
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki percről percre tudósítása a Közel-Keleten zajló történésekről. A nap legfontosabb eseményei a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is!
Nyitva kell hagyni a tárgyalások lehetőségét Iránnal – jelentette ki Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Genfben, az iráni–izraeli konfliktus rendezési kilátásairól Abbász Aragcsi iráni külügyminiszterrel, valamint Németország, Nagy-Britannia és Franciaország külügyminiszterével folytatott egyeztetéseit követően – írta az MTI.
Az európai miniszterek a több mint háromórás megbeszélést követően szintén azt közölték, hogy nyitottak a további tárgyalásokra Iránnal.
Aragcsi azt mondta, Teherán is támogatja a párbeszéd folytatását európai partnereivel. Az iráni diplomácia vezetője ugyanakkor közölte, hogy tárgyalópartnereinek világossá tette, Irán védelmi képességei nem képezhetik tárgyát a megbeszéléseknek.
„Azzal a benyomással hagytuk el a szobát, hogy az iráni fél alapvetően kész tárgyalni minden fontosabb kérdésről” – ismertette Johann Wadephul német külügyminiszter. „Az egész régió rendkívül kritikus helyzetben van, és közös törekvésünk a további eszkaláció elkerülése, valamint az, hogy előrelépést tudjunk elérni a tárgyalásokon” – tette hozzá.
Kiemelte, hogy az európaiaknak nem szabad kimaradniuk ezekből az egyeztetésekből.
De a legfontosabb, hogy az Egyesült Államok részt vegyen ezeken tárgyalásokon és a megoldás megtalálásában
– vélekedett.
Hangsúlyozta azt is, hogy Németország számára elsődleges szavatolni Izrael biztonsági érdekeit. „Nyomatékosítani fogjuk ezt a további tárgyalásokon” – mondta.
David Lammy brit külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy „szeretnénk folytatni a folyamatban lévő megbeszéléseket és tárgyalásokat Iránnal, és sürgetjük Iránt, hogy folytassa tárgyalásait az Egyesült Államokkal” is.
Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter szintén azt emelte ki, hogy a felek megállapodtak a tárgyalások folytatásában. Egyúttal rávilágított, hogy nem lehet tisztán katonai megoldása az iráni nukleáris program jelentette kihívásoknak.
Az ENSZ-főtitkár pénteken arra szólította fel Izraelt és Iránt, hogy „adjanak esélyt a békének”. António Guterres az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) ülésén azt mondta, „vannak olyan pillanatok amikor az előttünk álló döntések nemcsak fontosak, hanem döntő jelentőségűek; olyan pillanatok amikor a választott irány nemcsak a nemzetek sorsát, hanem mindannyiunk közös jövőjét is meghatározhatja, és most egy ilyen pillanatban vagyunk”.
Hozzátette, hogy „a konfliktus jelenlegi és további lehetséges résztvevői, valamint a nemzetközi közösséget képviselő Biztonsági Tanács számára is az az egyszerű és világos üzenetem van, hogy adjanak esélyt a békének”.
Az ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki az izraeli–iráni konfliktus lehetséges eszkalációja miatt, arra figyelmeztetve, hogy „nemcsak sodródunk a válság irányába, hanem már rohanunk felé, és nem elszigetelt incidenseknek vagyunk tanúi, hanem már a lehetséges káosz felé haladunk”.
A konfliktus kiszélesedése ugyanis egy akkora tüzet lobbanthat be, amelynek a következményeit már senki sem tudná kontrollálni, ezért nem engedhetjük meg, hogy ez megtörténjen
– tette hozzá.
Guterres elmondta, hogy a konfliktus kulcskérdésének a nukleáris fegyverek ellenőrzését körülvevő bizalmi válság megoldatlanságát tartja, ezért ennek rendezése érdekében ismételten cselekvésre, azaz a harcok befejezésére és a komoly tárgyalásokhoz való visszatérésre szólította fel a konfliktusban érintett feleket, valamint az ENSZ BT-ben helyet foglaló országokat.
„Ne tekintsünk majd vissza megbánással erre a döntő pillanatra egy jövőbeli napon, hanem cselekedjünk együtt és felelősségteljesen, hogy a régiót és a világot is eltávolíthassuk a szakadék közeléből” – hangoztatta beszédében az ENSZ-főtitkár.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a Szentpétervári Gazdasági Fórumon elmagyarázta, miért nem segít iráni szövetségesén az Izraellel folytatott harcokban – adta hírül az RBK Ukrajina.
Az államfő szerint Moszkva támogatja a perzsa államot a „jogos érdekeiért folytatott harcában”, de figyelembe kell venniük azt a tényt is, hogy Izraelben csaknem 2 millió orosz ajkú ember él.
Oroszország mint szövetséges megbízhatóságát/megbízhatatlanságát illetően. Bizonyos szolidaritást kell vállalnunk (Iránnal – a szerk.), de a konfliktusok minden esetben meglehetősen egyediek. Fel szeretném hívni a figyelmüket arra, hogy Izraelben csaknem 2 millió ember él – bevándorlók a volt Szovjetunióból és az Orosz Föderációból. Ma már szinte oroszul beszélő ország. És mi természetesen mindig figyelembe vesszük ezt a tényt
– mondta Putyin. Hozzátette, hogy Oroszország hagyományosan nagyon jó, baráti kapcsolatokat ápol az arab és az iszlám világgal.
És mivel az iszlám vallású lakosság körülbelül 15 százalékát teszi ki az országunknak, ezért vagyunk megfigyelői az Iszlám Együttműködési Szervezetnek. […] Figyelembe kell vennünk ezt és egy másik körülményt is. Bizonyos baráti kapcsolatokat alakítottunk ki Iránnal. E tekintetben mindig eleget teszünk minden kötelezettségünknek
– mondta az orosz vezető.
Szerinte ugyanez történik az orosz–iráni együttműködéssel kapcsolatban is.
Támogatjuk Iránt jogos érdekeiért folytatott harcában, különösen a békés atomenergiához fűződő érdekeiért. Mindig is ezt az álláspontot képviseltük. Elvi álláspontunk ebben a konfliktusban nem változott
– tette hozzá Putyin.
A portál megjegyezte, hogy Oroszország korábban kijelentette, támogatják Teherán atomprogramját, korábban pedig arról érkeztek hírek, hogy orosz atomtudósok továbbra is az országban tartózkodnak. Hozzátették, Putyin egy másik alkalommal arról is beszélt, hogy megállapodtak Izraellel, a zsidó állam nem támadja meg a busheri atomerőművet építő orosz szakembereket.
Az ENSZ atomenergia-felügyeletének vezetője arra figyelmeztet, hogy egy izraeli csapás Irán déli, busheri atomerőműve ellen regionális katasztrófát idézhet elő, hozzátéve, hogy a konfliktus kitörése óta egyelőre nem észleltek sugárzást – adta hírül a The Times of Israel.
Az elmúlt órákban a térség országai közvetlenül megkerestek engem, hogy kifejezzék aggodalmukat, és teljesen egyértelművé akarom tenni: egy támadás esetén a busheri atomerőmű közvetlen találata rendkívül nagy mértékű radioaktív kibocsátással járna
– mondta Rafael Grossi az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
Több ezren tettek eleget Teheránban és más iráni városokban a rezsim azon felhívásának, hogy nagy számban gyűljenek össze a hagyományos pénteki imákra, és tüntessenek Izrael ellen – adta hírül a horvát Index.
A demonstrálók zászlókat lengettek és nyugatellenes jelszavakat skandáltak, sokan pedig a konfliktus kezdete óta megölt iráni parancsnokok fényképeit tartották a kezükben. Az imát követően nagy megmozdulások zajlottak Teherán belvárosában, az állami televízió pedig olyan képsorokat sugárzott a propagandaeseményről, amelyeken a tömeg izraeli és amerikai zászlókat tapos.
A megmozduláson voltak, akik a perzsa állammal szövetséges libanoni siíta terrorszervezet, a Hezbollah zászlóit lengették, a félhivatalos Tasnim hírügynökség felvételei pedig arról árulkodnak, hogy a tüntetők Izrael- és Egyesült Királyság-ellenes jelszavakat skandáltak.
A Sky News idézte egy Teherántól nyugatra fekvő városból, Karadzsból származó nő szavait is, aki azt üzente Tel-Aviv lakóinak, hogy:
Készítsétek elő a koporsókat
A portál megjegyzi, hogy hasonló megmozdulásokat tartottak más városokban is, például Ahvazban, ahol az ima élén álló imám katonai egyenruhában, fegyverrel a kezében vezette a szertartást.
Tárgyalóasztalhoz ültek Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Irán vezető diplomatái pénteken Genfben, egy héttel azt követően, hogy fegyveres konfliktus tört ki Izrael és Irán között – közölte az MTI. A megbeszéléseken Johann Wadephul német, David Lammy brit, Jean-Noel Barrot francia és Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter mellett Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is részt vesz.
Előzetes nyilatkozataik szerint az európai tárgyalók azt próbálják felmérni, hogy a teheráni vezetés kész-e kompromisszumokra atomprogramját illetően, illetve lemondani a nukleáris fegyverek fejlesztéséről.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter pénteken az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában beszélve felszólította a nemzetközi közösséget, hogy ítélje el Izrael hazája elleni támadásait. „Cinkossággal érne fel eme igazságtalan és törvénytelen háború bármiféle mentegetése” – hangoztatta. Kiemelte, hogy Izrael a palesztinok lakta Gázai övezetben folytatott műveleteivel háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követ el. Szintén súlyos háborús bűncselekménynek nevezte Izrael iráni nukleáris létesítmények elleni támadásait.
Egy magas rangú iráni tisztségviselő elmondta, hogy Irán hajlandó urándúsításának korlátozásáról tárgyalni, de elutasít minden olyan javaslatot, amely ezt teljességgel megtiltaná neki, „különösen most, az izraeli támadások alatt”. Dani Danon, Izrael ENSZ-nagykövete a genfi tárgyalásokkal kapcsolatban kijelentette, hogy Izrael azokon valódi erőfeszítést vár az iráni nukleáris program leszerelését illetően, „nem pusztán egy újabb tárgyalási fordulót”.
Több iráni rakéta csapódott be és okozott ezzel súlyos károkat péntek délután Izraelben, miután Irán több tucat ballisztikus rakétával támadt az országra – jelentették az izraeli televíziók az illetékes hatóságok közlései alapján.
Az MTI közölte, hogy a 13-as kereskedelmi televízió hatóságoktól származó értesülése szerint Észak-Izraelben és az ország központi részén is lakóépületek között csapódtak be iráni rakéták, súlyos károkat okozva.
Sebesültekről adtak hírt Haifában és Beér-Sevában.
A haifai Rambam kórház első jelentése szerint két súlyos és két közepesen súlyos sebesültet is hozzájuk vittek be, egyikük egy tizenhat éves fiatal fejsebbel.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a német kancellárral, Friedrich Merzcel folytatott telefonbeszélgetése során kijelentette, hogy az Irán elleni izraeli támadások migrációs hullámot indíthatnak el Európa felé, továbbá radioaktív szennyezést is okozhatnak – írta pénteken kiadott közleményében a török elnöki hivatal az MTI közlése szerint.
Az elnök kijelentette, hogy az izraeli támadás miatt elindult erőszakspirál árthat az egész régiónak, és migrációs szempontból Európának is, valamint a nukleáris szivárgás lehetősége sem kizárt
– fogalmazott az ankarai elnöki hivatal.
Törökországban, amelynek több mint 500 kilométeres közös határa van Iránnal, a hivatalos adatok szerint az elmúlt egy hétben nem nőtt az Iránból érkezők száma.
Emmanuel Macron francia elnök szerint az európai szövetségesek diplomáciai javaslatot tesznek Genfben Iránnak az Izraellel való konfliktus lezárására, ami négy elemből áll:
„Iránnak meg kell mutatnia, hogy hajlandó csatlakozni az általunk előterjesztett tárgyalási platformhoz” − nyilatkozta a francia elnök, olvasható a BBC percről percre tudósításában.
Matteo Piantedosi olasz belügyminiszter kijelentette, hogy az Izrael és Irán közötti konfliktushelyzet növelheti a radikalizálódás veszélyét az Olaszországban tartózkodó muszlim közösségben – írja az MTI. Hozzátette, hogy tovább erősítik a terrorizmusellenes intézkedéseket.
Piantedosi szerint fennáll a veszély, hogy az újabb háborús front, amely „az Ukrajnában és a palesztin területeken zajló konfliktussal azonos időben nyílt meg, sokáig elhúzódik, és következményei lehetnek Olaszországban is”.
A belügyminiszter úgy vélte, hogy az Izrael és Irán közötti konfliktus „felébresztheti” az iszlám radikalizmust, amelyet az olasz hatóságoknak az utóbbi években sikerült ellenőrzés alatt tartani. Piantedosi az Olaszországban élő muszlim közösségen belüli szélsőségesekre utalt, hangoztatva, hogy akár egyedül cselekvő „magányos farkasok”, akár terrorista sejtek is akcióba léphetnek.
A belügyminiszter veszélyesnek nevezte a radikalizálódott személyek esetleges kapcsolattartását azokkal a szélsőbaloldali mozgalmakkal, csoportokkal, amelyek minden hétvégén palesztinbarát és Izrael-ellenes megmozdulásokat tartanak az olaszországi városok utcáin.
Mint írják, a tárcavezető azt követően nyilatkozott, hogy csütörtökön részt vett a Giorgia Meloni kormányfő vezetésével tartott rendkívüli nemzetbiztonsági értekezleten. A találkozón a védelmi tárca, a titkosszolgálatok és a nagyobb városok rendőri szerveinek képviselői is jelen voltak.
Bejelentette, hogy tovább erősítették a biztonsági intézkedéseket Izrael és Irán, valamint az Egyesült Államok olaszországi képviseleteinél és más intézményeinél.
A brit kormány repülőjáratokat kíván biztosítani Izraelből, és a régióban tartózkodó brit állampolgároknak regisztrálniuk kell magukat a külügyminisztériumnál – írja a The Guardian.
A brit kormány az izraeli hatóságokkal együttműködve dolgozik a régióból való kimenekítés megszervezésén.
A kormány szóvivője elmondta: „Azt tanácsoljuk a brit állampolgároknak, hogy továbbra is regisztrálják jelenlétüket Izraelben és a megszállt palesztin területeken, hogy elérhetők legyenek a járatokkal kapcsolatos további útmutatásokhoz. A külügyminiszter hamarosan bejelenti, hogy a kormány az izraeli hatóságokkal együttműködve repülőjáratokat indít a tel-avivi repülőtérről, amint a légtér újra megnyílik.”
A katari állami média szerint Katar miniszterelnöke és külügyminisztere, Mohammed bin Abdulrahman bin Jassim Al Thani telefonon beszélgetett Espen Barth Eide norvég külügyminiszterrel – írja az Al-Dzsazíra.
A telefonbeszélgetés alatt Mohammed sejk kiemelte, hogy Katar elítéli „Izrael ismételt jogsértéseit és támadásait a régióban”, amelyek „aláássák a békefenntartó erőfeszítéseket, és regionális háborúba sodorhatják a régiót”.
Kifejezte továbbá, hogy „komolyan veszi” Izrael iráni gazdasági létesítmények elleni támadásait, és figyelmeztetett azok „katasztrofális” regionális és nemzetközi következményeire.
Csütörtökön 95 humanitárius segélyszállító teherautó érkezett Gázába – írja a The Times of Israel.
Március elején szüneteltették a segélyszállítások, és csak május 19-én kezdődhetett el ismét. Azóta 1879 teherautó érkezett az övezetbe. A segélyeket az izraeli hatóságok ellenőrzéseknek vetették alá, mielőtt átengedték azokat a határátkelőkön.
Maszúd Peszeskján iráni elnök sajtónyilatkozatában közölte, hogy a konfliktus befejezésének egyetlen módja az, ha Izrael leállítja a légitámadásokat − írta az Al-Dzsazíra.
Mindig is a békére és a stabilitásra törekedtünk. A jelenlegi körülmények között tartós béke csak akkor lehetséges, ha a cionista ellenség beszünteti az ellenségeskedést, és határozott garanciákat ad terrorista provokációinak befejezésére
− közölte a perzsa államfő. Arra figyelmeztetett, hogy „ennek elmulasztása sokkal erőteljesebb és sajnálatosabb választ eredményezne Irán részéről”.
A horvát Index szúrta ki, hogy egy közösségi médiában szereplő posztban arról írtak, hogy az elmúlt 24 órában legalább húsz C−17A „Globemaster III” és C−5M „Galaxy” stratégiai szállító repülőgép szállt le Európából a közel-keleti amerikai katonai légibázisokra.
Többségük az Egyesült Államokból szállított légvédelmi rendszereket, lőszert, logisztikai felszerelést és katonákat, miközben az előkészületek teljes gőzzel megkezdődtek az Egyesült Államok esetleges belépésére Izrael Irán elleni háborújába. Ezzel szemben a Kreml korábban közölte, hogy Oroszország „nagyon negatívan fog reagálni”, ha Izrael amerikai segítséggel megölné Ali Hámeneit, Irán legfőbb politikai és vallási vezetőjét.
Over the last 24 hours, at least 20 C-17A “Globemaster III” and C-5M “Galaxy” Strategic Heavy-Lift Transports with the U.S. Air Force have arrived at airbases in the Middle East from Europe, most originating from bases in the United States, carrying additional air-defense… pic.twitter.com/QZsupSaRdn
— OSINTdefender (@sentdefender) June 20, 2025
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerint „elképzelhetetlen és elfogadhatatlan” lenne a rendszerváltás Iránban. Vlagyimir Putyin orosz elnök sajtótitkára a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, pénteken műsorra tűzött interjújában úgy fogalmazott: az iráni rendszerváltás „puszta említésének” is elfogadhatatlannak kellene lennie.
Arra a felvetésre, hogy Donald Trump amerikai elnök is beszélt az iráni rendszerváltás lehetőségéről, Peszkov azt mondta: Trump egyszer sem szólt arról, hogy egyértelmű döntésre jutott volna ebben a kérdésben. A Kreml szóvivője kijelentette ugyanakkor, hogy Moszkva „nagyon negatívan reagálna” arra, ha Izrael amerikai segítséggel megölné Ali Hámeneit, Irán legfőbb politikai és vallási vezetőjét.
Arra a kérdésre, hogy egy ilyen fejlemény bármilyen cselekvésre sarkallná-e az orosz vezetést, Dmitrij Peszkov úgy fogalmazott, hogy Hámenei megölésére „Iránon belülről érkezne válasz“. Hangsúlyozta: az iráni társadalom nagyon szervezett és konszolidált, de a legfőbb vezető megölése „szélsőséges hangulatot” szítana az országban, és azoknak, akik ilyesmiről beszélnek, ezt észben kell tartaniuk, mert különben „kinyithatják Pandóra szelencéjét”.
A Sky News tudósítója az interjúban felidézte, hogy Donald Trump gyakorlatilag elutasította az izraeli–iráni konfliktus rendezésére tett orosz közvetítési javaslatot, azt üzenve Putyinnak, hogy „közvetítsen a saját konfliktusában”.
Az orosz elnök sajtótitkára erre úgy reagált, hogy Oroszország nem ragaszkodik a közvetítői szerephez, az álláspontja az, hogy mivel Iránnal stratégiai, Izraellel pedig konstruktív partneri viszonyt tart fenn, megvan a lehetősége a közvetítésre, ha ez szükségessé válik, és ha a két ország erre igényt tart. „Ha erre nincs igény, akkor nem teszünk ez ügyben semmit” − tette hozzá.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a svájci Genfbe érkezett, hogy találkozzon Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság külügyminisztereivel, akik diplomáciai úton próbálják orvosolni az iráni atomprogrammal kapcsolatos konfliktust. Ez lehet az első tervezett találkozó azóta, hogy Izrael múlt pénteken légicsapást mért Iránra − írta az Al-Dzsazíra.
Az iráni állami televíziónak nyilatkozva azonban Aragcsi kijelentette, hogy nem hajlandó tárgyalni, amíg Izrael folytatja az országa elleni támadást, és hozzátette, hogy „az Izraellel szembeni ellenállásunk után az országok szerintem elhatárolódnak ettől az agressziótól”.
David Lammy brit külügyminiszter, aki részt vesz a genfi tárgyalásokon, azt mondta, hogy szerinte „a következő két hétben van lehetőség a diplomáciai megoldás elérésére”, miután csütörtökön Washingtonban magas rangú amerikai tisztviselőkkel egyeztetett.
Jiszráél Kác izraeli védelmi miniszter óvatosságra intette a Hezbollahot, ugyanis állítása szerint Izrael türelme elfogyott az őt fenyegető „terroristákkal” szemben − írta az Al-Dzsazíra.
„A Hezbollah főtitkára nem tanul elődei leckéjéből, és azzal fenyegetőzik, hogy az iráni diktátor parancsainak megfelelően lép fel Izrael ellen” − írta Kác az X-en közzétett bejegyzésében.
A libanoni militáns csoport vezetője, Naim Kaszem csütörtökön azt mondta, hogy saját belátásuk szerint fognak cselekedni az Irán elleni, szerinte „brutális izraeli−amerikai agresszióval” szemben.
Az izraeli hadsereg közösségi oldalán számolt be az újabb iráni támadásairól, ahol részletezték, hogy több mint hatvan vadászgép mért csapást több tucat katonai célpontra, melyhez mintegy 120 rakétát használtak fel.
A katonai célpontok között a Several rakéták gyártására használt ipari létesítmények is vannak, melyek az iráni védelmi minisztérium kulcsfontosságú ipari központjaiként szolgáltak.
Emellett az Iráni Védelmi Minisztérium kutatási és fejlesztési ügynökségének teheráni központját is lőtték, valamint négy, Iránból indított drónt fogtak el.
What did the IDF accomplish in Iran overnight?
— Israel Defense Forces (@IDF) June 20, 2025
✈️60+ fighter jets struck dozens of military targets in Iran using approximately 120 munitions.
⭕️Several industrial sites used to manufacture missiles were struck in the Tehran area. These sites served as a key industrial center… pic.twitter.com/lQtxFIbFyc
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) kijelentették, hogy az araki atomerőművet – amelyet szerda éjjel megtámadtak – egyetlen céllal hozták létre: atombomba építésére.
Közzétettek egy rövid videót, amelyben közelebbi bepillantást nyerhetnek az emberek magára a reaktorra.
⭕This nuclear reactor in Arak was created for one purpose: to build a nuclear bomb.
— Israel Defense Forces (@IDF) June 19, 2025
It has now been neutralized. Here is a closer look at the reactor itself: pic.twitter.com/4KBDsgp8IN
Mint megírtuk, Izrael az araki atomerőművet és a natanzi nukleáris létesítményt támadta szerda éjjel. A légierő csapást mért Nyugat-Iránban a nem működő araki atomerőműre, azon belül is a reaktor lassítóberendezését tartalmazó épületre, ami a plutónium-előállítás egyik fő helyszíne.
A hadsereg szóvivője közölte, hogy éjszaka negyven izraeli vadászgép több mint száz rakétával, bombával tucatnyi katonai célpontot támadott.
Az akció célja az volt, hogy megsemmisítsék a plutóniumtermelést szolgáló kulcselemeket, lehetetlenné téve azok újbóli felhasználását nukleáris fegyverek előállításához. Jelentések szerint a támadás előtt kiürítették a létesítményt, és nincs radioaktív sugárzás.
Naim Kassem, a Hezbollah főtitkára hosszú hallgatás után élesen bírálta az Izrael által indított támadásokat és az Egyesült Államok fenyegetéseit, egyértelművé téve: a síita szervezet Irán mellett áll a kialakuló konfliktusban – írja az al-Dzsazíra.
A közlemény külön kitért Donald Trump kijelentésére, miszerint Washington fontolóra veszi Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah likvidálását. Kassem szerint ez nem csak Irán, hanem „az egész régió népe elleni nyílt agresszió”.
Noha a Hezbollah – tavalyi, pusztító izraeli háborús veresége óta – eddig nem aktivizálta a libanoni frontot, a mostani nyilatkozat szerint a szervezet „nem marad semleges az iráni függetlenség és az amerikai rosszindulat, valamint a rákos daganatként emlegetett Izrael között”.
Kassem hangsúlyozta: a Hezbollah és az „Iszlám Ellenállás” meg fogja tenni, amit a helyzet megkíván – utalva arra, hogy a beavatkozás lehetősége továbbra is nyitva áll.
Oroszország még nagyobb aggodalommal fogja figyelni a közel-keleti konfliktust, ha az Egyesült Államok beavatkozik – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára csütörtökön, amelyről az MTI számolt be.
Még jobban fogunk aggódni, mert ez további jelentős eszkalációt jelentene a régió egésze számára
– válaszolt Peszkov arra a kérdésre, hogy Oroszország hogyan reagálna, ha az Egyesült Államok bekapcsolódna az iráni–izraeli konfliktusba. Az orosz aggályokat azzal indokolta, hogy a Közel-Kelet egy Oroszországhoz földrajzilag közel fekvő régió, amelyben olyan országok találhatók, amelyekkel Moszkva régóta fennálló és meglehetősen fejlett kapcsolatokat ápol.
Dmitrij Peszkov egyúttal megerősítette, hogy Teherán nem fordult Moszkvához katonai segítségért a konfliktus alatt.
Az Egyesült Királyság külügyi hivatala csütörtökön frissítette Libanonra vonatkozó utazási tájékoztatóját – számolt be róla a The Guardian. A hivatalos weboldalon közzétett figyelmeztetés szerint a Bejrúti Nemzetközi Repülőtérre irányuló és onnan induló légi forgalomban fennakadások várhatók az egyre feszültebb közel-keleti helyzet miatt.
A közlemény külön is kiemeli, hogy „továbbra is fennáll a légicsapások kockázata Libanon egyes területein, beleértve Bejrút déli külvárosait is”, és arra figyelmeztet, hogy a térségben a helyzet gyorsan eszkalálódhat, jelentős biztonsági kockázatot jelentve az utazók számára.
Az iráni állami hírügynökség, az IRNA jelentése szerint megkezdődött a károk hivatalos felmérése azokban a térségekben, amelyeket izraeli légicsapások értek – írja az al-Dzsazíra.
Farzaneh Sadegh városfejlesztési miniszter közölte: a kormány „teljes körű támogatást nyújt” a megrongálódott lakóépületek újjáépítéséhez és felújításához. Hangsúlyozta, hogy a lakosság nem marad magára, a helyreállítási munkálatok azonnali prioritást élveznek.
Jan Lipavsky cseh külügyminiszter elrendelte, hogy Csehország teheráni nagykövetsége biztonsági okokból ideiglenesen függessze fel tevékenységét az iráni–izraeli konfliktusra tekintettel – írja az MTI.
A tájékoztatás szerint a diplomáciai képviseletet határozatlan időre zárják be. A nagykövetség konzuli osztálya már június 14-én felfüggesztette tevékenységét.
A cseh kormány korábban evakuációs járatot indított Izraelben élő cseh állampolgárok kimenekítésére.
Ballisztikus rakétával csapott le Irán Beerseba városára, az izraeli mentőszolgálat szerint sérültekről nem érkezett jelentés. A támadást követően a zsidó állam hadserege értesítette a lakosságot, hogy elhagyhatják az óvóhelyeket − írta a The Times of Israel.
A rakétacsapás súlyos károkat okozott a városban, több autó lángokba borult, valamint a közeli lakóépületekben is károk keletkeztek.
תיעוד נוסף מהזירה בבאר שבע
— כאן חדשות (@kann_news) June 20, 2025
צילום: דוברות כבאות והצלה@Itsik_zuarets pic.twitter.com/pMDtvrSbrp
Köszöntjük olvasóinkat!
Az Index pénteki folyamatosan frissülő, percről percre tudósításában követi végig a Közel-Keleten zajló eseményeket. Az előző nap legfontosabb történései a következők voltak:
Tartsanak velünk!