Ő volt Szent Ágoston, XIV. Leó példaképe

Mint azt korábban mi is megírtuk, a Vatikán nemrégiben közzétette XIV. Leó pápa hivatalos címerét és jelmondatát. A pápa megtartotta püspöki időszakának szimbólumait, amelyek erősen kapcsolódnak Szent Ágoston örökségéhez és az egyház egységének gondolatához.

A pápa címerének alsó, világos alapú szektorában egy csukott könyv képe látható, amelyen egy nyíllal átszúrt szív helyezkedik el. Ez a jelkép a Szent Ágoston-rendre emlékeztet, és felidézi a hippói püspök megtérésének élményét, amelyet ő maga így fejezett ki: „Vulnerasti cor meum verbo tuo” – vagyis „Szívemet megsebezted az igéddel.”

A pápa által választott jelmondat – „In Illo uno unum” (Őbenne, az Egyben egyek vagyunk) – Szent Ágoston egyik prédikációjából származik, amelyben a 127. zsoltárt magyarázta: „Bár mi, keresztények sokan vagyunk, az egy Krisztusban egyek vagyunk.”

De ki is volt Szent Ágoston, akit az új pápa példaképévé választott?

A kereszténység egyik legnagyobb hatású gondolkodója

Szent Ágoston (latinul Aurelius Augustinus), az egyik legnagyobb hatású keresztény gondolkodó, filozófus, teológus és egyházatya. Az ókeresztény egyház egyik legmeghatározóbb alakja, akinek tanításai mélyen befolyásolták a nyugati kereszténységet – a katolikus és protestáns teológiát is.

Rengeteg műve maradt fenn, legismertebb, Vallomások című kötetével (Confessiones) az önéletírás mint irodalomtörténeti zsáner megalapítója is.

A középkor ideológiája szinte teljes egészében az ő gondolataira épült. A keresztény filozófiába beemelte mindazt, amit fontosnak tartott – nemcsak a neoplatonikusok tanításaiból, hanem Cicero, Platón és a sztoikus filozófia eszméiből is merített. Szellemi örökségének számos eleme máig jelen van a keresztény teológiában és filozófiában – például a platonikus szemlélet, a kegyelem és az eredendő bűn tanítása, valamint a predesztináció (eleve elrendelés) tana. Gondolatai nemcsak a nyugati kereszténység formálódásában játszottak kulcsszerepet, erkölcsi elvei évszázadokon át normaként szolgáltak Európában. Ő dolgozta ki az „igazságos háború” elméletét is. Műveire évszázadokon át hivatkoztak mind katolikus, mind protestáns vezetők.

Szent Ágoston élete

Ágoston 354. november 13-án született az észak-afrikai Thagastéban, amely ma Algériában található. Apja, Patricius pogány volt, de élete végén megkeresztelkedett; anyja, Szent Mónika mélyen vallásos keresztény, aki nagy hatással volt Ágoston életére. Egyes források szerint Mónika félig berber származású volt, így Augustinust gyakran ábrázolták színes bőrűként.

Ágoston korán kezdte meg tanulmányait – kiváló retorikai képességekkel bírt, és hamar elismert szónokká vált. Tanulmányai során először a manicheizmus nevű vallási filozófiát követte és hirdette, később azonban a szkepticizmushoz és a neoplatonizmushoz is közel került.

Milánóban, ahol retorikát tanított, megismerkedett Szent Ambrussal, a város püspökével. Az ő prédikációi mély hatást gyakoroltak rá, és elindították a kereszténység felé vezető úton. 386-ban, egy mély lelki válság közepette, egy kertben hallotta, amint egy gyermek hangja azt mondja: „Tolle, lege” („Vedd és olvasd”). Ezután felütötte a Bibliát, és az a rész került elé, ami a bűnös élet elhagyására buzdít.

Ez az élmény végül 387-ben keresztelkedéshez vezetett, édesanyja nagy örömére. Ugyanebben az évben Mónika meghalt.

Ágoston visszatért Afrikába, ahol 391-ben pappá, majd 395-ben Hippo városának püspökévé szentelték. Püspökként hatalmas munkát végzett – prédikált, tanított, levelezett és írt. Sok eretnekséggel (pl. donatizmus, pelagianizmus) szemben pedig harcolt.

Szent Ágoston 430-ban halt meg Hippo városában, amikor azt éppen a vandálok ostromolták. Halálakor már az egész keresztény világ egyik legelismertebb gondolkodója volt.

Főbb művei

Szent Ágoston a keresztény filozófia és teológia egyik legnagyobb alakja. Több mint 100 könyvet, 200 levelet és 500 beszédet írt. Legismertebb művei:

• Vallomások (Confessiones) – önéletrajzi írás, lelki fejlődésének és megtérésének mély, őszinte feltárása.
• Isten városa (De civitate Dei) – teológiai–filozófiai mű a kereszténység és a Római Birodalom kapcsolatáról.
• A Szentháromságról (De Trinitate) – a keresztény Szentháromság-tan teológiai és filozófiai kifejtése.

Predesztináció

Szent Ágoston az egyik első és legnagyobb keresztény gondolkodó volt, aki mélyen foglalkozott az eleve elrendelés kérdésével. Ez a tanítás arra vonatkozik, hogy Isten öröktől fogva tudja és elrendeli, ki fog üdvözülni, és ki nem.

Ágoston szerint Isten mindenható, mindentudó és örök, tehát nemcsak előre ismeri az emberi tetteket, hanem aktívan kiválasztja azokat, akik üdvözülni fognak – ez az úgynevezett pozitív predesztináció.

Az általa bevezetett kegyelem (gratia) fogalma szerint az ember nem tud saját erejéből üdvözülni; csak Isten kegyelme által lehetséges a megtérés és az üdvösség. Ágoston nem tagadja az ember szabad akaratát, de szerinte az eredendő bűn miatt az ember akarata elgyengült, és csak Isten kegyelme tudja felemelni.

Az áteredő bűn

Ágoston tanítása az eleve elrendelésről leginkább a Pelagiusszal és követőivel folytatott vitájában bontakozott ki. Pelagius azt tanította, hogy az ember képes jó életet élni Isten kegyelme nélkül is, csupán szabad akaratára támaszkodva. Ágoston ezzel szemben hangsúlyozta: az ember önmagától képtelen a jóra, csakis Isten kegyelme képes átformálni a szívet és az akaratot.

Ágoston szerint Isten előre elrendeli, ki fog üdvözülni – és ez nem az emberi érdemeken alapul, hanem Isten irgalmán és akaratán. Azok, akik nem üdvözülnek, nem azért kárhoznak el, mert Isten őket eleve a kárhozatra rendelte volna, hanem mert Isten nem adja meg nekik a kegyelmet, amellyel megtérhetnének – ezt nevezzük negatív predesztinációnak.

Ágoston tanítását sokan kritizálták a középkorban és a későbbi századokban is, mivel kérdéseket vetett fel Isten igazságosságáról és az emberi felelősségről. Ugyanakkor a nyugati keresztény gondolkodásra óriási hatással volt. A katolikus egyház később árnyaltabb formában fogadta el a nézeteit. A protestáns teológusok – különösen a reformátusok – is erősen építettek rá, különösen a kegyelemről és az eleve elrendelésről szóló tanítására.

(Borítókép: Szent Ágoston. Fotó: Wikipedia)