Pokoli éjszaka Oroszországban: lecsaptak az ukránok az orosz hadsereg számára nélkülözhetetlen gyárra
-
Szlovákia megakadályozhatja az Európai Unió következő szankcióinak bevezetését Oroszország ellen, ha az Európai Bizottság nem kínál megoldást az ország energiaellátási problémáira – jelentette be Robert Fico miniszterelnök kedden.
A Szlovák Köztársaság nem támogatja a Oroszországi Föderáció ellen előkészített 18. szankciócsomagot, ha az EU-bizottság nem kínál valós megoldást a válsághelyzetre, amelybe Szlovákia került azáltal, hogy Oroszország teljesen leállította a gáz-, olaj- és nukleárisüzemanyag-szállításokat
– írta Robert Fico szlovák miniszterelnök kedd este a Facebook-oldalán.
Fico ugyan többször is nyilvánosan bírálta az egyes EU-szankciókat, mondván, hogy azok Szlovákiának több kárt okoztak, mint Oroszországnak, a miniszterelnök és más szlovák kormányképviselők végül kivétel nélkül jóváhagyták az Oroszország ellen bevezetett összes szankciót.
Az Ukrajnával közvetlenül határos EU- és NATO-tagállam Szlovákia Európában szinte egyedülálló mértékben függ az orosz energiaellátástól. Ukrajna az év elején leállította az orosz gáz továbbítását a területén keresztül. Az orosz gázszállítások leállítása Ukrajnán keresztül megnehezítette Szlovákia energiaellátását, vitákat váltott ki Kijevvel és aggodalmat keltett Pozsonyban.
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései ezek voltak:
- Zelenszkij szerint észak-koreai rakétákkal támadtak az oroszok, Európa és Ázsia is veszélyben;
- Egy szakértő elárulta, mikor támadhatnak az ukránok saját rakétákkal orosz területekre;
- Már a héten benyújthatják az amerikai Szenátusba az Oroszország elleni legújabb szankciós törvényjavaslatot;
- Halálos csapás érte Ukrajna második legnagyobb városát, rengeteg a sérült;
- Ukrán külügyi szóvivő: Elszabadult a magyar kormány Ukrajnát és Zelenszkijt démonizáló kommunikációja;
- Pokoli éjszaka Oroszországban: lecsaptak az ukránok az orosz hadsereg számára nélkülözhetetlen gyárra.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is!
-
Mihajlo Drapatyij hat hónap után távozik az ukrán szárazföldi erők parancsnoki posztjáról, „tiszta lelkiismerettel” – írja az Ukrajinszka Pravda.
A leköszönő parancsnok bízik abban, hogy az elkezdett munka be fog érni a későbbiekben. Úgy véli, a parancsnoki rendszert sikerült megújítania, így egy modern hadsereget működtetett.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy konferencián jelentette ki, hogy Európa nem mondhat le Ukrajnáról és Moldováról, mert az orosz beavatkozáshoz vezethetne más országokban. Hozzátette, Moszkvának Odessza elfoglalása a terve, így még közelebb kerülne a kontinenshez – írja az Unian.
Az ukrán államfő szerint Moldovában is fontos az, hogy ne oroszbarát kormánya legyen az országnak, mert akkor Oroszország könnyedén beavatkozhatna a belügyeibe. Úgy véli, a védelemre, az egységre és a fejlődésre kell összpontosítani. Hangsúlyozta, hogy országának komoly védelmi támogatásra van szüksége, a Kreml csak így hátrálhat meg a csatatéren.
-
A Vosztok (Kelet) csapatcsoportosítás erői elérték a „Donyecki Népköztársaság” nyugati határát, és csatlakoztak a Dnyipropetrovszk régió területén zajló offenzívához – ismertette szerdán az orosz védelmi minisztérium.
A moszkvai katonai tárca tájékoztatása szerint Dnyipropetrovszk régióban az orosz Centr (Központ) csapatcsoportosítás 90. páncélos hadosztályának alegységeihez immár a Vosztok (Kelet) csapatcsoportosítás 55. gépesített lövészdandárjának alakulatai is csatlakoztak azzal, hogy széles fronton elérték a „Donyecki Népköztársaság” nyugati határát, és folytatják az előretörést Dnyipropetrovszk régióban – számolt be róla az MTI.
A szerdán ismertetett orosz hadijelentés szerint az elmúlt napon a „különleges hadművelet” övezetében 1275 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált, illetve megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy dróniránytó központot, 4 lőszerraktárt, amerikai HIMARS sorozatvetők egy rakétáját és 5 amerikai JDAM irányított légibombát, egy páncélozott harcjárművet, valamint 16 tüzérségi eszközt, köztük négy 155 milliméteres, NATO-országokban gyártott tarackot, továbbá 120 repülőgép típusú drónt.
-
Makszim Butkevics a háború első hónapjaiban esett fogságba. A katona a The Guardiannek mesélt a tapasztalatairól.
Elmondása szerint az oroszok megverték és kirabolták. A durvaság később sem enyhült, mivel kivégzéssel fenyegették, és megrendezett pereket tartottak.
„A fogság elején propagandisták akarták felvenni azt, hogy remek körülmények között élnek a foglyok. Ezzel szemben rossz minőségű vizet ihattak, valamint borzalmas minőségű ételt kaptak” – nyilatkozta a korábbi hadifogoly. Emellett az oroszokat kellett hangosan dicsőíteniük. Amennyiben nem így tettek, fizikai bántalmazás érte őket.
Fenyegető nyilatkozatot is alá kellett írnia a katonának, ami alapján 13 év börtönre ítélték egy olyan faluban elkövetett bűncselekmény miatt, ahol sohasem járt. A tiszt egy tavaly októberi fogolycsere keretein belül térhetett haza.
-
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kémelhárítási intézkedéseket fog végrehajtani Lvivben június 12. és 16. között, ezért a város több utcája is lezárásra kerül – írja az Unian.
A küldetésben részt vesznek a rendőrök is. Az intézkedés célja a hírszerzési tevékenység felforgatásának megelőzése, valamint az állampolgárok biztonságának növelése. Ez idő alatt Lvivben lehetnek forgalmi korlátozások, a lakosság okmányait ellenőrizhetik a hatóságok.
-
Az ukrán kormány úgy döntött, hogy 1,7 milliárd font értékben vásárol légvédelmi rendszereket az Egyesült Királyságból – jelentette be Denisz Smihal miniszterelnök.
Az Unian beszámolója szerint az összegekből légvédelmi rendszereket és rakétákat vásárolna Kijev. A kormányfő hozzátette, hogy London 350 millió font értékben több mint 100 ezer drónnal segíti Ukrajnát.
-
Az ukrán vezérkar megerősítette, hogy a június 11-re virradóan csapást mértek több stratégiai fontosságú orosz katonai objektumra, köztük a tambovi lőporporgyárra – írja az Ukrajinszka Pravda.
A Ukrán Fegyveres Erők pilóta nélküli rendszereinek alakulatai más védelmi erőkkel együttműködve hajtották végre a különleges műveletet, amelynek célja az ellenség robbanóanyag-gyártási képességeinek és lőszerfelhasználásának csökkentése volt.
A vezérkar közlése szerint találat érte a Tambovi Lőporporgyár üzemét, ahol tűz is keletkezett. Ez az egyik legfontosabb orosz hadiipari objektum, amely aktívan részt vesz az Ukrajna elleni fegyveres agresszióban. A gyárban különféle kézi- és tüzérségi fegyverekhez, valamint rakétarendszerekhez gyártanak lőport.
A tambovi gyár mellett további célpontokat is sikerült eltalálniuk. Robbanások történtek a Kurszk régióban található 106. légideszant hadosztály lőszerkészletének raktárában, valamint a Voronyezs régióban lévő Buturlinovka repülőtér raktárában.
A jelentés szerint a tűzcsapás eredményeit még pontosítják. Ez a koordinált akció az ukrán erők folyamatos erőfeszítéseinek része, hogy gyengítsék az orosz katonai infrastruktúrát, és csökkentsék annak hadviselési képességeit.
-
Két hónapos házi őrizetbe került egy orosz ellenzéki politikus, aki az ukrajnai háború befejezését követelte. Lev Sloszberget kedden tartóztatták le, miután „véres sakkjátszmának” nevezte a harcokat – írja a Sky News.
A politikus pártja is azt állítja, hogy a háborúval kapcsolatos kijelentések miatt került házi őrizetbe Sloszberg, aki tagadja az ellene felhozott vádakat. Az ellenzéki szereplőt akár öt év szabadságvesztésre ítélhetik.
-
Nem lesz napirenden Ukrajna NATO-tagsága a katonai szövetség júniusi csúcstalálkozóján – számolt be róla a Bloomberg.
Ennek ellenére Kijev továbbra is részesülhet a NATO katonai segélyéből. Az esemény fő témája a tagállamok védelmi kiadásának növelése lehet, amibe beleszámítanának az Ukrajnának nyújtott támogatások is.
-
Oroszország 1212 ukrán katona holttestét adta vissza Kijevnek, ahonnan pedig Moszkvának 27 oroszt küldtek vissza – írja Sky News.
Vlagyimir Megyinszkij, az orosz béketárgyalási delegáció vezetője arról számolt be, hogy a felek csütörtökön kezdik el a hadifoglyok cseréjéről szóló tárgyalásokat.
-
A Világbank globális gazdasági kilátásokról szóló jelentése szerint az év elején elkezdődtek a tárgyalások egy esetleges tűzszünetről, de a tartós béke kilátásai továbbra is bizonytalanok.
Ukrajna gazdasági növekedése 2025-ben várhatóan 2 százalék lesz, 2026-ban 5,2 százalékra emelkedik, majd 2027-ben 4,5 százalékra lassul, feltételezve, hogy a háború 2025 végéig tart, és ezt követően az aktív harcok alábbhagynak
– áll a dokumentumban.
A 2026-ra előrejelzett növekedési gyorsulás a feldolgozóiparba és az újjáépítésbe történő beruházások meredek növekedését vetíti előre, míg az export fellendülése várhatóan korlátozott marad a nehéz kereskedelmi környezet és a gazdasági bizonytalanság miatt. Az újjáépítési és rekonstrukciós költségeket 524 milliárd dollárra becsülik, ami majdnem háromszorosa Ukrajna 2024-es GDP-jének.
-
Egy orosz katonai bíróság szerdán távollétében 18 év börtönre ítélte Leonyid Volkovot, a börtönben meghalt orosz ellenzéki vezető, Alekszej Navalnij szövetségesét, a szélsőséges szervezetnek minősített, Oroszországban betiltott Korrupcióellenes Küzdelem Alapítvány (FBK) volt vezetőjét – közölte az MTI.
A bíróság Leonyid Mihajlovics Volkovot bűnösnek találta több bűncselekmény elkövetésében, és úgy döntött, hogy távollétében 18 év börtönbüntetésre, valamint 2 millió rubel (4,43 millió forint) pénzbüntetésre ítéli, és 6 évre eltiltja a honlapok kezelésétől
– olvasható a bírósági határozatban. A büntetés első 5 évét börtönben, a fennmaradó időt pedig szigorított rendszerű táborban kellene letöltenie – derül ki a TASZSZ orosz állami hírügynökség híradásából.
Leonyid Volkovot bűnösnek találták:
- szélsőséges szervezet létrehozásában és abban való részvételben;
- kiskorúak bűncselekményekbe történő bevonásában;
- politikai okokból elkövetett vandalizmusban;
- a nácizmus rehabilitálásában;
- szándékosan hamis információk terjesztésében az Oroszországi Föderáció fegyveres erőinek tevékenységéről;
- az állampolgárok személyiségét és jogait sértő nonprofit szervezet létrehozásában;
- továbbá szélsőséges tevékenységek finanszírozásában.
A meghallgatásokat az ügyészség kérésére zárt ülésen tartották. Leonyid Volkov 2019 óta Oroszországon kívül tartózkodik, 2021-ben elrendelték letartóztatását, és nemzetközi körözési listára tették. Az orosz igazságügyi minisztérium tavaly szeptemberben az Oroszországban szélsőségesnek nyilvánított FBK felszámolása miatt törölte a külföldi ügynökök nyilvántartásából.
Alekszej Navalnij politikai csoportja, az FBK tagjainak nagy része az Európai Unió területén, köztük Litvániában tartózkodik, miután elmenekültek Oroszországból. Leonyid Volkovot 2024 tavaszán Litvániában kalapáccsal támadták meg, és meg is sebesült. A litván hírszerzés akkor úgy nyilatkozott, hogy a támadás mögött valószínűleg Oroszország állhat.
-
1212 elesett ukrán katona holttestét szállították vissza Ukrajnába – írja az Unian.
A hazaszállított katonák közt vannak olyanok, akik az Orosz Föderáció Kurszki területén, Harkiv, Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon megyékben estek el.
A Koordinációs Parancsnokság megjegyezte, az elhunytak hazaszállítására a parancsnokság munkatársai, az Ukrán Biztonsági Szolgálat alá tartozó Egyesült Központ, az Ukrán Fegyveres Erők, az Ukrán Belügyminisztérium, az Ukrán Verhovna Rada Emberi Jogi Biztosának Hivatala, a Különleges Körülmények Között Eltűnt Személyek Biztosának Titkársága, az Ukrán Állami Rendkívüli Szolgálat, valamint Ukrajna biztonsági és védelmi szektorának más struktúráinak közös munkájának eredményeként került sor.
A szükséges munkálatokban a Nemzetközi Vöröskereszt is segítséget nyújtott.
-
Harkivban megnőtt a halottak és sebesültek száma az újabb orosz csapás következtében. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegram-csatornáján megjegyezte, Harkivban jelenleg is folytatódnak a munkálatok az orosz drónok éjszakai támadása után.
A csapás lakóházakat sújtott. Eddig 64 sérültről tudunk, köztük kilenc gyermekről. Sajnos hárman meghaltak. Részvétem a családjuknak és barátaiknak
– jegyezte meg.
Az államfő hangsúlyozta, hogy sok tűzeset volt a városban, de az Ukrán Állami Rendkívüli Szolgálat mentői gyorsan a helyszínre érkeztek.
Egy orosz dróntámadás helyszíne Harkivban, Ukrajnában 2025. június 11-énFotó: Vyacheslav Madiyevskyy / Reuters -
Aleksandar Vucsics szerb elnök szerdán regionális csúcstalálkozóra utazott az ukrajnai Odesszába, ez az első alkalom, hogy az államfő 12 éves hivatali időszaka alatt felkeresi az országot. A szerb elnöki hivatal közleményben tudatta, hogy a politikus egy napra Ukrajnába utazik,
hogy részt vegyen az ukrán–délkelet-európai csúcstalálkozón a fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában.
Az eseményre 12 délkelet-európai ország vezető politikusai hivatalosak. Bár Szerbia csatlakozni szeretne az Európai Unióhoz, de Oroszország, Belgrád hagyományos szláv és ortodox keresztény szövetségese, továbbra is a legnagyobb gázszállítója, és Szerbia egyetlen olajfinomítója a Gazprom és a Gazprom Neft többségi tulajdonában van.
Aleksandar Vucsics korábban legalább háromszor találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Belgrád teljes egészében elismeri Ukrajnát, beleértve az Oroszország által 2014 óta elfoglalt területeket is, Kijev pedig elutasította Szerbia többségében albánok lakta korábbi déli tartománya, Koszovó 2008-as függetlenségének elismerését.
Május végén az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) azt állította, hogy Belgrád „hátba szúrta” Moszkvát, mert a szerb hadiipari gyártók lőszert és fegyvereket adtak el Ukrajnának közvetítőkön keresztül.
A balkáni ország 2006-os függetlenné válása óta az egyetlen szerb elnök, aki Ukrajnába látogatott, Boris Tadic volt 2011-ben. Ukrajna előző elnöke, Petro Porosenko 2018-ban járt Szerbiában – hívta fel a figyelmet az MTI.
-
Vlagyimir Medinszkij, Vlagyimir Putyin orosz elnök tanácsadója azt javasolta, hogy küldjenek Mark Rutte NATO-főtitkárnak egy iskolai történelemtankönyvet, hogy megtudhassa, hogy „a 12. században Ukrajna még csak nem is létezett” – közölte szerdán a TASZSZ.
Tegnap például Mark Rutte, a NATO főtitkára arról beszélt, hogy Oroszországnak ismét le kell cserélnie a tárgyalócsoportot Ukrajnával, mert ott »valamelyik történész előadást tartott Ukrajna 12. századi történelméről«. Tudom, hogy Rutte úr történelmet tanult az egyetemen, de mindenképpen elküldeném neki a középkori történelemről szóló korábbi tankönyvet, mert abból biztosan megtudná, hogy Ukrajna még csak nem is létezett a 12. században
– mondta az orosz delegáció vezetője az Ukrajnával folytatott tárgyalásokról egy kazanyi fórumon.
-
Az Egyesült Államok és Oroszország vezetése megállapodott, hogy a két hatalom közötti viszony javítására irányuló közvetlen kétoldalú tárgyalásokra hamarosan a fővárosokban, így a közeljövőben Moszkvában kerülhet sor – árulta el Alekszandr Darcsijev, Oroszország új washingtoni nagykövete a TASZSZ orosz hírügynökség oldalán szerdán megjelent interjúban.
Az orosz–amerikai kapcsolatok helyreállása még messze van, maga a folyamat is nehéz, amelyet nemcsak a Fehér Ház ellenfelei a »mélyállam« képviselőiként lassítanak, hanem az amerikai kongresszusban ülő »héják« is, ahol stabil oroszellenes lobbi alakult ki
– fogalmazott a diplomata, megjegyezve, hogy „előrelépés – bár visszafordítható –, mégis van, és mérhető olyan kézzelfogható eredményekkel, mint az idei április 10-én Isztambulban tartott utolsó konzultációs fordulóban elfogadott előzetes döntés arról, hogy a tárgyalásokat a fővárosokba helyezik át”.
Megerősíthetem, hogy a delegációk következő tárgyalásai a közelgő időkben Moszkvában kerülnek megrendezésre
– szögezte le Alekszandr Darcsijev. Mint mondta, a folyamat hosszú távú, „figyelembe véve a tehetetlenséget és az ellenállást az amerikai hatalom különböző szintjein”.
De még ilyen körülmények között is, amikor Donald Trumpra és csapatára a kongresszusban és mindkét pártban a ruszofób körök gyakorolnak erős nyomást a „Moszkvával való kemény konfrontáció érdekében Ukrajna ügyében”, valamint a jelenlegi geopolitikai helyzetben fennálló objektív nézeteltérések ellenére az orosz fél kitartóan dolgozik a kétoldalú „dosszié” normalizálásának konkrét irányain” – mondta.
-
Támadás érte Odessza megye déli részét, ezen belül az ukrán–román határ mentén elterülő Izmaili járást. A járási közigazgatási hivatal adatai szerint a Duna-deltában fekvő Vilkovo térségét dróntámadás érte, az ellenséges drónok egy részét lelőtték, de a támadás során több magánházat is találat ért, öt helyen tűz ütött ki.
Június 10-én az ukrán erők 1120 orosz katonát, 8 tankot, 15 páncélozott harci járművet, 34 tüzérségi rendszert és egyéb katonai eszközöket ártalmatlanítottak – tette közzé Facebook-oldalán az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.
A hivatalos jelentés szerint az elmúlt nap több mint 220 összecsapásra került sor a fronton, a legtöbb, 57 támadást az ukrán erők a Donyeck megyei Pokrovszk irányában verték vissza.
-
Heorhij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője közösségi oldalán nyilatkozott arról, hogy nem látják Magyarország követelését arra vonatkozólag, hogy Oroszország fogadja el a tűzszünetet.
Mint írja, a magyar kormány Ukrajnát és Volodimir Zelenszkij államfőt démonizáló kommunikációs vonala „elszabadult”. Kiemelte, hogy a magyar hatóságok hallgatnak, amikor elvi cselekvésre lenne szükség. Illetve alaptalan vádaskodásokat fogalmaznak meg, amikor a közös nevező keresésére van szükség.
Nem meglepő, hogy ilyen körülmények között az ukrán fél egyszerű megszólítása a magyar médiában ilyen ideges, eszkaláló és egyszerűen igazságtalan vádakat vált ki a magyar hatóságokból
– fogalmaz bejegyzésében.
Hangsúlyozta, meggyőződésük, hogy Ukrajna és Magyarország jószomszédi viszonya mindkét ország számára kulcsfontosságú. Komolyan veszik Magyarországnak az ukrajnai nemzeti kisebbség jogaira és lehetőségeire vonatkozó kéréseit, valamint „többször is konstruktív és jószomszédi magatartást tanúsítottunk ezen és más területeken”.
Szerinte azonban a jó szomszédságnak kölcsönösnek kell lennie. „A magyar hatóságok fogadkozása, hogy képzeletbeli ellenséget keresnek, egyszer majd elmúlik, de a két ország jószomszédi viszonya megmarad.”
Ukraine proposes a full and unconditional ceasefire, which Russia rejects and instead makes every effort to continue the war and killing.
— Heorhii Tykhyi (@SpoxUkraineMFA) June 10, 2025
We don't see Hungary's demands that Russia accept a ceasefire. The official Budapest is silent on this. Or rather it continues to absurdly… https://t.co/tJEDSo9JUh -
Az ukrán légierő parancsnokságának szerda reggeli, a Telegramon közzétett jelentése szerint az elmúlt éjjel az orosz hadsereg egy Iszkander típusú ballisztikus rakétával, valamint 85 csapásmérő és megtévesztő drónnal támadt ukrajnai célpontokat.
A légvédelem 49 drónt ártalmatlanított. A jelentés szerint 40 drónt tűzerővel semmisítettek meg, 9-et pedig rádióelektronikai eszközök bevetésével eltérítettek a pályájukról.
Az orosz drónok 14 helyszínen célba találtak, 2 helyen pedig a lezuhanó roncsok okoztak károkat. A légicsapás fő célterületei Harkiv, Donyeck és Odessza régiók voltak.
-
Az opera tisztviselői szerint Vladiszlav Gorai tenor, az Odessza Nemzeti Opera szólistája egy önkéntes misszióban való részvétele közben halt meg Szumi régióban – írja a The Independent.
Az Oroszországgal határos Szumi régióban az utóbbi időben fokozódott a konfliktus, Oroszország a múlt héten egyre jobban behatolt a térségbe. A helyzet eszkalációja intenzív frontvonalharcokat és folyamatos rakéta- és dróntámadásokat foglal magában, veszélyeztetve a régió fővárosát.
Az Odesszai Nemzeti Opera Facebook-közleményében osztotta meg a hírt: „Az egész világ ismerte Vladiszlav Vikentiovics hangját, de a szíve Ukrajnáé volt. Még a legsötétebb időkben sem nézett félre – segített, önkénteskedett, támogatott” – írták.
A halál okát egyelőre nem hozták nyilvánosságra.
-
Az ukrán védelmi minisztérium megerősítette, hogy valóban „Dicsőség Oroszországnak” feliratot véstek rá egy ukrán hadifogoly hasára – adta hírül a Meduza.
A lap beszámolója szerint a fényképet június 9-én tette közzé a Clash Report nevű X-fiók, amelyen a férfi hasa látható. A felirat mellett több heg és varrásnyom is látszik.
Andrij Huszov, a HUR szóvivője elmondta, hogy „sajnos ez egy valós fotó”. Hozzátette, hogy a képen látható férfi egy ukrán katona, akit az egyik fogolycsere alkalmával engedtek szabadon. Mint elmondta, a képet egy orvos készítette, aki azután vizsgálta meg a katonát, hogy visszatért Ukrajnába.
After being exchanged, a Ukrainian prisoner of war showed his body covered in multiple mutilations and a burned-in inscription that read ‘Glory to Russia.’ pic.twitter.com/c8BxoFvXnZ
— Clash Report (@clashreport) June 9, 2025 -
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) jelentése szerint az ukrán–magyar határszakaszon 6612-en léptek be Magyarországra kedden – írja az MTI.
A közlemény szerint a beléptetettek közül a rendőrség 28 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.
-
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója szerint az oroszok „szabályok nélküli” háborút gyakorolnak – írja az Unian hírügynökség.
A vezető elmondta, hogy Európa még nem teljesen ismerte fel ezt a veszélyt, pedig itt lenne az ideje. Kiemelte, hogy Oroszország ma már sokkal jobban érti a modern hadviselést, mint az európai országok, ráadásul „az oroszok részéről nincsenek szabályok”.
Láthatják, hány lakónegyedet találnak el, pontosan a civil lakosságot. Oroszország részéről nincsenek szabályok, nincs nemzetközi jog, nemzetközi katonai jog vagy humanitárius jog. Ez az a probléma, amit nem vesznek teljesen észre
– fogalmazott a tanácsadó.
Hozzátette, hogy az Európai Unió nem számít egy olyan háborúra, mint amilyenre Oroszország készül.
-
Keddről szerdára virradó éjjel Oroszország ismét megtámadta Ukrajna egyik nagyvárosát, Harkivot. A támadás következtében két ember életét vesztette, a sebesültek száma pedig már az 54-et is meghaladta – írja az Unian hírügynökség.
A lap beszámolója szerint legalább nyolc gyermek van a sebesültek között, továbbá többemeletes házak és más épületek is megrongálódtak az éjszaka. Igor Terekhov, a város polgármestere közzétette, hogy az oroszok 17 Sahíd-típusú drónnal csaptak le Harkiv két területére, Szlobodszkijra és Osnovjanszkijra.
Közvetlen találatok érik a többszintes épületeket, magánházakat, játszótereket, üzleteket és a tömegközlekedést. Égő lakások, tönkrement tetők, kiégett autók, betört ablakok. Megrongálódtak a trolibuszok, a kapcsolati hálózat, a kommunális és ipari létesítmények is. A mentőszolgálatok, önkéntesek megállás nélkül dolgoznak – segítenek az áldozatoknak, helyreállítják a gáz-, villany- és vízellátást
– fogalmazott Igor Terekhov.
Kiemelte, hogy kitartanak és segítik egymást, nem törhetnek most össze.
-
Szlovákia megakadályozhatja az Európai Unió következő szankcióinak bevezetését Oroszország ellen, ha az Európai Bizottság nem kínál megoldást az ország energiaellátási problémáira – jelentette be Robert Fico miniszterelnök kedden.
A Szlovák Köztársaság nem támogatja a Oroszországi Föderáció ellen előkészített 18. szankciócsomagot, ha az EU-bizottság nem kínál valós megoldást a válsághelyzetre, amelybe Szlovákia került azáltal, hogy Oroszország teljesen leállította a gáz-, olaj- és nukleárisüzemanyag-szállításokat
– írta Robert Fico szlovák miniszterelnök kedd este a Facebook-oldalán.
Fico ugyan többször is nyilvánosan bírálta az egyes EU-szankciókat, mondván, hogy azok Szlovákiának több kárt okoztak, mint Oroszországnak, a miniszterelnök és más szlovák kormányképviselők végül kivétel nélkül jóváhagyták az Oroszország ellen bevezetett összes szankciót.
Az Ukrajnával közvetlenül határos EU- és NATO-tagállam Szlovákia Európában szinte egyedülálló mértékben függ az orosz energiaellátástól. Ukrajna az év elején leállította az orosz gáz továbbítását a területén keresztül. Az orosz gázszállítások leállítása Ukrajnán keresztül megnehezítette Szlovákia energiaellátását, vitákat váltott ki Kijevvel és aggodalmat keltett Pozsonyban.
-
Ukrajna úgy véli, hogy igen nagy az esélye annak, hogy az Egyesült Államokban elfogadják Lindsey Graham szenátornak a szigorú Oroszország elleni szankciókról szóló törvényjavaslatát. A dokumentumot akár már ezen a héten benyújthatják a szenátusnak – adta hírül az RBK Ukrajina.
Erről Vlagyiszlav Vlasjuk, az ukrán elnök szankciópolitikáért felelős megbízottja beszélt. A tisztviselő megjegyezte, hogy Graham szenátor javaslatát Donald Trump elnök álláspontjától függetlenül, jó eséllyel elfogadják a testületben.
Reméljük, hogy ezt a törvényt még ezen a héten benyújtják a szenátusban. Ha ez megtörténik, akkor bátran beszélhetünk az amerikai establishment egyértelmű állásfoglalásáról az Oroszország elleni szankciók szigorításáról
– közölte Vlasjuk.
Úgy látja, a törvényjavaslat sok jó ötletet tartalmaz, és szerinte most számos ország dolgozik azon, hogy az Egyesült Államokat a szankciós nyomás fokozására késztessék. Hozzátette, így Oroszországot valódi béketárgyalásokra lehetne kényszeríteni.
A portál megjegyzi, hogy a dokumentumot a szenátorok többsége támogatja, de még nem bocsátották szavazásra. Szerepel benne többek között, hogy 500 százalékos vámot vessenek ki azokra az országokra, amik továbbra is vásárolnak orosz olajat, földgázt, uránt vagy más termékeket Oroszországtól.
Hozzátették, hangzatos fenyegetései ellenére a Trump-adminisztráció óvatos ezen a téren, és a The Wall Street Journal forrásai szerint arra kérték a szenátort, hogy enyhítsen a javaslatán, és lényegében ne tegye azt kötelező érvényűvé.
-
Ukrajna nyáron indíthatja az első rakétacsapásokat az orosz állásokra saját gyártmányú eszközökkel, mely az elrettentést szolgálná − közölte Ivan Sztupak katonai szakértő az RBK-Ukrajinával.
Megjegyezte, hogy Ukrajna július–augusztusban befejezi saját rakétaprogramját, amelynek „pozitívan kell működnie, és meg kell állítania az orosz offenzíva ütemét”.
„Az én tippem az, hogy július–augusztusban láthatjuk az első csapásokat ukrán rakétákkal a 150-200 kilométeres körzetben lévő orosz állásokra, és senkitől sem fogunk engedélyt kérni a csapásmérésre” − mondta Sztupak.
Úgy véli, hogy ez a Németországtól kapott segítséggel 20-30 százalékkal felgyorsíthatja az ukrán rakétaprogramot, mert nem lát más lehetőséget Oroszország megállítására.
-
Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán arról posztolt, hogy az ukrán elnök beleállt a magyarokba azért, mert „nem akarnak meghalni Ukrajnáért”.
Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.