Ha Amerika Izrael mellé áll az iráni konfliktusban, az lángba boríthatja a Közel-Keletet

A támadás első összefoglalóját itt olvashatják. Az Index megkereste Sárkány Lászlót, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatóját, hogy végigvegyük a mostani konfliktus gyökereit és az előzményeket. A térség szakértője úgy látja, hogy a jelenlegi válság gyökerei a 2015-ben Irán és a nagyhatalmak között megkötött nukleáris megállapodásig nyúlnak vissza, amely szigorú korlátozta Teherán nukleáris programját, cserébe a gazdasági szankciók feloldásáért. Trump 2018-as kilépése az egyezményből és a szankciók újbóli bevezetése azonban fokozta a feszültséget, mivel Irán válaszul csökkentette nukleáris kötelezettségvállalásait, és folytatta a magas szintű urándúsítást, ami komoly nemzetközi aggodalmakat váltott ki.

Miután Trump idén januárban visszatért a Fehér Házba, lényegében ott folytatta Irán-politikáját, ahol első elnöksége idején abbahagyta. Az amerikai „maximális nyomásgyakorlás” politikájával szemben Irán hivatalos panaszt nyújtott be az ENSZ Biztonsági Tanácsához, tiltakozásul Donald Trump „meggondolatlan és agresszív kijelentései ellen, amelyek a diplomácia eszközeivel történő megoldás esélyeit is veszélybe sodorhatják”.

Diplomáciai erőfeszítések és nukleáris tárgyalások a háború előtt

Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottja még egy hatodik tárgyalási fordulót tervezett Iránnal e hét vasárnapra az ország nukleáris programjáról. Irán és néhány arab ország (Szíria, Szaúd-Arábia, Egyiptom és Omán) külügyminiszterei e héten terveztek találkozni Norvégiában, az éves békefórumon.

Oroszország is bejelentette a héten, készen áll arra, hogy kivonja a magasan dúsított uránt Iránból, és polgári reaktorüzemanyaggá alakítsa, amivel segíthetne csökkenteni az amerikai–iráni nézeteltéréseket az Iráni Iszlám Köztársaság nukleáris programjával kapcsolatban.

Donald Trump csütörtök délután nyilvánosan kijelentette:

Azt tanácsoltuk az amerikaiaknak, hogy távozzanak, mert veszélyessé válhat a térség. Aztán meglátjuk, mi lesz.

Ugyanakkor emlékeztetett, hogy az Egyesült Államok a konfliktus tárgyalásos rendezését támogatja: „Elég közel vagyunk egy meglehetősen jó megállapodáshoz” – mondta Trump újságíróknak.

Benne volt a levegőben a támadás

Azért nem véletlen, hogy az Egyesült Államok az előző napokban már megkezdte nem nélkülözhetetlen diplomatái és családtagjaik kimenekítését a térségből – hívta fel a figyelmet Sárkány László. Ezzel egyidejűleg a Brit Tengerészeti Kereskedelmi Tevékenységek Szervezete (UKMTO) fokozott óvatosságot javasolt a Perzsa-öbölben, a Hormuzi-szorosban és az Ománi-öbölben közlekedő hajóknak az egyre komolyabb feszültség miatt. 

A CBS News szerint Izrael teljes hadműveleti készenlétben állt egy Irán elleni műveletre. Több forrás is megerősítette, hogy az izraeliek véglegesítették terveiket, miközben az Egyesült Államok Irán lehetséges megtorlására figyelmeztet amerikai célpontok ellen a régióban, különösen Irakban. Fontos előjel volt, amit a támadás előtti este Trump elnök lemondóan közölt:

Nem kizárható egy Irán elleni izraeli támadás, bármi megtörténhet.

A hadműveletek megindítása után Washington rögtön bejelentette, hogy ez Izrael egyoldalú döntése volt. Viszont az amerikai légierő már két hete Jordániába küldött egy F–15-ös vadászgépekből álló egységet, hogy segítsen elfogni az esetleges az iráni drónokat és cirkálórakétákat, amelyeket egy támadás esetén Izraelre lőnének ki.

Ez az amerikai légi század állandó jelleggel az Egyesült Királyságban állomásozik, és ennek gépeit vetették be Jordániában Irán első, Izrael elleni támadásakor tavaly áprilisban, valamint Izrael második, októberi válaszcsapása után.

A Felkelő Oroszlán hadművelet

Ennek során az izraeli hadsereg több hullámban hajtott végre légicsapásokat Iránban, elsősorban nukleáris létesítmények és katonai helyszínek ellen, megölve magas rangú iráni katonai tisztviselőket és atomtudósokat. A támadás megindítását követően, kora reggel közzétett, előre rögzített videóüzenetében Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta, hogy a csapások célja Irán nukleáris infrastruktúrájának és ballisztikusrakéta-gyárainak megkárosítása volt.

„Ez a művelet addig tart, ameddig szükséges, hogy elhárítsuk a minket fenyegető megsemmisítést” – mondta Netanjahu.

Kiemelte, hogy a Moszad és az izraeli hadsereg titkos műveletek sorozatát hajtotta végre Irán stratégiai rakétarendszere ellen. A helyi média egy biztonsági forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy a Moszadnak három különálló művelete volt Iránban.

A forrás részletesen ismertette az akciókat, mondván, hogy a Moszad kommandósai Irán középső részén tevékenykedtek, és precíziós irányítású fegyverrendszereket telepítettek nyílt területeken az iráni föld-levegő rakétarendszerek közelében. Amikor megkezdődött a támadás és berepültek a vadászgépek Irán légterébe, akkor ezzel párhuzamosan ezeket a rendszereket aktiválták, és precíziós rakétákat lőttek ki közvetlenül a célpontokra, egyidejűleg és nagy pontossággal.

A harmadik műveletben a Moszad egy robbanó drónokból álló bázist hozott létre, amiket már jóval az izraeli ügynökök támadása előtt becsempésztek az országba. A megindult támadáskor pedig robbanó drónokat aktiváltak és lőttek ki a Teherán melletti Asfakabad bázison található föld-föld rakéta (SGM) indítóállványokra, amelyek veszélyt jelentettek stratégiai célpontokra és Izraelre.

Miért most indított támadást Izrael?

Sárkány László felhívta a figyelmet arra, amit nemrégiben az izraeli hadsereg vezérkari főnöke, Ejal Zamir mondott: Irán nukleáris programja már eljutott a „visszafordíthatatlan pontig”, és Izrael „nem várhat egyetlen újabb pillanatot sem a cselekvéssel a létezésünk megőrzéséért folytatott küzdelemben”. 

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) adatai szerint Irán 408,6 kilogramm 60 százalékos dúsítású uránnal rendelkezik, ami nagyon közel van a nukleáris fegyverekhez szükséges 90 százalékhoz. 

Érdemes megjegyezni: fél éve is azt állította több forrás, hogy már „csak hetek” kellenek Iránnak, hogy legyen atomfegyvere. Viszont az amerikai hírszerzés feje, Tulsi Gabbard a múlt hónap elején még határozottan állította, hogy Irán egyértelműen nem épít nukleáris fegyvert.

Az izraeli védelmi erők szóvivője, Effie Defrin dandártábornok három fő kockázatot emelt ki, és ezekkel indokolta a műveletet:

1. Nukleáris kockázat: Irán „titkos kísérleteket” végez nukleáris fegyverekkel, és friss információk szerint „visszafordíthatatlan előrelépés” történt egy bomba elkészítése felé. 
2. Ballisztikus rakéták: Az országnak több ezer rakétája van, és a tervek szerint meg akarják háromszorozni számukat. 
3. A terrorizmus támogatása: Olyan csoportok folyamatos finanszírozása, mint a Hamász és a Hezbollah.

A Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának kutatója úgy véli, hogy a nagyszabású izraeli bombázás nemcsak az Iszlám Köztársaság atomprogramját, hanem magát a rezsimet is célba vette. Sárkány László elmondta, hogy Izrael a mostani Irán elleni támadással új stratégiai korszakba taszította a Közel-Keletet. A zsidó állam azt reméli, hogy nagyszabású csapásai nemcsak megakadályozzák az iráni teokráciát az atombomba megszerzésében, hanem egy belső dinamikát is elindíthatnak, amely rezsimváltást eredményezhet Teheránban, ami mélyrehatóan megváltoztatná a regionális egyensúlyt.

Iráni célpontok és veszteségek

Eddigi ismereteink szerint a vadászgépek öt hullámban támadtak, összesen több száz csapással. Ezek legalább nyolc helyszínt érintettek Iránban, köztük a fővárost, Teheránt, Irán fő urándúsító telephelyét, Natanzot, és egy nukleáris kutatóközpontot Tabrizban.

Az iráni állami média több áldozatról számolt be, a halottak között civilek és magas rangú iráni tisztviselők is vannak. Megerősítették, hogy életét vesztette Hoszein Szalami, az Iszlám Forradalmi Gárda főparancsnoka, Gholam Ali Rasid, a Forradalmi Gárda egyik kiemelkedő parancsnoka, Mohammad Bagheri, az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, valamint Mohammad Mehdi Tehranchi és Ferejdun Abbaszi nukleáris tudósok és Ali Samhani, Irán legfelsőbb vezetőjének tanácsadója. 

A támadásokat követő nyilatkozatában Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője azt üzente Izraelnek, hogy készüljön fel egy „keserű és fájdalmas sorsra”. Az iráni külügyminisztérium közölte, hogy Teheránnak legitim joga van válaszolni, és megfogadta, hogy a konfliktusba bevonja az Egyesült Államokat, mivel Izrael csapásai nem történhettek volna meg „koordinációjuk és felhatalmazásuk” nélkül.

Irán több mint száz kamikaze, pilóta nélküli repülőgépet indított válaszul Izrael ellen, látványos megtorló támadásban, az iráni célpontok bombázása után. Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy a drónok már elindultak Izrael felé, de a légvédelmi rendszerek is teljes készültségben vannak, sorra semmisítik meg a támadó légi fegyvereket.

Az Egyesült Államok szerepe és reakciója

Washington hivatalos közleménye szerint az Irán elleni támadásról az Egyesült Államok beleegyezése nélkül döntöttek. A szakértő szerint az amerikai külügy folyamatosan hárít, és igyekszik eltolni magától a támadásban való részvételt.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt nyilatkozta, hogy Izrael egyoldalúan cselekedett, mert úgy vélte, hogy ezt önvédelemből meg kell tennie.

Ma este Izrael egyoldalú lépéseket tett Irán ellen. Nem vettünk részt Irán elleni csapásokban, és legfőbb prioritásunk az amerikai erők védelme a régióban

– mondta Rubio, aki azt állította, hogy az Egyesült Államoknak nincs köze az izraeli csapásokhoz, és arra figyelmeztette Iránt, hogy ne vegyen célba amerikai érdekeltségeket vagy személyzetet a régióban.

Az elmúlt napok bevezetőben említett fejleményei azonban arra utalnak, hogy Donald Trump amerikai elnököt valahogyan „értesítették valamiféle csapásról”. A nagy kérdés természetesen az, hogy az Egyesült Államok hogyan reagál majd Irán esetleges válaszára. Ha Izrael mellé állnak, az azt jelenti, hogy a nukleáris tárgyalások lezárultak – emelte ki Sárkány László.

Aziz Nasirzadeh, Irán védelmi minisztere már a héten arról beszélt, hogy országa az amerikai katonai bázisokat fogja célba venni a térségben, ha a nukleáris tárgyalások megszakadnak, és az Egyesült Államok támadásokat indít. „Ha konfliktust kényszerítenek ránk [...] minden amerikai bázis elérhető közelségben van, és bátran célba fogjuk venni őket a fogadó országokban.”

Amennyiben az iráni ellencsapás kizárólag Izraelre irányul, és amerikai támaszpontokra nem, akkor Washington kimaradhat a közvetlen részvételből. Viszont az amerikaiak esetleges távolmaradása csökkenti a támadások hatékonyságát, mivel Izraelnek nincsenek B–2-es bombái, amelyekkel a föld alatti nukleáris létesítményeket meg tudnák semmisíteni.

Ugyanakkor, ha az Egyesült Államok mégis tevőlegesen belép a konfliktusba, akkor az már a térség egészét belesodorhatja egy nagyobb háborúba, mivel az amerikai bázisok fogadó arab országai is érintettek lesznek – mutat rá egy nagyon rossz forgatókönyvre a Közel-Kelet szakértő.

(Borítókép: Izraeli támadások miatt lerombolt lakóépületek Iránban 2025. június 13-án. Fotó: Morteza Nikoubazl / NurPhoto / Getty Images)