Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései ezek voltak:

• Tárgyalnia kellett volna Moszkvának és Washingtonnak, de Trumpék váratlanul visszaléptek
• Olyan követeléssel állt elő Oroszország, amelyet Ukrajna biztosan nem fog teljesíteni
• Pusztító csapást mért Oroszország Kijevre, folyamatosan nő az áldozatok száma
• Volodimir Zelenszkij: Ez volt az egyik legsúlyosabb csapás Kijev ellen
• Vlagyimir Putyin elküldte Észak-Koreába az egyik emberét, különleges dologra készülhetnek
• Donald Trump olyan lépésre szánta el magát, amelynek a Nyugat nem fog örülni
• Újabb szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben a brit kormány

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is!

Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt nyilatkozta, hogy Oroszország folytatja Ukrajna elleni szüntelen támadásait, ami a béke iránti teljes érdektelenséget mutatja – írja az Unian.

Oroszország folytatja a civilek elleni támadásait, és elnyújtja a háborút. Ez egy újabb jele annak, hogy Oroszországot egyszerűen nem érdekli a béke. Tehát folytatnunk kell a nyomásgyakorlást

– mondta Kallas.

Az EU legfőbb tisztviselője az orosz olaj árának csökkentését is szorgalmazta, valamint elutasította azt az elképzelést, hogy Oroszország közvetítőként léphetne fel bármilyen más konfliktusban.

Marc Carney kanadai miniszterelnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel való találkozója után bejelentette, hogy Kanada több mint 2 milliárd dollár (több mint 700 milliárd forint) értékű katonai segítséget nyújt Ukrajnának, ami drónokat, helikoptereket és további fegyvereket tartalmaz – írja az Interfax.

A kanadai kormányfő további szankciós intézkedéseket is bejelentett, amik elsősorban orosz állampolgárok és több mint 40 olyan szervezet ellen irányulnak Oroszországban és azon kívül, amelyek megpróbálják elősegíteni a szankciók kijátszását. A szankciók kiterjednek több mint 200 „árnyékflottás” hajóra is, amiket Oroszország a szankciók megkerülésére használ fel.

Az Európai Parlament képviselői támogatták az Ukrajna és az Európai Unió között 2022 júniusában megkötött, a közúti árufuvarozás liberalizációjáról szóló megállapodás meghosszabbítását és frissítését. Az Európai Parlament honlapja szerint 488 képviselő szavazott a vonatkozó határozatról – írja az Unian.

A döntés megerősíti, hogy a dokumentumban meghatározott kritériumoknak megfelelő ukrán fuvarozóknak 2025 végéig nem lesz szükségük különleges engedélyekre.

Az európai parlamenti képviselők számos változtatást eszközöltek a megállapodáson. Különösen fontos, hogy a járművezetők maguknál tartsák a nemzetközi fuvarozáshoz szükséges dokumentumokat. Emellett a szélvédőjükön egy matricának kell lennie, ami igazolja, hogy a közúti szállítási szolgáltatások megállapodásának hatálya alá tartoznak.

Valerij Romanenko szakértő kijelentette, ha az oroszok nem tudnak csapást mérni a hadseregre, akkor a civilekre fognak – írja az Unian hírügynökség. 

Mi lepett meg a mai csapás során? Az, hogy az oroszok civileket találnak el, nem újdonság. Az viszont igen, hogy sűrűn lakott területeket sújtottak Sahídekkel és hagyományos robbanófejjel ellátott rakétákkal

– fogalmazott a szakértő.

Hangsúlyozta, az oroszok tisztában vannak azzal, hogy „ez a történelmi lehetőségük arra, hogy maximális kárt okozzanak Ukrajnának, mert oroszbarát amerikai elnökük van”. Szerinte Donald Trump egyetlen lépést sem fog tenni, hogy segítsen Ukrajnán, mert az hátrányos lenne Oroszországnak. „Nincs mit várni Trumptól, semmit sem fog tenni Ukrajnáért”. 

Ukrajna külügyminisztériuma felszólította állampolgárait, hogy „a lehető leghamarabb” hagyják el Iránt és Izraelt – írja a The Kyiv Independent.

A közel-keleti biztonsági helyzet jelentős romlásával összefüggésben a Külügyminisztérium határozottan javasolja, hogy az ukrán állampolgárok a lehető leghamarabb hagyják el Izrael és az Iráni Iszlám Köztársaság területét, amíg a helyzet nem stabilizálódik

– áll a közleményben.

Azoknak az állampolgároknak pedig, akik maradnak, azt tanácsolják, hogy maradjanak éberek, kövessék figyelemmel a helyi hatóságok frissítéseit, és mindig tartsák maguknál az érvényes személyazonosító okmányaikat.

Az izraeli és iráni nagykövetségek evakuálási listákat állítanak össze és terveket készítenek elő. 

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egyetértett Donald Trump amerikai elnök azon kijelentésével, hogy nagy hiba volt Oroszország kizárása a G8-ból – írja a Reuters.

Egyetértünk Trump elnökkel: nagy hiba volt akkoriban kizárni Oroszországot a G8-as formátumból

– idézi a kiadvány Peszkovot.

Hozzátette, a világ jelenlegi helyzetét tekintve a G7 „elveszítette gyakorlati jelentőségét” Oroszország számára. Kiemelte, hogy figyelembe véve a G7-országokban tapasztalható összes trendet, például az olyan formátumok hátterében, mint a G20, a „G7 unalmasnak és meglehetősen haszontalannak tűnik”. 

Egyelőre nincs megegyezés az orosz–ukrán közvetlen rendezési tárgyalások következő fordulójának időpontjáról − jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.

Peszkov szerint Oroszország maradéktalanul teljesítette az Ukrajnával június 2-án Isztambulban folytatott tárgyalásokon a fogolycserére és a hatezer elesett ukrán holttestének átadására tett ígéretét. Várakozásai szerint a kétoldalú tárgyalások folytatásának időpontjáról a közeli napokban kell megegyezésre jutniuk a feleknek. Korábbi moszkvai bejelentések szerint a folytatás június 22. után várható.

Peszkov egyetértését fejezte ki Donald Trump amerikai elnökkel abban, hogy Oroszország kizárása a G8-csoportból „nagy hiba” volt. Ugyanakkor azt hangoztatta, hogy a „Nagy Nyolcak” formátuma Oroszország számára elvesztette gyakorlati jelentőségét, a G7 pedig a G20-as csúcstalálkozó fényében jelenleg „meglehetősen haloványnak és elég haszontalannak” tűnik − adta hírül az MTI.

Észak-Korea ezer tűzszerészt és ötezer főnyi építőalakulatot vezényel Oroszországba, Kurszk régió aknamentesítésére és helyreállítására − jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára kedden Phenjanban újságíróknak.

Sojgut a Vlagyimir Putyin orosz elnök megbízásából megvalósított phenjani munkalátogatása során kedden fogadta Kim Dzsongun észak-koreai vezető. Az orosz tisztségviselő szerint a megbeszélésen a fő hangsúly a biztonság kérdései kapták − adta hírül az MTI.

„Megállapodás született továbbá a konstruktív együttműködés folytatásáról a megszállóknak (az ukrán hadseregnek) az orosz földről való kiűzésüket követően is, nevezetesen arról, hogy a koreai fél segítséget nyújt Kurszk régió helyreállításában. Kim Dzsongun, az államügyek elnöke úgy döntött, hogy ezer tűzszerészt küld Oroszországba az orosz területek aknamentesítésére” − mondta Sojgu, aki szűk negyedév alatt harmadszor fordult meg Észak-Koreában.

„A második rész (az észak-koreai segítségből) egy építőhadosztály, két katonai dandár. Ötezer ember, akik egy katonai építőhadosztályba tömörülnek, és Kurszk régió újjáépítésén fognak dolgozni. Ez a koreai nép és Kim Dzsongun vezető testvéri segítségnyújtása hazánknak” − tette hozzá.

A volt orosz védelmi miniszter, aki legutóbb június 4-én járt Phenjanban, közölte, hogy Moszkva és Phenjan együttműködése a kétoldalú átfogó stratégiai partnerségi szerződés keretében folytatódni fog. Kifejezte reményét, hogy a két ország között újraindul a légi forgalom, amely több mint harminc év után állt le. Kurszk határrégióban a 2024 augusztusában kezdődött ukrán betörés nyomán észak-koreai alakulatok kapcsolódtak be a harcokba az orosz hadsereg oldalán.

Az ukrán katonai-ipari komplexum létesítményeire mért csoportos csapást Kijev és Zaporizzsja környékén légi, földi és tengeri indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal az éjszaka folyamán az orosz hadsereg − közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. A moszkvai katonai tárca szerint az orosz haderő az elmúlt nap folyamán a hatból öt ukrajnai frontszakaszon előre tudott nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében több mint 1400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan − adta hírül az MTI.

Egy orosz dróncsapás Kijevben, Ukrajnában 2025. június 17-én

Fotó: Gleb Garanich / Reuters

A hadijelentés az Ukrajnában eltalált, illetve megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel több lőszer-, robbanóanyag- és anyagieszköz-raktárt, 12 páncélozott harcjárművet, öt amerikai JDAM irányított bombát, továbbá 233 drónt, közülük 203-at a „különleges hadművelet” övezetén kívül. Ezt követően kedd délig további 24 pilóta nélküli repülőszerkezetet lőtt le a légvédelem öt orosz régió légterében.

Vlagyimir Szaldo, Herszon megye kormányzója közölte, hogy orosz tengerészgyalogosok ukrán partraszállási kísérletet vertek vissza a Tendra-turzásnál. Szaldo szerint az ukrán egységeket a part megközelítésekor észlelték, tűzharcban az egyik ukrán motorcsónakot Lancet rakétával elsüllyesztették, a maradék erők elmenekültek.

Donyeckben amerikai HIMARS rakétavetővel végrehajtott rakétatámadás nyomán előzetes adatok szerint legkevesebb tíz civil megsebesült és vannak halottak is. Alekszandr Kulemzin polgármester szerint három vagy négy rakéta csapódott be lakóövezetben.

Timur Tkacsenko, a kijevi városi katonai közigazgatás vezetője szerint 4–14 ember rekedt egy kilencemeletes lakóépület romjai alatt Kijevben a korábbi orosz támadást követően. Hozzátette, hogy jelenleg nehéz meghatározni a törmelék alatt lévő emberek számát, de egy holttestet már kihoztak a romok alól − írta az Ukrajinszka Pravda.

Amint végeznek a törmelékek eltakarításával és az emberek kimentésével, döntés születhet a sérült épület jövőjéről. Tkacsenko úgy véli, le kell bontani, és a helyére újat kell építeni.

Mentők egy orosz rakétatámadás helyszínén Kijevben, Ukrajnában 2025. június 17-én

Fotó: Maxym Marusenko / NurPhoto / Getty Images Hungary

Június 18-át Kijevben gyásznappá nyilvánították az ukrán fővárost ért orosz támadás áldozatainak emlékére − jelentette be Vitalij Klicsko kijevi polgármester.

Ezen a napon félárbócra engedik a zászlókat a város összes önkormányzati épületén, de a köz- és magánépületeken is javasolják ugyanezt. Emellett szerdán nem tartanak szórakoztató rendezvényeket Kijevben − írta az Ukrinform.

Az oroszok taktikát változtattak a drónok használatában, reggel óta tömegesen támadják Herszon Dnyipro kerületét, és egyre nő a sebesültek száma − közölte a terület katonai közigazgatásának vezetője, Olekszandr Prokudin Telegram-üzenetben.

Egy óra alatt legalább tizenegyen sérültek meg dróntámadásokban, akiket orvosi ellátásban részesítettek. Prokudin biztosította a lakosságot arról, hogy minden intézkedést megtesznek az orosz drónok ellen − írta az Ukrinform.

Az Európai Unió újabb egy évvel, 2026. június 23-ig meghosszabbította a Krím és Szevasztopol Oroszország általi jogellenes annektálása nyomán bevezetett korlátozó intézkedések hatályát. Az intézkedések területi hatálya a Krím és Szevasztopol területére korlátozódik − adta hírül az MTI.

A szankciók értelmében tilos a Krím félszigetről vagy Szevasztopolból származó termékek behozatala az EU-ba és a Krímbe, valamint Szevasztopolba irányuló mindenfajta beruházás. Ez utóbbi azt jelenti, hogy európai magánszemélyek és uniós székhelyű vállalkozások nem vásárolhatnak sem ingatlant, sem cégeket a Krím félszigeten, továbbá nem finanszírozhatnak krími vállalkozásokat, illetve azok számára nem nyújthatnak tevékenységükhöz kapcsolódó szolgáltatásokat sem.

Tilos mindenfajta turisztikai szolgáltatás nyújtása a Krím és Szevasztopol területén, így európai kirándulóhajók csak vészhelyzet esetén köthetnek ki a félszigeten. Tiltott továbbá a közlekedési, távközlési és energiaágazatban használatos, valamint a kőolaj, a földgáz és az ásványi anyagok kutatásához, feltárásához, illetve kitermeléséhez szükséges termékek és technológiák exportja krími vállalkozások részére. A tilalom az ezeket az ágazatokat kiszolgáló infrastruktúrához kapcsolódó technikai segítségnyújtásra, valamint építési és mérnöki szolgáltatásokra is vonatkozik − közölték.

Az uniós tanács közleményében megerősítette: az EU továbbra sem ismeri el a Krím és Szevasztopol orosz annektálását, és változatlanul elítéli az orosz fél lépését, amely sérti a nemzetközi jogot. „Oroszország 2022 óta az Ukrajna elleni provokáció nélküli és indokolatlan agresszív háborújával újabb jogsértést követ el Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával szemben” − fogalmaztak.

Az EU továbbra is szilárdan elkötelezett Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi egysége mellett a nemzetközileg elismert határain, valamint az orosz agresszióval szembeni önvédelemhez való veleszületett joga mellett − tették hozzá. A szankciókat először 2014-ben vezették be, indoklás szerint válaszul az Ukrajna területi egységének szándékos aláásására és az ukrajnai helyzet destabilizálására irányuló kísérletekre.

Egy ukrán dróntámadás után hétfőn leállították az orosz Nevinnomisszk Azot vegyi üzem termelését – adta hírül a The Kyiv Independent.

A portál megjegyezte, hogy a létesítmény Oroszország egyik legnagyobb ammónia- és nitrogénműtrágya-gyártója, és fontos szerepet tölt be a hadiipar kiszolgálásában. A gyárban többek között robbanóanyagok és üzemanyag előállításához szükséges alapanyagokat is készítenek.

A támadást az ukrán vezérkar is megerősítette. Andrij Kovalenko, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács dezinformációellenes központjának vezetője szerint az üzem évente több mint egymillió tonna ammóniát és ammónium-nitrátot termel – ez utóbbi, ami kulcsfontosságú a robbanóanyagokhoz. Emellett a létesítmény több más, katonai célokra is használható vegyületet állít elő, például metanolt, melamint és kálium-nitrátot.

A The Kyiv Independent hozzátette, a gyár a szankciókkal sújtott orosz milliárdos, Andrey Melnichenko tulajdonában lévő EuroChem csoporthoz tartozik.

A regionális hatóságok közlése szerint kedden 13 ember, köztük egy gyerek sérült meg az Odessza elleni orosz dróntámadásokban – adta hírül a The Kyiv Independent.

Oleh Kiper, az odesszai régió kormányzója jelentette, hogy helyi idő szerint reggel 6:30-kor mind a 13 áldozatot kórházba szállították. Hozzátette, hogy a támadás lakóépületeket és a város infrastruktúráját is megrongálta.

A portál megjegyezte, hogy a háború kitörése óta az egymillió lakosú kikötőváros gyakran válik az orosz támadások célpontjává. Közölték azt is, hogy a helyszínen jelenleg a katasztrófavédelem munkatársai és önkéntesek dolgoznak a romok eltakarításán.

Egy tűzoltó kutyát ment egy orosz dróncsapás helyszínén az ukrajnai Odesában, ezen a 2025. június 17-én

Fotó: State Emergency Service Of Ukrai / Reuters

Az orosz gázimport újraindítására tett javaslatot Elisabeth Zehetner osztrák energiaügyi miniszter abban az esetben, ha véget ér az orosz–ukrán háború – adta hírül a Lenta orosz hírportál.

A tárcavezető erről Luxemburgban beszélt. Elmondta, hogy békekötés esetén fenn kell tartani annak a lehetőségét, hogy felülvizsgálják az orosz energiahordozókra kivetett szankciókat.

Dan Jorgensen osztrák energiaügyi biztos ugyanakkor június 16-án kijelentette, hogy egy esetleges békemegállapodás „nem vezethet oda, hogy ismét orosz gázt kelljen importálnunk”, és ezt a forgatókönyvet „a hibák megismétlődésének” nevezte.

Ezek nem szankciók, hanem teljes tilalom, amely nem igényel megújítást, de addig érvényben marad, amíg valaki vissza nem vonja. Ezért véleményem szerint, még ha béke is jön létre Ukrajnában, ez nem vezethet oda, hogy az EU ismét gázt vásároljon Oroszországtól

– magyarázta.

A kanadai G7-csúcstalálkozón Donald Trump amerikai elnök ismét felszólította a többi résztvevőt, hogy vegyék vissza Oroszországot a világ iparilag legfejlettebb országait tömörítő csoportba – adta hírül a The Guardian.

Oroszországot még 2014-ben, a Krím annektálását követően zárták ki. Trump szerint már ez is hiba volt, és elmondta, hogy az ukrajnai háború soha nem tört volna ki, ha Oroszország tagja marad a csoportnak. 

Tudod, hogy az ellenséged ott ül az asztalnál, nem is gondolok rá, ő akkoriban nem is volt ellenség

– közölte az amerikai elnök, aki főleg elődjét, Barack Obamát és a volt kanadai miniszterelnököt, Justin Trudeau-t okolta a döntésért.

A portál megjegyezte, hogy az Oroszország visszavételére vonatkozó kijelentések egy nappal az előtt hangoztak el, hogy Trump találkozna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, aki arra kérte az amerikai államfőt, hogy fokozza a szankciós nyomást Moszkván, ha a Kreml nem hajlandó elfogadni egy 30 napos tűzszünetet.

A kanadai G7-csúcstalálkozóról ebben a cikkünkben számoltunk be részletesen. 

Az orosz erők három irányból próbálják bekeríteni a Donyeck régióban található Konsztantinovka városát – adta hírül az Unian hírügynökség.

Viktor Trehubov őrnagy, a „Hortyca” műveleti-stratégiai hadműveleti csoport szóvivője a tévében elmondta, hogy Moszkva erői korábban Toreck, Kramatorszk, illetve Csasziv Jar felől próbálták bekeríteni a települést. Közölte, hogy ez másfél év alatt ez egyik irányból sem sikerült, most pedig Pokrovszk felől próbálják elérni a várost, a Pokrovszk–Konstantinovka autópályán keresztül. A szóvivő szerint jelenleg ezen a területen folynak a leghevesebb harcok.

A portál megjegyezte azt is, hogy változás történt a „Donyeck” hadműveleti csoport parancsnoki posztján. A pozícióban Olekszandr Tarnavszkij dandártábornokot Viktor Nikoljuk vezérőrnagy váltotta, aki eddig a csoport vezérkari főnöke volt. Hozzátették, az Ukrán Állami Határőrszolgálat arról számolt be, hogy csökkent az orosz rohamcsoportok aktivitása a Szumi területen, ahol jelentős veszteségeket szenvedtek.

Élesen bírálta az Európai Unió energiapolitikai irányváltását Szijjártó Péter a luxemburgi Energiaminiszteri Tanács ülését követően. A külügyminiszter szerint a von der Leyen–Zelenszkij-terv célja ellehetetleníteni az olcsó orosz gáz és olaj beszerzését, ami akár négyszeres rezsiköltséget is jelenthetne a magyar családoknak. A brüsszeli javaslat Szijjártó szerint sérti Magyarország szuverenitását, ráadásul súlyos ellátási kockázatokat és évi 800 milliárd forintos pluszterhet róna az országra.

Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

Az Európai Unió tanácsa úgy döntött, hogy 2026. június 23-ig meghosszabbítja a szankciókat Oroszország ellen, amelyeket a Krím és Szevasztopol jogellenes annektálása miatt vezettek be – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az uniós szankciókat először 2014 júniusában vezették be. Ezek közé tartozik az illegálisan annektált Krímről vagy Szevasztopolból származó áruk behozatalának tilalma az Európai Unióba, valamint a turisztikai szolgáltatások nyújtása ezekben a régiókban.

Továbbá korlátozások vonatkoznak az olaj-, gáz- és ásványkincsek feltárásához és kitermeléséhez szükséges berendezések szállítására is. 

Az Európai Unió kijelentette, hogy továbbra sem ismeri el és határozottan elítéli a Krím és Szevasztopol illegális annektálását, amely sérti a nemzetközi jogot. Brüsszel hangsúlyozta, hogy az annexió ellentmond a nemzetközi közösség alapelveinek.