Tovább folytatódhat az utolsó brit gyarmat átadása

Keir Starmer brit miniszterelnöknek csütörtökön kellett volna aláírnia a megállapodást a mauritiusi kormány képviselőivel a Chagos-szigetek átadásáról. Az ügymenetet egy bírói végzéssel ideiglenesen leállították, ám a brit legfelsőbb bíróság újraindította az adásvételt. A brit kormány szóvivője üdvözölte a döntést, mondván, hogy a megállapodás „létfontosságú a brit nép és nemzetbiztonságunk védelme szempontjából” – írja a BBC.

A brit kormány még nem határozta meg, hogy mennyit fog fizetni Mauritiusnak, de a becslések szerint milliárdos nagyságrendű lehet az összeg.

Az üzlet erős kritikát váltott ki az ellenzéki brit politikusok részéről, akik megkérdőjelezték a költségeket, és azt mondták, hogy egy ilyen fontos katonai támaszpontot nem szabadna egy Kínával szoros kapcsolatban álló országnak adni. A munkáspárti kormány azonban azzal érvelt, hogy az Egyesült Királyságnak a szigetek esetleges megtartásával járó jogi viták veszélyeztetnék az amerikai–brit katonai bázis jövőjét.

Két chagosi nő, Bernadette Dugasse és Bertrice Pompe, akik mindketten Diego Garcián, a legnagyobb szigeten születtek, bírósághoz fordultak. Nem bíznak abban, hogy Mauritius tisztességesen bánik a chagosiakkal, mauritiusi állampolgársággal nem rendelkező brit állampolgárokként pedig „súlyos akadályokkal” kell szembenézniük, beleértve az esetleges faji megkülönböztetést.

A Chagos-szigetek

Fotó: Pictures from History / Getty Images Hungary

Októberben a chagosiak azzal vádolták a brit és a mauritiusi kormányt, hogy kizárták őket a tárgyalásokból, és a héten a brit parlament előtt tüntettek önrendelkezési jogukért. A két kormány alkuja ugyanis megtiltja a Diego Garcia szigetére való visszatérésüket, mivel Mauritius kötelezettséget vállalt arra, hogy 99 évig tiszteletben tartja az Egyesült Államok bérleti szerződését.

Csütörtökön a chagosi közösség képviselői találkoztak David Lammy külügyminiszterrel és Stephen Doughty miniszterrel, hogy a terület szuverenitásáról tárgyaljanak. A találkozót követően Jemmy Simon, a Chagossian Voices csoport tagja a BBC-nek azt mondta, hogy „semmi olyan nincs benne [a megállapodásban], ami jó lenne számunkra”.

Több mint elborzadtam és dühös vagyok most. A megállapodás tartalmaz egy 40 millió fontos támogatási csomagot, amelyet a mauritiusi kormány a letelepítésre fordíthat. Azt ígérték [a brit kormány], hogy a mi érdekeinket fogják szem előtt tartani – abszolút badarság. Mauritiuson múlik, hogy áttelepülhetünk-e a külső szigetekre vagy sem, de nem kell, ha nem akarnak 

– mondta.

A Chagos-szigetcsoport 500 kilométerre délre helyezkedik el a Maldív-szigetektől és Indiától. A terület több mint 60 apró szigetből áll, amelyeket korábban Franciaország, majd a Brit Birodalom gyarmatosított. A gyarmatbirodalmak felbomlása után a szigetek tulajdonjoga közel 60 éven keresztül területi vita tárgyát képezte az afrikai Mauritius és korábbi gyarmattartója, az Egyesült Királyság között – valamint az utóbbi években már a Maldív-szigetek is jogot formált rá.

A vita úgy indult, hogy a brit kormány 1965-ben jogalap nélkül elvette a Chagos-szigetcsoport feletti fennhatóságot az akkoriban Brit Mauritius néven ismert koronagyarmattól, és a területet London központi irányítása alá vonta, Brit Indiai-óceáni Terület néven. Miután a Mauritiusi Köztársaság három évvel később függetlenné vált, a terület brit megszállás alatt maradt.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!