Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!
Az orosz sajtó szerint Moszkva egyértelműen győztesként jött ki a Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetésből , ugyanis úgy vélik, hogy az amerikai elnök radikális fordulatot hajtott végre Oroszország-politikájában. Donald Trump ugyanis az azonnali tűzszünet hangsúlyozása helyett a két háborúzó félre bízza a tárgyalásokat, amiről tájékoztatta az európai állam- és kormányfőket.
A témáról itt olvashat bővebben.
Egy ukrán férfit helyezett előzetes letartóztatásba a bíróság szerdán a Fővárosi Főügyészség indítványa nyomán, miután megalapozott gyanú szerint az ukrán katonai hírszerzés megbízásából kémkedett Magyarországon. A hatóságok szerint a férfi adatgyűjtést és információszerzést végzett, ezért kémkedés és más bűncselekmény miatt is eljárás indult ellene.
Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.
Nem fog működni a jövőben „Az ukrajnai háború rendezésére irányuló »tűzszünet és meglátjuk« megközelítés” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A tárcavezető a 2022-es orosz–ukrán tárgyalásokat említette, ahol a felek aláírtak egy konfliktust lezáró forgatókönyvet.
A témáról itt olvashat bővebben.
Először látogatott el Kurszk régióba Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután országa csapatai kiűzték onnan az ukrán erőket – írja az AP News.
Az ukránok 2024 augusztusában törtek be a területre, amelynek visszafoglalásában 12 ezer észak-koreai katona is segített az oroszoknak. Az államfő az építés alatt álló kurszki atomerőművet tekintette meg, valamint önkéntesekkel találkozott. Utóbbiak dicséretet kaptak Putyintól.
Az orosz elnök hozzátette, hogy a Kreml segítséget nyújt az otthonukat elhagyó családok visszaköltözésében. A régióban zajló harcokról emlékmúzeumot nyithatnak.
Oroszország megengedheti magának, hogy hatalmas személyi veszteségek érjék a háborúban, az ország csapatai nem kerülnek vesztes pozícióba – írja a War On the Rocks magazin alapján az Unian.
Az elemzés szerint az orosz erők körülbelül évi 400 ezer katonát veszítenek el Ukrajnában. Ez két teljesen ellentétes forgatókönyv felé vezet. A szakértők úgy vélik, ezáltal Moszkva elhúzhatja a háborút, mivel magasabb emberi erőforrással rendelkezik. Hozzátették, hogy a hadsereg létszáma 15 százalékkal növekedett a konfliktus kezdete óta. Emellett fegyverekben is erősebb, mint Ukrajna.
A kiadvány szerint Oroszország idei költségvetésének 40 százalékát költi védelemre és nemzetbiztonságra, emiatt szenvedhet a társadalom többi része. Az ország gazdasága továbbra is erős nyomás alatt áll.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, amelyen szó esett az ukrajnai elnökválasztásról, a békéhez vezető lépésekről, valamint az Ukrajna EU-csatlakozását célzó tárgyalási fejezetek megnyitásáról – írja az államfő az X-en.
Zelenszkij hangsúlyozta: kulcsfontosságú, hogy Lengyelország továbbra is megbízható partner és barát maradjon, mivel a régió biztonságának alapját az egységes fellépés, a közös álláspont és a szoros együttműködés adja.
Az ukrán elnök elmondta, hogy tájékoztatta Tuskot a Donald Trumppal és európai vezetőkkel folytatott egyeztetéseiről, és hangsúlyozta, hogy Oroszországra a háború elhúzódása miatt olyan mértékű nyomást kell gyakorolni, amely valóban érzékelhető. A két vezető egyetértett abban, hogy Lengyelország soros uniós elnöksége alatt el kell kezdeni a csatlakozási fejezetek megnyitását. Zelenszkij szerint Ukrajna teljesítette a szükséges feltételeket, és megérdemli a következő lépéseket az európai integráció felé.
I spoke with Prime Minister of Poland @donaldtusk about the presidential elections, next steps towards peace, and the opening of negotiation clusters in Ukraine’s EU accession process.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 21, 2025
It is important that Poland remains a reliable partner and friend. Much depends on our unity,… pic.twitter.com/x6edjk1DUA
Ukrajna az Európai Unióhoz fordulhat, hogy szigorúbb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben. Az intézkedés az orosz olaj vásárlóit érintené, de Donald Trump amerikai elnök nem támogatja ezt – értesült a Reuters.
Az Európai Bizottság egyelőre nem kommentálta a hírt. A lap szerint a republikánus politikus a május 19-i, Vlagyimir Putyin orosz államfővel folytatott beszélgetést követően dönthetett úgy, hogy nem vet ki újabb szankciókat Moszkvára. Az Európai Unió azonban egy nappal később másként rendelkezett. Kijev ennél is szigorúbbakat szeretne – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A brit hírügynökség úgy tudja, Washington két lehetséges szankciós csomagot dolgozott ki. Az elemzők úgy vélik, Európa nem bizonytalanodhat el a visszafogott amerikai hozzáállás miatt, amitől Ukrajna tarthat.
Lehallgatott ukrajnai rádióbeszélgetéseket és drónfelvételeket hoztak nyilvánosságra az ukrán tisztviselők, amelyeken a CNN beszámolója szerint magukat megadó ukrán katonákkal végezhettek Oroszország egységei. Morris Tidball-Binz, az ENSZ kivégzésekkel foglalkozó különleges jelentéstevője az esetet a nemzetközi jog „súlyos megsértésének” nevezte.
Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerdán, a magyar honvédelem napján reagált az Indexnek Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök szavaira, aki a miniszter személyét, a Magyar Honvédséget és a haderőfejlesztést is bírálta. A tárcavezető felidézte a volt vezérkarfőnök karrierjét, amelybe szerinte az ukránpártisága miatt bukott bele, majd leszögezte: Ruszin-Szendi Romulusz az egyik kapocs az ukrán lejárató kampány és a Tisza Párt között.
Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.
Az orosz „árnyékflotta” egyik hajója „gyanús manővereket” végzett a Balti-tengeren, a Lengyelországot Svédországgal összekötő elektromos kábel közelében – írta Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerdán az X-en.
Bejegyzése szerint a lengyel hadsereg erre reagálva „hatékonyan beavatkozott”, és a hajó az egyik orosz kikötőbe távozott. Az incidens helyszínére elindult a lengyel haditengerészet számára is hidrográfiai feladatokat ellátó, ORP Heweliusz nevű hajó – közölte Tusk.
Rosyjski statek z „floty cieni” objęty sankcjami wykonywał podejrzane manewry w pobliżu kabla energetycznego łączącego Polskę ze Szwecją. Po skutecznej interwencji naszego wojska statek odpłynął do jednego z rosyjskich portów. ORP „Heweliusz” płynie na miejsce zdarzenia.
— Donald Tusk (@donaldtusk) May 21, 2025
Wladyslaw Kosiniak-Kamysz védelmi miniszter sajtóértekezletén elmondta: az incidens kedden történt. Az orosz hajó nem lengyel területi vizeken tartózkodott, de „gyanús manővereit” a Polskie Sieci Energetyczne (PSE) nevű állami energetikai cég kábele felett végezte el – írja az MTI.
A lengyel hadsereg műveleti parancsnokságának utasítására „hatékony elrettentést”, ezen belül járőrrepülést hajtottak végre – fejtette ki Kosiniak-Kamysz.
Ez az incidens is igazolja, hogy „mennyire komoly a balti-tengeri helyzet” – tette hozzá a politikus. Bejelentette: csütörtökön az illetékes szervek képviselői rendkívüli tanácskozást tartanak a gdyniai hadikikötő műveleti központjában.
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság kedden új szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben, illetve ezeket az eddigi szankciókat megkerülő „árnyékflotta” újabb tartályhajóira is kivetettek.
Egy ukrán vezérkari főnök szerint az orosz csapatok erősítést kapnak Harkiv térségében, amivel új szakaszba léphet az offenzívájuk – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
A tisztviselő úgy véli, több rohamműveletet hajthatnak végre az oroszok a régióban, amivel egyelőre nem értek el áttörést. Elmondása szerint az ukránok felkészültek a következményekre. Az oroszok szárazföldön és levegőben is indíthatnak csapásokat.
Tűz ütött ki a kijevi Belotserkovszkaja Hőerőmű egyik üzemen kívüli hűtőtornyában – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán katasztrófavédelem szerint a tűzoltók megfékezték a lángokat, melyek oltása közben két holttestet találtak. A hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.
Május 20-án 164 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a frontvonalon – számolt be róla az Ukrinform.
Az orosz erők 70 légicsapást mértek ukrán célpontokra, az ukránok 9 ellentámadással válaszoltak ezekre. A harcok Harkiv, Donyeck, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja régiókban zajlottak.
Moszkva még nem kapott konkrét javaslatot a Vatikántól az ukrajnai helyzet rendezésében való együttműködésre, a további orosz–ukrán tárgyalások helyszínéről még nem született döntés – idézte az MTI Dmitrij Peszkovot, az orosz elnök sajtótitkárát.
Közölte, hogy Oroszország üdvözli minden ország erőfeszítéseit, amelyek az ukrán rendezés elősegítésére irányulnak, beleértve a Vatikánét is.
Dmitrij Peszkov szerint a jövőbeli orosz–ukrán békeszerződésről szóló memorandum kidolgozásának nagy része diszkréten folyik, és „érthető okokból nem lehet nyilvános”. Azt mondta, a dokumentum előkészítése dinamikusan halad, és „senki sem érdekelt a folyamat elhúzásában”.
A szóvivő elmondta, hogy Ukrajnával folynak ezer-ezer fős fogolycsere-tárgyalások, az Isztambulban elért megállapodás szellemében. Kitért rá, hogy az Egyesült Államokkal egyeztetés folyik az illetékes szervek között kilenc-kilenc fogoly kicserléséről.
A Kreml-szóvivő egyelőre nem kívánta értékelni, hogy mennyiben jelenthet veszélyt a kétoldalú hadászati egyensúlyra az amerikai Aranykupola rakétavédelmi rendszer.
„Itt meg kell érteni a részleteket. Egyelőre nincs részletezve a projekt” – mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy ez az Egyesült Államok szuverén ügye.
Ha az Egyesült Államok úgy véli, hogy rakétaveszély áll fenn, akkor természetesen rakétavédelmi rendszereket fejleszt, ahogyan azt minden olyan ország teszi, amelynek erre megvan a potenciálja
– nyilatkozott.
Hangot adott álláspontjának, miszerint az orosz–amerikai kapcsolatok újrafelvételét a stratégiai stabilitás kérdésében „maguk a fejlemények” diktálják. Hangsúlyozta, hogy a hadászati stabilitás megsértett szerződéses és jogi alapjait az egész bolygó biztonsága érdekében kell újból megteremteni.
A Vatikán szerepvállalása a béketárgyalások megszervezésében a hétfői Trump–Putyin-telefonbeszélgetést követően merült fel, amikor az amerikai elnök közösségi-oldalán arról írt, hogy „a pápa által képviselt Vatikán kijelentette, hogy nagyon érdekelt lenne a tárgyalások megszervezésében”.
A pilóta nélküli rendszerek 9. különálló brigádjának női parancsnoka elmondta, hogy az ukránoknak nincs más választásuk, mint a győzelemért dolgozni, mert ha nem tesznek semmit, elveszíthetik otthonukat és szeretteiket – írja az Unian.
Ha készen állsz a változásokra, a munkára, a győzelemre, akkor el kell kezdened. Engem az motivál, hogy van egy ellenség az országomban. Ha én meg tudom csinálni, és jól csinálom, akkor neked is meg kell tenned
– mondta a „DShK” hívójelű nő, aki nem mellesleg két gyermek édesanyja. A parancsnok harctéri orvosként kezdte pályafutását, majd létrehozta a „Hárpiák” egységét.
Hozzátette, hogy támogatja a szerződéses szolgálatot a hadseregben, és a katonaság professzionalizmusát szorgalmazza.
Oroszország Kurszk régiójának egyik önkormányzatának vezetője felszólította Vlagyimir Putyint, hogy foglalja el Szumi ukrán regionális központját – írja az Unian.
Szumi a miénk kell hogy legyen. Nem élhetünk úgy, mint egy félszigeten. Többen kellene lennünk. Veled mint főparancsnokkal együtt győzhetünk
– mondta a Gluskovszkiji járás vezetője, Pavel Zolotarev.
A kijelentésre Vlagyimir Putyin visszaviccelődve reagált, megemlítve Alekszandr Khinshteint, a kurszki régió helyettes kormányzóját. „Ezért választották meg Alekszandr Jevszejevicset, ő is mindent sokkal jobban akar” – mondta az orosz elnök.
Denis Popovics katonai elemző szerint az oroszok folyamatosan fejlesztik a drónjaikat, hogy ellenállóbbak legyenek az ukrán légvédelemmel szemben – írja az Unian.
Kiemelte, hogy egy drón számára az a legfontosabb, hogy célba érjen és ne térítsék le a pályájáról. Popovics elárulta, hogy egy új antenna lehetővé teszi az oroszok számára, hogy a kirendelt pályán tartsák a gépet, ami jelzi, hogy aktívan küzdenek az elektronikai hadviselési rendszerek ellen.
Popovics leszögezte, hogy „ébresztőt” kell fújni, és dolgozni kell ezen a problémán.
A spanyol fővárosban lőtték le Andrij Portnov politikust, a volt ukrán elnök Viktor Janukovics segédjét. A gyerekeit vihette iskolába, amikor megölték az elit amerikai iskola előtt.
Portnov a 2014-es Euromajdan-forradalomban megbuktatott Viktor Janukovics volt ukrán elnök egyik vezető tanácsadója volt. Az orosz–ukrán háború kitörése óta több olyan bűncselekmény történt, amelyekben magas rangú orosz és ukrán személyek vettek részt Spanyolországban, ahol mindkét országból jelentős számú külföldi lakos él.
Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.
Az Egyesült Államok ellenzi, hogy a G7 nyilatkozatában, amelyet a pénzügyminiszterek Kanadában dolgoznak ki, szerepeljen az Ukrajna „további támogatása” kifejezés – írja a Politico.
Washington amiatt is vonakodik, hogy a szövegben „illegálisnak” nevezzék Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját.
Nem ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok kritikát fogalmazott meg a G7 Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozataiban, miközben Donald Trump megpróbálja rávenni Vlagyimir Putyint a béketárgyalásokra.
Románia újonnan megválasztott elnöke, Nicusor Dan beszélt a békefenntartók Ukrajnába küldésével kapcsolatos hozzáállásáról, és jóslatot tett a háború végére vonatkozóan – írja a Politico.
Dan hangsúlyozta, hogy Románia kész támogatni Ukrajnát, de a konfliktusba való közvetlen katonai beavatkozást „nem helyénvalónak” tartja.
Csapatokat küldeni Ukrajnába egy békefenntartó misszió keretein belül? Szerintem ez nem lenne túl helyénvaló a Románia és Oroszország között már amúgy is fennálló feszültségek miatt
– nyilatkozta az elnök. Hozzátette, hogy egyelőre nem látja maga előtt a békét, de örül annak, hogy az európaiak közösen úgy döntöttek, továbbra is támogatják Ukrajnát, amíg el nem érik a maguk számára legészszerűbb békét.
Donald Trump amerikai elnök vonakodása attól, hogy Oroszországot tűzszünetre kényszerítse, jelzés lehet, hogy Washington visszalép a béketárgyalásoktól – szemlézi az Unian a The Washington Post cikkét.
Az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő telefonbeszélgetése megszakította az azonnali tűzszünetre irányuló erőfeszítéseket, helyette megnyitotta az utat a harcok folytatásához.
Alig több mint egy hete az európai vezetők amerikai tisztviselőkkel együtt azt tervezték, hogy új szankciókat vetnek ki Oroszországra, ha nem egyezik bele az ukrajnai tűzszünetbe. De annak ellenére, hogy Trump hónapok óta az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére szólított fel, az elnök, aki egyszer azt ígérte, hogy egy nap alatt véget vet a háborúnak, úgy tűnik, nemcsak az európai terveket kerülte ki, hanem saját, gyors tűzszünetre vonatkozó felhívását is feladta
– áll a kiadványban.
A telefonbeszélgetés alkalmával Putyinnak sikerült „egy újabb késleltetési elemet” hozzátennie a folyamathoz: mindkét félnek memorandumot kell készítenie a jövőbeli békeszerződés feltételeiről, ami sebezhetővé teheti Ukrajnát, amíg a tárgyalások elhúzódnak.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter bejelentette egy szenátusi meghallgatáson, hogy Vlagyimir Putyin megígérte Washingtonnak, hogy közölni fogja az ukrajnai tűzszünet feltételeit – írja az Unian.
Pozitív lépésnek nevezte az orosz és ukrán delegációk isztambuli tárgyalásait, de megjegyezte, hogy a Fehér Ház továbbra sem lát konkrét lépéseket a béke felé.
Úgy tudjuk, hogy az oroszok le fogják írni a tűzszünet feltételeit. Ez lehetővé tenné a szélesebb körű tárgyalásokat. Várjuk a feltételeket, és akkor sokkal jobban meg fogjuk érteni Putyin számításait
– fogalmazott Marco Rubio.
A külügyminiszter korábban megvédte Trump erőfeszítéseit a tűzszünettel kapcsolatban, és indokolta az amerikai elnök vonakodását is a Moszkva elleni szankciók bevezetésétől.
Dmitro Pletencsuk, az Ukrán Fegyveres Erők haditengerészetének szóvivője elárulta, hogy Kijev mért nem tudta még megsemmisíteni a Kercsi-szoroson átívelő, Oroszországot a félszigettel összekötő Krími hidat – adta hírül a glavcom.ua ukrán hírcsatorna.
A tisztviselő elmondta, az objektum Moszkva számára nem csak egy híd, hanem ideológiai szimbólum, ezért érzékenyen reagálnak az azt fenyegető legkisebb veszélyre is. A Krími hidat leblokkolják, ha potenciális veszélyről van szó.
Elmondta, hogy az oroszok komoly erőforrásokat és légvédelmet fektetnek a létesítmény megóvásába, ezért van az, hogy még nem sikerült lerombolni.
Nem a tervezett módon üzemeltetik, mivel károkat szenvedett. De nem szabad elfelejtenünk, hogy ezzel egyidejűleg szárazföldi infrastruktúrát is fejlesztenek, hogy szükség esetén valamilyen módon kompenzálják a létesítményt. Ezért elmondhatjuk, hogy komolyan befektetnek a híd védelmébe és biztonságába. Valószínűleg csak ezért van még ott
– közölte Pletencsuk. Hozzátette, a híd véglegesen megsemmisül, amint az ukrán erőknek sikerül megsemmisíteniük az orosz lég- és rakétavédelmet a Krímben.
Az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különleges megbízottja kijelentette, hogy „amennyiben az orosz és ukrán fél megállapodik arról, hogy a Vatikán közvetítésével tárgyalóasztalhoz ül a jövő héten, akkor azon az Egyesült Államok ott lesz” – írja az MTI.
Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a tűzszünetről szólnak majd a tárgyalások, amelyen az Egyesült Államok támogató szerepben vesz részt, míg a Vatikán a felek közötti közvetítőként.
Hozzátette, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kedden megerősítette az amerikai kormányzatnak, hogy nyitottak helyet adni a tűzszüneti tárgyalásoknak, amit XIV. Leó pápa ajánlott fel. Marco Rubio külügyminiszter az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán megismételte, hogy az ukrajnai háborúnak nincs katonai megoldása, hanem tárgyalásos úton kell rendezni.
Az alapvető kihívás, amellyel Ukrajnában szembesülünk az, hogy Oroszország azt akarja megszerezni, amivel még nem rendelkezik, és amire nincs jogalapja, míg Ukrajna azt akarja, amit katonai erővel nem képes visszaszerezni
– fogalmazott az amerikai külügyminiszter.
Marco Rubio hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szemben korábban elrendelt amerikai szankciók mindegyike érvényben van, és a korábban a kongresszus által jóváhagyott katonai támogatást is eljuttatja az Egyesült Államok az ukrán haderő számára.
Vlagyimir Putyin először látogatott a Kurszki régióba azóta, hogy az orosz hadsereg kiűzte az ukrán csapatokat az országból – írja a Sky News.
Az orosz elnök találkozott egy önkéntes szervezettel és meglátogatott egy atomerőművet a régióban.
A látogatás alatt orosz rakétatámadás érte Szumi városát, melyben hat ukrán katona meghalt és további tíz megsérült. A támadást indító parancsnokot felfüggesztették és belső vizsgálat indult az ügyben. A támadás azután történt, hogy Donald Trump amerikai elnök beszélt Putyinnal és Volodimir Zelenszkijjel, és sürgette őket a tűzszüneti tárgyalások újraindítására.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedd esti videóbeszédében hangsúlyozta az amerikai–ukrán együttműködés fontosságát az orosz–ukrán háború lezárásában. Az ukrán államfő kiemelte, hogy jelenleg partnereivel a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott hétfői megbeszélés részleteit és az ott felmerült ötleteket elemzik.
A diplomácia erősebb, ha egységesek vagyunk
– fogalmazott az ukrán elnök, aki szerint kulcsfontosságú, hogy az Egyesült Államok aktívan részt vegyen a békefolyamatban. Zelenszkij szerint „Oroszország fél Amerikától”, és éppen ez az amerikai befolyás lehet az az erő, amely megfelelő nyomásgyakorlással rábírhatja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a háború befejezésére.
Az ukrán vezető üdvözölte az Európai Unió által bevezetett tizenhetedik szankciós csomagot Oroszország ellen. „Ez egy lépés a helyes irányba” – írta Zelenszkij, aki szerint annyi korlátozó intézkedésre van szükség, amennyi elegendő ahhoz, hogy Moszkvát érdekeltté tegye a békében, és éreztesse vele az agresszió és a háború elhúzódása iránti törekvés valós árát.
Diplomacy is stronger when we are united. We are discussing with our partners the details and ideas from yesterday’s conversation with President Trump.
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) May 20, 2025
It is important that America remains engaged in the process of bringing peace closer. It is America that Russia fears, and it… pic.twitter.com/FXgcPnnbCx
A francia titkosszolgálat modern felderítőhajója titkos küldetésre indult a Balti-tengerre, ahol feladata az orosz katonai tevékenységek lehallgatása. Sajtóinformációk szerint Oroszország a térséget kémkedésre, szabotázsra és szankciók kijátszására használja – most a NATO-tagországok fokozott felderítőtevékenységgel válaszolnak.
További részleteket az ügyről ebben a cikkünkben írtunk.
Giorgia Meloni miniszterelnök hivatala közölte, hogy Olaszország kész „elősegíteni a kapcsolatfelvételt és a békéért való munkát” Ukrajnában, valamint értékelte a pápa szándékát, hogy a Vatikánban rendezné a tárgyalásokat.
A BBC beszámolója szerint támogatják Donald Trump elnök javaslatát a Vatikán közvetítéséről a tűzszüneti tárgyalásokon, miközben az Egyesült Államok is ki akar lépni a folyamatból.
Egyelőre nincs biztos megállapodás a továbbiakról: a múlt heti isztambuli találkozó nem hozott előrelépéseket, csak Moszkva részéről követeléseket. XIV. Leó pápa kijelentette, hogy a Vatikán „mindig készen áll arra, hogy összehozza az ellenségeket, és mindent megtesz a békéért”.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő közösségi oldalán megosztotta, hogy beszélt az olasz miniszterelnökkel, többek között az „oroszokkal való tárgyalások lehetséges platformjairól”.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2025. május 20-án az ukrán–magyar határszakaszon 5003 fő lépett be – írja az MTI.
A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.