Hiába reménykedik, hogy bizalmat kap a parlamenttől, Donald Tusk továbbra is egy sebzett vad

Június 11-én, szerdán rendeznek vitát, majd pedig szavaznak a lengyel törvényhozásban, a Szejmben a Donald Tusk miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazásról.

Tusk még azután kezdeményezte a szavazást, hogy pártja, a jobbközép-liberális Polgári Koalíció (KO) a jelöltje, Rafal Trzaskowski alulmaradt az elnökválasztáson a jobboldali-populista Jog és Igazságosság (PiS) által támogatott Karol Nawrockival szemben, hogy így erősítse meg politikai stabilitását kül- és belföldön egyaránt – egyrészt az Európai Unió tagállamait ezzel biztosítaná arról, továbbra is élvezi a parlament támogatottságát, másrészről ezzel próbálja négy pártból álló koalícióját szorosabbá fűzni a választás végkimenetele ellenére is. 

Azonban a bizalmi szavazás nem veszélytelen Tuskra, hiszen az akár a bukását is hozhatja, amennyiben a PiS-nek sikerülne 12 kormánypárti képviselőt meggyőznie. Már pedig a Jaroslaw Kaczynski által vezetett jobboldali párt erre készülhet: sajtóhírek szerint megkörnyékezték az agrárius-jobbközép Lengyel Néppártot (PSL) és 32 képviselőjét, amennyiben a párt leszavazná Tusk kormányát – aminek ők adják az egyik miniszterelnök-helyettesét –, akkor támogatnák, hogy pártelnökük, Wladyslaw Kosniak-Kamysz vezetésével egy kisebbségi kormányt alakítsanak.

Ugyan Kosniak-Kamysz később nem győzte hangsúlyozni, hogy pártja és képviselőtársai kitartanak a kormány mellett, a párt egy belső közvélemény-kutatást tartott, ahol felmérték, mit gondolnak a PSL-en belül arról, hogy térfelet váltva átállnának a PiS és az attól jobbra lévő szélsőjobboldali-libertariánus Konföderáció oldalára.

Mindegyik kormánypárt benyújtotta a számlát Tusknak

Mint azt az Indexen korábban elemeztük, Nawrocki győzelme azzal jár, hogy a jelenlegi köztársasági elnök, a szintén PiS által támogatott Andrzej Duda mandátumának augusztusi lejárta után továbbra is olyan elnöke lesz Lengyelországnak, aki vétóival próbálja visszafogni a Tusk vezette kormány reformjait. A kormány szerint a PiS ezzel az eszközzel próbálja ellehetetleníteni a PiS által kiépített illiberális rendszer lebontását, és visszaépíteni a jogállamiságot, míg a PiS szerint az elnök azt akadályozza meg, hogy Donald Tusk az alkotmányt megszegve vigye keresztül ígéreteit.

Emiatt a következő, 2027-ben esedékes parlamenti választásig, nehéz időszak előtt áll a Tusk-kormány, hiszen ha Nawrocki betartja a választási kampány során tett ígéretét, akkor a legtöbb törvényt egyszerűen megvétózza, aminek felülírására nincs elegendő képviselője a kormánypártoknak a Szejmben.

Azonban az elnökválasztás nemcsak a KO és PiS közötti harcra, valamint a kormány működésére van hatással, hanem az utóbbiban szereplő pártokra is:

Az öt évvel ezelőtt még közel 14 százalékos eredményével berobbanó, majd Polska 2050 néven centrista-civil pártot alapító Szymon Holownia – akit a már korábban említett PSL is támogatott – idén alig kétezer szavazattal maradt el az öt százalékos eredménytől, míg a kormánykoalíciónak szintén részese, a baloldali pártokat összefogó Lewica jelöltje, Magdalena Biejat ettől jócskán elmaradt 4,23 százalékos eredményével – ráadásul Biejat még a Lewicából és ezáltal a kormányból kilépő Adrian Zandberggel szemben is alulmaradt.

Ezen pártok emiatt abban reménykedtek, hogy a második fordulóban Trzaskowski győz, így pedig egy kormánypárti elnökkel nem kell attól tartaniuk, hogy törvénykezésüket vétókkal akadályoznák. Azonban végül Nawrocki győzött, így pedig nehezebb lesz jó kormányzással visszaszerezni azokat a választókat, akik a mostani elnökválasztáson inkább otthon maradtak, vagy esetleg a szélsőjobboldali jelöltekre szavaztak.

Mielőtt azonban vélhetően megvitatták volna a KO-n kívül a többi kormányzó pártokban, hogy kilépjenek-e a Tusk-kormányból, a miniszterelnök előállt a bizalmi szavazással. Tusk ezzel egyrészt tiszta vizet akar önteni a pohárba, és megmutatni, hogy kormánya továbbra is élvezi a Szejm többségének támogatását, és a koalíciós partnereivel eltökélt a közös kormányzásban.

A bizalmi szavazás bejelentése óta több ízben is leültek tárgyalni a pártelnökök – Donald Tusk mellett a már említett PSL-es Kosniak-Kamysz, a Polska 2050-es Szymon Holownia, valamint a Lewica képviseletében Wlodzimierz Czarzasty –, ahol a szavazás mellett a kormány stratégiájának jövőjéről is egyeztettek.

Bejelentették, hogy kineveznek egy kormányszóvivőt, változtatni fognak a kabinet jelenlegi kommunikációján, valamint a bizalmi szavazás után nemcsak a kormány összetételén, hanem a koalíciós szerződésen is módosítanak.

Ezek mellett pedig a PSL és a Lewica is előállt saját követeléseivel: előbbi jobban fellépne a migráció ellen, valamint hangsúlyosabbá tenné a konzervatív értékek védelmét, míg utóbbi többek között az állami lakásberuházások felgyorsításáról, valamint a fizetetlen gyakornoki munka betiltásáról nyújtana be törvényjavaslatokat.

Jelenleg mindegyik pártelnök magabiztosan nyilatkozik a szavazást illetően, szerintük képviselőik továbbra is bizalmat fognak szavazni a kormánynak. Ráadásul a szoros együttműködést mutatja, hogy a bizalmi szavazást megelőző vitán Donald Tusk beszédén közösen dolgoznak – jelenleg mindegyik párt azt akarja elérni, hogy a számára fontos ügyek belekerüljenek a kormányfő beszédébe.

Ha túl is éli a bizalmi szavazást, a PiS továbbra is a Tusk-kormány bukására számít

Akár tett a PiS ajánlatott a PSL-nek a térfélcserét illetően, akár nem, a PiS-nél így is biztosak abban, hogy Donald Tusk és kormánya nem fogja kitölteni mandátumát, és előbb-utóbb előrehozott választás jöhet.

A pártok klasszikus színei miatt csak közlekedésilámpa-koalíciónak nevezett, a szociáldemokrata SPD-ből, az ökobaloldali Zöldekből és a liberális FDP-ből álló Scholz-kabinetet a belső konfliktusok feszítették szét, ami miatt szűk egy évvel a választások előtt összedőlt a kormány – ezt bővebben az alábbi cikkünkben magyaráztuk el részletesen.

Márpedig belső feszültségek Donald Tusk kormányában is vannak, hiszen ideológiailag rendkívül sokszínű, a szélsőbaltól a jobbközépig, a liberálisoktól a konzervatívokig terjed, amit leginkább csak a PiS-ellenesség, valamint a jogállamiság újraépítésének akarata köt össze.

– például ennek következtében nem sikerült még mindig elfogadni az abortusztörvény reformját.

Kaczynskiék így azzal számolnak, hogy ha a bizalmi szavazáson nem is bukik meg a Tusk-kormány – ennek eleve nagyobb az esélye, mint hogy megbukna –, a leendő államfő továbbra is akadályozni fogja a munkáját, ami addig feszíti majd a húrt a kormány tagjai között, hogy előbb-utóbb legalább egy párt kiléphet a koalícióból, amivel odalenne a parlamenti többség.

Hogy ez a parlamenti többség egyáltalán még megvan-e, az június 11-én fog kiderülni.

(Borítókép: Donald Tusk 2024. március 28-án. Fotó:  Omar Marques / Getty Images)