Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Lelepleződött az orosz kiberkampány, Ukrajna támogatását célozták
• Az ukrán miniszterelnök elmondta, országa idén mennyit költött a védelemre
• Moszkva nemet mondott, kemény üzenetet küldött Putyin jobbkeze az EU-nak
• Donald Trump megvilágosodott Vlagyimir Putyinnal kapcsolatban, és ez nem jó hír a békében reménykedőknek
• A Pentagon jelentése szerint Moszkva új szintre emeli a légi harcokat, nukleáris töltetű rakétát állítottak rendszerbe
• Riasztás a finn határon, Vlagyimir Putyin terve miatt a legrosszabbra készülnek
• Stratégiai áttörés: az orosz hadsereg körbezárja Kostyantynivkát

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is!

Rafael Grosi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója ENSZ-ellenőröktől származó információkra hivatkozva bejelentette, hogy egy ismeretlen, pilóta nélküli drón zuhant a Zaporizzsjai Atomerőmű kiképzőközpontjának épületére – írja az Unian.

Elmondása szerint idén ez már a harmadik dróntámadás az atomerőmű kiképzőközpontja ellen.

Az ügynökség meg nem nevezett tisztviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy a drón jelentős károk nélkül zuhant az épület tetejére. Ugyanakkor a Zaporizzsjai Atomerőműben dolgozók nem árulták el az ellenőröknek, hogy a drón „direkt” találta-e el a létesítményt, vagy lelövés miatt esett rá.

Grosi aggodalmát fejezte ki a drónos incidensek miatt, megjegyezve, hogy a támadások közvetlen veszélyt jelentenek az atomerőmű nukleáris és fizikai biztonságára.

Németország és partnerei határozottan elkötelezettek a NATO teljes területének védelme mellett – hangsúlyozta Friedrich Merz német kancellár csütörtökön Litvániában az MTI szerint. 

A német kormányfő azért látogatott a balti országba, hogy részt vegyen annak a német páncélos dandárnak a felavatásán, amelyik a NATO keleti szárnyának megerősítését szolgálja. A látogatásra elkísérte Boris Pistorius védelmi miniszter is.

A most szolgálatba lépett dandár a tervek szerint 2027 végéig éri el a teljes, azaz ötezer fős létszámát, a csapatokat Ruklában és Rudninkaiban állomásoztatják majd. Ez az első alkalom a második világháború óta, hogy a német hadsereg teljes dandárt állomásoztat tartósan Németországon kívül.

Oroszország, amilyennek ma mutatja magát, fenyegetést jelent mindannyiunk számára. E fenyegetés ellen védjük magunkat, és ezért vagyunk ma itt

– jelentette ki Merz Vilniusban Gitanas Nauseda litván elnök társaságában, aki történelminek nevezte a német dandár felavatásának napját.

A légvédelem kedd 20 órától csütörtök 8 óráig 485 ukrán drónt lőtt le Oroszország régiói felett, az orosz hadsereg pedig egy Iszkander-rakétacsapással megsemmisítette egy amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszer két indítóállását, egy harci irányító kabinját és egy radarállomását Dnyipropetrovszk régióban, valamint elfoglalta a Donyeck régióban lévő Nova Poltavka települést – adta hírül az MTI a moszkvai katonai tárca közleményét.

A minisztérium szerint két nap alatt lelőtt drónok közül 63-at a moszkvai régióra irányoztak. A közlést követően Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester csütörtök délután azt írta Telegram-csatornáján, hogy a nap folyamán az orosz főváros felé tartó 11 pilóta nélküli ukrán repülőszerkezetet fogtak el.

Az orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) szerint több mint nyolcvan, Moszkva régióba tartó repülőgép volt kénytelen szerdán és csütörtökön tartalék repülőtéren leszállni.

A spanyol hatóságok nagy erőkkel folytatták a kutatást az Andrij Portnov, az ukrán elnöki hivatal egykori helyettes vezetője elleni merénylet elkövetői után. Az EFE spanyol hírügynökség rendőrségi forrásokra hivatkozva közölte: három embert keresnek, a merénylőt és két bűntársát, utóbbiak közreműködhettek a támadás előkészítésében és végrehajtásában.

Az 52 éves ukrán férfit akkor lőtték le, amikor elvitte gyerekeit az American School Madrid magániskolába, és épp készült visszaülni autójába az épület előtti parkolóban – írta az MTI.

A helyszínen kilenc töltényhüvelyt találtak a rendőrök, de hogy pontosan hány lövés érte az áldozatot, még nem közölték. Az igazságügyi orvosszakértők csütörtökön kezdték meg a holttest vizsgálatát. Zajlik a töltényhüvelyek elemzése is, és vizsgálják a merénylet helyszínének környékén található biztonsági kamerák felvételeit is a támadók kilétére utaló nyomokat keresve. A merénylet indítéka továbbra sem ismert.

A spanyol sajtóban megjelentek szerint a támadók feltehetően előzetesen tanulmányozták az áldozat hétköznapi szokásait, ezért választhatták a merénylet helyszínéül az iskola bejáratát. A férfi a La Moraleja nevű jól őrzött villanegyedben élt, és a belváros egyik legelegánsabb utcájában volt irodája, szintén parkolói behajtással.

Vizsgálatot indítottak ellene hazaárulás gyanújával

Portnov 2011–2014 között volt Viktor Janukovics elnöki adminisztrációjának helyettes vezetője, előtte öt évig Julija Timosenko egykori miniszterelnök csapatának vezető jogásza volt.

2014-ben elmenekült az országból, az ukrán hatóságok pedig vizsgálatot indítottak ellene hazaárulás gyanújával. A főügyészség 2014-ben nemzetközi körözést adott ki a Majdan-tüntetők lövetésében játszott szerepéért. Portnovnak később peres úton sikerült elérnie, hogy megszüntessék ellene az eljárásokat, és visszavonják a körözést.

A Cadena Ser rádióadó felidézte: Andrij Portnovot az Európai Unió feketelistára helyezte állami pénzeszközökkel való visszaélés, valamint az emberi jogok megsértése miatt Ukrajnában, és ugyan felmentették, de az ukrán titkosszolgálat nyomozást indított ellene Oroszországhoz való kötődése miatt.

Meghalt egy politikai fogoly a belarusz Sklou város börtönében, ahol az ország elnöke és az ukrajnai háború bírálata miatt kiszabott büntetését töltötte – közölte a Vjaszna Emberi Jogi Központ csütörtökön az MTI szerint. 

A belarusz jogvédő szervezet arról számolt be, hogy a 61 éves Valjancin Stermer ötéves börtönbüntetését töltötte, miután 2023 októberében elítélték Aljakszandr Lukasenka államfő megsértéséért és az ukrajnai háború bírálata miatt.

A Vjaszna közleménye szerint az üzletember az ítélet miatt felkerült a „szélsőségesek és terroristák” listájára, ami különösen kemény börtönkörülményeket jelent az országban.

A jogvédők arról is tájékoztattak, hogy Stermer már a nyolcadik politikai fogoly, aki 2020 óta őrizetben halt meg. A csoport szerint Belaruszban jelenleg mintegy 1200 politikai fogoly van börtönben, köztük a szervezet alapítója, a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljacki.

Emberi jogi aktivisták szerint a börtön, ahol Stermer meghalt, kemény körülményeiről volt ismert, és a férfi bekerülése előtt agyvérzést kapott, nehezen tudott beszélni és járni, karja megsérült az eleséskor, de zárkában tartották, és nem kapott orvosi segítséget. Egy másik politikai fogoly, Vitold Asurak ugyanebben a börtönben halt meg 2021-ben.

Belaruszban január végén tartottak elnökválasztást, amelyet a hivatalos összesítés szerint Aljakszandr Lukasenka hivatalban lévő államfő a szavazatok 86,8 százalékával nyert meg, így hetedik ötéves elnöki ciklusát kezdhette meg. Több nyugati ország választási csalásra hivatkozva szankciókkal fenyegette meg Belaruszt, amely visszautasította a csalás vádját.

Csehország nem tesz eleget Moszkva kérésének, és nem adja ki Farida Kurbangalejeva újságírónőt, akit az orosz hatóságok terrorizmus támogatásával és az orosz hadsereggel kapcsolatos hamis információk terjesztésével vádolnak. Az orosz követelést a prágai városi bíróság csütörtökön elutasította.

Megalapozott az aggodalom, hogy az érintett személy politikai nézetei miatt üldözésnek lenne kitéve (Oroszországban). Teljesen nyilvánvaló, hogy az eltérő politikai nézetek nem vezethetnek senkinek a kiadásához más ország részére. Az Oroszország által nyújtott garanciákat semmilyen módon nem lehet ellenőrizni, ezért ez alapvető akadályt jelent a kiadatás ügyében

 – indokolta a prágai bíróság döntését Tomás Kubovec, a bírói testület tagja.

Úgy vélte, hogy az orosz kérésnek politikai jellege van. „Ezen oknál fogva úgy döntöttünk, hogy a kiadatás elfogadhatatlan” – szögezte le. Oroszország februárban fordult a cseh hatóságokhoz Farida Kurbangalejeva kiadását kérve az általa állítólag elkövetett törvénysértésekre hivatkozva.

A cseh ügyészség szerint ennek több akadálya van, s az orosz újságírónő semmiképpen sem adható ki Oroszországnak, ahol akár 15 éves börtönbüntetés is fenyegeti.

A cseh álláspont az, hogy az újságírónő az információgyűjtéssel csak a munkáját végezte, s ez Csehországban nem bűncselekmény. „Oroszország egy újságírónő kiadását kéri, aki az ukrajnai konfliktusról tájékoztat. Ez mintapéldája a politikai pernek, ezért nem is mérhető a büntető törvénykönyv mércéjével” - jelentette ki Katerina Stepánková cseh államügyész. A kiadatás elutasításának emberi jogi vonatkozásai is vannak” – mutatott rá.

A tatár származású Farida Kurbangalejeva korábban az orosz állami televízióban dolgozott, de munkahelyéről a Krím félsziget orosz megszállása után, 2014-ben önként távozott. Később a prágai székhelyű Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió munkatársa lett, 2018-tól Prágában él. Az orosz hatóságok 2024-ben eljárást indítottak ellene, és neve felkerült „a terroristák és szélsőségesek” listájára. Legfőbb „bűne”, hogy interjúkat készített néhány orosz katonával, akik az ukránok oldalán harcolnak, és riportokat közölt az orosz hadsereg által elpusztított ukrán településekről – írta az MTI. 

Edward Lucas a The Times külpolitikai szakértője úgy látja, Oroszország most létharcot vív egy nála sokkal erősebb ellenféllel, de Donald Trump elnöksége lehetőséget kínál Moszkvának, hogy fordítson a helyzeten – adta hírül a HVG.

Lucas szerint ez azért van, mert az Egyesült Államok vezetője megingatta a transzatlanti partnerséget. Úgy látja, Moszkva részéről, hogy ezt kihasználja, még mindenképpen a következő amerikai elnökválasztás előtt kell lépnie.

Hozzáteszi, a Kreml esélyeit tovább javíthatja, ha Washington figyelmét leköti Tajvan, vagy a Trumppal kapcsolatos botrányok.

A szakértő Fabian Hoffmann oslói rakétaszakértőt is idézi, aki szerint Oroszország kezdetben nem nagy területek elfoglalására törekszik, hanem arra, hogy 

Lucas úgy látja, ha Kijev nem fogadja el a felkínált tűzszünetet, akkor Európához folyamodik nagyobb segítségért, Amerika viszont azon lesz, hogy ösztönözze az európai vezetőket arra, hogy vegyék rá Zelenszkijt az elfogadásra. Ha ez nem történik meg, akár az is elképzelhető, hogy az Egyesült Államok csapatokat von ki a kontinensről. Ebben az esetben, a szakértő úgy látja, megfelelő katonai vezetés és műholdas megfigyelőrendszer nélkül Európa kiszolgáltatott helyzetbe kerülne.

A portál ugyanakkor megjegyzi, hogy Sir Tony Brenton volt oroszországi brit nagykövet szerint egy NATO elleni orosz támadás teljes katasztrófa lenne Moszkva számára.

Andrej Belouszov védelmi miniszter csütörtökön hivatalosan is megerősítette Andrej Mordvicsev vezérezredes kinevezését az orosz szárazföldi erők élére. A 49 éves tábornok Oroszország egyik legfiatalabb vezérezredese – írja a The Moscow Times. 

Mordvicsev leginkább a dél-ukrajnai Mariupol kikötőváros 2022. eleji pusztító ostromáról ismert, valamint Avgyijivka 2023-as elfoglalásáról. Korábban a Központi Katonai Körzetet vezette Ukrajnában, és 2021-ben a 8. Gárda Kombinált Hadtest parancsnoka volt.

Belouszov „tapasztalt harci tisztnek” nevezte Mordvicsevet, aki „teljes mértékben megmutatta tehetségét” az Ukrajna elleni háborúban. Azonban egyes „Kreml-barát katonai bloggerek” kritizálják a magas veszteségekkel járó taktikáit. Yan Matvejev katonai elemző a „húsrohamok” vezető alakjaként említi – amely a rosszul felszerelt csapatok ismételt bevetését jelenti erősen megerősített állások ellen.

Az ukrán ügyészség tavaly vádat emelt Mordvicsev ellen agressziós háború vezetése és az ország határainak erőszakos megváltoztatására tett kísérlet miatt. A tábornok Oleg Szaljukov tábornokot váltja, akit Putyin csütörtökön a Biztonsági Tanács helyettes titkárává nevezett ki, ahol Szergej Sojgu korábbi védelmi miniszter most titkárként szolgál.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon egyeztetett Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnökkel, aki megerősítette részvételét az Ukrajna–Délkelet-Európa-csúcstalálkozón.

„Beszéltünk az Oroszország elleni nyomásról és Ukrajna támogatásának folytatásáról. Meséltem az európai partnerekkel és Trump elnökkel folytatott kapcsolataimról” – írta Zelenszkij a Telegram-csatornáján. Az ukrán elnök szerint sok diplomáciai munka zajlik ezekben a napokban. Zelenszkij megköszönte továbbá Görögországnak és az egész Európai Uniónak a 17. szankciós csomagot.

Moszkvát meg kell fosztani mindentől, ami lehetővé teszi a gyilkolások finanszírozását. Görögország osztja álláspontunkat, és elő fogja segíteni a nyomás fokozását

– hangsúlyozta az elnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Kijevben, Ukrajnában 2025. május 19-én

Fotó: Danylo Antoniuk / Anadolu / Getty Images Hungary

Zelenszkij felhívta a figyelmet Ukrajna támogatásának, a hadsereg megerősítésének, a saját védelmi termelés és a légvédelem fejlesztésének fontosságára is. „Meghívtam, hogy vegyen részt az Ukrajna–Délkelet-Európa-csúcstalálkozón. Kiriákosz megerősítette, hogy eljön. Köszönöm” – idézi az elnököt az Interfax Ukraine. 

Torsten Frey, az új német kancellár kabinetfőnöke szerint Európának „ki kell lépnie a komfortzónából” az Oroszország elleni szankciók terén. Berlin keményebb intézkedéseket sürget a 18. szankciós csomagban.

Ki kell lépnünk a komfortzónából, és olyan intézkedéseket kell hoznunk, amelyek valóban túlmutatnak a status quón

– jelentette ki Frey, aki szerint a május 20-án megkezdett 18. szankciós csomag előkészítésének keménynek kell lennie, még akkor is, ha az „más uniós országra is hatással van”.

Frey támogatja az orosz gáz- és uránimport betiltását, valamint a befagyasztott orosz állami eszközök felhasználását. „Ezek azok az intézkedések, amelyek valóban kárt okoznak Oroszországnak – és így elérik azt a hatást, amit ténylegesen elvárunk a szankciókkal” – fogalmazott.

A német kabinetfő azt is kijelentette, hogy Putyin nem törekszik békére. „Még a múlt heti isztambuli ukrajnai tárgyalások alatt is folyamatosan folytatódtak az orosz támadások, sőt fokozódtak” – mondta Frey, aki szerint az orosz elnök csak időt húz. Frey nem zárta ki, hogy Németország növeli katonai segítségét Ukrajnának, bár nem részletezte, mennyivel emelkedhet ez a támogatás. 

Az orosz erők előző napi támadásai során 2 ember halt meg és 27 megsebesült Ukrajnában. Az ukrán légierőnek 128 drónból és rakétából 74-et sikerült lelőnie, köztük Sahíd típusú támadó drónokat és egy Iszkander-M ballisztikus rakétát is – tájékoztatott a The Kyiv Independent. 

Donyeck térségében, Konsztantyinovkában és Beresztokban 8 ember sebesült meg az orosz támadásokban. Harkiv területén, Kupjanszk-Vuzlovij településen egy irányított légibomba lakóépületet talált el, ahol egy férfi meghalt, két nő pedig megsebesült.

Herszon területén egy 85 éves asszonyt ölt meg az orosz tüzérségi támadás május 22-én hajnalban. A régióban összesen 11 ember sebesült meg, miután az orosz erők 35 települést vettek célba, köztük Herszon regionális központot.

Zaporizzsja térségében, Vasziljevka közelében egy 55 éves nő és két 50 éves férfi szenvedett sérüléseket az orosz támadásban. Az ukrán védelmi erők folyamatosan dolgoznak a civil lakosság védelmén. 

Az orosz hadsereg szerda éjjel Harkivot támadta, a csapás következtében két ember megsérült és nyolc magánház rongálódott meg – jelentette be Igor Terehov, Harkiv polgármestere a Telegramon. Az Interfax információi szerint egy civil ember életét vesztette a támadásban.

„Nyolc magánház sérült meg. Két embernél akut stresszreakció lépett fel” – írta Terehov. A sérültek orvosi ellátásban részesülnek – tette hozzá a városvezető.

Korábban robbanás hallatszott Harkivban, miközben légiriadó volt érvényben. A légierő már előre figyelmeztetett arra, hogy ellenséges harci drónok közelednek több régió, köztük Harkiv megye felé.

Több keleti és déli régióban is légiriadót rendeltek el.

Cáfolta a Dnyipropetrovszki Katonai Igazgatóság vezetője, miszerint az orosz csapatok elérték volna a régió határát – írta meg az Unian.

Szerhij Liszak szerint az oroszok szándékosan tették közzé ezt az információt, miszerint a lakosság megfélemlítése volt ezzel a cél. Emellett azt is cáfolta az ukrán vezérkar, hogy a Kurszki régióban véget értek a harcok, az ország erői aktívan folytatják a hadműveletet – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.

Bemutatta az ukrán légierő, hogyan talál el az orosz légvédelmi rendszere egy Sahíd drónt – írja az Ukrajinszka Pravda.

A felvételt egy MiG–29-es vadászgépről készítették el, miszerint az ukrán légvédelem hogyan menti meg az infrastrukturális létesítményeket a csapás elől.

Magyarország területére 2025. május 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 5139 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 38 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. Kiadó: Országos Rendőr-főkapitányság – közölte a rendőrség. 

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Megszólalt a Kreml arról, kapott-e már javaslatot a Vatikántól a háborús helyzet rendezésére;
• Trump hívása megnyitotta az utat, Washington visszatáncolhat a béketárgyalásoktól;
• Vlagyimir Putyin a visszafoglalt Kurszkba látogatott, miközben orosz rakétatámadás érte Szumi városát;
• Volodimir Zelenszkij: Amerika az, amitől Putyin fél;
• Az unió után Nagy-Britannia is odacsap Oroszországnak, felszólítást küldtek Vlagyimir Putyinnak.

Tartsanak velünk ezúttal is!