Tarjányi Péter: Nagy esélyt adok arra, hogy Amerika nyíltan beavatkozik az izraeli–iráni háborúba

A beszélgetés első pontja Trump távozása volt a G7-csúcsról. Tarjányi azt mondja, hogy Emmanuel Macron francia elnök próbálta tompítani a helyzetet, sikertelenül – ami jól mutatja az amerikai–európai kapcsolatok feszültségét és Trump konfrontatív diplomáciai stílusát.

Tarjányi Péter úgy látja, hogy egyre inkább az a kép rajzolódik ki, hogy Trump szerint a világ így néz ki:

Az amerikai elnök vélhetően úgy látja, hogy a nagyhatalmaknak kellene leosztani a világrend szabályait, a kisebbeknek pedig alkalmazkodniuk kellene ehhez. Azonban Tarjányi szerint ez a hozzáállás a mai multipoláris világban nem működik, ráadásul Trump első elnöki ciklusában az USA nem indított háborút, ezzel béketeremtő imázst alakított ki, ellenben most a vám- és politikai „háborúk” szinte folyamatosan zajlanak.

Az Egyesült Államok permanens háborúban van az elmúlt hetekben, ezért Washingtonnak egy másfajta elnöki gondolkodásmódot kellene megjelenítenie. Azt gondolom, hogy az Egyesült Államok elnökének ez nehezen megy

– mondja a szakértő.

Az USA szerepe az izraeli–iráni konfliktusban

Tarjányi felidézi, hogy korábban ő maga is derűlátó volt, ugyanis azt gondolta, hogy Donald Trump hatással lesz Iránra, és ez megakadályozza a háborút. Ám ez nem sikerült. Izrael és Irán között egyre gyakoribbak a rakétatámadások, Izrael védelmi rakétarendszerei pedig kimerülőben vannak.

Most úgy tűnik, hogy az USA egyes eszközöket, amelyeket eredetileg Ukrajnának ígért, Izraelhez csoportosított át, ami jó hír Izraelnek, ám Ukrajnáról jól láthatóan lekerült a fókusz. Az amerikai támaszpontokat is megerősítik a Közel-Keleten, ami szintén forrásokat von el Ukrajnától, és Kijevben attól tartanak, hogy a közel-keleti feszültség hosszú távon a figyelmet és az erőforrásokat is elvonja Ukrajnáról.

Irán és az atombomba

Tarjányi aggályosnak tartja a nukleáris erőviszonyok alakulását is. Izrael – geopolitikai helyzetéből fakadóan – egyik legsúlyosabb és történelmileg állandó problémája az, hogy nincs megfelelő stratégiai mélysége, azaz olyan területe, ahová egy esetleges háborús helyzetben vissza tudna vonulni.

E stratégiai sérülékenység kezelésére már a hatvanas években elkezdődött Izrael saját nukleáris fegyverkezési programja. A nemzetközi közösség körében nyílt titoknak számít, hogy az országnak 80-100 darabra becsülhető atomfegyver-arzenálja van.

Irán pedig több irányból is fenyegetve érzi magát. Eddig is igyekezett szövetségeseket találni (például Oroszország és Kína), de a katonai paritás érdekében nukleáris képességekre is törekszik. Irán stratégiai logikája egyszerű: 

Ez azonban az a pont, amelyre a nyugati világ, élén Izraellel, egyértelműen nemet mondott: egy atomfegyverrel rendelkező Irán nemcsak Izraelre, hanem az egész térség stabilitására nézve is egzisztenciális veszélyt jelentene – mondta a biztonságpolitikai szakértő.

Tarjányi Péter szerint ha Izrael gyors hatást akar elérni Iránnal szemben, akkor gyorsan kell cselekednie, ehhez viszont komoly segítségre van szüksége, méghozzá Amerikától. A kérdés az, hogy az USA segíteni fog-e.

A szakértő úgy gondolja, hogy Donald Trump rövidesen megadja a szükséges segítséget Izraelnek. Azonban ez nagyon sok dologgal járhat együtt. Többek között terrortámadásokat hozhat magával, ezek során Irán esetlegesen amerikai támaszpontokkal szemben lép fel. 

Ez automatikusan hozza magával a feszültség eszkalációját. Teherán át fog térni egy hibrid hadviselési rendszerre, amelybe beleillik, hogy terrortámadásokat hajtanak végre.