További Külföld cikkek
-
Elutasították Marine Le Pen kérelmét, amelyben a rá kiszabott büntetés felfüggesztését kérte
- Nem tágít Donald Trump, Brazíliára 50 százalékos vámot vetne ki
- Donald Trump a közlekedési miniszterét nevezte ki a NASA élére
- Beüthet a pánik Oroszországban – összeomlóban a vodkagyártás, miközben rekordmértékű az alkoholfogyasztás
- Háromszor annyian haltak meg a hőhullám alatt a klímaváltozás miatt, mint korábban
XIV. Leó kinevezte az első kínai püspököt pápasága alatt, ezzel jelezve, hogy folytatni fogja azt a történelmi megállapodást, amely a Vatikán és Kína közötti kapcsolatok javítására irányult. Mindkét fél üdvözölte Joseph Lin Yuntuan fuzhoui segédpüspök kinevezését, mely megerősítette a 2018-ban kötött megállapodás iránti elkötelezettségüket − írta a BBC.
A megegyezés szerint a kínai tisztviselőknek még maradt beleszólásuk a püspökök kinevezésébe, de a dokumentum teljes tartalmát soha sem hozták nyilvánosságra. Peking ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy az államnak kell jóváhagynia az egyházi vezetők kinevezését Kínában, ez azonban ellentétes a Vatikán álláspontjával.
Jelenleg Kínában mintegy tízmillió katolikus él, akik eldönthetik, hogy a Peking által jóváhagyott, államilag szentesített templomokba járnak szentmisére, vagy a Vatikánnak hűséget esküdött földalatti gyülekezetekben imádkoznak.

Szerdán a Vatikán közölte, hogy Lin Yuntuant a kínaiak is elismerték, kinevezéséről Lin Jian külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön azt nyilatkozta, hogy ez azt mutatja, hogy a 2018-as megállapodást „zökkenőmentesen végrehajtották” − jelentette a kínai állami média. Hozzátették, hogy Kína kész együttműködni a Szentszékkel a kapcsolatok további javítása érdekében.
A pápa lépése „az ellenségeskedés helyett a megbékélés támogatására való hajlandóságot” mutatja − közölte Michel Chambon, a szingapúri Ázsia Kutatóintézet kutatója.
Ferenc pápa 2018 szeptemberében hét, Kína által kinevezett püspököt ismert el. A Vatikán posztumusz elismert egy nyolcadik püspököt is, aki egy évvel korábban halt meg. Kína először 1951-ben szakította meg a diplomáciai kapcsolatokat a Szentszékkel, és sok katolikus a föld alá kényszerült Mao Ce-tung egykori kommunista vezető uralkodása alatt, és csak az 1980-as években bukkant fel, amikor ismét megtűrték a vallásgyakorlatokat.