Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Sajtóinformációk szerint Donald Trump felszámolja a Pentagon ukrán osztályát
• Orosz katonák kivégeztek két ukrán hadifoglyot Pokrovszk mellett
• Hatalmas offenzívára készülhet Putyin, a ukránok szerint is tömeges mozgósítás zajlik az orosz oldalon
• Tömeges drón- és rakétatámadás zúdult Kijevre, elképesztő felvételeken a lángoló város
• Békememorandumot készít Moszkva Ukrajnának, már az utolsó simításokat végzik
• Vészjelzést küldött Kijev, megismétlődhet a 2022-es forgatókönyv

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is!

„Holnap a harmadik szakasz következik. Ezekben a napokban ezer honfitársunkat kell szabadon engednünk, de a cél, hogy mindenkit kiengedjünk, aki jelenleg Oroszország fogságában van. Ez a közös feladatunk – a katonai vezetésnek, a diplomatáknak és az egész államnak” – jelentette be szombat esti videóüzenetében Volodimir Zelenszkij az Interfax hírügynökség szerint.

Az ukrán elnök szerint minden katona kiszabadítása nem könnyű feladat, „de meg kell valósítani”, majd köszönetet mondott mindenkinek, aki segíti Ukrajnát. „Nagyon fontos számunkra, hogy minden vezető és minden ország támogatott minket ebben a nehéz munkában. Egy napra sem állunk meg” – fogalmazott Zelenszkij, aki beszámolt az „1000 az 1000-ért” fogolycsere eddigi folyamatairól is.

Ezek szerint az elmúlt két nap alatt összesen 697 ukrán katona térhetett haza, többségük az ukrán fegyveres erőkhöz tartoznak. 

Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy Iszkander rakétacsapást mértek az odesszai kikötőben található konténerraktárakat, valamint egy oda tartó konténerszállító hajóra – adta hírül az orosz RBK.

A jelentés szerint a célpontok ellen május 23-án, pénteken hajtottak végre csoportos támadást. Információik szerint a jármű körülbelül száz konténert szállított amiknek drónok, pilóta nélküli hajók és lőszerek voltak. A találat után a katonai felszerelések felrobbantak és súlyos tűz ütött ki a kikötőben.

Hozzáteszik, a kigyulladt célpontokról a lángok átterjedtek a mólókra kirakodott lőszerekre és konténerekre, amik másodlagos robbanásokat okoztak.

A portál megjegyzi, Május 23-án Oleg Kiper, az odesszai regionális közigazgatás vezetője is beszámolt arról, hogy támadás érte az odesszai kikötői infrastruktórát, amiben többen meghaltak és megsebesültek.

Vlagyimir Putyin orosz elnök nem tett le arról a szándékáról, hogy győzelmet arasson Ukrajnában és felossza az országot. Stratégiája az elhúzódó háború és a jelentős veszteségek ellenére is változatlanok – adta hírül az RBK Ukrajina.

A portál ezt az Egyesült Államok fegyveres szolgálatok hírszerzési és különleges műveletekkel foglalkozó albizottságának, az amerikai képviselőházhoz beadott 2025-ös jelentése alapján közölte.

A dokumentum szerint az orosz elnök szinte biztosan győzelemre tör, és céljai a háború kezdete óta ugyanazok:

Az amerikai hírszerzés úgy látja, tárgyalásos rendezés, vagy alternatívaként az erőteljes nyugati segítség hiányában, a helyzet valószínűleg 2025-ben továbbra is lassan Oroszország javára fog eltolódni, bár az orosz térnyerés a lassul és súlyos veszteségeket követel Moszkvától.

A jelentés szerint Oroszország eddig legalább tízezer szárazföldi harcjárművet, köztük több mint 3000 tankot, közel 250 repülőgépet és helikoptert, és több mint tíz hadihajót veszített. Ennek ellenére Donyeckben és Luhanszkban folyamatosan kis előrelépéseket könyvelhetnek el.

A portál arra is felhívja a figyelmet, hogy korábban a médiában megjelentek arról hírek, hogy európai vezetőknek Donald Trump amerikai elnök is elismerte, Putyin még mindig nem áll készen az Ukrajna elleni háború befejezésére.

Az az információ, hogy az orosz csapatok elfoglalták a Szumi régióban található Junakivka falut, nem igaz. Az oroszok nemcsak a csatatéren folytatják a háborút, hanem propagandaeszközökön keresztül hamis üzeneteket terjesztenek a Szumi régióról – jelentette ki Oleg Hrigorov, a Szumi Területi Katonai Igazgatás vezetője. Az Unian emlékeztetett, hogy Moszkva egy nappal korábban adott hírt a község elfoglalásáról.

A harcokkal kapcsolatban Hrigorov elárulta, az orosz csapatok továbbra is drónokkal támadják és célzottan bombázzák a települést és a régiót. Hozzátette, az oroszok kis csoportokban próbálnak behatolni Junakivka és Hotin települések irányában.

„Az ukrán védők megsemmisítik ezeket a próbálkozásokat, és megakadályozzák, hogy az ellenség mélyen behatoljon a régióba. Az ukrán katonák szilárdan tartják állásaikat” – fogalmazott a katonai tisztviselő.

Az Ukrán Fegyveres Erők egy kulcsfontosságú területen megsemmisített egy orosz Buk–M3 légvédelmi rakétarendszert. Az eszköz Moszkva egyik legmodernebb ilyen fegyvere, értéke akár 45 millió dollár is lehet – adta hírül az RBK Ukrajina.

Az ukrán hadsereg közlése szerint a „Fekete erdő” nevű tüzérdandár felderítői akkor lokalizálták és vezettek tüzet a rakétarendszerre, mikor az éppen egy éles lőgyakorlatra készült.

A portál hozzáteszi, a Buk–M3 az orosz csapatok különösen fontos légvédelmi eszköze, ami nem csak légi, de földi és vízi célpontok ellen is képes rakétákat indítani. Jelenleg ez a legmodernebb változat, aminek hatótávolsága 70 kilométer.

Megjegyzik, május elején ugyanez az egység és az ukrán különleges erők is már megsemmisítettek egy ugyanilyen rendszert.

Moszkva minden bizonnyal visszautasítja XIV. Leó pápa azon ajánlatát, hogy Ukrajna és Oroszország képviselői a Vatikánban tárgyaljanak békéről – erről beszélt az ANSA olasz hírügynökség szerint az orosz külügyminiszter pénteken. 

Egy kissé irreálisnak tűnne, ha ortodox országok katolikus területen vitatnák meg a háború alapvető okainak felszámolásával kapcsolatos kérdéseket. Nem lenne túl kényelmes a Vatikán számára sem, hogy ezekben a körülményekben ortodox országok delegációit lássa vendégül

– jelentette ki Szergej Lavrov. 

XIV. Leó pápa

Fotó: Vatican Pool / Getty Images Hungary

A pápai trónra sokáig esélyesnek számító Pietro Parolin bíboros a kijelentésre reagálva elmondta, hogy a Szentszék ajánlata továbbra is fennáll a béketárgyaláshoz, de ő is úgy látja, hogy erre kevés az esély. A bíboros szerint viszont egyre inkább esélyes a házigazda szerepének betöltésére Svájc, amit már Kijev is megerősített.

Az ANSA szerint a The Wall Street Journal csütörtökön még arról számolt be „jól értesült forrásokra hivatkozva”, hogy június közepén orosz–ukrán tárgyalásokra kerülhet sor a Vatikánban, ahol egy amerikai delegációi is jelen lenne Marco Rubio külügyminiszter és Keith Kellogg elnöki különmegbízott részvételével.

Harkivhoz közel gyülekeznek az orosz csapatok a határ közelében. Szakértők szerint Oroszország új offenzívára készülhet, de a hadművelet részletei nem világosak – írja a Sky News.

A csatorna egyik szakembere úgy véli, hogy egy lehetséges új offenzívára készülhetnek az orosz erők a Kurszki régió visszafoglalása óta. Azonban a keményebb egységeket áthelyezték a Donyecki területre, így Harkiv felé aligha várható támadás. A célpontok Ukrajna által 2022-ben visszafoglalt területek lehetnek.

Egy másik szakértő szerint Oroszországnak négy hónapja maradt komolyabb eredmény elérésére, mielőtt az időjárási körülmények nehezebbé válnak. Az elemző úgy véli, az oroszoknál hiányzik a gyors cselekvéshez szükséges képesség.

Az Európai Unió több mint 20 bankot száműzne a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, csökkentené az orosz olaj maximális árát, és betiltaná az Északi Áramlat gázvezeték építését egy új szankciós csomag keretein belül – írja a Bloomberg alapján az Unian.

Az unió 2,5 milliárd euró értékben vetne ki kereskedelmi korlátozást, ezzel csökkentené Oroszország bevételét és fegyvergyártási lehetőségét. A testület emellett javaslatot tehet az olajár-plafon 45 dollárra csökkentésére. Az Északi Áramlattal kapcsolatos intézkedést Németország támogatja. A tervezet érintheti Moszkva titokzatos olajszállító flottáját is.

Több ukrajnai régióban foglaltak el településeket az orosz csapatok – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ország erői a Szumi Régióban Loknyát, míg a Donyecki területen Sztupocskit és Odradnét foglalták el. A műveleteket a fegyveres erők több csoportja teljesítette.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reagált a május 24-ére virradó éjszaka orosz tömeges támadására, emlékeztetve arra, hogy Kijev többször ajánlott tűzszünetet.

Nehéz éjszaka volt egész Ukrajna számára

– írta Zelenszkij a Telegram-csatornáján.

Az elnök hangsúlyozta, hogy minden ilyen támadással meggyőződhet a világ arról, hogy a háború elhúzódásának oka maga Moszkva.

Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Ukrajna többször javasolt tűzszünetet – mind teljes körűt, mind a légteret tekintve. „Mindezt figyelmen kívül hagyták” – fogalmazott az ukrán elnök.

Nyilvánvaló, hogy sokkal erősebben kell nyomást gyakorolni Oroszországra, hogy legyen eredmény és megkezdődhessen a valódi diplomácia

 – tette hozzá Zelenszkij.

Az ukrán elnök kiemelte, hogy csapata szankciós lépéseket vár az Egyesült Államoktól, Európától és minden partnertől az orosz agresszió megfékezése érdekében.

Oroszország modernizálta ballisztikus rakétáit, amelyekkel Ukrajnát támadja, ezzel megnehezítve a Patriot légvédelmi rendszerek munkáját – közölte Jurij Ignat, az ukrán légierő egyik kommunikációs vezetője. Az Iszkander–M típusú rakéták továbbfejlesztése két fő elemet tartalmaz: képesek radarlokációs csapdákat kilőni a célmegközelítés során, illetve kvázi-ballisztikus pályán repülnek, vagyis repülés közben manővereket hajtanak végre az egyenes vonalú haladás helyett.

A Patriot rendszernek, amely ballisztikus rakétákat lő le és kiszámítja az elfogás pontját, nehezebb ezt a pontot megjósolni a modernizált rakéták esetében. Ignat szerint ezek a tényezők megnehezítik a ballisztikus rakéták elfogását és a légvédelmi rendszerek munkáját, de nem teszik lehetetlenné. „Úgy gondolom, hogy partnereink dolgoznak azon, hogy ezek a megoldások is tökéletesítésre kerüljenek a rendszer javára” – idézi a szóvivőt az RBK Ukraine. 

202 összecsapást hozott a pénteki nap a frontvonalon – írja az Ukrinform. Az orosz csapatok több mint 80 légitámadást hajtottak végre. Az ukránok öt orosz célpontra mértek csapást.

A harcok a Szumi, a Harkivi, a Dnyipropetrovszki, a Donyecki, a Zaporizzsjai és a Herszoni régióban zajlottak.

Hárman sérültek meg dróntámadás miatt az oroszországi Tula megyében – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A régió kormányzója ukrán támadásról számolt be, a sérültek közül kettőt ápolnak kórházban. A csapás célpontja egy vállalat lehetett, ahol egy földgázvezeték megsérült.

Az ukrán vezérkar pénteki jelentése szerint 979 830 orosz katona vesztette életét az ukrajnai háborúban 2022. február 24-i kezdete óta. A veszteségek csak az elmúlt napban 1130 fővel növekedtek.

Az ukrán fegyveres erők közlése szerint Oroszország a katonai személyzet mellett jelentős mennyiségű haditechnikát is elvesztett. A lista szerint 10 852 tank, 22 622 páncélozott harcjármű és 28 201 tüzérségi rendszer semmisült meg az eddigi harcok során. A légi veszteségek között 372 repülőgép és 336 helikopter szerepel, míg a drónveszteségek száma elérte a 37 177 darabot. A tengeri hadműveletekben Oroszország 28 hajót és csónakot, valamint egy tengeralattjárót vesztett el.

A hivatalos ukrán adatokat Oroszország rendszeresen vitatja, és saját veszteségeiről lényegesen alacsonyabb számokat közöl – tette hozzá a jelentéshez a The Kyiv Independent. A független ellenőrzés a konfliktus természete miatt rendkívül nehéz, a pontos adatok megállapítása gyakorlatilag lehetetlen. A háború immár több mint három éve tart, és a veszteségek mindkét oldalon folyamatosan nőnek. Az ukrán jelentések szerint a konfliktus egyik legvéresebb szakaszában járunk.

Pénteken három civil halt meg és több sérült meg a Donyecki régióban dróntámadás következtében– közölte az Ukrajinszka Pravda.

Az orosz erők egy traktort vettek célba, melynek vezetője életveszélyes sérüléseket szenvedett. Egy másik civil aknarobbanás következtében sérült meg. Volt olyan állampolgár, aki saját házában halt meg.

Magyarország területére 2025. május 23-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5933 fő lépett be – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság.

A beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Ilie Bolojan román ideiglenes államfő soha, semmilyen hivatalos, vagy nem hivatalos helyzetben nem állított vagy sugallt olyasmit, hogy Románia katonákat küldene Ukrajnába – olvasható az elnöki hivatal által pénteken kiadott pontosításban.

A hivatal honlapján megjelent közleményben Cristian Diaconescu, az államfő nemzetbiztonsági tanácsadója a közösségi platformokon terjesztett, „teljességgel hamis, tévesen az ideiglenes államfőnek tulajdonított” információra reagált, amely szerint Románia készen állna katonákat küldeni Ukrajnába.

Éppen ellenkezőleg, Ilie Bolojan ideglenes elnök minden megnyilatkozásában aláhúzta, hogy Románia folytatja Kijev sokoldalú támogatását, anélkül, hogy ebbe beleértené azt a perspektívát, hogy csapatokat küldjön a konfliktusban álló szomszédos országba. Ez összhangban van azzal az nemzeti állásponttal, amelyet az Európai Tanács március 20-i ülését megelőzően a politikai pártokkal folytatott konzultáción alakítottak ki, illetve amelyről a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) március 28-i ülésén született döntés

– olvasható a román elnöki hivatal közleményében.

A dokumentum hozzáteszi, hogy a hatályos törvények nem is teszik lehetővé az államfő számára, hogy egyoldalúan döntsön román katonák konfliktusövezetbe küldéséről: ilyen döntést csak a CSAT hozhat a parlament jóváhagyásával.

A román elnök nemzetbiztonsági tanácsadója arra biztatta a lakosságot és a média képviselőit, hogy hivatalos forrásokból tájékozódjanak, elkerülendő az ellenőrizetlen, adott esetben hamis információk terjesztését – írta az MTI. 

Orosz repülőgépek sérthették meg a finn légteret. Finnország vizsgálja a két orosz katonai repülőgép esetleges légtérsértését, írja az Ukrajinszka Pravda a finn védelmi minisztérium közlése alapján.

A finn védelmi minisztérium szerint az eset péntek délután történt Porvoo déli városának térségében, 130 kilométerre az orosz határtól.

„Komolyan vesszük a határsértés gyanúját, és nyomozást folytatunk” – mondta Antti Hakkanen finn védelmi miniszter.

A múlt héten négyszer emelkedtek a levegőbe a balti államokban NATO légtér-rendészeti missziót végrehajtó vadászgépek, hogy azonosítsák és kísérjék a repülési szabályokat megszegő orosz repülőgépeket.

Egy nappal korábban lengyel vadászgépek elfogtak egy orosz bombázó repülőgépet a Balti-tenger feletti nemzetközi légtérben.