Hogyan lett Észak-Korea a Kelet Jeruzsáleméből a legnagyobb keresztényüldöző

A kereszténység a 19. század vége felé a nyugati, főleg észak-amerikai protestáns misszionáriusok érkezésével kezdett elterjedni a Koreai-félszigeten, az 1910-től kezdődő japán gyarmati uralom alatt pedig még vonzóbbá vált, és a megszállók ellen formálódó függetlenségi mozgalmakban is fontos szerepet játszott. Phenjan különösen fontos keresztény misszionárius központnak számított, látképét pedig olyan sok templomkereszt töltötte be, hogy a várost a Kelet Jeruzsálemének is nevezték. Egészen a második világháború végéig körülbelül 3000 templom állt a mai Észak-Korea területén, és Phenjan teljes lakosságának kifejezetten nagy hányada, egyhatoda volt keresztény.

Az alkotmány értelmében elméletben vallásszabadság van Észak-Koreában, a gyakorlatban azonban az egyének üldöztetését, letartóztatását, fizikai bántalmazását, kínzását, kivégzését jelentheti, ha gyakorolják a vallásukat, vagy például Biblia van a birtokukban. Becslések nagyjából 50-70 ezerre teszik azok számát, akiket embertelen körülmények között tartanak fogva keresztény hitük miatt.

Bár elvétve működik néhány hivatalosan bejegyzett vallási intézmény az országban, ezek nagyon szoros állami kontroll alatt állnak, és a látszat fenntartását szolgálják: a templomokat helyiek nem is, csupán turisták látogathatják. 

Milyen üldöztetésnek vannak kitéve a keresztények manapság?

Érdekes színezetet ad mindennek az, hogy Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legelső diktátorának, a Kim-dinasztia alapítójának különleges kapcsolata volt a keresztény vallással: szülei gyakorló keresztények voltak, és neveltetésében nagy jelentősége volt a keresztény közösségeknek és a keresztény nacionalizmus légkörének – Korea japán megszállásának idején a keresztények ugyanis fontos szerepet játszottak a formálódó függetlenségi mozgalmakban.

A kereszténység sem egyik pillanatról a másikra vált nemkívánatossá a diktatúra születésekor, sőt: az észak-koreai kommunista kormányzat felállítását egyes keresztény csoportok is támogatták. A rezsimnek eleinte nem magával a keresztény hittel volt problémája, hanem azokkal a keresztényekkel, akik nem támogatták a rendszer felállítását, és anti-kommunista incidensekben voltak érintettek, például nem engedelmeskedtek az új kormányzatnak.

Őket Kim Ir Szen vallás mögé bújó, misszionáriusként álcázott kémeknek nevezte, akik igazából Amerika imádásának eszméjét terjesztik, a vallást pedig az imperialisták fegyverének tartotta, amivel a fejletlen országok népeit hódítják meg.

Miért lehet veszélyes a kereszténység a rezsimre nézve?

A totalitárius diktatúrában központi szerepe van a sajátos észak-koreai államideológiának, amelyben a legfelsőbb vezetők természetfeletti lényekként jelennek meg, tanításaikat pedig vallási szövegekhez hasonlatosan kezelik. Bármi, ami a rezsim szerint ellentmond ennek az ideológiának, azt a totalitárius berendezkedést veszélyeztető elemnek tartják. Így tehát a kereszténységet is komoly fenyegetésként értékelik, ami megkérdőjelezi a Kim család személyi kultuszát és társadalmi, valamint politikai szervezkedést ösztönöz állami kereteken kívül eső módon.

A szongbun-rendszer szerint – ami a politikai megbízhatóság alapján határozza meg az észak-koreai emberek helyét a társadalomban – a keresztények ellenséges osztályba tartoznak, és veszélyt jelentenek az állam iránti lojalitásra. A hívek például a hagyományos sámánista rituálék gyakorlóihoz képest is kiemelten embertelen bánásmódnak vannak kitéve, mivel a kereszténység külső ellenséghez köthető vallás, ezáltal veszélyesebb az észak-koreai társadalmi berendezkedésre.

Észak-Koreában a keresztény misszionáriusok – kiváltképp Amerikából – gyakori szereplői a rezsim propagandájának, és az ország romlására törő ellenségként vannak megjelenítve. Phenjan szerint a kereszténység az amerikai imperializmus bevett fegyvere Észak-Korea ellen. Otto Warmbier hírhedt esetében is szerepe volt a kereszténységnek Észak-Korea narratívájában. Az amerikai egyetemistát – aki Észak-Koreába látogatva megpróbált ellopni egy plakátot, amelyet letartóztása, majd halála követett, valószínűleg idegméreggel való kínzás következtében – azzal vádolták, hogy zsidó hite ellenére az amerikai metodista egyház kémje.

Mégis, minden körülmény és halálos veszély ellenére jogvédő szervezetek becslései szerint akár 400 ezer keresztény is élhet Észak-Koreában, akik a lehető legnagyobb titokban, gyakran családtagjaik elől is elrejtve gyakorolják hitüket – a rendelkezésünkre álló információk szerint azonban mindezt a világ leginkább keresztényeket üldöző államában kénytelenek tenni.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója és a Magyar Külügyi Intézet kutatási asszisztense.

(Borítókép: Protestáns templom Phenjanban. Fotó: Eric Lafforgue / Gamma-Rapho / Getty Images)