Egy elemzés szerint Donald Trump hátat fordít Ukrajnának és az európai szövetségeseknek, Oroszországgal üzletelne

Fordulat következhet be az amerikai külpolitika ukrajnai háborúhoz való viszonyában, hiszen Donald Trump látszólag elállt attól, hogy csatlakozzon az európai kezdeményezéshez új szankciók bevezetésére Oroszország ellen, és inkább üzleti kapcsolatok kiépítésére törekszik Moszkvával – írja elemzésében a The New York Times, amely szerint az elnök a „nem az én problémám” elvét követi.

A lap emlékeztet, hogy Donald Trump hónapok óta azzal fenyegetőzött, hogy egyszerűen kilép az Oroszország és Ukrajna közötti tűzszünetről szóló tárgyalásokból, de egészen mostanáig szerepet vállalt a két ország megbeszéléseiben.

Azonban Vlagyimir Putyin orosz elnökkel hétfőn folytatott telefonbeszélgetése után úgy tűnik, az amerikai elnök beváltja fenyegetéseit.

Donald Trump közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és más európai vezetőkkel a Putyinnal folytatott beszélgetése után, hogy Oroszországnak és Ukrajnának megoldást kell találnia a háborúra, csupán napokkal azután, hogy azt mondta, csak ő és Putyin képesek megállapodást közvetíteni. Egyúttal elállt saját fenyegetéseitől, hogy csatlakozzon egy európai nyomásgyakorlási kampányhoz, amely új szankciókat tartalmazna Oroszország ellen. Legalábbis ezt állítja hat tisztviselő, akik névtelenséget kérve számoltak be a Fehér Házban történtekről.

Ezek alapján úgy néz ki, hogy Donald Trump belátta, hogy nem annyira egyszerűek a nemzetközi tárgyalások, hogy 24 óra alatt békét tudjon teremteni – igaz, azóta az elnök már elmondta, hogy a híres „24 órás” megjegyzését „egy kicsit szarkasztikusan” mondta –, így inkább kihátrál a megbeszélések mögül. Amennyiben az elnök nem változtatja meg az álláspontját, abban az esetben a hétfői fejlemények pontosan azt adták Putyinnak, amit akart: nemcsak az amerikai nyomás végét, hanem mély szakadékot az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén belül, az amerikaiak és hagyományos európai szövetségeseik között, akik azt mondják, hogy ennek ellenére is folytatják a szankciókat.

A Trump-adminisztráció politikája kezdettől fogva az volt, hogy nyomást gyakoroljon az áldozatra, Ukrajnára, nem pedig az agresszorra, Oroszországra

– írta Bridget A. Brink, a korábbi amerikai nagykövet, miután elhagyta Kijevet a múlt hónapban lemondása után. 

„A béke bármilyen áron nem béke – hanem megbékélés” – jegyezte meg.

Trump azonban rájött, hogy nem tud békét elérni bármilyen áron, mert Putyin elutasította a közeledését, még azután is, hogy Trump védelmi minisztere, Pete Hegseth kijelentette, hogy Ukrajna soha nem csatlakozik a NATO-hoz, és fel kell adnia a reményt, hogy visszaszerezze az összes területet, amelyet Oroszország elfoglalt.

A szankciók kora véget ér

Donald Trump azonban általában a pénzügyi nyomás híve: rendszeresen fenyeget vámokkal és szankciókkal szövetségeseket és ellenfeleket egyaránt. Egy, a The New York Timesnak tett nyilatkozatban egy fehér házi tisztviselő azt mondta, hogy a mostani helyzetben is fontos szerepet kapnak a pénzügyek. A tisztviselő, aki anonimitást kért az elnök magánbeszélgetéseinek megvitatásához, azt mondta, hogy az Oroszország elleni további szankciók akadályoznák az üzleti lehetőségeket, az elnök pedig maximalizálni akarja az amerikaiak gazdasági lehetőségeit.

Amerikai tisztviselők, köztük Marco Rubio külügyminiszter, azzal válaszolt ezen kijelentésekre, hogy rámutattak: az Oroszország elleni meglévő szankciók, amelyeket nagyrészt a 2022-es invázió után vezettek be, továbbra is érvényben vannak, csakúgy, mint a hírszerzési információk megosztása Ukrajnával.

Amikor Vlagyimir Putyin ma reggel felébredt, ugyanazok a szankciók vonatkoztak rá, amelyek e konfliktus kezdete óta mindig is érvényben voltak. Ukrajna továbbra is kap fegyvereket az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől

– fogalmazott Marco Rubio kedden a szenátus külügyi bizottságának, majd hozzátette, hogy az elnök „megpróbál véget vetni egy véres, költséges háborúnak, amelyet egyik fél sem tud megnyerni”.

Mégis, Trump Zelenszkijjel és az európaiakkal folytatott beszélgetésének mélyebb üzenete az, hogy az Oroszország elleni gazdasági szankciók korszaka gyorsan véget ér, pedig korábban pont ennek ellenkezőjéről kommunikált az elnök közösségi oldalán.

„Ha a tűzszünetet nem tartják tiszteletben, az Egyesült Államok és partnerei további szankciókat vezetnek be” – írta Donald Trump a Truth Socialön május 8-án, Zelenszkijjel folytatott beszélgetése után, majd megismételte ezt az álláspontját Keir Starmer brit miniszterelnökkel, Emmanuel Macron francia elnökkel és Friedrich Merz német kancellárral folytatott beszélgetései során, amikor határidőt szabtak Putyinnak a tűzszüneti megállapodás aláírására.

De Trump Putyinnal folytatott hétfői beszélgetése után ezek a kötelezettségvállalások elpárologtak. Az amerikai elnök elutasította mind nyilvánosan, mind az európai vezetőkkel folytatott beszélgetésében, hogy betartsa egykori ígéreteit.

Trump nyilvános megjegyzéseiben azt sugallta, hogy Putyinnal folytatott beszélgetése egyfajta áttörést eredményezett. De az ukránok és az európaiak számára gyorsan világossá vált, hogy az orosz vezető nem tett engedményeket Trumpnak a tárgyalásokon túl. Oroszország már most is tárgyalásokat folytat, bár fél szívvel, a múlt héten egy fiatalabb csapatot küldött Isztambulba az ukránokkal történő megbeszélésekre.

Ha nincs béke 24 óra alatt, akkor nincs is szükség békére

Donald Trump még a kampány alkalmával megígérte, hogy 24 órán belül békét teremt Oroszország és Ukrajna között – azt ábrázolva, hogy ez könnyű munka egy mesteri tárgyaló számára. Azóta felfedezte, hogy sokkal nehezebb, mint képzelte.

A cikk megjegyzi: frusztrálva a lassú haladástól és Putyin hajthatatlanságától, Trump nyilvánosan fontolgatta, hogy kilép a tárgyalásokból. És május 19-i, hétfői bejegyzésében világossá tette, hogy alig várja, hogy kivonja az Egyesült Államokat a megbeszélésekből, és továbblépjen az Oroszországgal kötendő üzleti megállapodásokra.

Azt írta, hogy a háború befejezésének feltételeit „a két fél közötti tárgyalások fogják meghatározni, ahogy csak lehet, mert olyan tárgyalási részleteket ismernek, amelyeket senki más nem tudna”. Ezután áttért arra, amit néhány európai vezető valódi céljának vél: a Washington és Moszkva közötti kapcsolatok normalizálása.

Oroszország normalizálná külpolitikai kapcsolatait és kereskedni szeretne az Egyesült Államokkal azután, hogy ennek a katasztrofális »vérfürdőnek« vége lesz, és egyetértek velük abban, hogy óriási lehetősége van Oroszországnak arra, hogy hatalmas mennyiségű munkahelyet és gazdagságot teremtsen. Potenciálja korlátlan

– tette hozzá Donald Trump. 

Az azonban nem világos, hogyan nézne ki a normalizálás, ugyanis első hivatali idejében Trump kilépett több fontos fegyverzet-ellenőrzési szerződésből Oroszországgal, és az utolsó, az Új START, amely korlátozza a mindkét fél által telepített interkontinentális nukleáris fegyverek számát, jövő februárban jár le. Eddig pedig nem kezdődtek tárgyalások annak pótlásáról.

Az amerikai vállalatok érdekei erősebbek Ukrajna érdekeinél

Trump azonban buzgón szeretné segíteni az amerikai vállalatokat, hogy profitáljanak Oroszország energetikai szektorából és ritkaföldfémeikből, többek között más potenciális befektetési területekből. Eddig Trump és nemzetbiztonsági csapata ragaszkodott ahhoz, hogy ezek a megállapodások nem történhetnek meg az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás előtt.

Putyin pedig láthatóan megérti Trump kereskedelmi buzgalmát, és beszélgetésük nagy részét a potenciális gazdasági kapcsolat felé irányította a hétfői és a korábbi telefonbeszélgetéseikről tájékoztatott emberek szerint. Ennek eredményeként Európa most új szankciók bevezetése felé halad, az Egyesült Államok pedig ellenkező irányba készül mozdulni, igyekezve túllépni Ukrajnán és egy jobb kapcsolatot ápolni Oroszországgal.

Pontosan ez az a fajta szakadék a NATO-n belül, amelyet Putyin két évtizede próbál létrehozni és kihasználni.

Kedden Nagy-Britannia új szankciós hullámot jelentett be Oroszország katonai, energetikai és pénzügyi szektorai ellen, válaszul az ukrán városok elleni orosz dróntámadásokra.

Putyin legújabb csapásai ismét megmutatják igazi színeit mint háborús uszító

– fogalmazott David Lammy brit külügyminiszter egy nyilatkozatban.

A brit politikus felszólította Putyint, hogy „azonnal egyezzen bele egy teljes, feltétel nélküli tűzszünetbe, hogy tárgyalások kezdődhessenek egy igazságos és tartós békéről”. Ezt követően a brit kormány sajtóközleménye, amely az új szankciókat jelentette be, nem tett említést az Egyesült Államokról, hanem inkább arra összpontosított, hogy az Európai Unió „bejelenti 17. szankciós csomagját Oroszország ellen, egy összehangolt erőfeszítés keretében, hogy biztosítsa az igazságos és tartós békét Ukrajnában”.

Egy magas rangú európai tisztviselő, aki részt vett a zárt ajtók mögötti tárgyalásokon, azt mondta, hogy Trump soha nem tűnt elkötelezettnek amellett, hogy csatlakozzon az Oroszország elleni szankciókhoz, ha nem egyezik bele a feltétel nélküli tűzszünetbe. Fenyegetései nagyrészt inkább csak egy előadás részei voltak, miközben az Egyesült Államok nem vett részt nagyobb új szankciók kidolgozásában.

Az amerikaiak és az európaiak közötti nézeteltérés Ukrajna támogatása kapcsán valószínűleg két, szinte egymást követő csúcstalálkozón jut tetőpontjára: a G7-en Kanadában, június közepén, illetve egy héttel később a NATO-csúcstalálkozón, Hágában. A második csúcstalálkozó különösen Ukrajna hosszú távú támogatásával és az orosz erők visszaszorításának lépéseivel foglalkozik majd, hogy ne jelentsenek kihívást az atlanti szövetség egy gyengébb tagja számára – és próbára tegyék, hogy Trump a NATO-szerződés értelmében a segítségére sietne-e.

Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is folyamatosan követi, csütörtöki élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.

(Borítókép: Donald Trump 2025. május 20-án. Fotó: Anadolu / Getty Images)