Nem várt szereplő lehet a királycsináló Lengyelországban

Június 1-jén rendezik Lengyelországban az elnökválasztás második fordulóját, ahova csakúgy, mint 2005 óta minden elnökválasztáson, ezúttal is a jobboldali-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) és örök riválisa, a jelenleg kormányzó jobbközép-liberális Polgári Platform (PO) által támogatott jelöltek jutottak be.

Az első fordulót a PO-s varsói főpolgármester, Rafal Trzaskowski nyerte, ugyanakkor a vártnál jóval kisebb előnnyel fordul rá a második megmérettetésre, miután a PiS által támogatott konzervatív történész, Karol Nawrocki mindössze 1,5 százalékponttal maradt le a választások előtt legesélyesebbnek tartott Trzaskowski 31,2 százalékos eredményétől.

Ráadásul ha a kormánypárti jelöltekre, illetve a jobboldali ellenzéki jelöltekre adott szavazatokat nézzük, a lengyelek többsége utóbbi csoportra szavazott, így nem véletlen, hogy

Mentzen nyolc pontból álló követelést fogalmazott meg, hogy mit vár el a támogatásáért cserébe, ezenkívül mindkét jelöltet meghívta egy-egy beszélgetésre, amit YouTube-csatornáján élőben közvetít – ígérete szerint a két, még talpon maradt elnökjelölttel folytatott beszélgetése után fog dönteni, hogy melyik jelölt támogatására kéri majd szavazóit.

Nawrockival még csütörtökön ült le beszélgetni, aki aláírta Mentzen követeléseit tartalmazó listáját, míg Trzaskowski szombat este hétkor, a pénteki elnökjelölti vita után fog lényegében interjút adni Mentzen YouTube-csatornájának.

Verseny a szélsőjobb kegyeiért

Mentzen a kultúrpolitikai kérdésekben rendkívül nacionalista, szélsőjobboldali álláspontot képviselő, gazdasági kérdésekben pedig libertariánus nézeteket valló Konföderáció társelnöke, aminek utóbbi szárnyát vezeti. Öt évvel ezelőtt a másik társelnök, Krzysztof Bosak volt a pártszövetség elnökjelöltje, aki akkor a szavazatok 6,78 százalékát szerezte, majd pedig egyik jelölt mögé sem állt be a második fordulóban.

– ezért is állt elő az élőben közvetített beszélgetések ötletével, valamint a követeléseit tartalmazó listával. Utóbbiban egyébként azt követeli a leendő elnöktől, hogy ne írjon alá semmilyen törvényjavaslatot,

• amiben adót emelnének;
• csökkentené a készpénzforgalmat és gyengítené a zlotyit;
• szűkítené a szólásszabadságot;
• nem fogja engedni, hogy lengyel katonákat vezényeljenek Ukrajnába;
• meg fogja vétózni Ukrajna NATO-csatlakozásának ratifikálását;
• nem fogja aláírni a törvényt, amely szűkítené a fegyverviselés jogát;
• nem fogja aláírni az uniós alapszerződések módosításának ratifikálását, amely eltörölné a tagállami vétójogot;
• valamint semmilyen tagállami kompetenciát nem fog átadni az EU-nak.

Nawrocki már az első forduló estéjén tartott beszédében méltatta Mentzent, és arra kérte, egyesítsék erejüket, hogy így menthessék meg Lengyelországot, valamint már a beszélgetésük előtt pozitívan beszélt a listáról, aminek tartalmával teljesen egyetértett.

Ezzel szemben Trzaskowski előzetesen azt mondta, őszinte beszélgetést ígér, de nem biztos, hogy alá fogja írni Mentzen követelését – a beszélgetés során a varsói főpolgármester így valószínűleg azzal fog érvelni maga mellett a PiS-t és a PO-t egyaránt megvető Konföderáció-szavazóknál, hogy csak ővele lehetne lebontani a PiS által kiépített illiberális rendszert, valamint Nawrockival ellentétben politikai tapasztalata mellett ő nemzetközileg is elismert politikus.

Sok múlhat Mentzen szavazóin

A legfrissebb, május 23-án közölt közvélemény-kutatás szerint jelenleg mindkét jelölt 47 százalékponton áll, míg a szavazók 6 százaléka vagy nem tudja, kire szavazzon, vagy el se megy szavazni június 1-jén, így mindkét jelölt számára fontos, hogy Mentzen közel hárommilliós szavazótáborát maga mellé állítsa.

E céljaikban mindkettejüknek van egy-egy előnye és egy-egy hátránya.

Nawrocki ugyan ideológiailag közelebb áll Mentzenhez, az első forduló során pedig hozzá hasonlóan a PiS által kiépített jóléti állam leépítését és adócsökkentést ígért – annak ellenére, hogy ez nem elnöki hatáskör –,

Ráadásul amennyiben a PiS jelöltje alulmaradna, akkor az válságot okozhatna a párton belül, ami a jobboldal irányításáért zajló versenyben hasznos lenne a Konföderáció számára.

Utóbbi, valamint a Mentzen-szavazók PiS-ellenessége válhat Trzaskowski előnyére, aki öt évvel ezelőtt a Konföderáció akkori elnökjelöltjére, Bosakra szavazók több mint 51 százalékát húzta be a második fordulóban, azonban a varsói főpolgármester pártja akkor ellenzékben volt, míg most Donald Tusk személyében ők adják a miniszterelnököt, akitől a Konföderáció szavazói legalább annyira iszonyodnak, mint Kaczynskitól.

– Nawrockinak ugyanis a győzelemhez nagy szüksége van arra, hogy a tőle jobbra állók is rá voksoljanak.

Emiatt egyébként mindkét jelölt nehéz helyzetben van a második fordulóban, és akár hajszálnyi dolgokon múlhat, hogy ki fog Andrzej Duda után beköltözni az Elnöki Palotába. Ilyen például az, hogy ki tudja hatásosabban megszólítani Mentzen, valamint a 6,1 százalékos eredményével negyedik helyet megszerző, szintén jobboldali Grzegorz Braun szavazóit.

(Borítókép: Slawomir Mentzen, a szélsőjobboldali Konföderációs Párt elnökjelöltje beszédet mond egy elnökválasztási kampánygyűlésen 2025. május 10-én Varsóban. Fotó: Omar Marques / Getty Images)