Európában eddig még nem látott tervvel állt elő Dánia, drónok lepik el a Balti-tengert

Dánia úszó drónokat telepít a Balti-tengerre, hogy megvédje a tengeralatti infrastruktúrát, és hogy megerősítse a tengeri felügyeletet az Oroszországból érkező támadások növekvő fenyegetése miatt – írja a The Guardian.

A kaliforniai székhelyű Saildrone cég Dániába érkezése negatív visszhangot váltott ki a dánokból, mivel Koppenhága és Washington között folyamatosak a feszültségek, miután Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy átveszi a Dán Királysághoz tartozó Grönlandot.

A 10 méteres, „saildrone” néven ismert pilóta nélküli hajók vitorlás hajókra hasonlítanak, de kizárólag adatgyűjtésre szolgálnak. A fedélzeti mesterséges intelligencia segítségével a saildrone-ok több érzékelő, kamera- és radar segítségével gyűjt adatokat, hogy a műholdaknál részletesebb képet adjon a tengeri tevékenységekről.

A vállalat korábban már együttműködött az amerikai haditengerészettel, amely hajóit a kábítószer-kereskedelem és az illegális halászati tevékenységek elleni küzdelemre használta. Dániába érkezése jelenti az első alkalmat, hogy európai vizeken védelmi célokra használják.

A Saildrone célja, hogy szemet és fület adjon oda, ahol korábban nem volt szemünk és fülünk

– mondta Richard Jenkins, a Saildrone vezérigazgatója.

Mivel egyre nagyobb az aggodalom Oroszország úgynevezett árnyékflottája miatt – az elöregedő tartályhajók, amelyeket a szankciók kijátszására használnak, hogy nyersolajat szállítsanak Kínába és Indiába –, a saildrone-ok a hajók azonosítására és a szokatlan mozgások jelentésére is felhasználhatóak, ezzel akár megelőzve a csővezetékek vagy az adatkábelek elleni szabotázskísérleteket.

A dán fegyveres erők négy saildrone-t vetnek be a Balti-tengeren operatív tesztelésre, hogy javítsák tengeri felügyeleti és hírszerzési képességeiket.

Dánia technológiai vezetői nem nézik jó szemmel a partnerséget

David Heinemeier Hansson szoftvermérnök és vállalkozó a dán DR televíziónak így nyilatkozott: „Az amerikai vállalatok problémája, hogy az amerikai törvényeket, az amerikai rendeleteket és az amerikai elnököt kell követniük. Az elnök bármikor kérhet adatokat, és bármikor bezárhat egy fiókot.”

Jacob Herbst, a dán kiberbiztonsági tanács vezetője szerint: „A jelenlegi nemzetközi helyzetben nyilvánvalóan nagyon körültekintően kell eljárni, ha amerikai beszállítókat választunk ezen a területen.”

Jenkins szerint Dániában nem kapnak titkos adatokat, és az adatok teljes mértékben titkosítva vannak. Az úszó drónok dízel-, szél- és napenergiával működnek, és több mint egy évig maradhatnak a tengeren, de átlagos bevetési idejük 100 nap. A Balti-tenger teljes lefedéséhez 10–20 vitorlás drónra lenne szükség.