Parázs vita alakult ki az Európai Parlamentben az átláthatósági törvényről

A jogállamiság nem politikai jelszó, hanem közös felelősség – fogalmazott Adam Szlapka, Lengyelország uniós minisztere az Európai Tanács nevében az Európai Parlament rendkívüli ülésén, amelyet a magyar, átláthatóságinak nevezett törvényjavaslat miatt hívtak össze, erről a 24.hu számolt be.

A plenáris vita előzetes bejelentés nélkül, hirtelen került napirendre, így a képviselők egy részét is meglepetésként érte. A többnyire üres padsorok előtt zajló vitán Szlapka emlékeztetett: a jövő heti ülés kivételes lehetőséget kínál arra, hogy a 7. cikk szerinti eljárás kontextusában értékeljék a magyar jogállamiság helyzetét.

Michael McGrath igazságügyi biztos, aki nemrég Budapesten is járt, hangsúlyozta, hogy az alapvető jogok – köztük a szólásszabadság és a tájékozódás joga – az Európai Unió pillérei közé tartoznak. A bizottság álláspontja szerint egy olyan törvény, amely korlátozza a véleménynyilvánítás lehetőségeit, súlyosan sértheti ezeket az elveket. Michael McGrath emlékeztetett: korábban az Európai Bíróság már elmarasztalta Magyarországot egy civil szervezeteket korlátozó törvény miatt, amit a kormány végül kénytelen volt visszavonni. Az új törvényjavaslatot illetően kiemelte: több ponton is aggályosnak tartják, „és nem fognak habozni, ha jogi lépésre lesz szükség”.

A vitában felszólaló ellenzéki képviselők egyetértettek abban, hogy a törvény valójában nem az átláthatóságot, hanem a politikai kontrollt szolgálja. Tarr Zoltán, a Tisza Párt EP-képviselője szerint „egy bukásra ítélt rendszer próbálja elhallgattatni a kritikusokat, miközben eltereli a figyelmet a magyarok mindennapi problémáiról”. Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció politikusa úgy látja: az a kérdés, hogy létezik-e még az Európai Unió mint jogi közösség, ha ezt egy tagállamban meg lehet tenni következmények nélkül. „Mutassuk meg együtt, hogy az EU létezik, és megvédi az állampolgárait” – szólította fel a képviselőket.

A kormánypárti és radikális jobboldali hozzászólások élesen elütöttek a fentiektől. Dömötör Csaba fideszes képviselő szerint épp itt volt az ideje, hogy az átláthatóságról végre beszélni lehessen, és az USAID magyarországi szerepvállalására hivatkozva bírálta a civil szervezeteket. Borvendég Zsuzsanna (Mi Hazánk) globalista kettős mércéről beszélt, Daniel Freund zöldpárti politikus pedig a Magyarországnak járó uniós források felfüggesztését sürgette. A vitát végül egy szokatlan, személyeskedő fordulat zárta: László András, aki egyszerre kormánybiztos és EP-képviselő, nyíltan kérdőre vonta Freundot egy USAID-találkozó miatt – a válasz pedig egy Maldív-szigeteki magánrepülőzésre tett utalás lett.

Megvonnák Orbán Viktor szavazati jogát

Mint megírtuk, Tineke Strik, az Európai Parlament magyar ügyekben illetékes jelentéstevője keményen bírálta a magyar kormányt a tervezett nagytakarítási törvény miatt. Az Euronewsnak adott interjújában a holland zöldpárti politikus kifejtette, hogy a magyar Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslat egyértelműen orosz mintára született.

Világosan látszik az orosz befolyás ezen a törvényen. Majdnem egy az egyben lemásolták az Oroszországban látott Navalnij-törvényt. Most minden kritikus hangot egyenként akarnak elfojtani, tisztességes eljárás nélkül, ha úgy érzékelik, hogy külföldről támogatják ezeket

– fogalmazott a jelentéstevő.

Mint írtuk, nemrég nyújtotta be Halász János fideszes országgyűlési képviselő A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot, amellyel korlátoznák és keményen büntetnék is a külföldi finanszírozású, és a külföldről támogatásokat, adományokat kapó médiumokat, sajtóorgánumokat, civil szervezeteket, egyesületeket. Az ellenzék politikai bosszúnak, oroszországi tempónak és „a putyini úton tett újabb lépésnek” nevezte a törvényjavaslatot, több újság szerkesztősége közösen állt ki ellene, az ügyvédek szerint pedig Alaptörvényt sért a tervezet.

(Borítókép: Az Európai Parlament épülete 2024. május 21-én Strasbourgban, Franciaországban. Fotó: Johannes Simon / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!