Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Sokkoló kijelentéseket tett az orosz delegáció egyik tagja az isztambuli tárgyalásokon
• A háború eddigi legnagyobb dróncsapását indították Kijev ellen
• Oroszország a háború legnagyobb légitámadását indította Ukrajna ellen, több gyerek is meghalt
• Rakétahordozókat és harci repülőgépeket telepítettek az orosz csapatok a Fekete-tengerhez
• Megkezdődött az ukrán megtorlás? Drónokkal támadják Moszkvát
• Megszólalt Washington, szégyenletesnek nevezték Vlagymir Putyin éjszakai támadását

Köszönjük egész napos figyelmüket! Tartsanak velünk legközelebb is!

A Donyecki területen fekvő Otradnoje faluban egy „sötét bőrű” zsoldos megpróbálta lelőni az orosz rohamcsapatokat – erről számolt be a TASZSZ hírügynökségnek a Vosztok csoportosuláshoz tartozó 36. gépesített lövészdandár egyik katonája, akit Pumba hívónéven említenek.

„Találkoztunk egy afroamerikai férfival. De likvidálva lett. Próbált ellenállni, tüzet nyitott ránk” – idézte az orosz Lenta a katonát. Hozzátette, hogy a zsoldos nem akarta megadni magát, így az orosz katonáknak nem maradt más választásuk.

Szombaton vált ismertté, hogy az orosz fegyveres erők átvették az irányítást Otradnoje és több más település felett. A katonai egységek szerint ezek a területi változások megnyitják az utat Komar falu felé, amely az utolsó jelentősebb lakott település a Dnyipropetrovszki terület felé vezető úton.

Az Ukrán Katonai Hírszerző Ügynökség jelentése szerint ukrán drónkezelők május 24-én három orosz üzemanyagtartályt semmisítettek meg egy Zaporizzsjai megye oroszok által megszállt területein áthaladó vonat elleni támadásban – közölte a The Kyiv Independent.

Az ügynökség május 25-én közzétett egy videót a támadásról hivatalos Telegram-csatornáján, amelyen egy lángoló vonat látható. A hivatal azt állította, hogy ők a felelősek a támadásért. „Legalább három üzemanyagtartály megsemmisült. Az orosz megszálló erők vasúti ellátása akadozott Zaporizzsja megye és a Krím ideiglenesen megszállt területeire” – közölték.

Kevesen jelentkeztek az ukrán kormány fiataloknak szóló katonai önkéntes programjába. Kijev 25 év alatt nem kötelezi az állampolgárokat arra, hogy a frontra menjenek, de különféle előnyös feltételekkel a 18–24 év közöttieket is megpróbálja rávenni arra, hogy csatlakozzanak a hadsereghez, eddig kevés sikerrel – adta hírül a Wall Street Journal.

A lap arról számolt be, hogy ukrán tisztviselők szerint a program 2025 februári indulása óta összesen 500 körüli azoknak a fiataloknak a száma, akik csatlakoztak a fegyveres erőkhöz. Hozzáteszik, a bürökrácia gyakran késlelteti a toborzott fiatalok szolgálatba állását, és sokan megijednek, vagy a szüleik nyomására lépnek vissza, akik óvatosságra intik őket, ezért úgy látják még túl kora megítélni a program sikerességét.

A kormány abban bízik, hogy a számok idővel emelkedni fognak, és segítenek bevonni a védekezésbe egy olyan demográfiai csoportot, akiket eddig jórészt megkíméltek a harcoktól.

A portál szerint a fiatal ukrán férfiak súlyos választás előtt állnak: vagy belépnek a hadseregbe, vagy megpróbálnak egy szakmai karriert úgy építeni, hogy azt a háború aminek még mindig nem látszik mikor lesz vége pontosan, idővel megszakíthat.

Az ukrán fél a brutális orosz légitámadás után felszólította a partnereit, hogy fokozzák a nyomást Oroszországra, és ezzel egyidejűleg biztosítsanak Ukrajnának további légvédelmi képességeket – például Patriot, IRIS, NASAMS és más rendszereket –, valamint az ezekhez szükséges lőszert. 

Moszkva kizárólag az erő, a gazdasági nyomás és az elszigeteltség nyelvét érti. Csak a nemzetközi közösség határozott fellépése, a szankciós nyomás fokozása és Ukrajna megfelelő védelmi eszközökkel való ellátása kényszerítheti az agresszort a terror leállítására. Felszólítjuk partnereinket, hogy fokozzák a nyomást Oroszországra, és erősítsék Ukrajnát, különösen további légvédelmi képességek biztosításával

– áll az ukrán Külügyminisztérium Ukrinform által szemlézett vasárnapi közleményében.

Kiemelték, hogy a Moszkvával szembeni szankciókat szigorítani kell az orosz hadiipari vállalatok, az energiaszektor, minden orosz bank és az Orosz Föderáció jegybankja, valamint más ágazatok tekintetében.

Kiemelték, Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz katonai-politikai vezetést elkerülhetetlenül felelősségre kell vonni az Ukrajna területén elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények megszervezéséért és végrehajtásáért, és felszólítják a nemzetközi közösséget, hogy biztosítsák a felelősök büntetőjogi felelősségre vonását.

„Oroszországnak teljes felelősséget kell viselnie a tetteiért, amelyek nemcsak Ukrajnát fenyegetik, hanem aláássák a globális biztonságot és stabilitást is. Ukrajna továbbra is minden rendelkezésre álló eszközzel védeni fogja területi integritását, szuverenitását és létjogosultságát, a nemzetközi jog keretein belül” – tette hozzá a minisztérium.

A svédországi orosz nagykövetség bejelentette, hogy május 25-én éjjel drónról dobtak le egy festékesdobozt a diplomáciai képviselet területére – közölte a Meduza.

„Ami különösen cinikussá teszi az esetet, az az, hogy a drón üzemeltetői üvegtartályt használtak, amely, ha magasból leejtik, súlyos sérüléseket okozhat az embereknek” – jelentette a nagykövetség a Telegramon.

Az orosz diplomáciai képviselet megjegyezte, hogy „az ilyen támadások már több mint egy éve rendszeresen folynak”, és hangsúlyozta, hogy „az ilyen incidensek minden lehetséges következményéért a svéd hatóságok a felelősek”.

A nagykövetség által kiadott közlemény szerint az orosz diplomaták többször is felvették a kapcsolatot a rendőrséggel és az ország külügyminisztériumával, követelve a diplomáciai képviselet biztonságának és sérthetetlenségének biztosítását, de „eredmény azonban nem született”.

Mariana Bjetszja, Ukrajna külügyminiszter-helyettese az X-en osztotta meg három gyereknek a fotóját és a nevét, akik szombatról vasárnapra virradó éjjel, a háború eddigi legnagyobb orosz légitámadásában vesztették életüket. 

A 8 éves Sztanyiszlav, a 12 éves Tamara és a 17 esztendős Roman testvérek voltak. A Kijevtől nyugatra fekvő Zsitomir városában érte őket a halál.

Május 16-hoz hasonlóan ismét Isztambulban tárgyalhat egymással az orosz és az ukrán delegáció – értesült róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A portál forrása arról számolt be, hogy Vatikán logisztikai okokból sem lehet ideális helyszín, a részleteket hamarosan bejelenthetik. A római helyszínről korábban Szergej Lavrov orosz külügyminiszter mondott hasonlót.

Május 25-én újabb fogolycsere zajlott Oroszország és Ukrajna között. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő bejelentése szerint 303 fogoly tért vissza az orosz fogságból – írja az Unian.

Ezzel a felek teljesítették az Isztambulban megkötött egyezményt, amely értelmében 1000–1000 hadifoglyot kellett elcserélni. Ukrajna elnöke köszönetet mondott mindazoknak, akik segítettek a folyamat végrehajtásában.

Az ukrán védelmi minisztérium „GUR” egységeinek drónjai csapást mértek az orosz csapatok üzemanyaggal teli vonatára a Zaporizzsjai régióban – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.

A műveletről felvételt tettek közzé az interneten. A támadásban három üzemanyagtartály semmisült meg.

Ukrajna eddig dokumentáltan 8957 harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 6567 megsemmisült, 569-ben károk keletkeztek, 517-et a személyzete otthagyott a harctéren, 1304-et pedig az oroszok elfoglaltak.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat az eszközöket tartalmazza, amelyek megsemmisüléséről vagy sérüléséről geolokációs adatokat tartalmazó vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített eszközök között 1185 tank van. A harckocsik közül 863 megsemmisült, emellett 79 megsérült, 98-at magára hagytak a harctéren, 145-öt pedig az oroszok zsákmányoltak.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

204 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok szombaton a frontvonalon – írja az Ukrinform.

Az oroszok mintegy 100 légicsapást mértek ukrán célpontokra, erre utóbbiak több mint 20 alkalommal válaszoltak. A harcok a Szumi, a Donyecki, a Dnyipropetrovszki, a Zaporizzsjai és a Herszoni régióban zajlottak.

Vasárnap hajnalban az orosz erők drónokkal támadták meg Hmelnickij megyét, négyen meghaltak, többen megsérültek – írja az Ukrajinszka Pravda.

A portál közlése szerint Mikolajivban egy lakóépületet találtak el a harci eszközök, a csapásban egy civil halt meg.

Az orosz áldozatok nyilvánosan elérhető adatokkal alátámasztott száma a május 23-i frissítés szerint 109 625 volt, ebből 5076 tiszt – írja az orosz Mediazona.

A Mediazona a BBC News orosz szolgálatával és egy önkéntesekből álló csapattal együttműködve folytatja az ukrajnai orosz katonai áldozatokról szóló információgyűjtést.

Az általuk közölt adatok nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származnak, például a hozzátartozók közösségi médiában közzétett bejegyzéseiből, a helyi média jelentéseiből, a helyi hatóságok nyilatkozataiból, gyászjelentésekből vagy sírfeliratokról.

Ezért nem a halálos áldozatok teljes számát rögzítik, hanem csak azokét, akik név szerint beazonosíthatók.

Matematikai statisztikai módszerekkel extrapolálva az oroszok tényleges vesztesége a december 31-ig terjedő időszakban valószínűleg 165 ezer fő körül járhatott.

Oroszország eddig dokumentáltan 21 846 harceszközt veszített a háborúban. Ezek közül 16 733 megsemmisült, 895-ben károk keletkeztek, 1163-at a személyzete otthagyott a harctéren, 3055-öt pedig az ukránok elfoglaltak.

A számokat az Oryx nevű, nyílt forrású hírszerzési és hadászati elemzőintézet tette közzé, és a lista csak azokat az eszközöket tartalmazza, amelyek megsemmisüléséről vagy sérüléséről geolokációs adatokat tartalmazó vizuális megerősítés is elérhető. A honlapon minden egyes, a számításba bekerült eszközről látható fotó vagy videó.

Az elveszített eszközök között 3995 tank van. A harckocsik közül 2920 megsemmisült, emellett 158 megsérült, 384-et magára hagytak a harctéren, 533-t pedig az ukránok zsákmányoltak.

Mivel a honlapon csak a hitelesen megerősített esetek szerepelnek, a megsemmisült berendezések mennyisége valószínűleg lényegesen nagyobb, mint ami a listán szerepel.

Az orosz erőknek Pokrovszktól nyugatabbra kell előrenyomulniuk, ha 2025 nyarán be akarják keríteni a települést, és el akarják kerülni a városharcot. Az orosz erők nagyrészt felhagytak a várostól délnyugatra lévő kiszögellésük kiterjesztésére irányuló erőfeszítéseikkel, amikor az ukrán erők 2025 februárjában ellentámadások sorozatát hajtották végre Pokrovszktól délre és délnyugatra.

Az orosz erők nem fokozták újra ezt az erőfeszítést, és ehelyett 2025 márciusában, áprilisában és májusában a Pokrovszktól délnyugatra, Novopavlivka felé történő előrenyomulást helyezték előtérbe. Az orosz erőknek újra meg kell erősíteniük a Pokrovszktól nyugatra, Hriscsin felé történő előrenyomulásra irányuló erőfeszítéseiket, ha az orosz erők arra kívánják kényszeríteni az ukrán erőket, hogy a bekerítés veszélye alatt kivonuljanak városból – írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok intézete (ISW). 

Az ISW továbbra is úgy értékeli, hogy Oroszország valószínűleg

ahhoz, hogy az elkövetkező hónapokban mind Pokrovszk bekerítését, mind pedig egy Kosztyantyinivka felé irányuló jelentős támadó műveletet hajtson végre, és valószínűleg prioritást kell majd adnia az egyik műveletnek. 

Az orosz erők az elmúlt hetekben jelentősen kiterjesztették a Konsztantyinovkától délnyugatra fekvő előretolt területüket, és elegendő pozíciót hoztak létre ahhoz, hogy az elkövetkező hetekben és hónapokban délről támadó hadműveletet indíthassanak a település felé, vagy támogassák Pokrovszk és Mirnohrad északkeleti bekerítését.

A május 23-án közzétett geolokációs felvételek szerint az orosz erők a közelmúltban Popiv Jar-tól délre nyomultak előre, és elfoglalták a településtől délkeletre fekvő mezőket – írja napi jelentésében a washingtoni Háborús Tanulmányok Intézet (ISW). 

Egy orosz milblogger május 23-án azt állította, hogy a 150-ik motorizált lövészhadosztály elemei részt vettek a Popiv Jar melletti előrenyomulásban, és hogy az orosz erők Olekszandropiltól északra és délre is előretörtek. Egy másik blogger azt állította, hogy az orosz erők tovább nyomulnak Poltavka és Ruszin Jar felé.

Egy harmadik orosz hadiblogger azt állította, hogy a 33-ik motorizált lövészezred elemei Novoolenivka közelében nyomulnak előre.

Magyarország területére 2025. május 24-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6690 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 26 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Simon Case, korábbi brit kabinetfőnök és a polgári szolgálat vezetője, komoly figyelmeztetést adott a világ jövőjével kapcsolatban. A 2024 végén egészségügyi okokból visszavonult szakember a egy interjúban azt mondta: a következő két évtizedet az államok közötti feszültségek és konfliktusok fogják meghatározni.

A The Guardian által szemlézett interjúban Case azt mondta, hogy emiatt sürgősen új védelmi stratégiák kidolgozására van szükség, különösen a nukleáris elrettentő képességek terén. Javasolta, hogy ne csak a jelenleg használt tengeralattjárókról indítható fegyverekben bízzanak, hanem vizsgálják meg a szárazföldi és repülőgépekről indítható rakéták lehetőségét is. „Nem lehet egyetlen rendszerre hagyatkozni, főleg ilyen fontos területen, mint a nukleáris védelem” – hangsúlyozta.

Az egykori kabinetfőnök, aki négy brit miniszterelnök mellett dolgozott, úgy véli, hogy a nyugati országoknak gyorsan fel kell készülniük a várható kihívásokra. Ezért azt javasolta, hogy az Egyesült Királyság védelmi költségvetését mielőbb emeljék meg. Simon Case tapasztalatát és tanácsait a brit kormány és a szövetségesek is figyelembe vehetik a jövő stratégiai döntéseinél, különösen a folyamatosan változó nemzetközi helyzet közepette.

A Harkivi régió egyik fontos települése, Kupjanszk, mára gyakorlatilag romokban hever: a város és környéke 90 százalékban megsemmisült vagy súlyosan megsérült – jelentette be Andrej Beszedin, a város közigazgatási vezetője egy ukrán televíziós műsorban.

Beszedin hangsúlyozta, hogy a helyzet nem csupán nehéz, hanem egyenesen kritikus. Az orosz csapatok folyamatos és célzott támadásokat intéznek Kupjanszk és a környező települések ellen: irányított légibombákkal, tüzérséggel, rakétarendszerekkel, valamint modern drónokkal bombázzák a város központi részeit, ahol még sok civil él. A tisztviselő szerint ezek a támadások nemcsak a lakosságot, hanem azokat is veszélyeztetik, akik a város alapvető működését biztosítják.

Beszedin kiemelte, hogy bár az ott dolgozók és a harcoló katonák mindent megtesznek azért, hogy Kupjanszk éljen és ellenálljon, a helyzet napról napra súlyosbodik.

Egy héttel korábban a vezető arról számolt be, hogy a folyamatos orosz bombázások miatt be kellett zárni a város egyetlen kórházát. Csak május 14-én 18 irányított légibombát lőttek ki a településre, amelyek közül az egyik másfél tonnás volt.

A bombázásokban több mint hatvan magánház, társasházak és kulcsfontosságú infrastruktúra sérült meg vagy semmisült meg teljesen. 

Köszöntjük olvasóinkat!

Indul az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Sajtóinformációk szerint Donald Trump felszámolja a Pentagon ukrán osztályát;
• Orosz katonák kivégeztek két ukrán hadifoglyot Pokrovszk mellett;
• Hatalmas offenzívára készülhet Putyin, a ukránok szerint is tömeges mozgósítás zajlik az orosz oldalon;
• Tömeges drón- és rakétatámadás zúdult Kijevre, elképesztő felvételeken a lángoló város;
• Békememorandumot készít Moszkva Ukrajnának, már az utolsó simításokat végzik;
• Vészjelzést küldött Kijev, megismétlődhet a 2022-es forgatókönyv.

Tartsanak velünk ezúttal is!