Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szerdai percről percre tudósítása a Közel-Keleten zajló történésekről. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak: 

• Donald Trump beszélt Vlagyimir Putyinnal, és megkérte egy szívességre;
• Donald Trump sejtelmes választ adott arra, hogy Amerika elindítja-e a támadást Irán ellen;
• Vlagyimir Putyin akcióba lendült, minél előbb lezárná az izraeli–iráni konfliktust;
• Irán nem fogja megadni magát – üzeni a legfelsőbb vezető Trumpnak;
• Irán nukleáris létesítményeit támadta meg Izrael, ötven harci repülőgépet vetettek be;
• Sikeres volt a honvédség mentőakciója, 87 magyart menekítettek ki a Közel-Keletről;
• Irán legfelsőbb vezetője apokaliptikus üzeneteket küldött Izraelnek.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök megszólalt a Teherán elleni művelet hatodik napján, és azt mondta: az Irán nukleáris fenyegetésének felszámolását célzó hadművelet halad előre, Izrael pedig továbbra is uralja az iráni főváros légterét – írja a BBC.

Hangsúlyozta, hogy bár az elmúlt napokban fájdalmas veszteségek érték Izraelt, a hátország továbbra is erős maradt.

A miniszterelnök kitért Gázára is, megerősítve, hogy Izrael eltökélt célja a Hamász felszámolása és a még fogságban lévő túszok kiszabadítása.

Beszédének végén Netanjahu köszönetet mondott Donald Trump amerikai elnöknek a támogatásáért, és hozzátette: a két vezető folyamatos kapcsolatban áll egymással.

Donald Trump amerikai elnök felállt és távozott a G7-csúcsról, mindeközben azt fontolgatja, hogy az USA belépjen-e az izraeli–iráni háborúba. Mindez milyen hatással lehet az ukrán–orosz konfliktusra? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszol Tarjányi Péter, a Frontvonal állandó vendége.

A műsor legújabb adása az alábbi linken tekinthető meg.

A NetBlocks nevű, az internet-hozzáférést az egész világon monitorozó cég szerint szerdára Irán „egy szinte teljes, országos internet-összeomlás kellős közepébe került” – írta meg a TechCrunc.

Az adatokat más megfigyelő szervezetek is megerősítették. David Belson, a Cloudflare internetes infrastruktúra-vállalat adatelemzési vezetője a lapnak elmondta, hogy a perzsa ország internetes forgalom „nagyjából 97%-kal alacsonyabb, mint egy hete ugyanezen a napon”.

A lap emlékeztetett, a háború kitörése óta Iránban több kibertámadás is történt, többek között az egyik nagy bankot és egy kriptotőzsdét is meghekkeletek. Ezek után az iráni állami hírügynökség azt közölte, hogy Izrael nagyszabású kiberháborút indított ellenük, és az állam elkezdte korlátozni az internethez való hozzáférést.

Szokásos heti audienciáján a béke fontosságára és a modern fegyverek miatt a háborúk egyre nagyobb barbárságára figyelmeztetett XIV. Leó pápa – adta hírül a Vatican News.

Az Egyház szívét darabokra szaggatják a háborús helyszínekről felszálló kiáltások

– jelentette ki az egyházfő.

A szentatya hangsúlyozta: „Sosem szabad hozzászoknunk a háborúhoz”, ehelyett „kísértésként kell elutasítanunk a hatalmas és kifinomult fegyverek csábítását.”

XIV. Leó úgy látja, hogy a „különféle tudományos fegyverek” használata a modern hadviselésben „a harcoló feleket minden eddiginél súlyosabb barbárságba taszíthatja”.

Ezért az emberi méltóság és a nemzetközi jog nevében megismétlem a felelősöknek, amit Ferenc pápa mondott: »A háború mindig vereség!« És XII. Piusszal szavaival: »A békével semmi sem veszik el. A háborúval mindent el lehet veszíteni«.

– mondta a katolikus egyház feje.

Johann Wadephul német külügyminiszter az Izrael és Irán közötti konfliktus kiszélesedésének veszélyére figyelmeztetett szerdán, tekintettel az Egyesült Államok lehetséges beavatkozására – írta az MTI.

A jelenleg zajló katonai csapások azt a veszélyt rejtik magukban, hogy a látótér a katonai megoldásra korlátozódik

– hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus Ajmán Szafadi jordániai külügyminiszterrel tartott berlini találkozóján.

Ez azzal a hatalmas kockázattal jár, hogy további államok is belesodródhatnak ebbe a viszályba

– tette hozzá.

Wadephul arra az újságírói kérdésre, miszerint milyen következménnyel járna Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetőjének estleges likvidálása, elmondta, hogy izraeli hivatali partnere, Gideon Szaár több alkalommal is kijelentette, hogy az izraeli csapások Irán nukleáris fegyverkezésének hivatottak elejét venni, valamint az iszlám köztársaság nagy hatótávolságú rakétaprogramja ellen irányulnak, 

Szafadi német kollégájához hasonlóan közös lépéseket sürgetett a regionális helyzet feszültségmentesítésére.

A háború senkinek sem fog békét vagy stabilitást hozni, csak még több konfliktust

– mutatott rá a jordániai diplomácia vezetője. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a háború az egész világ számára súlyos következményekkel fog járni. Hangsúlyozta egyúttal, hogy Izrael Irán elleni támadása a nemzetközi jog egyértelmű megsértésének minősül.

Wadephul szót ejtett arról is, hogy brit és francia kollégájával, valamint Kaja Kallasszal, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével közösen tárgyalási javaslatot tettek Abbász Aragcsi iráni külügyminiszternek egy hétfői telefonbeszélgetésen. Mint mondta, továbbra is készen állnak egy megoldásról tárgyalni, ehhez azonban Iránnak sürgősen cselekednie kell, „bizalomépítő és ellenőrizhető intézkedéseket kell hoznia egyebek között azzal, hogy a teheráni vezetés hitelt érdemlően igazolja: nem törekszik atomfegyverek kifejlesztésére”. Hozzátette, sosincs késő tárgyalóasztalhoz ülni, ha az embert őszinte szándék vezeti.

Állami terrorizmusnak minősítette szerdán a török elnök Izrael támadását Irán ellen, kiemelve, hogy Teheránnak joga van az önvédelemhez. Recep Tayyip Erdogan a török parlamentben pártjának, a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) képviselőihez intézett beszédében hangsúlyozta, hogy Izrael a támadással nem várta meg az Irán és az Egyesült Államok között a síita állam nukleáris programjáról zajló egyeztetések végét, azonban megismételte azt is: Ankara kész hozzájárulni a konfliktus diplomáciai lezárásához − adta hírül az MTI.

Erdogan beszédében leszögezte: „törvényes és jogos, hogy Irán megvédje magát Izrael banditizmusa és állami terrorizmusa ellen. Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy megállítsuk ezt az embertelen agressziót, nemcsak Gáza, hanem Szíria, Libanon, Jemen, és szomszédunk, Irán ellen is. Izrael agressziójának megállítása létfontosságú az emberiség számára.”

Hozzátette, hogy Törökország felkészül a lehetséges csapásokra és forgatókönyvekre, válaszul a folyamatban lévő izraeli–iráni konfliktusra. „Minden intézményünk magas fokú készültségben van a támadások esetleges törökországi hatásaira való tekintettel” − jelentette ki.

Izraelnek a Gázai övezetben viselt háborújára kitérve azt mondta: Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök „az övezetben elkövetett népirtással régóta túltett Adolf Hitleren”. Egy nappal korábban Erdogan − Tamím bin Hamad Ál Száni katari emírrel folytatott telefonos egyeztetésén − az izraeli kormányfőt „a Közel-Keletre leselkedő legnagyobb fenyegetésnek” nevezte.

Az Irán és Izrael közötti konfliktus eszkalációjáról tárgyalt telefonon Vlagyimir Putyin, Oroszország és Mohamed bin Zájid Ál Nahajan sejk, az Egyesült Arab Emírségek elnöke; Putyin megerősítette, hogy Oroszország kész közvetíteni a szemben álló felek közötti párbeszéd előmozdításában − közölte szerdán a Kreml sajtószolgálata.

A Moszkvában kiadott tájékoztatás szerint az elnökök aggodalmukat fejezték ki a konfliktus eszkalációja miatt. Hangsúlyozták a harci cselekmények beszüntetésének és az iráni nukleáris programmal kapcsolatos kérdések rendezésének fontosságát.

Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerzési Szolgálat (SZVR) igazgatója „kritikusnak” nevezte az Irán és Izrael között kialakult helyzetet. Az orosz sajtónak Szentpéterváron nyilatkozva elmondta, hogy az SZVR kapcsolatban áll az iráni és izraeli hírszerző szolgálatokkal.

Marija Zaharova külügyi szóvivő a Szputnyik rádiónak nyilatkozva azt hangoztatta, hogy a nukleáris fenyegetés a Közel-Keleten nem elméleti, hanem gyakorlati dimenzióval bír az atomerőművek elleni támadások miatt. „Mindez nem csupán eszkalációhoz vezet, hanem közvetlen fenyegetést jelent a régióra és a világra, mivel a támadások békés nukleáris létesítményeket érintenek” − hangsúlyozta.

Újabb tizenhárom embert evakuáltak Jordániából, tehát velük együtt a kormány Szlovákiával együttműködésben már huszonhat magyar állampolgárnak segített biztonságba jutni a közel-keleti országból – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

A tárcavezető arról számolt be, hogy sajnos továbbra is súlyos fegyveres konfliktus zajlik a Közel-Keleten, Irán és Izrael kölcsönösen támadják egymást, és egyre nagyobb területre kiterjedő hadműveletek zajlanak.

A mai napon telefonon tárgyaltam Gideon Szaár izraeli külügyminiszter-kollégával, akivel áttekintettük a mostani helyzetet, tájékoztatott a harcok jelenlegi állásáról. Én elmondtam neki a magyar álláspontot, amely szerint mi abban vagyunk érdekeltek, azt szeretnénk, ha a közel-keleti emberek minél előbb visszakapnák a nyugodt, biztonságos, békés életüket, mi azt szeretnénk, hogyha a közel-keleti embereknek lakóhelytől, származástól, állampolgárságtól függetlenül végre nem a terrortámadások árnyékában kellene élniük

- fogalmazott. 

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy eközben zajlik a térségben rekedt magyarok evakuációja is. „A mai napon a szlovákokkal folytatott együttműködés keretében újabb tizenhárom magyar állampolgárt evakuálunk Jordániából. Ezzel a Jordániában hazatérésre jelentkezett magyar állampolgárok közül mindenkit sikerült elhoznunk, összesen három különböző időpontban huszonhat magyar állampolgár kimenekítése a szlovákokkal együttműködésben sikeresen lezajlott” – jelentette be. Hozzátette, hogy a magyarok most Pozsonyba repülnek, ahol a segítik a hazatérésüket.

Izraelben szerda estétől újraindulhat a munkavégzés azokon a munkahelyeken, ahol a közelben bombabiztos óvóhelyek vannak – írja az MTI.

A polgári védelem továbbra is csak legfeljebb harminc ember számára engedélyezi a gyülekezést, és az oktatási intézmények továbbra is zárva tartanak.

Izraelben péntek reggel, az Irán elleni támadás megindítása óta csak a létszükségleti cikkeket árusító boltok lehetnek nyitva, tilos a munkavégzés minden, nem a mindennapi élet fenntartását szolgáló munkahelyen. A tilalmakat szerdától fokozatosan enyhítik, és megindulhat a munkavégzés a légvédelmi riadó esetén megfelelő, biztonságos óvóhelyekkel rendelkező munkahelyeken.

Jiszráel Kac védelmi miniszter korábban biztonsági értékelést tartott a polgári védelem parancsnokságán. A megbeszélés végén a vezérkari főnök és a polgári védelem parancsnokának ajánlására úgy döntött, hogy jóváhagyja a védelmi irányelvek módosítását, és fokozatosan enyhíti a szigorításokat az ország egész területén.

Az Irán elleni fokozott katonai fellépés mellett, amelynek célja a fenyegetések elhárítása, megnyitjuk a gazdaságot. Fokozatosan felszabadítjuk a lakosságot, és visszavezetjük Izrael államot a működés és a biztonság normális menetéhez

– nyilatkozott Kac.

Az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője szerdán bejelentette, hogy a légierő megtámadott öt helikoptert a kermánsáhi támaszponton, Iránban. A közlemény szerint az AH–1-es gyártmányú helikopterek célja „az izraeli légierő iráni égbolton működő repülőgépeinek megtámadása” volt.

Miközben egyre több a találgatás arról, hogy Washington csatlakozik-e Izrael Irán elleni hadműveletéhez, az Economist/YouGov június 13. és 16. közötti felmérése szerint az amerikaiak nemtetszésüket fejezik ki azzal kapcsolatban, ahogy Donald Trump amerikai elnök a háborúban álló országokkal összefüggő kérdéseket kezeli − írta a Times of Israel.

Arra a kérdésre, hogy „helyeslik” vagy „helytelenítik” az amerikai elnök viszonyulását a két országhoz, 37 százalék azt mondta, hogy mindkettővel kapcsolatban helyesli, míg 44 százalék helytelenítette Izrael, 41 százalék pedig Irán vonatkozásában. A felmérés alapján az amerikaiak fele Iránt az Egyesült Államok ellenségének tartja, negyedük csak barátságtalannak, öt százalékuk pedig szövetségesnek tekinti.

A többség a diplomáciai megoldást részesíti előnyben, 56 százalékuk úgy véli, hogy az Egyesült Államoknak tárgyalásokat kellene folytatnia Iránnal annak nukleáris programjáról. Ez hatalmas váltás 2015-höz képest, amikor az amerikaiak 32 százaléka az Obama-kormányzat idején ellenezte az atomalkut − jegyezte meg a YouGov. A lakosság 16 százaléka szerint lenne amerikai katonai beavatkozásra szükség, hatvan százalékuk viszont ellenzi.

A felmérés azt is megállapította, hogy az amerikaiak 36 százaléka szövetségesként tekint Izraelre, mintegy felük bizonytalan a kérdésben, 16 százalékuk viszont negatívan viszonyul a zsidó államhoz.

Izrael és Irán között napok óta tart a fegyveres konfliktus. Teherán válaszcsapásaival eddig többnyire Tel-Aviv és Haifa ellen indított nagyobb erejű rakétatámadást, amit a Vaskupola, a zsidó állam légvédelmi rakétarendszere az esetek túlnyomó többségében kivédett. Irán eddig egyetlen esetben intézett elvetélt támadást Jeruzsálem ellen, további csapásaiban azonban messze elkerüli a szent várost. 

Cikkünk részletesen az alábbi linken olvasható el.

Izraelnek nincs elég az iráni ballisztikus rakéták elfogására használt Arrow légvédelmi rakétából – adta hírül a The Wall Street Journal.

A lap egy magas rangú amerikai tisztviselőre hivatkozik. A jelentés szerint az Egyesült Államok már hónapok óta tisztában van a problémával, és lépéseket is tett Izrael rakétavédelmi rendszereinek megerősítésére, további amerikai eszközöket telepítve a térségbe.

Ugyanakkor a The Jerusalem Post megjegyzi, hogy a rakétaelfogó műveletek növekvő száma már Washingtonban is aggodalmat kelt az amerikai készletek fenntarthatóságával kapcsolatban.

Sem az Egyesült Államok, sem Izrael nem ücsöröghet egész nap, és fogdoshatja el a rakétákat

– mondta Tom Karako, az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központ (CSIS) Rakétavédelmi Projektjének igazgatója. Hozzátette:

Izraelnek és barátainak haladéktalanul meg kell tenniük a szükséges lépéseket, mert nem engedhetjük meg magunknak, hogy csak védekezésre koncentráljunk.

Az Arrow rendszert gyártó Israel Aerospace Industries cég nem reagált a The Jerusalem Post megkeresésére. Az IDF közleményében annyit közölt: „Az IDF felkészült és kész bármilyen helyzet kezelésére. Sajnos a katonai eszközökkel kapcsolatban nem áll módunkban nyilatkozni.”

Donald Trump amerikai elnök fordulópont előtt áll: vagy a diplomácia útját választja, vagy egy „önként vállalt háborút” indít – figyelmeztetett a CNN-nek nyilatkozva Ellie Geranmayeh, az Európai Külügyi Tanács vezető szakértője.

Az ilyen helyzetekben a döntés mindig a vezetők kezében van. Trump korábban már visszalépett az Iránnal való háború széléről, most is benne van a lehetőség, hogy így tegyen

– mondta Geranmayeh. A szakértő szerint ha Trump úgy döntene, hogy csapást mér Irán nukleáris létesítményeire, azt Teherán egyértelmű hadüzenetként értelmezné.

„Ha kinyitjuk ezt a Pandora-szelencét, senki sem tudja, merre sodródnak majd az események” – fogalmazott Geranmayeh, hozzátéve: egy ilyen konfliktus jó eséllyel „felemésztené Trump hátralévő elnöki ciklusát”.

Mint mondta, Irán számára a megadás nem opció. „Azt is pontosan tudják, hogy katonailag nem fognak győzni – de a céljuk, hogy senki se kerüljön ki győztesként ebből a válságból.”

Johann Wadephul német külügyminiszter felszólította Irán vezetőit, hogy adjanak hiteles biztosítékokat arra vonatkozóan, hogy nem törekszenek atomfegyver előállítására, és mutassák meg, hogy hajlandóak tárgyalási megoldást találni − írta a Reuters.

Johann Wadephul német külügyminiszter Berlinben, Németországban 2025. június 18-án

Fotó: Christian Mang / Reuters

„Továbbra is készek vagyunk tárgyalni a megoldásról. Iránnak azonban sürgősen cselekednie kell, soha nem késő tárgyalóasztalhoz ülni, ha valaki őszinte szándékkal érkezik” − mondta Johann Wadephul szerdán jordániai kollégájával tartott sajtótájékoztatóján.

Izrael iráni drónokat semmisített meg a Golán-fennsíkon – jelentette az izraeli hadsereg szóvivője szerdán, adta hírül az MTI.

A légvédelem előbb három, majd hét iráni drónt fogott el, még mielőtt azok berepültek volna izraeli területekre – jelentette be a katonai szóvivő.

A polgári védelmi parancsnokság közölte, hogy a bombabiztos, megfelelően vastag betonfallal megerősített termekben ki lehet osztani a tanév végi bizonyítványokat a diákoknak.

Az iskolaigazgatók legfeljebb harmincfős csoportokban, két pedagógussal tarthatnak tanévzáró rendezvényeket. Az ilyen tanévzárókat egyszerre legfeljebb négy osztály számára rendezhetik meg.

Több robbanás hangját lehetett hallani Kelet-Teherán különböző részein – írja a The Guardian.

Fekete füst gomolyog a város keleti részén. A történtekről egyelőre kevés a hivatalos információ, a helyi hatóságok még nem adtak ki közleményt.

Csaknem 800 kínai állampolgárt helyeztek át Iránból „biztonságos területekre” – közölte Kína külügyminisztériumának szóvivője, hozzátéve, hogy több mint 1000 másik személy evakuálása is folyamatban van, adta hírül a CNN.

Jelenleg – a külügyminisztérium, a kínai nagykövetségek és konzulátusok iráni szervezésében és koordinációjával, valamint a szomszédos országok aktív támogatásával – 791 kínai állampolgárt szállítottak át biztonságos területekre Iránból, és több mint ezren vannak jelenleg is az evakuálás folyamatában

– mondta Guo Jiakun szóvivő.

A szóvivő szerint olyan szomszédos országok, mint Azerbajdzsán és Türkmenisztán, segítik a kínai állampolgárokat a határátkelőknél, és támogatják őket abban, hogy visszajuthassanak Kínába.

Néhány kínai állampolgárt már biztonságosan átszállítottak Izraelből is

– tette hozzá.

Az Izrael és Irán közötti konfliktus hatodik napján a világ számos országa sürgősen tanácsokkal látja el állampolgárait a térségben az egyre súlyosbodó helyzet kezelésére. Egyes országok evakuálást szerveznek, míg mások arra kérik polgáraikat, hogy maradjanak biztonságos helyen.

Bármilyen amerikai beavatkozás a Közel-Keleten „a teljes körű háború receptje lenne a térségben” – mondta az iráni külügyminisztérium szóvivője a Sky News szerint. 

Esmail Baghaei az Al Jazeerának adott interjúban tette ezt a kijelentést, amikor megkérdezték tőle, hogy szerinte az Egyesült Államok képes-e kontrollálni szövetségesét, Izraelt. Baghaei húzta a száját, majd így válaszolt: „Nem igazán.”

Részleteket nem közölt, de több ezer amerikai katona állomásozik a közelben lévő országokban, Irán fegyvereinek hatótávolságán belül.

A nyilatkozat azt követően hangzott el, hogy kiderült: Donald Trump mérlegeli a közel-keleti fellépési lehetőségeit – köztük egy esetleges iráni csapás lehetőségét.

Irán ENSZ-nagykövete szintén azt mondta, hogy az ország egyértelműen jelezte Washingtonnak: határozottan válaszolni fog, ha az Egyesült Államok közvetlenül is részt vesz Izrael hadműveleteiben.

Nem fogunk habozni népünk, biztonságunk és területünk védelmében – komoly és erőteljes választ adunk, minden visszafogottság nélkül

– jelentette ki Ali Bahreini.

Irán legfelsőbb vallási vezetője, Ali Hámenei ajatollah hamarosan televíziós üzenetet közvetít – jelentette be az iráni állami média, amely néhány percen belül sugározni fogja a beszédet.

Az iráni állami televízió bejelentése szerint Ali Hámenei üzenete rövidesen adásba is kerül. A 86 éves legfelsőbb vezető megszólalására különös figyelem irányul, miután Izrael megtámadta Teheránt, és a jelentések szerint Hámenei családjával együtt bunkerben húzza meg magát a főváros északi részén.

Öt embert vett őrizetbe az iráni Forradalmi Gárda azzal a gyanúval, hogy az izraeli külső hírszerzés, a Moszad ügynökeiként az interneten keresztül igyekeztek „befeketíteni” Irán hírnevét – jelentették szerdán az Isna és a Tasznim iráni hírügynökségek a Forradalmi Gárda közleményére hivatkozva.

Ezek a zsoldosok a kibertérben végzett szándékos tevékenységükkel igyekeztek zavart kelteni és befeketíteni az iszlám köztársaság szent rendszerének jó hírnevét

– idézi a közleményt az MTI.

A gyanúsítottakat a nyugat-iráni Lurisztán tartományban vették őrizetbe.

A letartóztatások az izraeli–iráni konfliktus eszkalálódásának hátterében történtek. Múlt pénteken, az Irán elleni izraeli támadás megindítása után a teheráni kommunikációs minisztérium bejelentette az internetszolgáltatás átmeneti korlátozását az országban. Azóta számos honlap és alkalmazás részben vagy teljesen elérhetetlen.

Az iráni hatóságok kedden arra kérték az embereket, hogy legyenek óvatosak az interneten, és csökkentsék minimálisra a világháló használatát. Az iráni televízió pedig arra szólított fel, hogy ne használják a WhatsApp üzenetküldő alkalmazást, mivel állításuk szerint az személyes adatokat gyűjt a felhasználókról, amiket aztán „továbbad a cionista ellenségnek”.

Az internetkorlátozások és a feltételezett kémhálózat felgöngyölítése Irán információs biztonságával kapcsolatos növekvő aggodalmaira utal a jelenlegi regionális feszültségek közepette.

A Kanadában tartott G7-csúcstalálkozón az izraeli–iráni konfliktus közel-keleti rendkívüli helyzete jelentősen befolyásolta a tárgyalások menetét. Donald Trump amerikai elnök a tervezettnél korábban távozott a találkozóról, amit hivatalosan a közel-keleti válsággal indokoltak, ezáltal meghiúsult Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reménye a személyes egyeztetésre.

A G7-csúcstalálkozó Kananaskisban, Kanadában 2025. június 17-én

Fotó: Amber Bracken / Reuters

A G7-vezetők – a kanadai, brit, francia, német, olasz és japán miniszterelnökök – külön figyelmet szenteltek a gázai humanitárius válságnak. Mark Carney kanadai miniszterelnök nyilatkozata szerint a tárgyalásokon kiemelt téma volt a humanitárius segélyek Gázába történő akadálytalan eljuttatása, az összes túsz szabadon bocsátása, valamint az azonnali és állandó tűzszünet megteremtése.

Az ukrajnai konfliktusról ezúttal nem sikerült közös nyilatkozatot kiadni, bár a házigazda kanadai vezetés hangsúlyozta, hogy a G7-tagok támogatják Trump elnök béketeremtő erőfeszítéseit. A csúcstalálkozó résztvevői megállapodtak a kritikus ásványokhoz való hozzáférés védelmében, valamint a mesterséges intelligencia negatív hatásainak korlátozásában.

A találkozón részt vett Zelenszkij ukrán elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár is, de a közel-keleti események árnyékában az ukrán ügy kevesebb figyelmet kapott a vártnál.