Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Volodimir Zelenszkij szerint idiótáktól származik a tűzszüneti javaslat, azonnali cselekvésre szólította fel Donald Trumpot;
• Ukrajna eddigi legmerészebb műveletét hajtotta végre, teljesen megváltozhatnak a játékszabályok;
• Orosz MiG-eket észleltek Ukrajna felett, légiriadót rendeltek el az ország teljes területére;
• Veszélyes szakaszba lépett a háború, végleg veszélybe kerültek a béketárgyalások;
• Oroszország több fronton is megtorló csapásra készül Ukrajna ellen;
• Szintet léptek a harcok, Ukrajna újabb vakmerő akciót hajtott végre az oroszok legfontosabb hídjánál.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Refat Csubarov, a krími tatár nép elnöke azt javasolja, hogy az oroszok által annektált Krím területén illegálisan tartózkodó orosz állampolgárok azonnal hagyják el a félszigetet – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.

A politikus azzal indokolta a javaslatát, hogy hamarosan le fogják bontani a Kercsi-hidat, így nem lehet majd átjutni Oroszország területére. Úgy véli, akik az érintett területen maradnak, azokat az orosz csapatok élő pajzsként fogják használni egy esetleges ukrán visszafoglalási kísérlet esetén.

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka arról számolt be, hogy 2025 eleje óta az orosz csapatok 200 ezer katonát vesztettek Ukrajnában – írja az Ukrajinszka Pravda.

A tisztviselő a Telegramon ismertette az adatokat. Az ukrán vezérkar szerint a háború kezdete óta az orosz erők – halottakkal és sebesültekkel együtt – 990 ezer harcost veszítettek el.

Terrorcselekménynek minősítette az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nyomozati főosztálya a vasútvonalak és a hídszerkezetek vasárnapi felrobbantását Brjanszk és Kurszk régióban, amiket ukrán utasításra hajtották végre – közölte kedden Szvetlana Petrenko, a hatóság képviselője.

Petrenko szerint nyilvánvaló, hogy a terrorista csoportok „a kijevi rezsim utasítására, maximális pontossággal úgy tervezték meg a támadást, hogy az több száz békés polgár életét fenyegesse”. A robbantások következtében hét ember életét vesztette, 113-an pedig megsérültek, köztük gyermekek is – számolt be róla az MTI.

A szóvivő kilátásba helyezte, hogy az SZK az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) operatív támogatásával azonosítani fogja és büntetőjogi felelősségre vonja a terrortámadás szervezőit és végrehajtóit.

Az FSZB kedden közölte, hogy letartóztatott egy feodosziai illetőségű férfit, aki az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) megbízásából házi készítésű, 1,2 kilogramm robbanóanyagból, elektromos detonátorból, improvizált rádiójelvevőből és rádióelektronikus adóból álló, fél kilogramm szöggel megtöltött pokolgépet rejtett el Szevasztopol Balaklava kerületében. A gyanúsított ellen, aki maga lépett kapcsolatba az SZBU-val, hazaárulás címén indítottak eljárást.

Az isztambuli tárgyalásokon nem született áttörés, a felek álláspontjai továbbra is élesen szemben állnak egymással. Bár a humanitárius kérdésekben – elsősorban a fogolycserében – történt némi előrelépés, a stratégiaiakban továbbra sincs közeledés.

Seremet Sándor, az Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója szerint valódi béketárgyalások csak Moszkva és Washington között képzelhetők el, egy esetleges Putyin–Zelenszkij-találkozó ehhez képest másodlagos.

Az Index Világjátszma című geopolitikai rovatának legújabb sorozatát itt találják.

A NATO arra kéri az európai tagállamokat, hogy jelentősen növeljék a földi légvédelmi erők számát, hogy felkészüljenek az esetleges orosz agresszióra – adta hírül a Ukrajinszka Pravda, jól értesült Bloomberg-forrásokra hivatkozva. 

Utóbbiak szerint a szövetség közös célként tűzte ki, hogy az európai tagok ötszörösére növeljék a földi légvédelmi erőket. A növelés egyéni szintjét minden ország külön-külön határozza majd meg, és erre nem hoztak időkeretet.

A földi légvédelem kérdését várhatóan a NATO védelmi minisztereinek csütörtöki brüsszeli ülésén vitatják meg – tették hozzá a források.

Egy magas rangú európai katonai tisztviselő, aki névtelensége megőrzése mellett nyilatkozott a Bloombergnek, elmondta, hogy a NATO-tagoknak nagy szükségük van a földi légvédelem kiépítésére.

Az ukrajnai háború addig fog tartani, amíg Vlagyimir Putyin orosz elnök akarja, „a diplomáciai megoldásokkal, bármennyire is támogatandók, nem fogunk békét elérni” – jelentette ki kedden Andrius Kubilius védelemért felelős uniós biztos Hágában.

A tisztviselő hangsúlyozta: amíg Oroszország egyre erősebbé és agresszívebbé válik, az Egyesült Államok fokozatosan kivonul Európából, mert számára Kína az első számú prioritás. „Ez nem jelenti a NATO-ból való kilépését, de Európának fel kell készülnie, így a júniusi NATO-csúcs és az Európai Tanács ülése stratégiai jelentőségű: itt kell döntéseket hoznunk” – hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, az ukrajnai háború egyik legfontosabb tanulsága, hogy a harci műveletek túlnyomó részét, mintegy 80 százalékát drónok végzik, az orosz drónképességek legalább az ukrán szinten vannak.

Véleménye szerint ha Európa tartós békét akar, akkor stratégiailag függetlenné kell válnia, ez azonban nem egyenlő az elszigetelődéssel: közösen kell megtalálni a függetlenséget, ezért elengedhetetlen, hogy az Európai Unió és a NATO szorosan együttműködjön.

„A valódi függetlenség négy kulcsfontosságú feltételt igényel: először is saját védelmi képességeink megerősítését, másodszor Oroszország agresszív képességeinek csökkentését, harmadszor az amerikai katonai jelenlét részleges pótlását Európában, végül pedig Ukrajna gyors és hatékony integrálását egy új európai biztonsági rendszerbe” – taglalta.

Kubilius szerint a „posztimperialista, autoriter, agresszív Oroszország mindig fenyegetést fog jelenteni Európa számára”. Azt mondta, „az orosz nép dolga”, hogy visszavezesse az országot egy „normálisabb” irányba.

„Az Ukrajna-stratégiánknak nemcsak abban kell állnia, hogy segítjük Ukrajnát az önvédelmében, hanem abban is, hogy sikeres történetté válhasson az EU-hoz való integráción és gazdasági fejlődésen át. Egy sikeres Ukrajna megteremtése jelentős hatással lehet arra, hogy az orosz emberek miként látják saját jövőjüket” – hívta fel a figyelmet.

„Eddig követtük transzatlanti barátaink vonalát: amikor azt mondták, hogy Oroszország a gonosz birodalma, akkor mi is ezt ismételtük; amikor azt mondták, hogy vissza kell állítani a kapcsolatokat Oroszországgal, akkor mi is követtük őket. És most tudjuk, hol tartunk” – tette hozzá az uniós biztos.

Oroszország vezetése az orosz–ukrán háború 2022-es kitörése után – bár kezdetben az eszközeikkel jelentős károkat okoztak Ukrajnának – megpróbálta az ország mélyén, távol a frontvonalaktól eldugni kulcsfontosságú bombázóit, tartva Ukrajna dróntechnológiájától. Több repülőt Szibériáig és az Északi-sarkkörig szállítottak, ahol nagyobb biztonságban tudták azokat. Gondolhatták ezt a múlt hét vasárnapig, amikor olyasmi történt, ami meglepte az orosz erőket. A Pókháló elnevezésű, elsőre őrültségnek tűnő művelet, valamint annak az oroszok által feltételezett ukrán vezetője, Artem Timoszijev felülmúlta a háborúban álló felek várakozásait.

Elmondjuk, hogyan épült fel az az akció, amelyben az ukrán erők több mint 40 gépet semmisítettek meg pillanatok alatt az Oroszország négy légitámaszpontjára, közvetlenül az ellenség területéről mért összehangolt dróntámadásban.

Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

Őrizetbe vettek egy férfit Cserkaszivban, aki megrongálta az elhunyt katonák sírjain található zászlókat. A rendőrség szerint akár öt év börtönbüntetés várhat rá – írja az Ukrajinszka Pravda különkiadása.

A rongálást egy helyi lakos jelentette be, a hatóságok órákon belül elfogták és kihallgatták a tettest, aki egy 40 éves férfi. Az elkövető ellen sírgyalázás miatt emeltek vádat. A hatóságok a jövőben is szigorúan fogják büntetni azokat, akik hasonló cselekedetet követnek el.

A háború kezdetét követően, 2022 júniusában kötött szállítási megállapodást az Európai Unió Ukrajnával, amit az Európai Parlament szakbizottsága hatékony válasznak minősített a konfliktus által okozott közlekedési ágazati zavarokra. A szabályozás segítette a felek fuvarozóit abban, hogy bizonyos engedélyek nélkül áthaladjanak egymás területein − írta a HVG.

A hosszabbításról szóló javaslatot támogatták az európai parlamenti képviselők, ami előírja a járművezetők számára, hogy nemzetközi fuvarozást engedélyező okmányokkal rendelkezzenek, valamint hogy a szélvédőjükre matricát ragasszanak, ami igazolja, hogy közúti szállítási tevékenységük a megállapodás hatálya alá tartozik. A megállapodás egy védzáradékot is bevezet, ez lehetővé teszi a megállapodás felfüggesztését egy adott földrajzi területen, ha az ottani közúti szállítási piacon jelentős zavarok tapasztalhatók.

A szakbizottság ugyan nem egyhangúlag, de 32 igen, hat nem és két tartózkodás mellett támogatta a szállítási egyezség 18 hónapos meghosszabbítását, amelyet az EP plenáris ülésének is meg kell erősítenie. Ez a megállapodás megkönnyítette bizonyos áruk, mint az üzemanyag és a humanitárius segélyek Ukrajnába történő szállítását.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet előrejelzése szerint Ukrajna gazdasági növekedése idén 2 százalékra lassul, és 2026-ban is ezen a szinten marad – olvasható az Jevropejszka Pravda oldalán.

Tavaly a gazdasági növekedés már 2,9 százalékra lassult, az egy évvel korábbi 5,3 százalékról. 

Az OECD szakértői szerint a növekedést a nemzetközi segélyek, a védelmi kiadások és a hazai magánkereslet fogja támogatni. Ugyanakkor a munkaerőhiány és a bizonytalanság továbbra is visszafogja majd a növekedést. 

Szumira mértek csapást az orosz csapatok, a halottak száma háromra növekedett, a hatóságok 25 sérültről számoltak be – írja az Ukrajinszka Pravda.

A csapásban több autó kiégett. A robbanásokban több épületben keletkezett kár. Artem Kobzar, Szumi megbízott polgármestere arról számolt be, hogy június 3-át és 4-ét gyásznappá nyilvánították a településen.

Szumi régióban az oroszok előrenyomulása lelassul, majd végül megáll, ahogyan korábban Pokrovszk irányában – jelentette ki Alekszej Getman katonai elemző az Unian szerint.

Elmondása szerint Ukrajna már tavaly ősszel tudott a Szumi régió északi részén indított offenzíváról, mivel az oroszok bejelentették az akcióikat. Ennek megfelelően az ukrán fegyveres erők felkészültek: erődítményeket építettek, aknákat telepítettek és tüzelőállásokat létesítettek.

Az a tény, hogy az ellenség előrenyomul, rossz hír, de ezt nyugodtan kell kezelnünk. Amikor egy hadsereg támadásokat hajt végre, akkor is előrenyomul. A kérdés az, hogy milyen mélyre, és milyen veszteségeket szenved

– mondta Getman. Hozzátette, hogy ez a nyomulási ütem nem fenntartható, be fog lassulni, hála az ukrán erők többszintű védelmi vonalának.

Ukrajna nagyszabású dróntámadást hajtott végre egy orosz légibázis ellen, ahol stratégiai repülőgépeket pusztítottak el, vagy tettek harcképtelenné. Most a Kreml is megszólalt a csapást követően – írja az Unian.

Vlagyimir Putyin sajtótitkára, Dmitrij Peszkov szerint az orosz elnök „online” kapott információkat a támadásról, ugyanakkor a ténymegállapításokig meg kell várniuk a vizsgálat végét.

Folyamatban van egy vizsgálat, amelyet az Orosz Föderáció Nyomozó Bizottsága indított, és a Védelmi Minisztérium is nyilatkozatot adott ki. Azt javaslom, hogy várjuk meg a vizsgálat eredményeit, és a Védelmi Minisztérium nyilatkozatának tartalmára összpontosítsunk

– mondta Peszkov.

Dmitrij Peszkov 2025. május 14-én Moszkvában, Oroszországban

Fotó: Contributor / Getty Images Hungary

Ukrán delegáció érkezett az Egyesült Államokba Julija Szviridenko miniszter vezetésével, hogy tárgyaljanak Donald Trump amerikai elnök csapatának képviselőivel – írja az Ukrajinszka Pravda. Többek között az Oroszország elleni szankciók és a védelmi együttműködés megerősítése áll majd a tárgyalás központjában. 

Az elnöki hivatal közleménye szerint különösen Lindsay Graham szenátor törvényjavaslatáról fognak tárgyalni. Hozzátették, megvitatják az Újjáépítési Beruházási Alap létrehozásáról szóló megállapodást, az Oroszországban ragadt ukrán gyermekek hazatérését, valamint az egyházzal kapcsolatos kérdéseket. 

„Sok találkozó lesz mindkét párt Ukrajnát támogató képviselőivel és Donald Trump amerikai elnök csapatával. Beszélni fogunk az isztambuli találkozók eredményeiről, valamint arról, hogy Oroszország miként késlelteti a tűzszünetet és a tárgyalásokat a háború kedvéért” – fogalmazott Andrj Jermak, az ukrán elnöki hivatal vezetője. 

Június 2-án az ukrán védelmi erők 1100 orosz katonát, 7 tankot, 8 páncélozott harci járművet, 48 tüzérségi rendszert, 12 repülőgépet és egyéb haditechnikai eszközt ártalmatlanítottak – tette közzé Facebook-oldalán az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

A hivatalos jelentés szerint hétfőn a frontvonalon több mint 140 harci összecsapásra került sor, a legtöbb támadást az ukrán fegyveres erők a Donyeck megyei Pokrovszk irányában verték vissza.

A légvédelem 75 célpontot ártalmatlanított, közülük 60 drónt tűzerővel semmisítettek meg, 37-et pedig rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérítettek a pályájukról. A légicsapások fő célterületei Csernyihiv, Harkiv, Szumi, Poltava, Odessza és Donyeck megyék voltak.

Lakosok egy orosz légicsapás után 2025. június 2-án Harkivban, Ukrajnában

Fotó: Viktoriia Yakymenko / Suspilne Ukraine / JSC UA:PBC / Global Images Ukraine / Getty Images Hungary

Két ember meghalt egy orosz támadásban Szumiban – közölte a Sky News.

Körülbelül 20 ember megsebesült, néhányan súlyos állapotban vannak.

A találatok következtében megrongálódott egy egészségügyi intézmény, autók és házak

 – közölte a szumi területi katonai közigazgatás.

Rendőrök egy orosz rakétacsapás helyszínén Szumi, Ukrajnában 2025. június 3-án

Fotó: Stringer / Reuters

Jurij Ignat ezredes, az ukrán légierő kommunikációs vezetője elmondta, hogy hány repülőgépre van szüksége Ukrajnának ahhoz, hogy hatékony légierővel rendelkezzen az oroszok elrettentésére – írja az Unian.

Az F–16-osok képesek a légi fenyegetésekre is reagálni, és a felszíni célpontokat is meg tudják semmisíteni. Nagyjából 200 ilyen, többfunkciós gépre van szükségünk az ország hatékony légvédelméhez

– mondta Ignat, hozzátéve, hogy manapság nem a mennyiség, hanem a modernizáció határozza meg a hadsereg hatékonyságát.

Azt is elmondta, hogy az orosz csapások intenzitása attól függ, hogy Oroszország kap-e támogatást más országoktól.

Az ukrán támadások állítólag áramkimaradásokat okoztak az orosz ellenőrzés alatt álló területek nagy részén a zaporizzsjai és Herszon régióban, Ukrajna déli részén. Százezreket hagytak áram nélkül az oroszok által kinevezett tisztviselők szerint. Azonban a támadás állítólag nem volt hatással a zaporizzsjai atomerőműre – írja a Sky News.

Ez a két régió azokhoz a területekhez tartozik, melyeket Moszkva a háború befejezéséért cserébe Kijevtől követel.

Ez azután következett be, hogy Ukrajna tüzérségi támadása megrongálta a nagyfeszültségű infrastruktúrát – állította Jevgenyij Belickij, az oroszok által kinevezett kormányzó.

Hasonlóan Vlagyimir Szaldo, az oroszok által kinevezett kormányzó azt mondta, hogy a drónok törmelékei megrongáltak két alállomást, amely több mint 100 ezer lakost hagyott áram nélkül.

Vjacseszlav Csausz, a Csernyihivi Regionális Államigazgatás elnöke szerint éjszaka Csernyihivet orosz drónok támadták meg – írja az Unian.

Károk keletkeztek egy többemeletes épületben, egy iskolában, több üzletben, egy buszmegállóban és a magánlakásszektorban lévő házakban

– mondta Csausz. A támadásban négyen megsérültek.

A Harkiv megyei Balaklejában egy civil vállalkozást ért találat. Egy ember meghalt, egy pedig megsérült. Odesszában lakóépületek, valamint autók égtek ki az éjszakai támadás következtében.

A fejlemények arra mutatnak, hogy az ukrajnai háború minden eddiginél intenzívebb szakaszba léphet, a kormány azonban fel van készülve arra, hogy távol tartsa a magyar emberektől mindennek a negatív hatásait – jelentette ki Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára hétfőn Vásárosnaményban.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a miniszterhelyettes arról számolt be a Kisvárda környékén tett látogatását követően, hogy a térségbeli települések vezetőivel arról egyeztetnek, hogy mit tudnak tenni annak érdekében, hogy a régió minden nehézség és a sorozatos válságok ellenére is a jövő nyertese lehessen – adta hírül az MTI.

„Ez egy folyamatos munka nyilván, de ahhoz, hogy ez a jövő valóságra váljon, ahhoz minden nap és így a következő időszakban is el kell végezni a ránk eső feladatokat” – szögezte le.