A reptér környékén élők bosszúsága: nemzeti, sőt nemzetközi érdek, hogy ne korlátozzák a Schiphol forgalmát

Winnie de Witnek a Schipholtól 30 kilométerre északra fekvő kisvárosban, Assendelftben található háza felett minden nap és éjjel 400-700 sugárhajtású repülőgép zúg el. Ő és feldühödött szomszédjai zajcsökkentést követelnek.

Ugyanakkor a légitársaságok és maga Hollandia ragaszkodik ahhoz, hogy Schiphol megőrizze fontos légi csomópont szerepét – írta a Politico.

Hasonló zajártalommal szembesülnek a budapesti Liszt Ferenc repülőtér környékén élők is. Egy 2018-as, a rákosmentei önkormányzat megrendelésére készült mérés során kiderült, hogy a megnövekedett reptéri forgalom az ott élők környezeti érdekét indokolatlan módon és mértékben sérti.

Az elkeseredett lakókban még az is felmerült, hogy blokád alá veszik a repteret, ahol egyébként az amszterdaminál jóval kevesebb gép száll fel és le – de csak hajnaltól késő estig.

A harc annyira elmérgesedett, hogy még egy új holland szót is kreáltak: a schiphollen annyit jelent: „manipuláció, hazugság és a tények elferdítése”. Csupa olyan kifejezés, amellyel a Schiphol környékén élők találkoznak.

A terminálok alig 15 kilométerre fekszenek a város szívétől.

A kormány jövőre 478 ezerben korlátozná az induló és érkező járatok számát – amire az Európai Bizottság feltételes áldását adta.

A Schiphol termeli a holland GDP 1 százalékát

A Schiphol adatai szerint 2019-ben 142 400 embert zavart nagyon a repülőtéri zaj, 17 522 embert pedig egyenesen alvás közben. A civilek szerint a valós számok magasabbak.

A légitársaságok attól tartanak, hogy a repülési limit megfojtja a növekedést Schipholon, és veszélyezteti a profitot.

Nem zárkózunk el a zajcsökkentéstől, csak azt szeretnénk, hogy az eljárás ne sújtson bennünket aránytalanul

– jelentette ki Benjamin Smith, az Air France–KLM vezérigazgatója.

Az ágazat annyira fontos, hogy a kereskedelmi pilótaengedéllyel rendelkező Vilmos Sándor holland király időnként vendégpilótaként repül a KLM-mel.

A repülőtérnek „tovább kell növekednie” – ezzel kampányolt tavalyelőtt a Geert Wilders vezette, a parlamentben legerősebb szélsőjobboldali Szabadságpárt.

Mark Rutte akkori miniszterelnök abban az évben 460 ezres felső határ bevezetésével próbálta orvosolni a problémát, de ez nemcsak az EU, hanem az Egyesült Államok nemtetszését is kiváltotta, így sietve visszavonta az indítványt.

A tranzit helyett a nemzeti piac igényeit szolgálja

A légitársaságok a 478 ezres limitet is kevésnek tartják, ezért bírósághoz fordultak azzal érvelve, hogy a korszerű, halkabb hajtóművek szavatolják a 20 százalékos zajcsökkentést.

Bár a Ryanair alig használja a Schipholt, Michael O’Leary vezérigazgató azzal kérkedett, hogy a Boeingtől vásárolt új modellek 50 százalékkal csendesebbek az elődjeiknél.

Az Európai Bizottság feltételekhez kötötte a járatlimit jóváhagyását. Felszólította a holland kormányt: mérlegelje a „flotta megújítását”, illetve innovatív leszállási és navigációs technikákat kezdeményezzen a zajszint csökkentése érdekében.

A bizottság elvárásai „pontosan azok, amelyeket az iparági lobbik folyamatosan előterjesztenek” – állítja Stefan Molenaar, aki vesztére szintén a Schipholhoz közeli Assendelftben él.

Egyike azoknak, akik a kormányt bíróság elé citálták, a bíró pedig kimondta, hogy az állam megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkelyét, amely az egyén magán- és családi életét, valamint otthonát védi.

Egy holland zöld civil szervezet azt javasolta, hogy a repülőtér vezetése vegyen fontolóra egy olyan új üzleti modellt, amely a forgalom egyharmadát kitevő tranzit helyett a nemzeti piac igényeit szolgálná ki.

(Borítókép: Az Amszterdam-Schiphol repülőtér. Fotó: Alexsl / Getty Images)