Perzsa-öböl esetleges átnevezésével kapcsolatos híresztelés remélhetőleg csupán „nevetséges pletyka”, az „örökké háborúzni akaró” emberek „hazugságterjesztő kampánya”. 

Noha a napi politikától már visszavonult, az Iránt 2013 és 2021 között elnökként irányító Haszan Róháni elnöki adminisztrációjának vezetője, Mahmúd Váezi is megszólalt a kérdésben. Abbász Araghcsival egyetértve kijelentette, hogy a Perzsa-öböl kifejezés érzelmi kérdés az iráni nép számára, mivel az iráni történelem és identitásnak szerves részét képezi. Emlékeztetett rá, hogy a történelem során a víztest egyetlen ismert neve a „Perzsa-öböl” volt, ezért a megváltoztatása a „történelmi igazsággal” ellentétes, ráadásul sértő minden iránira nézve.

Ali Akbar Velájati, Ali Hámenei legfőbb vallási és politikai vezető külpolitikai tanácsadója felhívta rá a figyelmet, hogy Iránnal nem lehet megtenni, amit megtettek korábban Közép-Amerika országaival. Hozzátette: Donald Trumpnak mint az Egyesült Államok elnökének tudnia illene, hogy „egy mindössze 250 éves államisággal rendelkező ország” nem változtathatja meg az iráni történelmet. 

Az irániak mély felháborodását mutatja, hogy az iráni politikai berendezkedéssel nem rokonszenvező személyek is felszólaltak az amerikai elnök belengetett döntése ellen. Reza Pahlavi, az 1979-es iráni iszlám forradalom győzelmét követően megbukott sah Amerikában élő fia úgy fogalmazott, hogy a döntés „történelemhamisítással” érne fel. 

Hasonlóan nyilatkozott Tumádzs Szálehi énekes, akit az iráni bíróság a 2022-es „Nők, élet, szabadság” néven ismertté vált tömegtüntetéseken való részvétele miatt halálbüntetésre ítélt, bár később az ítéletet megsemmisítették. Kijelentette, hogy az amerikai döntés „minden iráni identitására nézve fenyegetést jelent”, és abból az alapvető hibából fakad, hogy az amerikai döntéshozók képtelenek különbséget tenni az iráni nép és az Iráni Iszlám Köztársaság között. 

Honnan ered a Perzsa-öböl névvitája?

A Perzsa-öböl elnevezése körüli vita nem előzmény nélküli. Az Irán déli partjainál fekvő tengeri terület földrajzi megnevezése kapcsán a legutóbbi vita 2017-ben, Trump első elnöki ciklusa idején volt. Trump ekkor az Egyesült Államok Irán-politikája kapcsán a „Perzsa-öböl” helyett az „Arab-öböl” kifejezést használta. Az amerikai elnök szóhasználatára reflektálva az akkor hivatalban lévő iráni elnök, Haszan Róháni azt tanácsolta neki, hogy a nemzetközi etikett mellett „tanulmányozza jobban a történelmet és a földrajzot” is.

A névvita ráadásul a sportba is begyűrűzött. Az Iráni Labdarúgó-szövetség 2013-ban megtiltotta Dzsavád Nekunám iráni válogatott focistának, hogy az emírségekbeli Sardzsa futballcsapathoz igazoljon. A döntés oka az volt, hogy Irán kifogásolta az Egyesült Arab Emírségekben zajló bajnokság nevét, amit Arab-öböl Ligának hívnak.

Irán eredetileg 2010 őszén rendezte volna meg a 2005-ben elindított Iszlám Szolidaritási Játékokat. A muszlim országok közötti bajtársiasság és az iszlám értékeinek megerősítését támogató sporteseményen az Iszlám Együttműködési Szervezet tagállamai vesznek részt. Irán és az arab országok (elsősorban Szaúd-Arábia) között azonban súlyos nézeteltérés alakult ki amiatt, hogy Irán a játékok hivatalos brosúráin, az érmeken és a logókon feltüntette a „Perzsa-öböl” kifejezést.

Bízva a helyzet gyors rendezésében és az iráni influenzajárvány hatékony kezelésében, a rijádi központú Iszlám Szolidaritási Játékok Szövetsége (ISFF) úgy döntött, hogy a rendezvényt féléves csúszással tartják meg. A felek azonban tavaszig sem jutottak dűlőre, a sporteseményt pedig végleg lefújták. Iráni tisztviselők hangsúlyozták, hogy azért utasították el az arab országok kérését, mert bármilyen kompromisszumos megoldás szembement volna országuk nemzeti érdekeivel, sőt a területi integritását is megkérdőjelezte volna.

A Perzsa-öbölre Irán civilizációs identitásának elválaszthatatlan részeként tekint, és ezért ragaszkodik az öböl történelmi elnevezéséhez. Az iráni társadalom a Perzsa-öböl esetleges átnevezését politikai meggyőződéstől függetlenül egységesen elítéli. Az amerikai döntés minden bizonnyal az iráni politikai berendezkedés (átmeneti) megerősödésével járna. Ez pedig az Egyesült Államok érdekeivel ellentétes lenne, így nem valószínű, hogy Donald Trump a Mexikói-öböl után a Perzsa-öböl nevén is változtatna. Az ezzel kapcsolatban felröppent hírek azonban jelzik az amerikai adminisztráció szándékát, hogy szoros együttműködést alakítson ki a térség arab monarchiáival. Trump ugyanis az amerikai befektetések fokozása mellett az Iránnal kapcsolatos szankciós politika szigorú végrehajtásához is megbízható partnereket keres.

A szerző a Migrációkutató Intézet kutatója.

(Borítókép:  Irán haditengerészei a Perzsa-öbölben 2024. október 10-én. Fotó: Iráni Hadsereg / Anadolu / Getty Images)