Spanyolország elutasította a NATO kérését
A miniszterelnök a spanyol sajtóban közölt levelében hangsúlyozta: a kormányoknak jogukban áll dönteni arról, hogy meghozzák-e ezt az áldozatot. „Szuverén szövetségesként úgy döntünk, hogy nem tesszük” – intézte szavait a NATO-főtitkárhoz.
A spanyol miniszterelnök kifejtette, hogy a GDP arányos védelmi kiadások 2-ről 5 százalékra emelése lassítaná a gazdaság növekedését, amely azonban szükséges, hogy a kiadások fenntarthatók legyenek. „Fő célunk annak biztosítása, hogy gazdaságaink jelentősen növekedjenek az elkövetkező években. Ennek eléréséhez meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt védelmi képességeink megerősítése és általános gazdasági versenyképességünk javítása között” – érvelt.
Mint írta, az 5 százalékos kiadási cél elérése viszont lehetetlen a középosztály adóinak emelése, a közszolgáltatások és a polgárok szociális juttatásainak csökkentése, valamint az ökológiai átmenet és a nemzetközi fejlesztési együttműködés iránti elkötelezettség csökkentése nélkül. Épp ezért „összeegyeztethetetlen jóléti államunkkal és világnézetünkkel”– tette hozzá.
A kormányfő levelében azt javasolta, hogy a NATO jövő heti hágai csúcstalálkozójára tervezett közös nyilatkozat legyen „rugalmasabb”, amelyben az 5 százalékos célkitűzés opcionális, vagy hagyja ki Spanyolországot ennek végrehajtásából. Spanyolország ezen a csúcstalálkozón nem tud kötelezettséget vállalni a GDP-hez viszonyított konkrét kiadási célra”– idézi az MTI.
Pedro Sánchez kitért arra, hogy a dél-európai ország már elkötelezte magát partnerei felé a kiadások 2 százalékával, amelyet idén ért el, mintegy 10,5 milliárd euróval költve többet védelemre mint tavaly. A kormány számításai szerint az 5 százalék elérése évi 80 milliárd eurós többletkiadást jelentene az országnak.