Kétpárti megegyezés Amerikában: el kell távolítani a bosszúpornó felvételeit

Az azonnal hatályba lépő indítványt Ted Cruz texasi republikánus szenátor és Amy Klobuchar minnesotai demokrata szenátor terjesztette be, utóbb pedig elnyerte a first lady, Melania Trump támogatását is – annak ellenére, hogy egyesek szerint gyakorlatilag már nem él együtt férjével.

A Take It Down Act, a Tüntessék el törvény szerint illegális az intim képek „tudatos közzététele”, vagy a közzétételével járó fenyegetés az egyik részvevő beleegyezése nélkül, beleértve az AI által létrehozott „deepfake”-eket is – jelentette az AP.

Az áldozat felszólító üzenete után a weboldalak vagy a közösségi felületek üzemeltetőinek 48 órán belül el kell távolítaniuk a vitatott tartalmat – a megosztásokkal együtt.

A bosszúpornó terjesztését számos amerikai tagállamban már korábban betiltották. Ez az első eset, hogy az ügyben a szövetségi hatóságok is léptek.

„A szabályozást Elliston Berry és édesanyja inspirálta” – idézte fel Ted Cruz. Azután fordultak a szenátorhoz, hogy a Snapchat csaknem egy éven át nem volt hajlandó eltávolítani az akkor 14 éves lányról a mesterséges intelligencia segítségével generált, megtévesztő, hamis felvételt.

Egy intim – akár valódi, akár mesterséges – kép hozzájárulás nélküli megosztása pusztító lehet. A Meta számos olyan megoldást fejlesztett ki és támogat, amely segít megelőzni a gyakorlatot

– közölte Andy Stone, a Facebookot és az Instagramot birtokló cég szóvivője két hónapja.

A „ragadozók” az új technológiát fegyverként használják

Biztosítanunk kell az online visszaélések áldozatainak jogi védelmét, kivált most, amikor a mélyhamisítások szörnyű új lehetőségeket teremtenek az abúzusra, életeket és tisztességes hírnevet tehetnek tönkre – érvelt Klobuchar.

A „ragadozóknak”, akik az új technológiát fegyverként használják fel arra, hogy kizsákmányoló mocskokat posztoljanak, mostantól büntetőjogi következményekkel kell számolniuk – egészítette ki Cruz. A republikánus politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy Big Tech, a technológiai óriáscégek többé nem hunyhatnak szemet az aljas felvételek terjedése felett.

A szólásszabadság szószólói és a digitális jogvédő csoportok szerint ezzel szemben a szabályozás túl tág, ezért akár a törvényes képek – köztük a legális pornográfia és az LMBTQ-tartalmak – cenzúrázásához vezethet.

A jó szándék önmagában kevés

„A törvény egy komoly problémát kíván kezelni, a jó szándék önmagában kevés ahhoz, hogy jó politikát hozzon létre” – közölte egy, a digitális jogokat védő nonprofit alapítvány. Az Electronic Frontier Foundation kifogásolja a rendelkezésből a komolytalan vagy rosszhiszemű letiltási kérelmek elleni kritikus biztosítékok hiányát.

A szolgáltatók automatikus szűrőkre támaszkodnak, amelyek hírhedten gyenge eszközök – emlékeztetett az EFF.

Egy másik, az online bűncselekmények és visszaélések áldozatait segítő nonprofit szervezetnek szintén „komoly fenntartásai” vannak a törvényjavaslattal kapcsolatban.

A Cyber Civil Rights Initiative szerint a platformokat arra is kötelezhetnék, hogy távolítsák el a nyilvános, utcai topless tüntetésekről készült fotókat, a bűnüldöző szervek által az elkövető felkutatása érdekében terjesztett fényképeket, vagy a beleegyezésen alapuló, de tévesen nem annak nyilvánított, szexuálisan explicit tartalmakat.

(Borítókép: Donald Trump 2025. május 19-én az Ovális Irodában. Fotó: Samuel Corum / Bloomberg / Getty Images)