Dánia európai rekordot dönt: 70 éves korban lehet majd nyugdíjba menni

Dánia 2006 óta köti össze a hivatalos nyugdíjkorhatárt a várható élettartammal, és ötévente felülvizsgálja azt. Jelenleg ez 67 év, de 2030-ban 68 évre, 2035-ben pedig 69 évre emelkedik, mielőtt 2040-ben eléri a 70 évet. A csütörtöki parlamenti szavazáson 81 igen és 21 nem szavazattal fogadták el az új törvényt – írja a BBC. 

Mette Frederiksen szociáldemokrata miniszterelnök tavaly kijelentette, hogy pártja újra fogja tárgyalni az automatikus emelés elvét. „Már nem hisszük, hogy a nyugdíjkorhatárt automatikusan emelni kellene” – mondta, hozzátéve, hogy „nem lehet csak azt mondani az embereknek, hogy egy évvel tovább kell dolgozniuk”.

Az elmúlt hetekben Koppenhágában szakszervezetek által támogatott tiltakozások zajlottak a nyugdíjkorhatár-emelés ellen. A csütörtöki szavazás előtt Jesper Ettrup Rasmussen, egy dán szakszervezeti szövetség elnöke azt mondta, hogy a nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó javaslat „teljesen igazságtalan”.

Mi a helyzet Magyarországon? 

Európa-szerte változóak a nyugdíjkorhatárok. Számos kormány emelte a nyugdíjkorhatárt az elmúlt években, hogy tükrözze a hosszabb várható élettartamot, és kezelje a költségvetési hiányokat. Svédországban 63 évesen lehet legkorábban nyugdíjat igényelni, Olaszországban 67 év a standard nyugdíjkorhatár, míg Franciaországban 2023-ban 62-ről 64 évre emelték, ami jelentős tiltakozásokat és zavargásokat váltott ki.

Magyarországon jelenleg – 2025-ben – 65 éves korban lehet nyugdíjba vonulni. A nyugdíjkorhatár az elmúlt másfél évtizedben fokozatosan emelkedett: 2010-ben még 62 évről indult, majd 2022-re érte el a jelenlegi 65 évet. A szakértők szerint 2026-ig biztosan nem lesz további emelés.

A magyar nyugdíjrendszerben nincs különbség férfiak és nők között a korhatár tekintetében, mindkét nem esetében 65 év a határ. Kivételt jelent a „Nők 40” program, amely lehetőséget biztosít a nők számára, hogy 40 év szolgálati idő után életkoruktól függetlenül igényeljék nyugdíjukat. 

A nyugdíjhoz való jogosultsághoz azonban nemcsak a korhatár betöltése szükséges. Teljes öregségi nyugdíjat azok kaphatnak, akik legalább 20 év szolgálati időt tudnak felmutatni, míg 15-19 év szolgálati idővel rendelkezők résznyugdíjra jogosultak. A nyugdíjkorhatár fokozatos emelésének oka a társadalom elöregedése volt: egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, ami komoly terhet ró a nyugdíjkasszára.