Ballisztikus rakétákkal csapott le Moszkva, a világ számára is létfontosságú objektumot bombáztak az oroszok

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index pénteki hírösszefoglalója

Vége
2025-05-15T064003Z 1141288082 RC2NHEAZB5B0 RTRMADP 3 UKRAINE-CRI

A legfontosabbak

Index
2025.05.23. 21:30
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is!

  • Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pénteken közölte, hogy Oroszország a hadifoglyok cseréje után megküldi Ukrajnának egy „rendezési dokumentum” tervezetét – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A tárcavezető arról is beszélt, hogy Ukrajna támadása „az oroszok polgári létesítményei” ellen a Kijevnek nyújtott európai támogatás közvetlen következménye”.

    A portál megjegyzi, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken kijelentette: az egész világ megcsúfolása, hogy Oroszország egy hete egy úgynevezett „memorandumot” fogalmazott meg a tűzszünetről, miközben a háborúban mindennap emberek halnak meg.

    A TASZSZ orosz állami hírügynökség szintén pénteken közölte, az orosz diplomácia vezetője szerint Moszkva jelenleg aktívan dolgozik a megállapodások második részén, amely előírja, hogy a felek mindegyike készítsen egy tervezetet, amely felvázolja a fenntartható, hosszú távú, átfogó megállapodás elérésének feltételeit a rendezésről.

  • Oroszország stratégiája az, hogy az Egyesült Államokat kiszorítsa az Ukrajna békéjéről szóló tárgyalási folyamatból – jelentette ki Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter pénteken Kijevben az Interfax Ukraine információi szerint. 

    Nem hiszek egyetlen európai biztonsági infrastruktúrában sem az Egyesült Államok nélkül. Szükségünk van az amerikaiak bevonására. Üdvözöljük az USA békekísérleteit. Üdvözöljük Trump elnök békekísérléseit

    – mondta Szibiga újságíróknak.

    A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Oroszország tudatosan dolgozik azon, hogy Amerika távol maradjon a békefolyamattól, ami szerinte káros lenne az európai biztonság szempontjából.

    Szibiga szerint a korábban Törökországban lezajlott tárgyalások folytatásához nem lehet semmilyen előfeltételt támasztani, mert ott már egyértelmű megállapodás született. „Ha eltekintünk mindazoktól az álhistóriai előadásoktól, amelyeket az orosz delegáció tartott, akkor az első pont a hadifoglyok cseréje volt, és ez ma már elkezdődött” – mondta a miniszter.

    Második pontként említette a jövőbeli tűzszünetről való véleménycserét. „Várjuk az orosz féltől a meglátásukat, koncepciójukat, javaslataikat a jövőbeli feltétel nélküli tűzszünet paramétereire vonatkozóan. Mi is kialakítjuk a saját látásmódunkat, és át fogunk adni az orosz félnek – tette hozzá Szibiga.

    A külügyminiszter ezzel jelezte, hogy Ukrajna készen áll a tárgyalások folytatására, de ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok is részt vegyen a békefolyamatban.

  • Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter közölte, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozó kibővített formában kerülhet megrendezésre, és az ukrán fél szeretné, ha Donald Trump amerikai elnök is csatlakozna hozzá – közölte az Interfax.

    A harmadik álláspont, amelyen szintén dolgozunk, egy vezetői szintű találkozó Zelenszkij elnök és Putyin között. Úgy gondoljuk, hogy ez a találkozó kibővített formában is megvalósulhat. Nagyon szeretnénk, ha Trump elnök is csatlakozna hozzá

     mondta Szibiga május 23-án, pénteken Kijevben, újságíróknak nyilatkozva.

    Az ukrán diplomácia vezetője azt is hozzátette, hogy országa mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy Európának ott kell lennie az asztalnál a lehetséges jövőbeni tárgyalásoknál.

  • Orosz erők pénteken rakétatámadást hajtottak végre Csuhujev város ellen Harkiv térségében. A csapásnak egy halálos áldozata és legalább két sebesültje van – számolt be Oleh Szinyehubov, a területi katonai közigazgatás vezetője.

    „Az ellenség ágyúzta Csuhujev városát. Az előzetes jelentések szerint a megszállók rakétatámadást indítottak. Jelenleg egy nő halálát erősítették meg" – idézi az Ukrinform Szinyehubov Telegram-csatornáját.

    A robbanásokat 16:00 körül, majd16:10-kor újra hallották a helyiek. A mentőszolgálatok azonnal a helyszínre érkeztek, hogy felmérjék a károkat, és segítséget nyújtsanak a sérülteknek. Később Szinyehubov további részleteket közölt a támadás következményeiről, azt írta, két férfi sérüléséről tudnak. A sebesültek állapotáról és a város infrastruktúrájában keletkezett károkról egyelőre nem érkeztek részletes információk.

    A csuhujevi támadás ugyanazon a napon történt, amikor Oroszország két ballisztikus rakétával csapott le az odesszai kikötői infrastruktúrára is. Az odesszai támadásban egy férfi meghalt, és nyolcan megsebesültek, közülük négyen súlyos állapotban vannak.

  • Balesetet szenvedett egy orosz Mi–8-as katonai helikopter Orjol régióban, a legénység két tagja életét vesztette – közölte pénteken a moszkvai katonai körzet sajtóosztálya.

    A helikopter a tájékoztatás szerint egy tervezett repülésen, lakatlan területen zuhant le, a földön károk nem keletkeztek. A szerencsétlenség oka előzetes szakvélemény szerint műszaki hiba volt. A baleset helyszínére az orosz űr- és légierő-bizottságot küldött.

  • Oroszország május 23-án két ballisztikus rakétával támadta meg Ukrajna déli kikötővárosát, Odesszát. A támadásban egy ember meghalt, nyolcan megsebesültek, közülük négyen súlyos állapotban vannak – közölte Oleh Kiper, Odessza területi kormányzója.

    A rakéták a kikötő polgári infrastruktúráját találták el, megrongálva a gépházat, szétzúzva a közeli épületek ablakait, és több berendezést is elpusztítva. Olekszij Kuleba, a közösségek, területek és infrastruktúra fejlesztéséért felelős miniszter hangsúlyozta, hogy egyetlen katonai objektum sem volt a területen.

    Egy hétköznapi munkanap volt egy normális ukrán kikötőben. Egyetlen katonai létesítmény sem volt ott, csak polgári infrastruktúra. Oroszország ismét egy békés, stratégiailag fontos létesítményt támadott meg, ami létfontosságú a világ élelmezésbiztonsága szempontjából

    – idézi a The Kyiv Independent a vezetőt.

    Odessza, a Fekete-tenger mellett fekvő kulcsfontosságú kikötő kritikus szerepet játszik a globális kereskedelemben és az ukrán gabona exportjában. Kuleba szerint 2022 februárja óta közel 400 kikötői infrastruktúra-elemet és több mint 30 hajót rongáltak vagy semmisítettek meg az orosz támadások, valamint összesen 106 civil sebesült meg a kikötői létesítmények elleni csapásokban.

  • Elfoglalta az orosz hadsereg Ragykivka települést az ukrajnai Harkiv régióban – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

    A május 17–23. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint 12 csoportos csapást mértek az orosz fegyveres erők precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán hadiipari üzemekre, drónösszeszerelő műhelyekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, fegyver- és lőszerraktárakra, valamint ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.

    Az összesítés értelmében az orosz hadsereg az elmúlt héten hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni, hat települést vont az ellenőrzése alá, és a „különleges hadművelet” övezetében több mint 8900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan – számolt be az MTI.

  • Oroszország minden külföldinek kötelező nyomkövető alkalmazást írna elő, aki Moszkva régióba látogat. Vlacseszlav Vologyin, a Duma elnöke jelentette be az új törvénytervezetet, amelyet a „migránsbűnözés elleni intézkedésként” indokoltak. A mobilalkalmazás segítségével az orosz állam teljes körű megfigyelést gyakorolhatna a külföldiek felett. 

    Az alkalmazás révén az orosz hatóságok hozzáférnének a külföldiek tartózkodási helyéhez, ujjlenyomatához, arcképéhez és valós idejű pozíciójához.

    Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy a modern technológiák révén megerősítsük a kontrollt a migráció terén, és hozzájárul a térségben elkövetett jogsértések és bűncselekmények számának csökkentéséhez is

    – mondta Vologyin a hvg.hu beszámolója szerint. 

    A törvénytervezet szerint a külföldieknek szigorú bejelentési kötelezettségeket is teljesíteniük kell. Ha megváltoztatják tartózkodási helyüket, három munkanapon belül tájékoztatniuk kell a belügyminisztériumot. A szabály nem vonatkozik a külföldi diplomatákra és a belarusz állampolgárokra.

    Aki nem tesz eleget az előírásoknak, azt felveszik a megfigyelt személyek jegyzékébe és kiutasítják Oroszországból. A Roszkomszvoboda jogvédő csoport szkeptikusan fogadta a tervezetet, aggasztónak nevezve azt. Úgy vélik, a javaslat sérti az orosz alkotmány magánélethez való jogot garantáló cikkelyeit.

    Ha megszavazzák, akkor a tömeges megfigyelési rendszer 2029-ig működne, és sikere esetén Oroszország más részeire is kiterjeszthetnék. Számos kérdés azonban még tisztázatlan, például nem tudni, mi történik, ha a készüléket ellopják vagy elveszítik.

  • Ukrajna és Oroszország pénteken végrehajtotta nagyszabású fogolycseréjük első részét, amelynek keretében 390 ukrán térhetett haza. A teljes megállapodás szerint 1000-1000 embert cserélnek ki a felek, és a folyamat a hétvégén folytatódik – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A részletekről Volodimir Zelenszkij számolt be. Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy „ez a megállapodás a törökországi találkozón született meg, és fontos, hogy teljes mértékben végrehajtsuk”. Úgy tudni, 270 katona és 120 civil szabadult ki az orosz fogságból – 3 nő és 387 férfi.

  • Ukrajna déli, keleti, sőt nyugati régióiból is jelentettek orosz támadásokat a helyi hatóságok pénteken – számolt be az MTI. 

    Szvitlana Oniscsuk, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk régió kormányzója közölte, hogy a dróncsapásban megrongálódtak lakóházak és járművek. Ruszlan Zaparanjuk a délnyugat-ukrajnai Csernyivci régió kormányzója pedig a Telegramon arról tájékoztatott, hogy orosz drónok lehulló roncsaitól tűz ütött ki egy vasútállomáson. Hozzátette, hogy a tüzet hamar eloltották, és senki sem sérült meg.

    Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv régió kormányzója arról adott hírt, hogy egy ember életét vesztette, ketten pedig megsebesültek a régióbeli Kupjanszk város elleni délelőtti orosz támadásban. „Az előzetes információk szerint a megszállók irányított légibombával hajtották végre a támadást” – tette hozzá.

    Oleh Kiper, a déli Odessza régió kormányzója közölte, hogy reggel drónokkal támadták Odessza peremvidékét is. „A támadás következtében megrongálódott egy családi ház, amelyben emberek tartózkodtak. Két ember sérüléseket szenvedett” – írta Kiper a Telegramon. Poltava és Zaporizzsja régiókból is jelentettek támadásokat.

  • Oroszország egy „hármas fojtogatás” néven ismert katonai stratégiát alkalmaz az ukrán csapatok megtörésére, ami lassú, de folyamatos területi nyereségeket hoz számára – állítják szakértők a Telegraph beszámolója szerint. A taktika három harci elemből áll: a földi támadások lekötik az ukrán csapatokat, majd drónokról szórt aknák és légicsapások korlátozzák a mozgást, végül siklóbombák célozzák meg a védelmi állásokat.

    Az ukrán biztonsági és együttműködési központ elnöke, Szerhij Kuzan szerint „az egész orosz hadsereg használja ezt a háromszög stratégiát”, amelyet „a kimerítés stratégiájának és háborújának” nevez. A taktika szárazföldi támadásokkal kezdődik, ezek célja az ukrán csapatok mozgásképességének megbénítása. „Hatalmas emberlétszámot küldve ukrán állásokra, megpróbálják kimeríteni katonáinkat és erőforrásainkat” – mondta Kuzan.

    Ezután drónokat vetnek be az ukrán mobilitás korlátozására, megfigyelésre és stratégiai aknaszórásra. A „hármas fojtogatás” harmadik eleme a siklóbombák bevetése, amelyekkel kulcsfontosságú támadó állásokat céloznak meg nagy távolságból. 

    Az oroszok taktikája miatt Ukrajna dinamikus védelmi stratégiára váltott: folyamatos áthelyezés és kiszámíthatatlanság a rögzített állások tartása helyett. Az ország kibővítette csapásmérő drónegységeit, és jelentősen megnövelte az FPV-drónok gyártását. „Az ukránok nagyon ügyesek és innovatívak lettek az orosz támadások elleni küzdelemben” – mondta Hamish de Bretton-Gordon, a brit hadsereg volt ezredese.

    A cikkben megemlítik, hogy az orosz taktika egyelőre nem eredményezett nagyszabású áttöréseket. Oroszország problémái a képzetlen katonákkal és a páncélozott járművek hiányával továbbra is megoldatlanok – tanúk arról számoltak be, hogy orosz csapatok motorkerékpárokat és elektromos rollereket is használnak a frontvonalak felé nyomuláshoz.

  • Ukrán dróntámadás ért egy rakétákhoz és bombákhoz is alkatrészeket gyártó orosz üzemet Lipeck régióban – adta hírül az RBK Ukrajina.

    A jelentés szerint a Jelec városában található gyárról van szó, ahol a becsapódások következtében tűz ütött ki, és a helyi lakosok több mint tíz robbanásról számoltak be. A portál információja szerint a május 23-án történt támadás után az alkalmazottakat evakuálták a létesítmény területéről.

    Megjegyzik, hogy az üzem többek között rakétához és egyéb speciális katonai felszereléshez is készít akkumulátorokat.

    A támadást az orosz védelmi minisztérium is elismerte. 

  • Péntek hajnalban 175 iráni gyártású drónnal támadták Ukrajnát az oroszok, előbbi ország légvédelmi rendszere ebből 150-et hatástalanított – írja az Ukrajinszka Pravda.

    A célpontok között Ukrajna több régiója szerepelt, a légi fegyvereket Rosztov régióból lőtték ki.

  • Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra sürgeti Donald Trump elnököt, hogy vezessen be szigorúbb szankciókat Oroszországgal szemben, de utóbbi nem támogatja ezt – írja a New Lines Magazine alapján az Unian.

    A tárcavezető a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt jelentette ki, hogy a szankciók nincsenek feloldva, Ukrajna pedig továbbra is kap amerikai fegyvereket. Azt azonban nem említette, hogy előbbi nem oldható fel a kongresszus beleegyezése nélkül.

  • Felszabadították Radkovka települését az orosz erők a Donyecki régióban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az ország csapatai egy hét alatt hat települést vettek irányításuk alá.

  • Donald Trump amerikai elnök bejelentette pénteken, hogy nagyszabású fogolycseréről jött létre megállapodás Oroszország és Ukrajna között – számolt be róla az MTI.

    „Nagyszabású fogolycserét ütött nyélbe Oroszország és Ukrajna. A megállapodás hamarosan hatályba lép. Gratulálok mindkét félnek az egyeztetés sikeréhez. Ez akár valami nagy dologhoz is vezethet?” – írta az amerikai elnök pénteken a Truth Social közösségi oldalon.

    Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy egyeztetést tartott az illetékes tisztségviselőkkel az ezer-ezer főre kiterjedő ukrán–orosz fogolycserére való felkészülésről, amelyről múlt pénteken állapodtak meg Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. Zelenszkij szerint a fogolycseréről szóló megállapodás volt „szinte az egyetlen kézzelfogható eredménye” a törökországi találkozónak.

  • Egy orosz tisztviselő nemzetbiztonsági okokra hivatkozva javasolta Vlagyimir Putyin elnöknek, hogy Moszkva annektálja Szumi régiót. Pavel Zolotarjov, a Kurszki terület egyik járásának vezetője a terület biztonságának kérdésére javasolta ezt – írja a Ria Novosztyi orosz állami hírügynökség.

    Az államfő erre viccesen reagált, miszerint ezért választottak olyan kormányzót, aki többet akar. Érdekesség, hogy a kurszki régió új kormányzójának a nagypapája nőtt fel Szumiban.

  • Friedrich Merz német kancellár támogatja az Északi Áramlatra vonatkozó Oroszország elleni szankciókat. Ennek értelmében nem érkezne az Északi-tengeren keresztül a földgáz – írja a Financial Times alapján az Unian.

    A gazdasági lap szerint a politikus minden belső vitát leállított, amely az orosz gázszállítás előnyei mellett érvelt. A portál forrásai úgy tudják, az új német kancellár programjának egy fontos pontját valósítaná meg az intézkedéssel.

  • Több mint 20 épület sérült meg az oroszországi Tula elleni ukrán dróntámadásban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Dmitrij Miljajev, a régió kormányzója arról számolt be, hogy az érintett házak lakóit szállodákban helyezték el. A politikus szerint két nap alatt 16 légicsapás érte a tartományt, a védelmi erők 53 drónt semmisítettek meg. Az offenzívában ketten sérültek meg.

  • 141 alkalommal csaptak össze csütörtökön az orosz és az ukrán csapatok a frontvonalon – írta meg az Ukrinform.

    Az oroszok 56 légitámadást és két rakétacsapást mértek az ukrán területekre. Az ukrán csapatok erre tizennégyszer válaszoltak. A harcok a Szumi, a Csernyihivi, a Harkivi, a Donyecki és a Zaporizzsjai területen zajlottak.

  • Újabb dróntámadás érte Ukrajnát – ezúttal Csernyivci megyében csapott le az orosz hadsereg a vasúti infrastruktúrára. Az Ukrán Vasutak (Ukrzaliznicja) tájékoztatása szerint a támadás ugyan károkat okozott a vasútvonalakon, ám sem az utasok, sem a dolgozók nem sérültek meg – írja a Kárpáti Igaz Szó. A forgalom – a nehézségek ellenére – folytatódik. „Az ellenség ismét a vasutat vette célba, de szerencsére emberéletben nem esett kár” – közölték.

    A közlekedést ugyanakkor nemcsak a támadások, hanem természeti katasztrófák is akadályozzák: a Kőrösmező–Voronenko szakaszon földcsuszamlás következett be, emiatt több járat csak módosított útvonalon közlekedik. A Kijevből Rahóra induló vonatok például csak Jaremcséig, Mikulicsinig vagy Voronenkóig viszik az utasokat. Az ideiglenes lezárás szinte minden, Kárpátalját érintő vonalra kihat, az Odessza, Zaporizzsja, Szumi és Harkiv felől érkező szerelvények is új végállomásokkal közlekednek. Az Ukrzaliznicja arra kér mindenkit, hogy indulás előtt tájékozódjon az aktuális menetrendről.

    Az orosz dróntámadások következményei máshol is érezhetők: Poltavában egy ipari létesítmény vált célponttá, ahol a becsapódás után tűz ütött ki, több ezer ember maradt áram nélkül. Volodimir Kohut, a megyei közigazgatás megbízott vezetője szerint a robbanáshullám hét lakóházban okozott károkat, és egy civil is megsérült. A tűzoltóknak sikerült megfékezniük a lángokat, de a támadás újabb emlékeztető arra, hogy Ukrajna mindennapjai továbbra is veszélyben vannak.

  • Miközben Ukrajna és nemzetközi partnerei tűzszünetért és békés rendezésért dolgoznak, Vlagyimir Putyin újabb lépéssel fokozta a feszültséget: május 22-én bejelentette, hogy elrendelte egy úgynevezett „biztonsági pufferzóna” kialakítását az ukrán határ mentén – írja a The Kyiv Independent.

    Az orosz állami médiumok szerint a zóna a Kurszki, Brjanszki és Belgorodi területeket érintené. A bejelentés egy nappal azután hangzott el, hogy Putyin először látogatott el a Kurszki területre, ahol Ukrajna tavaly nyáron indított határ menti műveleteket, és amelyet Moszkva állítása szerint teljesen visszafoglalt – Ukrajna ezzel szemben azt állítja, hogy a harcok még mindig tartanak.

    Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön gyorsan reagált a kijelentésre, éles hangon bírálva Putyint. „Ezek az agresszív kijelentések egyértelműen semmibe veszik a béketörekvéseket, és világossá teszik, hogy a háború folytatásának egyetlen oka Putyin” – fogalmazott Andrij Szibiha külügyminiszter-helyettes az X-en.

    Hozzátette: miközben a nemzetközi közösség egy teljes és tartós tűzszüneten dolgozik, az orosz vezetés újabb háborús retorikával válaszol. Heorhij Tihij külügyi szóvivő szerint ha pufferzónára van szükség, az kizárólag orosz területen jöhet létre – nem véletlen, hogy Ukrajna már 2024 augusztusa óta aktív hadműveleteket folytat a Kurszki területen.

  • Oroszország mintegy 978 700 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara. Ez a szám 1050 veszteséget tartalmaz, amelyet az orosz erők csak az elmúlt napon szenvedtek el.

    A jelentés szerint Oroszország emellett 10 841 harckocsit, 22 575 páncélozott harcjárművet, 49 407 járművet és üzemanyagtartályt, 28 165 tüzérségi rendszert, 1390 többszörös rakétaindító rendszert, 1167 légvédelmi rendszert, 372 repülőgépet, 336 helikoptert, 36 945 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót veszített.

  • „Nyugodt beszélgetések voltak, mint egy maffiafilmben” – mondta Tarasz Kacska ukrán gazdaságiminiszter-helyettes az ukrán–amerikai ásványkincsalkuról a The Times csütörtöki cikke szerint. Julia Szviridenko, Ukrajna gazdasági minisztere úgy látja, hogy az országának az egyezményhez 5-10 milliárd dolláros beruházásra van szüksége.

    Az ukrán tárgyalócsoport az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti természeti erőforrásokról szóló megállapodás aláírását diadalnak tekinti, főként az eredeti feltételek figyelembevétele miatt, amelyeket először februárban, a müncheni biztonsági konferencián terjesztettek elő.

    Az ukrán tárgyalócsoport szerint a siker titka az volt, hogy nyugodtak és összeszedettek maradtak, és a gyakorlati kérdésekre koncentráltak, nem pedig a politikára.

    Tarasz Kacska ukrán gazdaságiminiszter-helyettes szerint az első amerikai javaslat inkább egy „jogi vázlatnak” tűnt, amely Donald Trump ötletein alapult, aki szerinte hatalmas nyomást gyakorolt a megállapodás gyors megkötésére. A megállapodás hatálybalépése után az ukrán gazdasági minisztérium előtt új feladat áll, ugyanis meg kell találnia a megállapodás végrehajtásához szükséges forrásokat.

    Ez csak akkor lesz megvalósítható, ha az Egyesült Államok megteszi az első lépést. 5-10 milliárd dollárnyi beruházásra van szükségünk, a kritikus fontosságú nyersanyagprojektek megvalósítása sok időt és nagyon nagy költségeket igényel. Az új projektek geológiai felméréseket, előzetes technikai-gazdasági elemzéseket igényelnek

    – fogalmazott Julia Szviridenko, Ukrajna gazdasági minisztere. Hangsúlyozta, az oroszok eközben továbbra is támadják az energetikai hálózatokat és a termelési kapacitásokat.

  • „Az energiaár politikájában az oroszoknak akarnak ártani, ezen keresztül megsegítenék Ukrajnát, Magyarország azonban az ellenkező álláspontot képviseli” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban az energiahelyzetre reagálva.

    Mint mondta, az ukrajnai terv, amit az Európai Unió segítene megvalósítani, az, hogy ne lehessen gázt és olajat vásárolni Oroszországból.

    Szívós és ravasz munka volt a délről érkező vezetékrendszer kiépítése. Ha az ukránoknak sikerül elérnie az unióban az orosz gázvásárlás tilalmát, akkor Magyarországnak évente 800 milliárd forint pluszt kellene fizetni az energiáért

    – fogalmazott a miniszterelnök, hozzáfűzve, hogy ebben az esetben az áramszámla a duplája, a fűtésszámla pedig a négyszerese lenne. „Nekünk ezzel szemben kell megvédeni magunkat” – vélekedett Orbán Viktor.

    A kormányfő az ukrán kémügyre kitérve arról beszélt, hogy Magyarországon jelenleg intenzív ukrán kémtevékenység van, és az aktivitás is jelentősen megnőtt. Hozzátette: a kormány felkészült ennek elhárítására, és álláspontja szerint az átláthatósági törvény is erre szolgál.

    A törvényjavaslattal kapcsolatban elmondta: véleménye szerint „enyhe” a szabályozás, és még az ellenzéki pártokból is kinézte, hogy egyetértés lesz azzal kapcsolatban, hogy aki Magyarországon közéleti, politikai témákkal és ügyekkel foglalkozik, az ne fogadjon el külföldről jövő támogatást.

  • Ukrajna európai uniós tagságának kérdése rendkívül elhamarkodott, ráadásul komoly biztonsági és gazdasági kockázatokkal járna egy gyorsított tagfelvétel – mondta Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője csütörtökön az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában, amelyben szó volt a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) informális budapesti csúcstalálkozójáról is.

    A kormánypárti politikus felidézte, a korábbi években egy elvi döntés volt, hogy az EU nyit Ukrajna felé azzal a céllal, hogy egyszer a jövőben – a háború, az újjáépítés és a többi tagország által is elvégzett jogharmonizáció, a kisebbségek jogainak garantálását követően – keleti szomszédunk az EU részévé válhasson – számolt be róla az MTI.

    A gyorsított eljárás azonban, amely szerint akár már 2029 körül is tagállammá válhatna Ukrajna, csak nemrégiben került elő – tette hozzá.

    Rámutatott arra, hogy stabil intézményrendszer, pontos határvonalak, a lakosságszám ismerete nélkül nem lehet megindítani a tagfelvételi eljárás folyamatát.

    Kijelentette, hogy a magyar kormány mindig is konzekvensen a nemzeti érdekeket képviselte, amikor – ahogy jelenleg is – a béke oldalán állt, s azt vallja, hogy csak tűzszünet, béke, újjáépítés után érdemes Ukrajna lehetséges európai uniós tagságáról beszélni.

  • A G7-csoport országai közös nyilatkozatban ítélték el Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és megerősítették: készek minden lehetséges eszközzel fokozni a nyomást Moszkvára, beleértve a szankciók további szigorítását is – írja az Unian ukrán hírügynökség. Emellett elkötelezték magukat Ukrajna újjáépítésének támogatása mellett – különösen a magántőke mozgósításán keresztül.

    A nemzeti jogrendszereinkkel összhangban megerősítjük, hogy az orosz szuverén vagyon a mi joghatóságaink alatt továbbra is zárolva marad mindaddig, amíg Oroszország nem hagy fel agressziójával, és nem téríti meg Ukrajnának okozott kárát

    – áll a G7-ek közös kommünikéjében.

    A vezető ipari hatalmak egyértelművé tették azt is, hogy sem Oroszország, sem bármely olyan ország vagy vállalat, amely részt vett Moszkva háborús gépezetének finanszírozásában vagy felfegyverzésében, nem részesülhet haszonból az ukrajnai újjáépítéskor.

    A dokumentum hangsúlyozza: az újjáépítésben és helyreállításban a magánszektor kulcsszerepet játszik majd. A G7 célja, hogy kétoldalú és többoldalú kezdeményezésekkel újraépítsék a befektetői bizalmat – beleértve a nemzetközi biztosítókra vonatkozó korlátozások feloldásának lehetőségét is.

    A nyilatkozat zárásaként a G7 vezetői megerősítették: folytatják a koordinált támogatást Ukrajna mielőbbi újjáépítése érdekében, különös figyelemmel a július 10–11-i római Ukrajna-helyreállítási konferenciára.

  • Magyarország területére 2025. május 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5024 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.

  • Több robbanás rázta meg Oroszország Kurszk régióját, jelentések szerint egy katonai felszereléseket tároló létesítményt ért találat – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Az ukrán fegyveres erők rakétákat lőttek ki a Lgov kijáratánál fekvő, Rosznyeft benzinkút környékén lévő katonai felszereléseket tároló épületre. Három csapást mértek, öt-hét perces időközönként

    – áll a jelentésben.

    Sebesültekről, halálos áldozatokról nem tudni, de kiemelték, hogy a környéket nem civilek, hanem katonai egységek veszik körül. Az ukrán erők nem kommentálták a támadást.