Miért olyan drága Horvátország nyáron, mint Amszterdam vagy Zürich?

„Tudtam, hogy nem lesz olcsó, de arra számítottam, hogy az árak az olasz és a spanyol között lesznek. Horvátország viszont drágább, mint Zürich” – kesergett egy német turista a Redditen, aki azt írta, hogy egyetlen étkezés sem volt olcsóbb 25 eurónál, tízezer forintnál fejenként, egy dobozos kóláért pedig 8 eurót, 3200 forintot fizetett.

Sokkolva tért haza azok után, hogy egy szupermarketben is többet fizetett, mint például Amszterdamban.

„Attól tartok, hogy nem engedhetek meg magamnak még egy horvátországi látogatást” – panaszolta.

A több mint 180 hozzászóló egyike azzal vigasztalta: Horvátország már jó ideje drágább Németországnál. Egy másik kommentelő szóvá tette, hogy egy túra a dubrovniki városfalakon belül 40 euró, miközben a portugáliai Pena-palota belépője 17, a párizsi Louvre-é pedig 22 euróba kerül.

Többet kínálnak kevesebb pénzért – ismerte el az idény kezdetén Görögországról, Olaszországról, Törökországról vagy éppen Portugáliáról egy horvát gazdasági elemző, bár szerinte az árak nem fognak változtatni a látogatók számán.

Mint a Vatikánban vagy Rómában, valaki mindig jönni fog, az áraktól függetlenül

– jelentette ki Damir Novotny.

Azt azonban maga is elismerte, hogy a külföldi vendégek egyre rövidebb időt töltenek Horvátországban – jellemzően az Adrián. Az átlagos ott-tartózkodás mindössze három nap.

Fűt-fát ígérnek az idénymunkásoknak

A borsos árak egyik magyarázata az idénymunkások tartós hiánya. A szállodák és éttermek „kétségbeesetten keresnek” alkalmazottakat – tudósított a horvát közmédium.

Gyakran kínálnak kétezer eurónál, 800 ezer forintnál is magasabb fizetést, amit „sok egyéb juttatással” – általában ingyenkoszttal és -kvártéllyal – is megfejelnek.

A sikeres horvát szezon előfeltétele az állandó alkalmazottak mellett a hetvenötezer idénymunkás, akik minden korábbinál jobb munkakörülmények közül válogathatnak.

A drágaság űzte el a cseh turistákat Horvátországból – állapították meg idegenforgalmi elemzők. Csehországban tavalyig az Adria volt a legnépszerűbb úti cél, az idén azonban egyes utazási irodák egyötödével is kevesebb foglalást regisztráltak, mint egy évvel korábban.

A csehek alternatív megoldása a versenyképes árakkal magas színvonalú szolgáltatást kínáló Lengyelország és az egzotikusnak számító, mégis olcsó Egyiptom.

A workcation-modell

A horvátországi szállás és étkezés átlag 17 százalékkal kerül többe, mint tavaly – írta a Dalmacija danas portál, amely szerint szintén az áremelkedés riasztotta el a hagyományosan kulcsfontosságú németeket és franciákat, akik autóval érkeztek, és hajlamosak voltak hosszabb időt tölteni a nyaraláson.

Az ő érkezésük a fapados légitársaságok megszaporodott adriai járatainak köszönhető. Splitbe például újonnan bevezetett közvetlen járatok indulnak még a tengerentúlról – New Yorkból vagy Torontóból is.

Dalmácia középső részére az év első felében kevesebb szlovák és még kevesebb magyar érkezett – helyi szakértők magyarázata szerint az infláció és a drágább repülőjegyek miatt.

Úgy vélik, hogy a magas árak egyértelmű hozzáadott érték nélkül szegték a francia és német turisták kedvét, akik most kisebb számban nyaralnak a horvát Adrián.

Csak Horvátországban és Izlandon nem növekszik a turizmus

A turizmus az év első felében rendületlenül virágzott – állapította meg az egyik legfontosabb szakszövetség. Az Európai Utazási Bizottság, az ETC nemrég közzétett jelentése szerint az első hónapokban összeségében 4,9 százalékkal nőtt az utazások, 2,2 százalékkal pedig a vendégéjszakák száma tavalyhoz képest.

A kijózanító adatokat a horvát jegybank elnöke is megerősítette, aki nemrég ismét arra figyelmeztetett, hogy Horvátország a magas árak miatt folyamatosan veszít piaci részesedéséből, az egy vendégre számított fogyasztás pedig két éve csökken.

A visszaesés nem magyarázható csupán a versenyképesnek nem nevezhető árakkal. Egyesek felróják, hogy a horvát idegenforgalmi hatóságok a kisujjukat sem mozdították Horvátország rossz nemzetközi megítélésének a javítása érdekében már csak azért sem, mert nem ismerik a modern kommunikáció fortélyait.

Elhanyagolt ízlelőbimbók

Elavultnak nevezik a középtávú idegenforgalmi startégiát, amiből például teljesen kimaradt a gasztronómia fellendítése, holott a modern turizmusban az ízlelőbimbók kényeztetése az idegenforgalom növekedésének fő mozgatórugója.

A felkapottabb Hvaron és Bračon, sőt Dubrovnikban legalább egy évtizede nem nyílt új, színvonalas étterem.

A stratégia egyetlen elfogadható célkitűzésének a kiadó lakások, apartmanok elleni küzdelmet nevezik. A horvát idegenforgalom a globális piacon azért is marad le, mert a luxusszálloda-márkák következetesen elkerülik a horvát tengerpartot.

Az egyetlen kivétel a Hyatt Zadarban, amely alig egy hónap alatt drasztikusan javította a város imázsát.

Amíg a horvát Adrián meg nem nyílnak a Peninsula, a St. Regis vagy a Four Seasons lánchoz tartozó szállodák, a horvát turizmus nem lesz különösebben fajsúlyos a nemzetközi piacon – vélik szakértők.

(Borítókép: Dubrovnik óvárosa 2022. augusztus 30-án. Fotó: Karol Serewis / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)