Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Ballisztikus rakétákkal csapott le Moszkva, a világ számára is létfontosságú objektumot bombáztak az oroszok;
• Lezajlott a háború eddigi legnagyobb fogolycseréjének első szakasza, több száz katona és civil térhetett haza;
• Oroszország és a „hármas fojtogatás” – különleges módon kényszerítenék térdre Ukrajnát;
• Kulcsfontosságú orosz hadiipari létesítményre mértek csapást az ukránok;
• Olyat mondott az ukrán vezérkar, amit a Kreml csak nehezen tud megmagyarázni;
• Hatalmas támadást mértek az ukránok a kulcsfontosságú orosz régióra;
• „A kijelentései csak akadályozzák a békét” – kíméletlenül beleszálltak Vlagyimir Putyinba.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is!

Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter közölte, hogy a Volodimir Zelenszkij ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti találkozó kibővített formában kerülhet megrendezésre, és az ukrán fél szeretné, ha Donald Trump amerikai elnök is csatlakozna hozzá – közölte az Interfax.

A harmadik álláspont, amelyen szintén dolgozunk, egy vezetői szintű találkozó Zelenszkij elnök és Putyin között. Úgy gondoljuk, hogy ez a találkozó kibővített formában is megvalósulhat. Nagyon szeretnénk, ha Trump elnök is csatlakozna hozzá

– mondta Szibiga május 23-án, pénteken Kijevben, újságíróknak nyilatkozva.

Az ukrán diplomácia vezetője azt is hozzátette, hogy országa mindig is ragaszkodott ahhoz, hogy Európának ott kell lennie az asztalnál a lehetséges jövőbeni tárgyalásoknál.

Orosz erők pénteken rakétatámadást hajtottak végre Csuhujev város ellen Harkiv térségében. A csapásnak egy halálos áldozata és legalább két sebesültje van – számolt be Oleh Szinyehubov, a területi katonai közigazgatás vezetője.

„Az ellenség ágyúzta Csuhujev városát. Az előzetes jelentések szerint a megszállók rakétatámadást indítottak. Jelenleg egy nő halálát erősítették meg" – idézi az Ukrinform Szinyehubov Telegram-csatornáját.

A robbanásokat 16:00 körül, majd16:10-kor újra hallották a helyiek. A mentőszolgálatok azonnal a helyszínre érkeztek, hogy felmérjék a károkat, és segítséget nyújtsanak a sérülteknek. Később Szinyehubov további részleteket közölt a támadás következményeiről, azt írta, két férfi sérüléséről tudnak. A sebesültek állapotáról és a város infrastruktúrájában keletkezett károkról egyelőre nem érkeztek részletes információk.

A csuhujevi támadás ugyanazon a napon történt, amikor Oroszország két ballisztikus rakétával csapott le az odesszai kikötői infrastruktúrára is. Az odesszai támadásban egy férfi meghalt, és nyolcan megsebesültek, közülük négyen súlyos állapotban vannak.

Elfoglalta az orosz hadsereg Ragykivka települést az ukrajnai Harkiv régióban – közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A május 17–23. közötti időszakra vonatkozó hadijelentés szerint 12 csoportos csapást mértek az orosz fegyveres erők precíziós fegyverekkel és drónokkal ukrán hadiipari üzemekre, drónösszeszerelő műhelyekre, katonai repülőterek infrastruktúrájára, fegyver- és lőszerraktárakra, valamint ukrán fegyveres alakulatok és külföldi „zsoldosok” ideiglenes telepítési helyeire.

Az összesítés értelmében az orosz hadsereg az elmúlt héten hat ukrajnai frontszakasz közül ötön előre tudott nyomulni, hat települést vont az ellenőrzése alá, és a „különleges hadművelet” övezetében több mint 8900 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan – számolt be az MTI.

Oroszország minden külföldinek kötelező nyomkövető alkalmazást írna elő, aki Moszkva régióba látogat. Vlacseszlav Vologyin, a Duma elnöke jelentette be az új törvénytervezetet, amelyet a „migránsbűnözés elleni intézkedésként” indokoltak. A mobilalkalmazás segítségével az orosz állam teljes körű megfigyelést gyakorolhatna a külföldiek felett. 

Az alkalmazás révén az orosz hatóságok hozzáférnének a külföldiek tartózkodási helyéhez, ujjlenyomatához, arcképéhez és valós idejű pozíciójához.

Ez a mechanizmus lehetővé teszi, hogy a modern technológiák révén megerősítsük a kontrollt a migráció terén, és hozzájárul a térségben elkövetett jogsértések és bűncselekmények számának csökkentéséhez is

– mondta Vologyin a hvg.hu beszámolója szerint. 

A törvénytervezet szerint a külföldieknek szigorú bejelentési kötelezettségeket is teljesíteniük kell. Ha megváltoztatják tartózkodási helyüket, három munkanapon belül tájékoztatniuk kell a belügyminisztériumot. A szabály nem vonatkozik a külföldi diplomatákra és a belarusz állampolgárokra.

Aki nem tesz eleget az előírásoknak, azt felveszik a megfigyelt személyek jegyzékébe és kiutasítják Oroszországból. A Roszkomszvoboda jogvédő csoport szkeptikusan fogadta a tervezetet, aggasztónak nevezve azt. Úgy vélik, a javaslat sérti az orosz alkotmány magánélethez való jogot garantáló cikkelyeit.

Ha megszavazzák, akkor a tömeges megfigyelési rendszer 2029-ig működne, és sikere esetén Oroszország más részeire is kiterjeszthetnék. Számos kérdés azonban még tisztázatlan, például nem tudni, mi történik, ha a készüléket ellopják vagy elveszítik.

Ukrajna déli, keleti, sőt nyugati régióiból is jelentettek orosz támadásokat a helyi hatóságok pénteken – számolt be az MTI. 

Szvitlana Oniscsuk, a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk régió kormányzója közölte, hogy a dróncsapásban megrongálódtak lakóházak és járművek. Ruszlan Zaparanjuk a délnyugat-ukrajnai Csernyivci régió kormányzója pedig a Telegramon arról tájékoztatott, hogy orosz drónok lehulló roncsaitól tűz ütött ki egy vasútállomáson. Hozzátette, hogy a tüzet hamar eloltották, és senki sem sérült meg.

Oleh Szinyehubov, a keleti országrészben lévő Harkiv régió kormányzója arról adott hírt, hogy egy ember életét vesztette, ketten pedig megsebesültek a régióbeli Kupjanszk város elleni délelőtti orosz támadásban. „Az előzetes információk szerint a megszállók irányított légibombával hajtották végre a támadást” – tette hozzá.

Oleh Kiper, a déli Odessza régió kormányzója közölte, hogy reggel drónokkal támadták Odessza peremvidékét is. „A támadás következtében megrongálódott egy családi ház, amelyben emberek tartózkodtak. Két ember sérüléseket szenvedett” – írta Kiper a Telegramon. Poltava és Zaporizzsja régiókból is jelentettek támadásokat.

Péntek hajnalban 175 iráni gyártású drónnal támadták Ukrajnát az oroszok, előbbi ország légvédelmi rendszere ebből 150-et hatástalanított – írja az Ukrajinszka Pravda.

A célpontok között Ukrajna több régiója szerepelt, a légi fegyvereket Rosztov régióból lőtték ki.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter arra sürgeti Donald Trump elnököt, hogy vezessen be szigorúbb szankciókat Oroszországgal szemben, de utóbbi nem támogatja ezt – írja a New Lines Magazine alapján az Unian.

A tárcavezető a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt jelentette ki, hogy a szankciók nincsenek feloldva, Ukrajna pedig továbbra is kap amerikai fegyvereket. Azt azonban nem említette, hogy előbbi nem oldható fel a kongresszus beleegyezése nélkül.

Felszabadították Radkovka települését az orosz erők a Donyecki régióban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az ország csapatai egy hét alatt hat települést vettek irányításuk alá.

Donald Trump amerikai elnök bejelentette pénteken, hogy nagyszabású fogolycseréről jött létre megállapodás Oroszország és Ukrajna között – számolt be róla az MTI.

„Nagyszabású fogolycserét ütött nyélbe Oroszország és Ukrajna. A megállapodás hamarosan hatályba lép. Gratulálok mindkét félnek az egyeztetés sikeréhez. Ez akár valami nagy dologhoz is vezethet?” – írta az amerikai elnök pénteken a Truth Social közösségi oldalon.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön közölte, hogy egyeztetést tartott az illetékes tisztségviselőkkel az ezer-ezer főre kiterjedő ukrán–orosz fogolycserére való felkészülésről, amelyről múlt pénteken állapodtak meg Isztambulban, az orosz és ukrán delegációk közvetlen tárgyalásán. Zelenszkij szerint a fogolycseréről szóló megállapodás volt „szinte az egyetlen kézzelfogható eredménye” a törökországi találkozónak.

Friedrich Merz német kancellár támogatja az Északi Áramlatra vonatkozó Oroszország elleni szankciókat. Ennek értelmében nem érkezne az Északi-tengeren keresztül a földgáz – írja a Financial Times alapján az Unian.

A gazdasági lap szerint a politikus minden belső vitát leállított, amely az orosz gázszállítás előnyei mellett érvelt. A portál forrásai úgy tudják, az új német kancellár programjának egy fontos pontját valósítaná meg az intézkedéssel.

Több mint 20 épület sérült meg az oroszországi Tula elleni ukrán dróntámadásban – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Dmitrij Miljajev, a régió kormányzója arról számolt be, hogy az érintett házak lakóit szállodákban helyezték el. A politikus szerint két nap alatt 16 légicsapás érte a tartományt, a védelmi erők 53 drónt semmisítettek meg. Az offenzívában ketten sérültek meg.

141 alkalommal csaptak össze csütörtökön az orosz és az ukrán csapatok a frontvonalon – írta meg az Ukrinform.

Az oroszok 56 légitámadást és két rakétacsapást mértek az ukrán területekre. Az ukrán csapatok erre tizennégyszer válaszoltak. A harcok a Szumi, a Csernyihivi, a Harkivi, a Donyecki és a Zaporizzsjai területen zajlottak.

Újabb dróntámadás érte Ukrajnát – ezúttal Csernyivci megyében csapott le az orosz hadsereg a vasúti infrastruktúrára. Az Ukrán Vasutak (Ukrzaliznicja) tájékoztatása szerint a támadás ugyan károkat okozott a vasútvonalakon, ám sem az utasok, sem a dolgozók nem sérültek meg – írja a Kárpáti Igaz Szó. A forgalom – a nehézségek ellenére – folytatódik. „Az ellenség ismét a vasutat vette célba, de szerencsére emberéletben nem esett kár” – közölték.

A közlekedést ugyanakkor nemcsak a támadások, hanem természeti katasztrófák is akadályozzák: a Kőrösmező–Voronenko szakaszon földcsuszamlás következett be, emiatt több járat csak módosított útvonalon közlekedik. A Kijevből Rahóra induló vonatok például csak Jaremcséig, Mikulicsinig vagy Voronenkóig viszik az utasokat. Az ideiglenes lezárás szinte minden, Kárpátalját érintő vonalra kihat, az Odessza, Zaporizzsja, Szumi és Harkiv felől érkező szerelvények is új végállomásokkal közlekednek. Az Ukrzaliznicja arra kér mindenkit, hogy indulás előtt tájékozódjon az aktuális menetrendről.

Az orosz dróntámadások következményei máshol is érezhetők: Poltavában egy ipari létesítmény vált célponttá, ahol a becsapódás után tűz ütött ki, több ezer ember maradt áram nélkül. Volodimir Kohut, a megyei közigazgatás megbízott vezetője szerint a robbanáshullám hét lakóházban okozott károkat, és egy civil is megsérült. A tűzoltóknak sikerült megfékezniük a lángokat, de a támadás újabb emlékeztető arra, hogy Ukrajna mindennapjai továbbra is veszélyben vannak.

„Nyugodt beszélgetések voltak, mint egy maffiafilmben” – mondta Tarasz Kacska ukrán gazdaságiminiszter-helyettes az ukrán–amerikai ásványkincsalkuról a The Times csütörtöki cikke szerint. Julia Szviridenko, Ukrajna gazdasági minisztere úgy látja, hogy az országának az egyezményhez 5-10 milliárd dolláros beruházásra van szüksége.

Az ukrán tárgyalócsoport az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti természeti erőforrásokról szóló megállapodás aláírását diadalnak tekinti, főként az eredeti feltételek figyelembevétele miatt, amelyeket először februárban, a müncheni biztonsági konferencián terjesztettek elő.

Tarasz Kacska ukrán gazdaságiminiszter-helyettes szerint az első amerikai javaslat inkább egy „jogi vázlatnak” tűnt, amely Donald Trump ötletein alapult, aki szerinte hatalmas nyomást gyakorolt a megállapodás gyors megkötésére. A megállapodás hatálybalépése után az ukrán gazdasági minisztérium előtt új feladat áll, ugyanis meg kell találnia a megállapodás végrehajtásához szükséges forrásokat.

Ez csak akkor lesz megvalósítható, ha az Egyesült Államok megteszi az első lépést. 5-10 milliárd dollárnyi beruházásra van szükségünk, a kritikus fontosságú nyersanyagprojektek megvalósítása sok időt és nagyon nagy költségeket igényel. Az új projektek geológiai felméréseket, előzetes technikai-gazdasági elemzéseket igényelnek

– fogalmazott Julia Szviridenko, Ukrajna gazdasági minisztere. Hangsúlyozta, az oroszok eközben továbbra is támadják az energetikai hálózatokat és a termelési kapacitásokat.

Ukrajna európai uniós tagságának kérdése rendkívül elhamarkodott, ráadásul komoly biztonsági és gazdasági kockázatokkal járna egy gyorsított tagfelvétel – mondta Simicskó István, a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője csütörtökön az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában, amelyben szó volt a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) informális budapesti csúcstalálkozójáról is.

A kormánypárti politikus felidézte, a korábbi években egy elvi döntés volt, hogy az EU nyit Ukrajna felé azzal a céllal, hogy egyszer a jövőben – a háború, az újjáépítés és a többi tagország által is elvégzett jogharmonizáció, a kisebbségek jogainak garantálását követően – keleti szomszédunk az EU részévé válhasson – számolt be róla az MTI.

A gyorsított eljárás azonban, amely szerint akár már 2029 körül is tagállammá válhatna Ukrajna, csak nemrégiben került elő – tette hozzá.

Simicskó István 2025. május 13-án

Fotó: Bodnár Boglárka / MTI

Rámutatott arra, hogy stabil intézményrendszer, pontos határvonalak, a lakosságszám ismerete nélkül nem lehet megindítani a tagfelvételi eljárás folyamatát.

Kijelentette, hogy a magyar kormány mindig is konzekvensen a nemzeti érdekeket képviselte, amikor – ahogy jelenleg is – a béke oldalán állt, s azt vallja, hogy csak tűzszünet, béke, újjáépítés után érdemes Ukrajna lehetséges európai uniós tagságáról beszélni.

A G7-csoport országai közös nyilatkozatban ítélték el Oroszország Ukrajna elleni háborúját, és megerősítették: készek minden lehetséges eszközzel fokozni a nyomást Moszkvára, beleértve a szankciók további szigorítását is – írja az Unian ukrán hírügynökség. Emellett elkötelezték magukat Ukrajna újjáépítésének támogatása mellett – különösen a magántőke mozgósításán keresztül.

A nemzeti jogrendszereinkkel összhangban megerősítjük, hogy az orosz szuverén vagyon a mi joghatóságaink alatt továbbra is zárolva marad mindaddig, amíg Oroszország nem hagy fel agressziójával, és nem téríti meg Ukrajnának okozott kárát

– áll a G7-ek közös kommünikéjében.

A vezető ipari hatalmak egyértelművé tették azt is, hogy sem Oroszország, sem bármely olyan ország vagy vállalat, amely részt vett Moszkva háborús gépezetének finanszírozásában vagy felfegyverzésében, nem részesülhet haszonból az ukrajnai újjáépítéskor.

A dokumentum hangsúlyozza: az újjáépítésben és helyreállításban a magánszektor kulcsszerepet játszik majd. A G7 célja, hogy kétoldalú és többoldalú kezdeményezésekkel újraépítsék a befektetői bizalmat – beleértve a nemzetközi biztosítókra vonatkozó korlátozások feloldásának lehetőségét is.

A nyilatkozat zárásaként a G7 vezetői megerősítették: folytatják a koordinált támogatást Ukrajna mielőbbi újjáépítése érdekében, különös figyelemmel a július 10–11-i római Ukrajna-helyreállítási konferenciára.

Magyarország területére 2025. május 22-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5024 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 53 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság.