Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Megszólalt a Kreml arról, kapott-e már javaslatot a Vatikántól a háborús helyzet rendezésére;
• Trump hívása megnyitotta az utat, Washington visszatáncolhat a béketárgyalásoktól;
• Vlagyimir Putyin a visszafoglalt Kurszkba látogatott, miközben orosz rakétatámadás érte Szumi városát;
• Volodimir Zelenszkij: Amerika az, amitől Putyin fél;
• Az unió után Nagy-Britannia is odacsap Oroszországnak, felszólítást küldtek Vlagyimir Putyinnak.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is!

Az orosz sajtó szerint Moszkva egyértelműen győztesként jött ki a  Donald Trumppal folytatott telefonbeszélgetésből , ugyanis úgy vélik, hogy az amerikai elnök radikális fordulatot hajtott végre Oroszország-politikájában. Donald Trump ugyanis az azonnali tűzszünet hangsúlyozása helyett a két háborúzó félre bízza a tárgyalásokat, amiről tájékoztatta az európai állam- és kormányfőket.

A témáról itt olvashat bővebben.

Egy ukrán férfit helyezett előzetes letartóztatásba a bíróság szerdán a Fővárosi Főügyészség indítványa nyomán, miután megalapozott gyanú szerint az ukrán katonai hírszerzés megbízásából kémkedett Magyarországon. A hatóságok szerint a férfi adatgyűjtést és információszerzést végzett, ezért kémkedés és más bűncselekmény miatt is eljárás indult ellene.

Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

Nem fog működni a jövőben „Az ukrajnai háború rendezésére irányuló »tűzszünet és meglátjuk« megközelítés” – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A tárcavezető a 2022-es orosz–ukrán tárgyalásokat említette, ahol a felek aláírtak egy konfliktust lezáró forgatókönyvet.

A témáról itt olvashat bővebben.

Először látogatott el Kurszk régióba Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután országa csapatai kiűzték onnan az ukrán erőket – írja az AP News.

Az ukránok 2024 augusztusában törtek be a területre, amelynek visszafoglalásában 12 ezer észak-koreai katona is segített az oroszoknak. Az államfő az építés alatt álló kurszki atomerőművet tekintette meg, valamint önkéntesekkel találkozott. Utóbbiak dicséretet kaptak Putyintól.

Vlagyimir Putyin orosz elnök meglátogatja a kurszki atomerőművet 2025. május 21-én

Fotó: Kremlin.ru / Handout / Reuters

Az orosz elnök hozzátette, hogy a Kreml segítséget nyújt az otthonukat elhagyó családok visszaköltözésében. A régióban zajló harcokról emlékmúzeumot nyithatnak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélést, amelyen szó esett az ukrajnai elnökválasztásról, a békéhez vezető lépésekről, valamint az Ukrajna EU-csatlakozását célzó tárgyalási fejezetek megnyitásáról – írja az államfő az X-en.

Zelenszkij hangsúlyozta: kulcsfontosságú, hogy Lengyelország továbbra is megbízható partner és barát maradjon, mivel a régió biztonságának alapját az egységes fellépés, a közös álláspont és a szoros együttműködés adja.

Az ukrán elnök elmondta, hogy tájékoztatta Tuskot a Donald Trumppal és európai vezetőkkel folytatott egyeztetéseiről, és hangsúlyozta, hogy Oroszországra a háború elhúzódása miatt olyan mértékű nyomást kell gyakorolni, amely valóban érzékelhető. A két vezető egyetértett abban, hogy Lengyelország soros uniós elnöksége alatt el kell kezdeni a csatlakozási fejezetek megnyitását. Zelenszkij szerint Ukrajna teljesítette a szükséges feltételeket, és megérdemli a következő lépéseket az európai integráció felé.

Lehallgatott ukrajnai rádióbeszélgetéseket és drónfelvételeket hoztak nyilvánosságra az ukrán tisztviselők, amelyeken a CNN beszámolója szerint magukat megadó ukrán katonákkal végezhettek Oroszország egységei. Morris Tidball-Binz, az ENSZ kivégzésekkel foglalkozó különleges jelentéstevője az esetet a nemzetközi jog „súlyos megsértésének” nevezte.

Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerdán, a magyar honvédelem napján reagált az Indexnek Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök szavaira, aki a miniszter személyét, a Magyar Honvédséget és a haderőfejlesztést is bírálta. A tárcavezető felidézte a volt vezérkarfőnök karrierjét, amelybe szerinte az ukránpártisága miatt bukott bele, majd leszögezte: Ruszin-Szendi Romulusz az egyik kapocs az ukrán lejárató kampány és a Tisza Párt között.

Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

Egy ukrán vezérkari főnök szerint az orosz csapatok erősítést kapnak Harkiv térségében, amivel új szakaszba léphet az offenzívájuk – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.

A tisztviselő úgy véli, több rohamműveletet hajthatnak végre az oroszok a régióban, amivel egyelőre nem értek el áttörést. Elmondása szerint az ukránok felkészültek a következményekre. Az oroszok szárazföldön és levegőben is indíthatnak csapásokat.

Tűz ütött ki a kijevi Belotserkovszkaja Hőerőmű egyik üzemen kívüli hűtőtornyában – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán katasztrófavédelem szerint a tűzoltók megfékezték a lángokat, melyek oltása közben két holttestet találtak. A hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.

Május 20-án 164 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a frontvonalon – számolt be róla az Ukrinform.

Az orosz erők 70 légicsapást mértek ukrán célpontokra, az ukránok 9 ellentámadással válaszoltak ezekre. A harcok Harkiv, Donyeck, Dnyipropetrovszk és Zaporizzsja régiókban zajlottak.

A pilóta nélküli rendszerek 9. különálló brigádjának női parancsnoka elmondta, hogy az ukránoknak nincs más választásuk, mint a győzelemért dolgozni, mert ha nem tesznek semmit, elveszíthetik otthonukat és szeretteiket – írja az Unian.

Ha készen állsz a változásokra, a munkára, a győzelemre, akkor el kell kezdened. Engem az motivál, hogy van egy ellenség az országomban. Ha én meg tudom csinálni, és jól csinálom, akkor neked is meg kell tenned

– mondta a „DShK” hívójelű nő, aki nem mellesleg két gyermek édesanyja. A parancsnok harctéri orvosként kezdte pályafutását, majd létrehozta a „Hárpiák” egységét.

Hozzátette, hogy támogatja a szerződéses szolgálatot a hadseregben, és a katonaság professzionalizmusát szorgalmazza.

Denis Popovics katonai elemző szerint az oroszok folyamatosan fejlesztik a drónjaikat, hogy ellenállóbbak legyenek az ukrán légvédelemmel szemben – írja az Unian.

Kiemelte, hogy egy drón számára az a legfontosabb, hogy célba érjen és ne térítsék le a pályájáról. Popovics elárulta, hogy egy új antenna lehetővé teszi az oroszok számára, hogy a kirendelt pályán tartsák a gépet, ami jelzi, hogy aktívan küzdenek az elektronikai hadviselési rendszerek ellen.

Popovics leszögezte, hogy „ébresztőt” kell fújni, és dolgozni kell ezen a problémán.

A spanyol fővárosban lőtték le Andrij Portnov politikust, a volt ukrán elnök Viktor Janukovics segédjét. A gyerekeit vihette iskolába, amikor megölték az elit amerikai iskola előtt.

Portnov a 2014-es Euromajdan-forradalomban megbuktatott Viktor Janukovics volt ukrán elnök egyik vezető tanácsadója volt. Az orosz–ukrán háború kitörése óta több olyan bűncselekmény történt, amelyekben magas rangú orosz és ukrán személyek vettek részt Spanyolországban, ahol mindkét országból jelentős számú külföldi lakos él.

Az erről szóló cikkünket ide kattintva olvashatja.

Az Egyesült Államok ellenzi, hogy a G7 nyilatkozatában, amelyet a pénzügyminiszterek Kanadában dolgoznak ki, szerepeljen az Ukrajna „további támogatása” kifejezés – írja a Politico.

Washington amiatt is vonakodik, hogy a szövegben „illegálisnak” nevezzék Oroszország teljes körű ukrajnai invázióját. 

Nem ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államok kritikát fogalmazott meg a G7 Ukrajnával kapcsolatos nyilatkozataiban, miközben Donald Trump megpróbálja rávenni Vlagyimir Putyint a béketárgyalásokra.

Románia újonnan megválasztott elnöke, Nicusor Dan beszélt a békefenntartók Ukrajnába küldésével kapcsolatos hozzáállásáról, és jóslatot tett a háború végére vonatkozóan – írja a Politico.

Dan hangsúlyozta, hogy Románia kész támogatni Ukrajnát, de a konfliktusba való közvetlen katonai beavatkozást „nem helyénvalónak” tartja.

Csapatokat küldeni Ukrajnába egy békefenntartó misszió keretein belül? Szerintem ez nem lenne túl helyénvaló a Románia és Oroszország között már amúgy is fennálló feszültségek miatt

– nyilatkozta az elnök. Hozzátette, hogy egyelőre nem látja maga előtt a békét, de örül annak, hogy az európaiak közösen úgy döntöttek, továbbra is támogatják Ukrajnát, amíg el nem érik a maguk számára legészszerűbb békét.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter bejelentette egy szenátusi meghallgatáson, hogy Vlagyimir Putyin megígérte Washingtonnak, hogy közölni fogja az ukrajnai tűzszünet feltételeit – írja az Unian.

Pozitív lépésnek nevezte az orosz és ukrán delegációk isztambuli tárgyalásait, de megjegyezte, hogy a Fehér Ház továbbra sem lát konkrét lépéseket a béke felé.

Úgy tudjuk, hogy az oroszok le fogják írni a tűzszünet feltételeit. Ez lehetővé tenné a szélesebb körű tárgyalásokat. Várjuk a feltételeket, és akkor sokkal jobban meg fogjuk érteni Putyin számításait

– fogalmazott Marco Rubio.

A külügyminiszter korábban megvédte Trump erőfeszítéseit a tűzszünettel kapcsolatban, és indokolta az amerikai elnök vonakodását is a Moszkva elleni szankciók bevezetésétől.

Dmitro Pletencsuk, az Ukrán Fegyveres Erők haditengerészetének szóvivője elárulta, hogy Kijev mért nem tudta még megsemmisíteni a Kercsi-szoroson átívelő, Oroszországot a félszigettel összekötő Krími hidat – adta hírül a glavcom.ua ukrán hírcsatorna.

A tisztviselő elmondta, az objektum Moszkva számára nem csak egy híd, hanem ideológiai szimbólum, ezért érzékenyen reagálnak az azt fenyegető legkisebb veszélyre is. A Krími hidat leblokkolják, ha potenciális veszélyről van szó.

Elmondta, hogy az oroszok komoly erőforrásokat és légvédelmet fektetnek a létesítmény megóvásába, ezért van az, hogy még nem sikerült lerombolni. 

Nem a tervezett módon üzemeltetik, mivel károkat szenvedett. De nem szabad elfelejtenünk, hogy ezzel egyidejűleg szárazföldi infrastruktúrát is fejlesztenek, hogy szükség esetén valamilyen módon kompenzálják a létesítményt. Ezért elmondhatjuk, hogy komolyan befektetnek a híd védelmébe és biztonságába. Valószínűleg csak ezért van még ott

– közölte Pletencsuk. Hozzátette, a híd véglegesen megsemmisül, amint az ukrán erőknek sikerül megsemmisíteniük az orosz lég- és rakétavédelmet a Krímben.

Az amerikai elnök ukrán és orosz ügyekért felelős különleges megbízottja kijelentette, hogy „amennyiben az orosz és ukrán fél megállapodik arról, hogy a Vatikán közvetítésével tárgyalóasztalhoz ül a jövő héten, akkor azon az Egyesült Államok ott lesz” – írja az MTI.

Keith Kellogg nyugalmazott altábornagy a Fox News hírtelevíziónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy a tűzszünetről szólnak majd a tárgyalások, amelyen az Egyesült Államok támogató szerepben vesz részt, míg a Vatikán a felek közötti közvetítőként.

Hozzátette, hogy Giorgia Meloni olasz miniszterelnök kedden megerősítette az amerikai kormányzatnak, hogy nyitottak helyet adni a tűzszüneti tárgyalásoknak, amit XIV. Leó pápa ajánlott fel. Marco Rubio külügyminiszter az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán megismételte, hogy az ukrajnai háborúnak nincs katonai megoldása, hanem tárgyalásos úton kell rendezni.

Az alapvető kihívás, amellyel Ukrajnában szembesülünk az, hogy Oroszország azt akarja megszerezni, amivel még nem rendelkezik, és amire nincs jogalapja, míg Ukrajna azt akarja, amit katonai erővel nem képes visszaszerezni

– fogalmazott az amerikai külügyminiszter.

Marco Rubio hangsúlyozta, hogy az Oroszországgal szemben korábban elrendelt amerikai szankciók mindegyike érvényben van, és a korábban a kongresszus által jóváhagyott katonai támogatást is eljuttatja az Egyesült Államok az ukrán haderő számára.

A francia titkosszolgálat modern felderítőhajója titkos küldetésre indult a Balti-tengerre, ahol feladata az orosz katonai tevékenységek lehallgatása. Sajtóinformációk szerint Oroszország a térséget kémkedésre, szabotázsra és szankciók kijátszására használja – most a NATO-tagországok fokozott felderítőtevékenységgel válaszolnak.

További részleteket az ügyről ebben a cikkünkben írtunk.

Giorgia Meloni miniszterelnök hivatala közölte, hogy Olaszország kész „elősegíteni a kapcsolatfelvételt és a békéért való munkát” Ukrajnában, valamint értékelte a pápa szándékát, hogy a Vatikánban rendezné a tárgyalásokat. 

A BBC beszámolója szerint támogatják Donald Trump elnök javaslatát a Vatikán közvetítéséről a tűzszüneti tárgyalásokon, miközben az Egyesült Államok is ki akar lépni a folyamatból. 

Egyelőre nincs biztos megállapodás a továbbiakról: a múlt heti isztambuli találkozó nem hozott előrelépéseket, csak Moszkva részéről követeléseket. XIV. Leó pápa kijelentette, hogy a Vatikán „mindig készen áll arra, hogy összehozza az ellenségeket, és mindent megtesz a békéért”. 

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő közösségi oldalán megosztotta, hogy beszélt az olasz miniszterelnökkel, többek között az „oroszokkal való tárgyalások lehetséges platformjairól”. 

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2025. május 20-án az ukrán–magyar határszakaszon 5003 fő lépett be – írja az MTI. 

A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.