Vietnámban mostantól engedélyezik a kettőnél több gyermeket a családoknak

Az ország születési rátája decemberben rekordalacsony szintre süllyedt, az egy nőre jutó össztermékenységi ráta pedig 1,91 gyermekre csökkent. A születési ráta a 2021-es 2,11 gyermekről 2022-ben 2,01-re, 2023-ban pedig 1,96-ra esett, közölte az egészségügyi minisztérium idén.

Ez a tendencia leginkább a városiasodott, gazdaságilag fejlett régiókban, különösen a nagyvárosokban, például Hanoiban és Ho Si Minh-városban látható, ahol emelkednek az életköltségek.

A nemzetgyűlés állandó bizottsága által június elején Hanoiban elfogadott új szabályozás értelmében a pároknak mostantól jogukban áll eldönteni, hogy mikor, hány gyermeket szeretnének, és mennyi idő teljen el a gyermekek születése között. A korábbi törvény különleges eseteket kivéve csak egy vagy két gyermeket engedélyezett családonként. A gyakorlatban azonban a kommunista párton kívüli tagokra ritkán alkalmazták. A törvényt megszegő párttagokat figyelmeztetéssel, bónuszcsökkentéssel vagy elbocsátással büntették.

Népességnövekedés, majd a népesség fogyása

Az elmúlt évtizedekben Vietnám népességének növekedési üteme jelentősen visszaesett. A 20. század közepén, különösen az 1950-es és 1960-as években, a növekedési ráta meghaladta az évi 3 százalékot, köszönhetően olyan tényezőknek, mint az egészségügyi ellátás javulása és a halálozási arány csökkenése. 

Ez a tendencia azonban az 1970-es és 1980-as években lassulni kezdett, amikor a kormány népesedés-szabályozó intézkedéseket vezetett be, ezek eredményeként a növekedési ráta az 1990-es évekre körülbelül 1,8 százalékra esett vissza. A 2000-es évek elejére a növekedési ütem tovább csökkent, körülbelül 1,0 százalékra, és az elmúlt években hasonló szinten stabilizálódott, tükrözve az olyan folyamatos tényezőket, mint az urbanizáció, az oktatáshoz való hozzáférés javulása (különösen a nők számára) és a családtervezés iránti nagyobb tudatosság. 

2023-ban Vietnám népessége megközelítette a 100 millió főt, a növekedési ráta 0,67 százalék volt, ami az előző évekhez képest fokozatos csökkenést jelent. Ez a demográfiai átalakulás, amelyet a népesség elöregedése és a lassuló növekedés jellemez, egyaránt jelent kihívásokat és lehetőségeket az ország számára, ezért a fenntartható fejlődésre, az erőforrás-gazdálkodásra és a társadalompolitika e változásokhoz való igazítására kell összpontosítani.

Kormányzati intézkedések

Az életbe lépő törvényi változások mellett a kormány több kezdeményezést is indított a nagyobb családok ösztönzésére. Ezek között szerepelnek pénzügyi ösztönzők, például pénzbeli támogatások, adókedvezmények és a gyermekgondozási szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása. A szülők támogatására irányuló stratégia részeként javítják az anyasági és apasági szabadság ellátásait is. 

Ezen túlmenően a vietnámi kormány társadalmi tudatosságot növelő kampányokba fektet be, hogy rávilágítson a nagycsaládok gazdasági és társadalmi előnyeire. Folyamatban vannak az anya- és gyermekegészségügyi szolgáltatások javítására irányuló erőfeszítések, amelyek biztosítják, hogy a családok a terhesség és a kisgyermekkor alatt megkapják a szükséges támogatást. Végül a több gyermek vállalását ösztönző, családbarát munkahelyi gyakorlatokat előmozdító politikákra is hangsúlyt helyeznek, hogy kedvező környezetet teremtsenek a gyermekvállaláshoz. Ezek az intézkedések együttesen átfogó megközelítést jelentenek, amelynek célja a demográfiai kihívások visszafordítása és a fenntartható népességnövekedés biztosítása.

Kihívások a 21. században

Nguyen Thi Lien Huong egészségügyi miniszterhelyettes egy idei konferencián figyelmeztetett, hogy a politikai intézkedések és a nyilvános kampányok ellenére egyre nehezebb ösztönözni a családokat több gyermek vállalására.

Kiemelte, hogy a csökkenő születési ráta hosszú távú társadalmi-gazdasági kihívásokat jelent, többek között a népesség elöregedését és a munkaerőhiányt. Arra szólította fel a társadalmat, hogy a családtervezésről a népesség és a fejlődés tágabb perspektívájára helyezze a hangsúlyt.

Vietnám a fiúkra irányuló történelmi preferencia miatt a nemek közötti egyensúlyhiánnyal is küzd. Az állami média szerint az egészségügyi minisztérium javasolta a jelenlegi bírság összegének háromszorosára, 3800 dollárra emelését „a magzat neme kiválasztásának visszaszorítása érdekében”. A születések nemek közötti aránya ugyan javult, de továbbra is torz, 100 lányra 112 fiú jut.

Ezt az egyenlőtlenséget a fiúkra irányuló kulturális preferenciák, gazdasági tényezők és a prenatális technológia fejlődése okozza, mivel sok család hagyományos okokból, például a vérvonal, az öröklés és az időskori támogatás miatt előnyben részesíti a fiúkat. A nemek közötti szelekciót tiltó kormányzati szabályozások, például a nemi alapú abortuszok ellenére a probléma továbbra is fennáll, ami a mélyen gyökerező kulturális normákat tükrözi. Az egyensúlyhiány következményei között szerepelnek olyan potenciális társadalmi problémák, mint a hajadon férfiak számának növekedése, valamint a társadalmi stabilitásra és a gazdasági fejlődésre nehezedő nyomás.

Dél-Koreában a házasságok számának növekedésével emelkedett a születési ráta, véget vetve a csaknem egy évtizedes csökkenésnek. A szomszédos Kína 2016-ban vetett  véget  saját szigorú „egygyermekes politikájának”, amelyet az 1980-as években a túlnépesedéstől való félelem miatt vezettek be, és 2021-ben engedélyezte a pároknak, hogy három gyermeket is vállalhatnak.

De, mint sok országban, a megugró megélhetési költségek visszavetették a születési arányt, és a lépések nem tudták megfordítani Kína demográfiai hanyatlását – a népesség 2024-ben harmadik éve csökkent.

„Vietnám a népesség elöregedésének időszakában van” – áll az ENSZ Népesedési Alapjának közleményében. A folyamat „gyorsan halad”, és az „öregedő” népességből „öreg” népességgé válás mindössze 20 éven belül bekövetkezik.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központjának tudományos főmunkatársa.

(Borítókép:  Gyerekek gipszmodelleket festenek 2025. április 12-én a vietnámi Hanoiban. Fotó: Sheng Jiapeng / China News Service / VCG / Getty Images)