Nincs minden rendben Kim Dzsongun haderőfejlesztési programjával

A hivatalos Koreai Központi Hírügynökség (KCNA) szerint az esetet műszaki hiba okozta, és az egyelőre meg nem nevezett 5000 tonnás romboló tatja idő előtt a vízbe csúszott, összezúzva a hajótest egyes részeit. Az orr a dokkban, a hajóúton rekedt.

Kim Dzsongun „bűncselekménynek” nevezte az eseményt, és több állami intézmény – köztük a Lőszeripari Minisztérium, a Kim Csek Műszaki Egyetem és a központi hajótervező iroda – „teljes figyelmetlenségét” és „felelőtlenségét” okolta érte.

A műholdfelvételek szerint a hajó az oldalán feküdt, a tat a vízben, az orr pedig még mindig a szárazföldön volt. Az állami média nem közölt azonnal képeket a balesetről. Haditengerészeti elemzők szerint a hajóban egy ilyen indítási hiba esetén keletkező károk „katasztrofálisak” is lehetnek – írta a CNN. 

Az indítás kudarca visszaesést jelent az elemzők szerint az elmúlt évtizedek legambiciózusabb észak-koreai haditengerészeti modernizációs törekvéseiben.

Ez lett volna a második nagy romboló, amelyet Észak-Korea gyors egymásutánban bemutatott. Áprilisban Kim átadta a Csö Hjont, az ország évtizedek óta első, újonnan épített hadihajóját, és kijelentette, hogy további rombolókat, valamint  cirkálókat és fregattokat kíván építeni.

Nem ez az első baleset katonai prototípusok tesztelésénél

A régóta rendkívül látványosan fegyverkező országban már eddig is számos, balul sikerült fegyverbemutató volt. Mivel Kim Dzsongun nagy figyelmet szentel rakétaprogramjának, az ilyen tipusú eszközök azok, amelyek felsülései leggyakrabban bekerülnek a hírekbe. 

2024 júniusában például egy ballisztikus rakéta kilövése ment félre. Az eszköz mintegy 250 kilométert repült, majd a levegőben robbant fel az észak-koreai Vonszan városától keletre, több kilométeres körzetben szórva szét a repeszeit. A rakéta valószínűleg egy hiperszonikus siklóegységet szállított, egy olyan robbanófejet, amelyet arra terveztek, hogy nagy sebességgel manőverezzen, hogy elkerülje az elfogását – írta a Time magazin. 

Phenjan alig egy hónappal korábban, 2024 májusában az al-Jazeera tudósítása szerint azt közölte, hogy a második kémműholdjának pályára állítására tett kísérlete kudarcot vallott, amikor a rakéta, amely az eszközt szállította, felrobbant. A kilövés két hónappal az után történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a kelet-oroszországi Vosztocsnij Kozmodromban találkozott Kim Dzsongunnal, és megígérte, hogy segít az elszigetelt ország hadiipari fejlesztéseiben. 

2017. április 28-án Észak-Korea egyetlen Hwasong–12/KN17 típusú, közepes hatótávolságú ballisztikus rakétát (IRBM) indított a Dél-Pjongan tartományban található Pukcsang repülőteréről. Ez a rakéta röviddel a kilövés után lezuhant, és a repeszek a városba csapódtak, jelentős károkat okozva. 

Az ilyen balesetek más országokra is komoly veszélyt jelentenek. A 2010-es évek közepétől Észak-Korea elkezdett japán területek irányába is rakétákat kilőni. A jövőbeni sikerek nem garantáltak, és ha egy eszköz átrepülésekor a motoros repülési fázisokban a rossz pillanatban hibáznak, a röppályája hasonlíthat egy Japán elleni támadáshoz. Egy ilyen incidens, még ha nem is provokálna azonnal háborút, komoly válságot idézhetne elő Északkelet-Ázsiában – írja a The Diplomat. 

A rezsim bűnbakot fog keresni, és ez valószínűleg halálbüntetést jelent

Csoma Mózes Korea-szakértő, Magyarország volt szöuli nagykövete lapunknak elmondta, hogy a rezsimnek nincsen arra lehetősége, hogy a hagyományos fegyvereket folyamatos ütemben cserélje le. Ugyanakkor ezt a helyzetet hivatott az észak-koreai atomfegyverprogram kezelni. Tehát gyakorlatilag a kilencvenes éveknek az elejétől, amikor beindították az észak-koreai atomfegyverprogramot, annak a célja az elrettentés, illetve azt akarják ellensúlyozni, hogy a hagyományos fegyverek terén bizony komolyak az elmaradások. 

Észak-Koreának a haditengerészete is rendkívül elavult volt az elmúlt évtizedekben. Viszont éppen az orosz–ukrán háború nyomán feléledt régi barátság Oroszország és Észak-Korea között azt eredményezi, hogy Phenjannak bizony lehet egy titkos kiváltságlistája Moszkva felé. És úgy tűnik, ebben kap is segítséget. A rezsim így próbál például modern tengeralattjáró-technológiát szerezni, elsősorban nukleáris tengeralattjárókhoz – közölte a szakértő. 2023 őszétől egyértelmű volt, hogy az oroszok segítették a rakétatechnológia fejlesztését is, elsősorban azért, hogy Észak-Korea sikeresen tudjon saját kémműholdat feljuttatni a világűrbe.

A balul sikerült rakétakísérleteknél a szakértő szerint azt mindenképpen figyelembe kell venni, hogy az elmúlt másfél évtizedben olyan mennyiségű rakétatesztet hajtottak végre az észak-koreaiak, hogy ahhoz képest a félresikerült vagy problémás esetek száma elenyésző. Viszont azért többször is voltak olyan incidensek, amelyek kiszivárogtak Nyugatra, és ezzel nagyon kínos helyzetbe hozták az észak-koreai rezsimet, amely ezt utólag mindig keményen megtorolta. 

Csoma Mózes hozzátette, hogy a rezsim valószínűleg most is fog találni bűnbakot, akire vagy akikre rá fogják tolni ezt a hajófiaskót, és egy ilyen mértékű hibát – minden valószínűség szerint – az észak-koreai rezsimen belül megszokott módon fognak megtorolni, és ez

– vélte a szakértő.

(Borítókép: Kim Dzsongun az észak-koreai hadsereg egyik vadászgépét ellenőrzi 2014 októberében. Fotó: API / Gamma-Rapho / Getty Images)