Legkevesebb 14 EU-tagország nyit közös frontot Orbán Viktor ellen

Az Általános Ügyek Tanácsának keddi ülésén ismét napirendre kerül a magyar jogállamiság helyzete, ahol a huszonhét tagállam Európai Unió-ügyi minisztere – Magyarországról Bóka János – folytatja a 7. cikkelyes eljárás keretében tartott meghallgatásokat.

Több tagállami diplomata megerősítette a Népszavának, hogy kemény kritikát fognak megfogalmazni Magyarországgal szemben. Különösen aggasztja őket az új „átláthatósági törvénytervezet”, amellyel – mint fogalmaztak – az Orbán-kormány valójában a civilek és a független média ellehetetlenítését tervezi a Szuverenitásvédelmi Hivatal segítségével.

A 7. cikkelyes eljárás patthelyzetben

A 2018 óta tartó 7. cikkelyes eljárás eddig nem vezetett lényegi döntésre. Az első lépéshez a tagállamok négyötödének, azaz 22 országnak kellene kimondania, hogy fennáll a kockázata, hogy Magyarország súlyosan megsérti az alapvető uniós értékeket.

A Népszava információi szerint jelenleg 19 tagállam állna készen további lépésre, de ez még mindig nem elegendő. Robert Fico szlovák kormányfő – Orbán Viktor lényegében egyedüli szövetségese az EU-n belül – már többször hangsúlyozta, semmiképpen nem fogja „büntetni” Magyarországot.

Miért vonakodnak egyes országok?

A többi hezitáló tagállam nem szeretne precedenst teremteni, hiszen nekik maguknak is vannak problémás ügyeik. Románia, Bulgária és Horvátország korábban szintén számos kritikát kapott jogállamisági és korrupciós ügyek miatt. Görögországban a kormány Pegasus-szoftvert használt újságírók titkos megfigyelésére, míg Málta és Ciprus sem szeretne olyan útra lépni, ahol akár őket vennék elő legközelebb.

Az Európai Parlamentben is erősödik a kritika. Szerdán 26 EP-képviselő írt levelet az Európai Bizottsághoz, amelyben minden uniós forrás befagyasztását kérték, mert elfogadhatatlannak tartják „egy olyan korrupt rendszer további finanszírozását, amely nyíltan aláássa az európai értékeket”. 

Egy másik, 60 EP-képviselő által aláírt levélben pedig azt kérték, hogy amint elfogadják az átláthatóságinak nevezett törvényt, a Bizottság kezdje meg a kötelezettségszegési eljárást, és ideiglenes intézkedést is kezdeményezzen. Az Európai Bizottság eddig nem ment túl az óvatos kritikán sem a Pride betiltása, sem az új törvényjavaslat ügyében, ami további feszültséget okoz az Orbán-kormány kritikusai között.

Az Index is beszámolt róla, hogy május 13-án nyújtotta be Halász János fideszes országgyűlési képviselő A közélet átláthatóságáról című törvényjavaslatot, amellyel korlátoznák és keményen büntetnék is a külföldi finanszírozású és a külföldről támogatott, onnan adományokat kapó médiumokat, sajtóorgánumokat, civilszervezeteket, egyesületeket. 

Sokan politikai bosszúnakés „a putyini úton tett újabb lépésnek” nevezték a törvényjavaslatot. Több újság szerkesztősége közösen állt ki ellene, az ügyvédek szerint pedig Alaptörvényt sérta tervezet. Az aHang és az aPontok közössége a törvény miatt országos tüntetéssorozat szervezéséről döntött. Mint írták, a kormány „hadüzenetet küldött mindenkinek, aki nem ért velük egyet”.