Amerika véget vethetne ennek a háborúnak, a kérdés, hogy miért nem teszi

Ukrajna példátlan támadást hajtott végre az orosz hadászatibombázó-flotta ellen, és ez alapjaiban rengette meg a térség biztonsági egyensúlyát. A dróntámadás Tarjányi Péter szerint nem spontán ötlet eredménye lehetett, hanem egy évekkel korábban elindított hírszerzési művelet vége.

Az ukrán hírszerzés sejteket telepített Oroszország területére és a szomszédos országokba, például Kazahsztánba. Ezek a sejtek hosszú ideig rejtve maradtak, gyakran civil fedésben, a háború kitörése után azonban új szerepet kaptak:

Oroszország egyik kulcsfontosságú eszköze az Ukrajna elleni támadásokban a hadászatibombázó-flotta volt, ezek a repülőgépek több ezer kilométerről képesek precíziós csapásokat mérni, ráadásul nemcsak hagyományos, de nukleáris fegyverek szállítására is alkalmasak. Az ukrán hírszerzés egyértelmű célja az volt, hogy ezt a képességet gyengítse.

Civil drónok katonai célra

A biztonságpolitikai szakértő az akciót a korábbi izraeli „csipogós” támadáshoz hasonlította. Az ukránok kínai polgári drónokat – pontosabban alkatrészeket – szállítottak Kazahsztánba, majd onnan Oroszországba, ahol azokat egy hangárban – katonai célokra alakították át. A robbanóanyagokat is helyben, orosz területen szerezték be, hogy minimalizálják a lebukás kockázatát. 

A támadó drónokat konténerekbe rejtették, és azokat úgy álcáztak, mintha faházak lennének. Ezeket kamionok szállították a célterületek közelébe. Feltételezhető, hogy a kamionsofőrök nem tudtak a rakomány valódi tartalmáról. A konténerek teteje távolról aktiválható volt, ahonnan a drónok felszálltak és támadásba lendültek.

Okkal történt így, mivel az orosz légvédelem működik. Egy légvédelmi rendszer abban az esetben van késésben, ha […] annyira közelről indítod el a támadást, hogy esély sincs azt kivédeni. Az ukrán hírszerzés ezt utóbbit választotta

– mondta a szakértő, majd arra is kitért, hogy bár az ukrán források szerint 40 repülőgépet semmisítettek meg, független jelentések alapján 11–13 hadászati bombázó pusztult el. Persze ez is súlyos veszteség, tekintve, hogy Oroszország teljes hadászati bombázóflottája 120–140 gépből áll, és ezek közül nem mind hadra fogható.

Milyen az, amikor a doktrína megreped?

Tarjányi arra is kitért, hogy Ukrajna a támadásról nem egyeztetett sem a NATO-val, sem az USA-val. Részben azért, hogy elkerülje a nyugati visszafogást, részben pedig azért, mert a célpont a nukleáris elrettentés egyik alappillére volt – ami Nyugaton is kényes kérdés.

A szakértő arról is beszélt, hogy a támadás kivitelezése rendkívül összetett volt, és sok ponton megbukhatott volna. Mégis sikerrel járt. Nem csupán katonai, hanem pszichológiai és stratégiai csapást is mért Oroszországra – megmutatva, hogy Ukrajna képes mélyen az orosz hátországban is csapást mérni, méghozzá saját eszközeivel, külső katonai beavatkozás nélkül. Ez egy nagyon súlyos csapás volt, és óriási elhárítási hiba Oroszország részéről.

Ez egy doktrinarepedés, mert olyan az elmúlt 70-80 évben és a hidegháború idején sem volt soha, hogy egy hadászatibombázó-flotta, illetve egy nukleáris csapásmérési láb így megbillenjen. […] Oroszország kapcsán a hadi gondolkodás arról szólt, hogy Oroszországot valójában nem lehet legyőzni, mivel olyan óriási területről beszélünk. Most azonban, a drónok korába lépve bebizonyosodott, hogy valójában annyira nagy, hogy védeni sem lehet, a drónok miatt a nagysága pedig leszűkült

– mondta Tarjányi Péter.

A beszélgetésben szóba került egy lehetséges válaszcsapás is. Tarjányi úgy véli, hogy történni fognak dolgok, de az oroszok először felmérik, hogy kik lehettek a kiemelkedő szereplők, a támadást tervező és végrehajtó ukrán katonák. Ha fény derül az ukránok kilétére, az életük nagyon nagy veszélyben lesz. 

Miközben Oroszország nagy szárazföldi hadműveletekkel hajt végre támadásokat, Ukrajna nagyon-nagyon fájó csapásokat hajt végre Oroszország területén. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ilyen támadások eldönthetik a háborút, de nagyon komoly üzenetek az orosz társadalomnak. Az egyik üzenet, hogy ez nem különleges hadművelet, hanem háború. Közben nagyon komoly veszteségek vannak, és ez fáj Oroszországnak.

– fogalmazta meg véleményét a biztonságpolitikai szakértő. 

A beszélgetés utolsó szakaszában kerül elő a kérdés: vége lehet-e a háborúnak a közeljövőben? Tarjányi szerint minden lehetőség, illetve eszköz megvan a háború befejezésére, főleg Amerikának.

Közben mindenki számára tiszta lett nyugati részről, hogy Oroszország csak akkor fogadja el a békét, ha győznek, így a szakértő szerint a béke és a tűzszüneti tervek mentek a kukába, az elkövetkező időszakban pedig a fegyvereké lesz a szó.